Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
Ha klasszikus zenét játszik, akkor én a Kawai KDP110 választanám, ha jazz-t, sanzont, saját énekét kíséri stb. akkor a Korg C1 vagy G1. Illetve mekkora hely van a szobában: a Kawai nagyobb, klasszikusabb forma, a Korg kompakt, modern. Mindegyik nagyon jó választás, csak kicsit más stílus. Azért a számlát örizd meg jól, hátha mégis a másik .. :o)
Karácsonyi ajándéknak szánom, igen. Szeretném ha meglepetés lenne. Lenne egy másik kérdésem is. Mi a különbség a Korg G1 és G1 air modell között? Mindenhol csak az air modellt látom véleményezve. A Korg G1 ajánlott modell? C1 air, Kawai kdp110-hez képest milyen?
A kínai cipős hasonlatot arra írtam, hogy idejön több érdekldő laikus azzal a kérdéssel hogy max 200 ezerig (de inkább csak 150-et költene szíve szerint) szeretne d.zongorát, nem ért különösebben hozzá, de a legjobb billentést és legjobb hangot szeretné ezért a pénzért (kvázi nem egyszer megfogalmazva: ami legközelebb áll a valódi akusztikus zongorához).
Jó! Ilyen nincs!
Vannak belépő hangszerek és azon belül is márkánként különböző minőség és árszabás és ugyanígy közép, felső és luxus kategória (akár az autóknál, cipőknél, csajoknál, éttermeknél...). A lényeg, hogy a ki a legjobb billentést és hangzást keresi, az vegye számításba a valóságot és igenis áldozzon rá többet vagy tegyen le a zongorázásról. Olyan nincs máshol sem, hogy prémium kategóriát akarok "50" Ft-ért. A Yamaha P45 kb. arra elég, hogy ha megjön a kedve vkinek rajta a zenéléshez, 1-2 éven belül lecserélje egy komolyabb darabra. De ehhez még ennyi sem kell (vásárlásilag). Próbálja ki a boltokban egymás mellett ahol lehet a legolcsóbb és legdrágább modeleket és márkákat, aztán kiderül, hogy érdemesebb egy picit feljebb tenni a lécet és gyűjteni a cucchoz, mint beszállni a legolcsóbb megoldásba, amivel esetleg már 2 hét múlva jön az érzés, hogy: "hát, mégiscsak azt a ... modelt kellett volna megvenni! ezt most hogy adom el?!"
A pénzről jut eszembe! Van hitelre is lehetőség ha nincs meg a jobbra a pénz!
"és a P45 azért nem a legolcsóbb, ami szembejön a belépő modellek között"
Én nem tudom, de Yamahában csak használtan tudok olcsóbbat a P45-nél. Kvázi nincs is a cégnek olcsóbb belépő modelje és erről volt szó. (A Piaggerot remélem nem tekintitek belépő modelnek sem?)
"Így pl. a Yamahákat sem a kínai cipóhöz hasonlítottam" Pedig nekem is így jött le, fel is szisszentem, mert nekem is az van. És én is pont azért vettem ezt, mert ahogy vggeri írta, nem tudtam, hogy a lelkesedés kitart-e jövőre is és ha nem, hát nem bukom nagyot. (ahogy ezt korábban is írtam már) Nem akartam a legolcsóbbat - és a P45 azért nem a legolcsóbb, ami szembejön a belépő modellek között -, de ami neked belépőszint, az nekem (is) már sokba került volna, ha elhal a lelkesedés. Aztán vagy el tudom adni vagy nem.
A következő (és valószínűleg utolsó) modell kiválasztásánál - pár hét múlva - már az itt olvasottak alapján (is) fogok dönteni :) Szóval nekem is hasznosak az itt olvasottak, de az a kínai cipős beszólás azért ütött :)
ps: Ugyanitt P45B állvánnyal, még fél év garival eladó :)
Nincs mindig idő litániákat gépelni, rüviden kell megfogalmazni a lényeget. (Sajnos a leírt betűk meg nem mindig úgy hozzák át a szavak hangulatát, ahogy az élő szó = könnyű félreérteni)
Így pl. a Yamahákat sem a kínai cipóhöz hasonlítottam, ha ez érződött ki belőle, hanem egy alap belépő model kapcsán inkább azt akartam sugallni vele, hogy érdemesebb picit többet rászánni és jobban körülnézni, mint az elsőt megvenni ami legolcsóbban szembe jön.
Most sincs időm pontosan visszaolvasni pl. hol jött elő az a Sencor téma (mint ha 2 külön kérdezöröl is lett volna szó), úgyhogy néha meg kell elégedni a kevesebb szóval is amire az idő futja. A kákán sincs elég csomó úgy sem. :)
húha, nem akartam ám komoly vitát kiváltani! akkor egy-két dolgot azért én is reagálnék. először is, leszögezném, úgy gondolom, az egyik legaktívabb, és legtöbb tanácsot adó tag vagy itt, és sokaknak adsz folyamatosan hasznos, jó tanácsokat a fórum témájában. még ha speciel nem is mindennel szoktam egyetérteni, nem szoktam rajta vitatkozni. Ha itt lent a P45-ös kérdésre azt válaszoltad volna, hogy "szerintem semmiképp ne azt vedd, inkább gyűjtsetek még a Korg-ra, mert az ár/érték arányban sokkal többet nyújt", vagy valami hasonlót, egy szót nem szóltam volna - sőt, lehet egyet is értenék vele. Viszont, ahogy le is írtam, két dolog miatt nem volt korrekt a megjegyzésed:
- egyrészt a Yamahát a kínai cipőhöz hasonlítani abszurd (ha ezt a Sencorra írod, az még oké)
- másrészt kicsit lekezelő volt a stílusod - nyilván a kérdést feltevő is tisztában van vele, hogy több pénzért jobb minőséget kap az ember, de ne beszéljünk már vele lekezelően, még ha illusztrációnak is szántad a példát
Most a zongorákba nem annyira mennék bele megint, ez úgyis szubjektív dolog, de azért azt ne feledd, hogy az ember gyereke gyakran előáll egy újabb hobbival, "én xx leszek ha nagy leszek" ötlettel, és ebből nem mindig lesz ám életre szóló hivatás. Továbbra is azt gondolom, ha egy fiatal kislány kezdőként szeretne elkezdeni gyakorolni, ahhoz egy P45 kiválóan alkalmas, hogy 1-2 év alatt kiderüljön, maradandó-e ez a hobbi. És nagyon nem mindegy, hogy amikor 1-2 év után netán eladnánk a hangszert (mert vagy már nem játszik, vagy jobbra lesz szükség, akkor egy Yamahát pár nap alatt, kis veszteséggel el lehet adni). És nem arról volt szó, hogy 45 ezer forintot sokallna az apuka/anyuka, hanem hogy nem mindegy, hogy 170 vagy 220 ezer.
"Ha neked 45 ezer Ft sokat számít, akkor ne zongorázni tanítsd a gyereked, vegyél neki 3-5 ezerért furulyát. Abba is van Yamaha!"
"Majd gondolom tapasztalod még ezeket, mint gyakorló gyereknevelő..."
Erre a két idézetre pedig azt tudom mondani, hogy itt sajnos nagyon lekezelő voltál. Általában korrekt stílusban írsz, de ezek nagyon nincsenek a helyén. Egyrészt nem az én gyerekemről volt szó. Másrészt meg légyszíves ne adj nekem nevelési tanácsot, mert egyrészt ez itt egy zongora fórum, másrészt nem kértem tanácsot, harmadrészt pedig semmi okom azt gondolni, hogy te ügyesebben vagy helyesebben nevelnéd a gyerekeidet mint én az enyéimet.
nem akarom keménykedéssel zárni a posztot, ezért ide teszek egy smájlit ahogy te is, és "peace" :)
Azért hogy te p45-öt vettél a gyerekeidnek senki nem kárhoztat, de nincs is mögötte 25 év tapasztalat és a kínálat ilyen időskálán való kipróbált ismerete. Nem utálom a Yamahát, volt is, lesz is ilyen billentyűm, de a kérdés itt arról szólt, hogy ha kategóriával jobb minőség ajánlható alig drágábban, mint egy fapados model, akkor te sem mondhatod azt hogy az olcsóbb a jobb.
Sajnos azzal tisztában kell lenni, ha kínai cipőket ajnározol, ha nem, hogy itt minőséget és olcsón szeretne sok ember, viszont kompromisszum nélkül és erre nincs gyógyír. Ha valaki hangszert szeretne venni, el kell fogadni, hogy 200 ezer alatt nem talál olyan minőséget, melytől a prémium kategóriát várják el. A Korg ebben az egyetlen, ami tudja ezt nyújtani, ha tetszik, ha nem. A D1 model sima színpadi kivitel azért az árért, az LP380 amit viszont itt inkább keresnek sokan, a cabinet style kivitel. Ehhez képest a Yamaha P45 a lehető legalapabb model a gyártótól (csak hogy épp olyan is legyen) és alapvetően nem is cabinet style kivitel. Ezen kívül vannak vele olyan problémák is, hogy ha mondjuk egy asztalra teszik, az alján vannak a beépített (sajnos soványka minőségű) hangszórók és egyből lefojtódik az amúgy sem nagy bajnok hangja. A P széria magasabb számú modeljeinél nem véletlen találhatók a zenész felé sugárzó hangszórók, hogy csak pl. ezt a minőségibb előrelépést említsem ott.
De ezen kívül persze ide tanácsokért jönnek az emberek, aztán mindenki azt vesz amit szeretne (jobb esetben). Én az adott szituációban a kérdezőnek nem véletlenül ajánlottam a minőségibb megoldást, nem sokkal drágábban.
Ha neked 45 ezer Ft sokat számít, akkor ne zongorázni tanítsd a gyereked, vegyél neki 3-5 ezerért furulyát. Abba is van Yamaha! És akkor nincs arról vita hogy melyik hangszer pénzkidobás a gyerek esetében. Ha tudnád, hegedűsök, fúvósok stb. jóval nagyobb összegeket költenek hangszerekre. Zenét tanulni sosem bóvli kategória volt, ahol elég a hamisított filléres kínai cucc is. Azt hiszem ezt minden szülő tudja, aki ilyen irányba tereli a gyerekét és áldoz rá, hogy a "legjobbat" szeretné neki, nem a legolcsóbbat. Ha sportolni megy a gyerek, akkor se a 2000 Ft-os kínai vackot veszik meg neki, meg a piacos "Adios" melegítőt, mert aki áldoz a gyerekére, az nem szeretne bohócot és ciki mikulást csinálni belőle a társai előtt, ahol ez nem kérdés, ellenben a szülei jobban megtehetik. Nyilván nem mindenkiért A8-as Audival járnak az iskolába, de van egy szint amit a kisebb pénzű szülők is inkább teljesítenek, hogy ne nézzék ki vagy le a gyerkőcöt a társai. Majd gondolom tapasztalod még ezeket, mint gyakorló gyereknevelő...
Ez is a valóság ugyanis és tapasztalat, nem elmélet! (:
Egyrészt a P45-öt a Yamaha gyártja, ami attól még hogy te nem szereted, a világ első számú hangszer gyártója, az "olcsó kínaihoz" hasonlítani röhejes. Attól függetlenül, hogy ez a belépő szint.
Másrészt többgyerekes apaként, igen, néha az olcsó kínai cipőt éri meg megvenni, főleg ha kényelmes, mert három hónap után kinövi a gyerek, bőven azelőtt hogy tönkremenne.
A P45 egy teljesen korrekt belépő hangszer, amit újan, garanciával, szettben talppal 170e-ért meg lehet venni, ez lényegesen olcsóbb az általad nyomott Korg-nál, és van akinek igenis számít az az 50 ezer forint. Vannak a P45-nél jobb hangszerek, de ezen az áron, új hangszer, komoly gyártótól nem sok. Nagyon jól lehet vele kezdő szinten gyakorolni, és ha tényleg megmarad a lelkesedés a kislánynál, és tovább szeretne lépni, a P45-öt nagyon jól, kicsi veszteséggel el lehet adni (pont a jól ismert márkanév miatt).
Sziasztok! Digitális zongora vásárlása előtt állok és a véleményeteket szeretném kikérni. Az alábbi típusok közül szerintetek melyik a legjobb választás?
Kawai kdp110
Korg C1 air
Yamaha ydp-143
A zongorát egy haladó zongorista számára vásárolnám.
Újból valóban a Korg LP380 ami nekem is eszembe jut.
(Ebben a kategóriában ráadásul még csak az sem érvényesül, hogy a Casio PX / AP esetleg elfogadható kompromisszummal olcsóbb alternatívát jelent: a PX-760 és AP-260 is ugyanott van árban mint a Korg LP380.)
Vagy használtat lehet érdemes vadászni, elsősorban Kawai CL-36, KDP-90, illetve Roland FP-140R, FP-130R amik eszembe jutnak, amire érdemes lehet vadászni.
Próbáld ki előbb, amit majd megveszel, lehetőleg alternatívákat is!
Hasonlóan jártam már én is egy Hama klipszes fülessel. Sajnos ½ óra után már nyomta a fület és azóta szét is pergett. Nem sokáig bírják ezek a kis véznák, de valóban nem nagyon lehet ma normális fülest kapni drágán sem. Mindegyik discos irreális mélyeket tol!
Eddig csak 1 normális cuccal találkoztam aminek természetes hangja volt, de már 10-15 éve nem gyártják és 35 ezerért akkor se volt egy tucat termék viszont nagy membrános és szellős, szuper kényelmes volt. AKG K501
Nem, valóban nem, kevés idő jutott rá. Ebben mondjuk van igazság, hogy valamit nem lehet 5 perc alatt részleteiben megismerni, de van az a kategória amihez ennyi is elég (nem a Kawaira gondolok, általánosan írom). Rolandokban is van minden jópofaság, micro tune meg stb., húronkénti állítgatás... Ugyanezekben érdekes pl. a Yamaha CP1 is (árban méginkább!). :D
Egy szobai hangszer könnyebb szempontokat támaszt, még egy stage piano valóban élő zenekari körülmények közt dönthető el igazán jó-e. (Pl. elkülönül-e hangzásban a hangszerektől vagy eltűnik jellegtelenül, dinamikailag is mennyire tud érzékelhetően jelen lenni a zenében stb.) Ez bizony egy nagyon sok paraméteres sokad fokú matematikai egyenlet! Én (nagyképűség nélkül) egy saját empírikus egyszerűsített formulával oldom meg mégis ezt: sok éves tapasztalat. (:
