Keresés

Részletes keresés

Bogyó 2 Creative Commons License 2015.01.11 0 0 206

Meghalt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat utolsó tagja

2015. január 11., vasárnap 21:31Vasárnap este az esztergomi kórházban meghalt Buzánszky Jenő. A legendás magyar futballcsapat, az Aranycsapat védője, a Nemzet Sportolója 90 éves volt.

Buzánszky Jenő fia, ifj Buzánszky Jenő közölte a halálhírt a Fourfourtwo.hu szerkesztőségével, amely beszámolt arról is, hogy az Aranycsapat jobbhátvédje, a „klasszikus tizenegy tagjai közül utolsóként búcsúzott az élők sorából.”

Buzánszky Jenő 2014. december 12-én került kórházba, meg kellett műteni, de napok múlva is kritikus állapotban ápolták az esztergomi kórház intenzív osztályán.

Az Aranycsapat legendás jobboldali hátvédje 1938-ban, tizenhárom évesen, a Dombóvári Vasutasban kezdte pályafutását, ahonnan 1946-ban egy évre a Pécsi VSK-hoz, majd végül a Dorogi Bányászhoz került, ahol összesen 330 mérkőzésen lépett pályára, ebből 274-en az első osztályban. Grosics Gyulával együtt került be a Dorogból a válogatottba, igaz, a Fekete Párduc később a kor legjobb magyar csapatához, a Honvédhoz igazolt, míg Buzánszky maradt.

Az Aranycsapat: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Fotó: Erky-Nagy Tibor / FORTEPAN

Erről később úgy nyilatkozott, hogy nem bánta, hogy nem ment ő is a Bp. Honvédba vagy az MTK-ba, vidéki gyerekként nem vágyott a fővárosba, főleg, hogy Dorogról is válogatott tudott lenni. A legjobb eredménye a klubbal az ötödik hely volt, amit 1950 őszén és 1955-ben értek el.

A Kazalnak becézett hátvéd a Buzánszky-Lóránt-Lantos összetételű védőhármas leggyorsabb tagja volt. Nemcsak szerelésben és a védőmunkában tűnt ki, hanem az ellentámadások indításában is. Bátran vállalt előretöréseket, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be.

A dorogi kötödés később is megmaradt, előbb a város díszpolgára lett, majd a helyi stadiont is róla nevezték el.

85. születésnapján még úgy nyilatkozott, bántja, amiért Grosics Gyulával nem lettek a Nemzet Sportolói, ám nem egész egy évvel később, pár héttel a 86. születésnapja előtt mindketten átvehették a címet, míg idén novemberben Nagy Tímeával bekerült a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Az 1925 május 3-án született Buzánszky 1950-től hat éven át szerepelt a válogatottban, összesen 49 mérkőzésen játszott, és tagja volt az 1952-ben, Helsinkiben olimpiát nyert csapatnak, ahogy a 1954-es svájci vb-n döntős, második keretnek is. 1953-ban az évszázad mérkőzésén is játszott az angolok ellen.

Miután felhagyott az aktív futballal, maradt azért mellette. Szakedzői diplomát szerzett, 1961-től a Dorogi Bányász (1961-65, 1967-69), az Esztergomi Vasas (1965-67, 1969-70), majd a Fősped Szállítók (1972) edzője volt. Az edzősködés után előbb elnökhelyettese, majd elnöke volt a Komáromi, illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetségnek, 1993-tól pedig az MLSZ elnökségi tagja lett, ahol az utánpótlást felügyelte.

2011-ben a szemével került kórházba, míg 2013-ban kisebb autóbalesetet szenvedett, ezt leszámítva 2014 végéig nem volt komolyabb problámája az egészségével Buzánszkynak, akiről 2008-ban Vasutasból aranybányász címmel könyv is megjelent.

Kitüntetései

Munka érdemrend (1953)

A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)

Olimpiai érdemérem (1986)

Dombóvár díszpolgára (1991)

Dorog díszpolgára (1993)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)

A Dorogi FC Örökös Tagja (1999)

Csik Ferenc-díj (2001)

Szent István-díj (2007)

Prima Primissima díj (2010)

A Nemzet Sportolója (2011)

Emberi Méltóságért-díj (2014)

László Keleti Creative Commons License 2014.12.16 0 0 205

Üdv mindenkinek. 

 

Az aranycsapat annál értékesebb Nekünk, minél rosszabb a jelenlegi. Éppen ezért egészen a legfelső vezetésig ápolják az emléküket. A Csányi relikvia múzeumot szeretne létrehozni. Ám amikor lehetőség lenne valamit vásárolni, akkor hirtelen akadályok merülnek fel. így tűnnek el Magyarországról ezek a felejthetetlen emlékek. A konkrét sztori:

 

régi órákkal foglalkozom, restauráltatom , felújíttatom, adom-veszem ezeket. Így akadt kezembe egy óra.A nyomozást, ami a megállapítást, amit leírok eredményezte nem részletezem. 

A vesztes VB-döntő után Tatára vitték a csapatot, mert Pesten népharag várta őket. A Rákosi leautózott és fogadást tartott. Ott átadtak a 25-30 tagú különítménynek csempészetből származó karórákat. Svájciakat. Azonban nem volt annyi egyforma, így "súlyoztak". A kor egyik luxusóráját a 4 legjobb kapta. Ismerem mind a 4 helyét. egy van azonban, ami restaurált és működik.Az Nálam van. amikor el akartam adni, akkor mind az MLSZ, mind a Puskás Akadémia elzárkózott előle. Az akkor még két élő legenda megerősítette a történetet. Azonban ezeket a példányokat  Puskás, Hidegkuti, Kocsis és Bozsik kapták. A többiek mást. A hátlapba gravírozás került, a svájci VB hivatalos elnevezése francia nyelven és az évszám. A képek. Mivel nem vagyok gyűjtő, az óra eladó.

 

Az első két kép  a fellelt, a többi a restaurálás utáni állapotot tükrözik. 

 

Marvin automatic 1953. 

Werk. Felsa 690 bidynator (767)

 

Tok acél, jelzett, fülek között sorszám, limitált kiadás. 

 

Gravírozás: championnat du monde 1954

Bogyó 2 Creative Commons License 2014.08.05 0 0 204

http://sportgeza.hu/futball/2014/08/05/berni_donto_teoriak/

 

A Hitler-speed győzött, vagy eladták Puskásék a vb-döntőt?

 

2014. augusztus 5., kedd 13:37

 

A magyar futballválogatott története során kétszer játszott világbajnoki döntőt, de mindkétszer elbukta azt. Az 1938-as, olaszoktól elszenvedett 4:2-es vereséget mindenki elfogadta, de az 1954-es kudarc megemészthetetlenné vált. Hogy kaphatott ki a Puskás-féle Aranycsapat a németektől?

Ha mindkét csapat tiszta eszközökkel élt volna, akkor természetesen sehogy – mondanánk igazi szurkolóként. A németek azonban nem bízták a véletlenre, bár természetesen nem bizonyított, állítólag jól telepumpálták a játékosaikat a Hitler-speednek is nevezett doppingszerrel. A berni hősökként emlegetett futballisták nem véletlenül pörögtek a 3:2-re megnyert döntőn.

Galéria: Hatvan éve siratjuk Bernt (9 kép) Fotó: Bongarts / Europress / Getty

Akkoriban az orvosok csak arról számoltak be, hogy a játékosoknak C-vitamin injekciókat adtak, de évtizedekkel később a rejtélyes halálesetek miatt egyre többen kezdték el úgy gondolni, hogy kemény doppingszereket kaptak Fritz Walterék, és ezért fejlődhetett ekkorát az NSZK válogatottja. – a csoportkörben még 8:3-re verte Magyarország.

Egy a vb-döntőt kutató történész szerint a német játékosai a sportpolitika áldozatává váltak, amikor hűséges katonaként, kérdések nélkül elfogadták az injekciókat. Hogy mi volt bennük, azt pontosan nem tudni, de a berni stadion egyik pályamunkása állította, hogy fecskendőket talált a németek öltözőjében.

A cucc elég kemény lehetett, a világbajnoki győzelem utáni télen nyolc játékos megbetegedett, fürdőkúrára küldték őket, de ez aligha segített olyan betegségeken, mint a sárgaság vagy a fekete láz. Ami azonban a legkülönösebb volt, hogy két válogatott, később májcirrózisban halt meg. Az egyikük világ életében antialkoholista volt, így csak mérgezés vagy durva szteroidkúra állhat a háttérben, de ami a legvalószínűbb, hogy a betegségeket rosszul sterilizált tűk okozták. Később egy lipcsei orvos azt állította, hogy a második félidőben hősiesen védekező, a pályát felszántó németek a Hitler-speed néven is futó pervitint, a metamfetamin egyik fajtáját kapták.

A játékosok állítják, hogy nem doppingoltak – ez annyiban igaz is, hogy akkor még nem léteztek a mai értelemben vett doppingszabályok –, csak C-vitamint és glükózt kaptak, hogy frissebbek legyenek. Az orvosuk, Franz Loogen is kitartott emellett, és úgy vélte, sokkal inkább az injekciók placebóhatása segített, mintsem a tartalmuk.

Ötven Mercedesbe került a vereség

A doppingteóriának még többé-kevésbé van alapja, de a vereség miatt méltán csalódott magyar szurkolók néhány nap alatt újabb és újabb sztorikkal álltak elő. A 8:3-as győzelem után sokkoló volt a 3:2-es vereség, ilyen győzelem után csak szántszándékkal lehet kikapni, így sokan azt gondolták, a szövetségi kapitány Sebes Gusztávból előtört a sváb és/vagy zsidó pénzéhség, esetleg mindkettő, és Puskásék egyszerűen eladták a meccset.

Galéria: Hatvan éve siratjuk Bernt (9 kép) Fotó: Popperfoto / Europress / Getty

Sebes a döntő előtt változtatni akart a csapatán. A korábban sérült Puskást természetesen nem hagyhatta ki, de Tóth Mihály szerepeltetése miatt megindultak a találgatások. Vajon miért nem a legerősebb összeállításában futballozott a csapat? Többen tudni vélték, hogy Tóth Sebes lányának vőlegénye, ezért kellett játszania, de azt is beszélték, hogy  Mándi Gyula másodedző rokonaként kapott lehetőséget.

A bundázás vádja nem állt meg a csapatnál: széles körben elterjedt véleménnyé vált, hogy az egész pártvezetés vastagon benne volt, és cserébe ötven Mercedes Benzt kaptak a németektől. Ezt a teóriát az erősítette, hogy a budapesti utakon ebben az időben jelentek meg ezek a típusú kocsik. Vidéken mindez agrárkonteóként jelentkezett: ott azt beszélték, hogy a magyar állam borsókombájnokat kapott Németországtól a győzelemért cserébe – erről Benedek Szabolcs írt a Focialista forradalom című könyvében.

Skog Creative Commons License 2014.06.24 0 0 203

Talán érdekes lehet mi lett a német csapat sorsa négy évvel késöbb. Mit tartanak a németek a magyar bosszúnak Bern-ért. Ma van ugyanis az évforulója a göteborgi Svéd-Német elödöntönek 1958-ból.

 

http://teeundarchive.blog.hu/2014/06/24/a_goteborgi_csata

Bogyó 2 Creative Commons License 2014.06.14 0 0 202

Elhunyt Grosics Gyula Origo2014. 06. 13. 12.51.

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa. Az 1952-es helsinki olimpián arany-, az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert a magyar csapattal, a Nemzet Sportolója volt, Tatabányán az ő nevét viseli a stadion. Halálával már csak Buzánszky Jenő él az Aranycsapatból.

Grosics szegény, dorogi bányászcsaládból származott, szülei a kiemelkedés reményében papnak vagy hegedűművésznek szánták, ennek megfelelően hétköznap esténként hegedűórákat vett, míg vasárnaponként ministrálni járt.

Tizennégy éves korában a kerékpárjára támaszkodva nézte, ahogy az NB II-ben szereplő Dorogi AC játékosai éppen komáromi mérkőzésükre készülődtek, ám az indulás előtt kiderült, hogy mind Papp kapus, mind a tartalékja hiányzik. A legenda szerint ekkor hangzott el Pfluger Dezső középcsatár szájából a "ha Papp nincs, jó a ministráns is..." mondat, amely Grosics Gyula sportpályafutásának kezdetét jelentette. A Komárom ellen ugyanis már ő állt a dorogi kapuban, és a korabeli tudósítás szerint az esélytelenebb vendégcsapat elsősorban újonca érett kapusokat megszégyenítő remeklésének köszönhetően győzte le jóval esélyesebb ellenfelét.

"Nem szerettem védeni. Mindig azoké a dicsőség, akik gólt szereznek, és azoké a szégyen, akik gólt kapnak. Persze később, befutott kapusként már megváltozott erről a véleményem" - emlékezett vissza a kezdetekre Grosics.

A háború befejezése után még visszatért Dorogra, 1947-ben azonban elhagyta a kieső csapatot, s a teherautós fuvarozók szövetségének klubjához, a MATEOSZ-hoz került, majd ugyanebben az évben, Albánia ellen a válogatottban is bemutatkozott. 1950-ben, huszonnégy éves korában a magyar bajnokság akkori elitcsapatához, a Budapesti Honvédhoz igazolt, amely az Aranycsapat több játékosát is soraiban tudta. 1953-ban részese volt az évszázad mérkőzésének nevezett 6-3-as londoni diadalnak, a magyar futball legemlékezetesebb pillanatai közé tartozik, ahogy a világraszóló győzelmet önfeledt cigánykerekezéssel ünnepelte.

Forrás: A Labdarúgás Művészete (alm.hu)

Az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet, az 54-es svájci világbajnokságon ezüstöt nyert a válogatottal, ez utóbbi azonban országszerte óriási csalódást keltett, a játékosok titokban tértek vissza Magyarországra, nehogy a népharag áldozataivá váljanak. A 3-2-es német győzelemmel zárult döntőben 31 mérkőzésen át tartó magyar veretlenség szakadt meg, ami egyben egy nehéz időszak kezdetét jelentette Grosics életében.

"1952-ben még a legjobbak szerepeltek az olimpián, mert a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 1956-ban szabályozta le, hogy csak utánpótláskorúak szerepelhetnek a nyári játékokon, így a Helsinkiben aratott diadal rendkívül értékes. Ennek ellenére már akkor is a világbajnokság volt a sportág csúcsa. Életem legfájdalmasabb emléke az 1954-es berni vb-döntő, elsősorban azért, mert ez azon ritka esetek egyike, amikor nem az ellenfél nyert, hanem mi vesztettünk."

Amellett, hogy maga sem tudta feldolgozni a berni kudarcot, kémkedéssel és hazaárulással vádolta meg az Államvédelmi Hatóság. A börtönt éppen hogy sikerült elkerülnie, de egy évre eltiltották a játéktól, ennek ellenére a következő két világbajnokságon (1958, 1962) már ismét ő őrizte a magyar válogatott hálóját.

"Ha az 1954-es döntőben nyer a magyar csapat, akkor az én életemben nem következett volna be 1955: egy 13 hónapig tartó ÁVH-s eljárás kémkedés gyanújával, ami nagyon nehéz időszak volt. Akkor két évig nem kerülhettem be a válogatottba. '49-ben sem lehettem válogatott, ugyanúgy az ÁVH épületében, az Andrássy út 60-ban kötöttem ki, mert disszidálni akartam, de megbuktunk" - nyilatkozta az Origónak egy 2009-es interjúban.

A Honvédba nem térhetett vissza, Tatabányán állhatott újból kapuba, ő az első tatabányai labdarúgó, aki szóhoz jutott a legjobbak között. 1963-as búcsújáig 390 élvonalbeli mérkőzésen védett, ezalatt három bajnoki címet szerzett. A nemzeti csapattól nyolcvanhat válogatottság után, 1962 őszén a jugoszlávok elleni meccsen búcsúzott. Hatszor a világválogatottba is meghívták.

A Fekete Párduc becenevet jellegzetes fekete mezéről, illetve kiváló reflexekkel párosuló, ruganyos mozgásáról kapta. Legfőbb erényének azonban azt tartották, ahogy korát megelőzve képes volt a védelem irányítására, s a játékkal együtt élve - olykor a kapuját messze elhagyva - szinte negyedik hátvédként szerelt és indította a csapattársakat. "Örök tartalékja", Gellér Sándor saját elmondása szerint annyira szerette és tisztelte Grosicsot, hogy rendszeresen kipucolta a cipőjét.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Fájlalta, hogy nem juthatott el a századik válogatottságig, úgy vélte, politikai okokból állították félre, mint ahogy az aktív játékkal is idő előtt hagyott fel. "A chile-i világbajnokság előtt megegyeztem a Tatabánya vezetőjével, hogy a vb-t követően a Ferencvárosban folytatom pályafutásomat. Ők bele is egyeztek, de én éppen a világbajnokságon a csehszlovákok elleni meccset követően kaptam az üzenetet, hogy az állami vezetők nem engedélyezik átigazolásomat, és maradnom kell Tatabányán. Erre bejelentettem, hogy befejezem. De ma már nem titkolom, később ezt nagyon megbántam" - nyilatkozta a Népszavának egy 2007-es interjúban.

Visszavonulása után edzőnek állt, 1963-ban Tatabányán, 1964–1965-ben Salgótarjánban, 1966-ban a KSI-ben dolgozott, 1966 és 1968 között pedig Kuvaitban volt szakfelügyelő és szövetségi edző. 1969-től 18 esztendőn át állt a Budapesti Volán és a Volán SC élén, egyesületi elnökként vonult nyugdíjba.

A FIFA Football Mundial róla szóló része:

A legendás kapus Kő András 2007 decemberében megjelent, A Grosics című riportkötetében idézte fel életének fontos állomásait és tapasztalatait. "Nagyon sok örömben volt részem, s ez tart életben. Csakhogy az én életem és pályafutásom elég sokszor fordult reménytelen irányba. Kemény iskola volt ez az idő. Aztán az Isten mindig felemelt, és tovább mehettem a kikövezett úton" - emlékezett a legendás kapus.

Grosics Gyulát az elmúlt években többször kórházban ápolták, bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, majd többször kilyukadt a tüdeje. Családja csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a szokásos kontrollvizsgálatot követően ismét kórházban ápolják. A család tájékoztatása szerint pénteken 11.20-kor, álmában érte a halál. A tatabányai stadion 2011 óta az ő nevét viseli, Budapesten a XI. kerületben iskolát, Gyulán pedig labdarúgó-akadémiát neveztek el róla.

Bogyó 2 Creative Commons License 2013.11.05 0 0 201

Aki nem látta játszani, nem érti, mi a futball

2013. október 27., vasárnap 15:2Puskás Ferenc előtti hódolata jeléül a Real Madrid múzeumában a legjobb magyar futballistáról nyílt külön kiállítás pénteken, csütörtökön a szobrát avatták fel, a barátok, társak pedig megemlékeztek róla. Spanyolországban 179 meccsen 159 gólt szerzett, Cristiano Ronaldóhoz mérhető.

Szűk hét évvel 2006. novemberi halála után is folyamatosan tisztul a kép, milyen ember volt Puskás Ferenc, a legjobb magyar futballista. Mivel disszidálása után Magyarországon nem lehetett látni legemlékezetesebb meccseit, generációk nőttek fel úgy, hogy egyáltalán nem volt megfelelő képük sem a játékáról, sem a jelleméről. Erdélyben és a Vajdaságban adták a BEK-döntőket, az ottani magyaroknak lényegesen több élményük van.

Ahogy az osztrákoknak is. Rendkívül hűen érzékelteti, hogy mennyi minden maradt ki a magyarok életéből vele kapcsolatosan: az 1999-es bécsi, évszázad sportolói gálájára menet a magyar kalauz jegyet kért tőle, az osztrák autogramot.

Azóta készült róla könyv és film is, de Madridban lehet igazi benyomásokat szerezni a játékosról, illetve a klub kapcsolatáról.

Régóta halljuk, tudjuk, hogy a Real Madrid egy vallás, igazán nehéz visszaadni, hogy ez mit jelent. Egy példa: az ifjúsági csapat, vagyis a 19 év alattiak is a Juventusszal játszottak a héten, a Real-drukker taxis nemcsak az eredményre volt kíváncsi, hanem a gólszerzőkre is, és tudta, hogy ki Narvaez vagy Fran González.

Ha valaki csak egyszer látogatást tesz a Real utánpótlásnevelő központjában, ahol egyébként a felnőttek is edzenek, akkor érzi meg, mit jelent ehhez a klubhoz tartozni. Akár csak egy vagy két évre. Azt a szeretetet, odafigyelést, áhítatot képtelenség érzékeltetni.

Puskásnak a 60-as évek elején volt része a kivételes megbecsülésben, élvezhette a megdicsőülést.

Puskás Ferenc, a Real Madrid játékosaként, 1963. október 31-én.Fotó: Central Press

Minek vele még most is foglalkozni? Talán azért, mert a Real Madrid maximálisan tudja, hogy a brand, amit képvisel, amiből évente százmillió eurós a bevétele, akkor teremtődött meg, amikor Puskás ott volt. Egyszerre lettek legendák.

És ha voltak is az ugyancsak a legendás jelzővel illetett párosok a klubnál, ha voltak is híres játékosok, a di Stefano-Puskás tandem máig hihetetlen hírnévnek örvend, még ma is elemzések, filmek készülnek róluk – Olaszországtól Angliáig mindenhol -, hogy még jobban megismerhessék őket. Az edzőknek pillanatnyi problémáikra is megoldást adhat, ha visszanyúlnak az akkori játékhoz.

Puskás feltétlen tiszteletéről sokat hallottunk, a klub által szervezett közönségtalálkozón is voltak vagy 150-en.

A Reál Madrid legendái (b-j): Raymond Kopa (Franciaország), Hector Rial (Argentína), Alfredo di Stefano (Argentína), Puskás Ferenc (Magyarország), Francisco Gento (Spanyolország), 1958. július 11-én.Fotó: Popperfoto

Az egyik társa, Amancio - a 64-es Eb-elődöntőben győztes gólt lőtt a magyaroknak – mielőtt értékelt vagy sztorizott volna, felállt, és fejet hajtott. Megható és hátborzongató volt.

Ha róla beszélek, ez a minimum. És minden alkalommal megteszem, nem maradok ülve egyszer sem” - vezette fel, mindegyik gesztusa hiteles és őszinte volt, nem megjátszotta magát, mindvégig teljes tisztelet és természetesség áradt belőle.

Akkor is, amikor azt mondta: fáj neki, ha valakik úgy értékelik a futballt, hogy a nagy játékosok közül kihagyják Puskást, mert azok egyszerűen nincsenek tisztában a játékkal, és úgy általában az igazsággal. Sőt, még az is fáj neki, ha felmerül, kihez lehet hasonlítani őt. Ezen megállapításaikor is tiszta és természetes volt, és ugyanilyen természetességgel ejtette ki magyarul: „a kurva anyád.”

Elnézést kért Puskás feleségétől, meg ne haragudjon ezért, de tőle tanultak meg magyarul káromkodni. De még dalokat is.

Zaragozában játszottunk, az egyik védő nagyon kemény volt, az első perctől rúgott bennünket, ahol csak ért. Odajött Pancho és azt mondta: öreg, a feleséged otthon másik férfival van, inkább azzal törődj.”

És ehhez olyan alázattal beszélt, mintha ő a személyzet lett volna abban a csatársorban, amelyikben Puskás is játszott, és mint egy inasnak, neki csak az volt a feladata, hogy kiszolgálja.

Én még olyat nem láttam, hogy valaki a futballban egyre idősebb lesz, és előrébb került. Visszafelé ismerjük az utat, csatárok olykor hátvédek lesznek, de olyat, hogy valaki középpályásból 35 vagy 36 korára csatár lesz, az példátlan. Pancho ezt is tudta, ami elképesztő erény.”

A kihagyhatatlan kérdés is elhangzott, Cristiano Ronaldo vagy Puskás volt a jobb, erre persze nem lehet épkézláb választ adni, mert más korban játszottak, másik lábbal lőtték meg a labdát, még ha ugyanolyan erővel is. Elképzelhető, mekkora botrány származhatna abból, ha valamelyik egykori játszótárs azt mondja, Puskás ezért vagy azért jobb volt. Hetekig lehetne magyarázkodni, így csak abban egyezett meg mindenki, az lenne az igazi, ha egyszerre lettek volna a pályán, az egyik a jobb, a másik a bal oldalon.

A mostani nemzetközi igazgató, Emilio Butragueno azt mondta, ő sohasem látta, de az édesapja igen, és nem volt olyan nap, hogy ne került volna szóba, hogy az a magyar, a Canoncito Pum, hogy az varázsolt a pályán. (Spanyol becenevét az ágyúról kapta.)

Emilio Butragueno, a Real Madrid egyesület nemzetközi igazgatója és Puskás Ferencné a madridi Bernabéu Stadionban rendezett Puskás-kiállításon, 2013. október 25-én.Fotó: Puskás Akadémia/takács József

A hatszoros BEK-győztes, a napokban 80 éves Gento egyenesen fenomenálisnak nevezte a Puskással eltöltött éveket, már akkor is csodáltak, amikor még kövér volt, és az országváltás miatti eltiltása alatt még csak egyedül edzett. Majd azt is elmesélte, hogy nemcsak a labdát, hanem egy konyakos üveget is átrakott a bal lábáról a jobbra az egyik ünnepségen. Természetesen sértetlen maradt a tartalma.

Di Stefano pedig – aki szerint játékosként és emberként is tízes - odáig ment: „aki nem látta játszani, nem tudja és nem érti, mi a futball.”

Puskás miatt Florentino Perez klubelnök még ma is átrendezi a programját, könnyű vele beszélni, pedig igazából megközelíthetetlen. Ha egyébként próbálna Magyarországról interjút kérni tőle bárki, falakba ütközne, most kivételt tett a szoboravatón. Aktuális kérdésekről, Casillasról vagy Bale-ről így sem lehetett vele beszélni, de így legalább megvolt a látszat, hogy az elnök sem megközelíthetetlen, még ha az is.

A Bernabeuben berendezett kiállításon - a klub és az akadémia közös produkciója - rengeteg kupa és fotó, vagy mez van. Az 52-es olimpiai arany mindig előkelő helyen volt Puskásnál, bármerre is sodorta az élet, nagyon büszke volt rá. Nem ritkán magánál is hordta. A magyar labdarúgás azóta is legnagyobb sikerét jelentő jelentő 54-es vb-ezüst inkább fájdalmat jelentett neki, ezért sohasem volt kiemelkedő helyen az életében, falon vagy íróasztalon.

Puskás-kiállítás emléktárgyai az egyik vitrinben a madridi Bernabéu Stadionban 2013. október 25-én.Fotó: Puskás Akadémia/takács József

Nem tudni, hány olyan gól fog még előkerülni, mint a külsővel szögletből lőtt, azt sem tudni, hány fiatal előtt lesz példa Puskás, mert valószínűleg megállnak a sportbázison és szembenéznek szobrával. Az ugyanakkor nyilvánvalóbb, inkább a spanyoloknak lesz példakép továbbra is, még ha az öt és fél éves gyerekem az amszterdami 1-8 után arról érdeklődött, mikor volt jó a magyar foci. Miután válaszoltam neki, hogy még vb-döntőt is játszottunk, azóta habozás nélkül Puskást játszik, ha labdához ér.

Egyáltalán nem véletlen, hogy gyerekek közelében látjuk számtalan fotón, hogy az óbudai szobor is gyerekek közelében készült. Volt valami a természetében és a kisugárzásban, ami vonzotta a gyerekeket, amellett, hogy nagyon szerette őket, állítja a barát és harcostárs, a most is Madridban élő Tóth-Zele József. „Azt hiszem, sorsszerű, hogy kórházi szobájának ablaka, ahol az életének utolsó szakaszát élte, egy iskola udvarára nézett.”

Bogyó 2 Creative Commons License 2013.11.05 0 0 200

Kínát is meghódította Puskás szögletgólja

Ághassi Attila 2013. október 29., kedd 13:44

A Real Madrid a Puskás-szobor avatására filmet készíttetett, amelyben egy csodálatos szögletgólt láttunk. A klubnál nem tudták megmondani, melyik csapatnak bombázta be a labdát bal külsővel, a bal oldalról a pipába.

 

 

Kiderült: az Atletico Madridnak. Pontosabban, szögletgólok után keresgélve a kínai tévé 2010-es összeállítására bukkantunk, amelyen rangsorba állították a gólokat, látjuk Miccolit, egy macedón csavarást a Wembley-ben Seamennek, a laziós Claudio Lopezt, majd 9,5 ponttal az olasz Roberto Baggio a második. Izgatottan vártuk, ki lesz tíz ponttal az első. Legnagyobb meglepetésünkre: Puskás Ferenc.

Puskás 1960 februárjában, egy városi rangadón, telt ház előtt rúgta az ominózus gólt. 3-2 lett a Realnak, és ez volt az első találat. Puskás akkor vióolt 33 éves, nem sokkal később, májusban, a BEK-döntőn négyet rúgott a Frankfurtnak, 7-3-ra nyertek.

 

Az Aranylabda-szavazáson így is csak második lehetett, mert a kommunista tömb országai nem hagyták, hogy ő nyerjen. A magyar küldöttnél, Lukács Lászlónál például nem fért be a legjobb öt közé se.

 

A kínai tévé 2010 decemberében készítette az összeállítást, a lista azért is különleges, mert 1960-ban még nem nagyon ismerték a futballt.

 

De a góljait látva egyre inkább érthető, hogy csatártársa, a szintén BEK-győztes Amancio miért csak felállva hajlandó beszélni róla.

 

http://sportgeza.hu/futball/2013/10/29/rangadon_lotte_puskas_kulsovel_a_szogletgolt/

 

 

http://indavideo.hu/video/Puskas_szogletgolja_tizes_Kinaban?utm_source=flash&utm_medium=watchoninda&utm_campaign=videoplayer

 

 

 

Bogyó 2 Creative Commons License 2011.11.01 0 0 199

Azt írtam volna? Nem tudom, már.

Jelenleg úgy tudom én is, nincs egyértelmű bizonyíték.

Előzmény: Törölt nick (189)
saxi1982 Creative Commons License 2011.08.02 0 0 198

saxi1982 Creative Commons License 2011.08.02 0 0 197

folyt.

Magam véleménye szerint a VB-n nagyon sok híres nemzetközi hírügynökség jelen volt. Archívumukban temérdek érdekes anyag lehet még a döntőről is. A Google-képkeresőben pl. Morlock góljáról négyféle objektívállásból találtam fotót, az egyik egy norvég oldalról került elő. A meccs végén három örömtől őrjöngő úrról is van háromféle fotó. Van egy bizonyos mennyiségű közismert fotó a csapatról, az "átlag" Aranycsapat-tisztelők által ismertek.

A ZDF által összeállított filmanyagban a színes bevágások - ha jól tudom angol felvételek - tehát más országokban is lehetnek filmfelvételek. Amatőrfilmes ismerősöm mondta - csak rá hivatkozok - hogy abban az időben közvetítőkocsin kívül szalagra vették kameránként (!) a dolgokat, meccseket, konferenciákat, mindent (azért vannak akkora szalagbúbok a lencséken). Puskás lesgóljáról, az elrúgás pillanatáról van egy szögletkamerás filmbevágás, kb. 1 sec, tehát filmszalagilag lehet a felvételnek előzménye is...

De hangsúlyozom, h ezek csak elgondolásaim, szeretné az ember szépíteni a tényeket! :))

Egyszer majd kiderül talán, mi az igazság...

 

Előzmény: saxi1982 (196)
saxi1982 Creative Commons License 2011.08.02 0 0 196

Ma ezt a választ kaptam Végh András főszerkesztő úrtól (magyarvalogatott.hu):

"...ez a két mérkőzés - több másikkal együtt - 2000 nyarán vált hivatalos, nemzetek közötti találkozóvá. Az oroszok szintén a helsinki olimpiára készültek, és óvatosságból "városiasították" a válogatottjukat (hiszen akkoriban csak amatőr játékosokat nevezhettek a labdarúgó-tornára). Érdekesség, hogy a játékosok válogatottsága szempontjából hivatalosnak tekintette az MLSZ is ezt a két meccset, azonban sorszámuk nem volt, és így az összmérlegbe sem kerültek bele..."

Mostmár legalább tudjuk. :)

 

A másik még, amire kíváncsi vagyok úgy általában, hogy Grosics "A Döntő" c. egészestés műsorban említett egy "előkerült fotót", ami olyan szögből készült Puskás lesgóljáról, hogy tisztán látszik a szabályos labdaátvétel... Hát gyanítom ezek a felvételek csak évtizedek mnúlva kerülnek majd elő, számtalan más titokkal együtt....

Előzmény: Törölt nick (186)
smartdrive Creative Commons License 2011.07.21 0 0 194

ez a ranglista teljesen másról szól. nem a meccsről magáról, hanem kb. a résztvevők formájáról a meccs előtt

Előzmény: Törölt nick (192)
smartdrive Creative Commons License 2011.07.17 0 0 191

minden idők második, nyolcadik és kilencedik "legnagyobb" meccsét kellett volna megnyerniük az aranyhoz

 

http://en.wikipedia.org/wiki/World_Football_Elo_Ratings#Highest_rated_matches

Előzmény: Bogyó 2 (184)
saxi1982 Creative Commons License 2011.07.13 0 0 185

1952. májusában volt két mérkőzés. Moszkva-Magyarország. Az egyik eredménye 2:1 a szovjeteknek. A wikipédián és a magyarvalogatott.hu-n is be van jegyezve a mérkőzés. Mikor lett ez hivatalosan a válogatott mérkőzése? A sportmúzeumos oldalon nincs a mérkőzések között. Anno városokközöttinek számították (Moszkva-Budapest)? A csapatnévsorban Buzánszky is ott van... Így megtörik a négyéves veretlenség... Akkor most ez hogy van...

Bogyó 2 Creative Commons License 2011.06.23 0 0 184

Puskásék csapata lett minden idők legjobb, vb-t nem nyert válogatottja egy szakírónál.!!!

 

"Az első hat helyre csak világbajnokok kerültek: a legjobb együttes, amely ezt nem mondhatja el magáról, az Aranycsapat. Puskásék mindössze három ponttal szorultak a hetvenes évek világ- és Európa-bajnok NSZK-ja mögé, viszont három hellyel is megelőzték a másik nagy vesztest, az 1970-es évek holland együttesét.

Az élen a végeredmény a papírformának megfelelően alakult, az 1970-es brazil csapat lett az első, de nem sok hiányzott ahhoz, hogy az aktuális spanyol nemzeti tizenegy megelőzze Pelééket."

http://www.origo.hu/sport/focivilag/20110623-csak-vilagbajnokok-az-aranycsapat-elott.html

1. Brazília 1970-1973 326

2. Spanyolország 2007-2010  325

3. Brazília 1958-1962  319

4. Franciaország 1998-2001  318

5. Olaszország 1934-1938  304

6. NSZK 1970-1976   303

7. Magyarország 1951-1954  300

8. Brazília 2002-2006  288

9. Franciaország 1982-1986  271

10. Hollandia 1974-1978  249

11. Brazília 1993-1995  247

12. NSZK 1988-1990   246

13. Argentína 1941-1947  239

14. Argentína 1985-1990  236

15. Uruguay 1950-1954  234

16. Anglia 1965-1970  232

17. Olaszország 2005-2006  231

18. Argentína 1978   226

19. Brazília 1997-1999  224

20. Hollandia 1987-1990  220

21. Uruguay 1924-1930  219

22. Olaszország 1980-1982  217

23. NSZK 1979-1982   216

24. NSZK 1954-1958   213

25. Szovjetunió 1960-1968  212

26. Olaszország 1968-1970  210

27. Németország 1995-1997  205

28. Brazília 1980-1986  204

29. Lengyelország 1972-1974  191

30. Kamerun 1988-1990  188

Bogyó 2 Creative Commons License 2011.03.10 0 0 183

Bogyó 2 Creative Commons License 2011.03.10 0 0 182

Buzánszky és Grosics lesz a Nemzet Sportolója

A kormány úgy döntött, hogy 12-ről 13-ra emeli a Nemzet Sportolója cím birtokosainak számát, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben – jelentette be a kabinet szerdai döntését ismertetve Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Budapesten.

Grosics (balra) és Buzánszky megkaphatta végre az elismerést (Fotó: Mirkó István, NS-archív)

A kormány Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslata alapján döntött arról, hogy Albert Flórián (labdarúgás), Balczó András (öttusa), Bíróné Keleti Ágnes (torna), Gyarmati Dezső (vízilabda), Hammerl László (sportlövészet), Kulcsár Győző (vívás), Polyák Imre (birkózás), Portisch Lajos (sakk), Puskás Ferenc (labdarúgás), Székely Éva (úszás), Weltner Györgyné Ivánkay Mária (asztalitenisz) és Zsivótzky Gyula (atlétika) kapja meg a címet. Közülük Puskás Ferenc megromlott egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. A közéletből szinte teljesen visszavonult Balczó András elfogadta a díjat, de távol maradt az eseménytől.

Hirdetés

Puskás Ferenc halála után Földi Imre súlyemelő került be az elitklubba 2007-ben. Abban az évben hunyt el Zsivótzky Gyula, akinek helyére Sági Györgyné Rejtő Ildikót, a kétszeres olimpiai bajnok tőrvívót választották be a Nemzet Sportolói közé.

Polyák Imre tavaly november 15-én hunyt el, így ismét új tagot kellett jelölni. Az Országgyűlés 2010. december 6-án módosította a sportról szóló törvényt, a változtatás értelmében egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhatják a Nemzet Sportolója címet. Szilágyi György jobbikos képviselő indítványát a parlament – házszabálytól eltéréssel – egy nap alatt megvitatta, majd egyhangúlag, 327 igen szavazattal elfogadta.

A politikus a törvénymódosítást azért szorgalmazta, hogy Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat két élő legendája egyszerre kaphassa meg a Nemzet Sportolója címet. A módosítás alapján – indokolt esetben, a sportért felelős miniszter javaslatára – a kormány egyedi döntésével a jogosultak köre tizenkét főnél szélesebbre bővíthető. 

Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője március 10-én jelentette be: a kormány úgy döntött, 12-ről 13-ra emeli a Nemzet Sportolója cím birtokosainak számát, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben.

A sporttörvény értelmében a Nemzet Sportolója cím havi nettó 500 ezer forintos életjáradékkal jár együtt, s azon 60 évnél idősebb, kimagasló eredményt elért sportolónak adományozható, aki aktív sportpályafutását követően is kimagasló szerepet töltött be a honi sportéletben. 

BUZÁNSZKY JENŐ

Született: 1925. május 4., Újdombóvár

Sportága: labdarúgás

Posztja: védő

Válogatottság/gól: 48 mérkőzés/0 gól

Klubjai játékosként: Pécsi VSK (1946–1947), Dorogi Bányász (1947–1960) – 274 bajnoki mérkőzésen szerepelt

Klubjai edzőként: Dorogi AC, Esztergomi Vasas, Fősped Szállítók

Legjelentősebb eredményei játékosként:

– olimpiai bajnok (1952, Helsinki)

– világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)

– Európa-kupa-győztes (1953) Kitüntetései:

– MOB Olimpiai Érdemérem (1986)

– Dombóvár díszpolgára (1991)

– Csik Ferenc-díj (2001) – Szent István-díj (2007)

– Prima Primissima-díj (2010)

– Nemzet Sportolója (2011)

 

 GROSICS GYULA

Született: 1926. február 4., Dorog

Sportága: labdarúgás

Posztja: kapus válogatottság: 86 (3 vb-n szerepelt)

Klubjai játékosként: Dorogi AC, MATEOSZ, Bp. Honvéd, Tatabánya – 390 bajnoki mérkőzésen szerepelt

Klubjai edzőként: Salgótarján, Tatabánya, KSI, Kuvait

Legjelentősebb eredményei játékosként:

a válogatottal:

– olimpiai bajnok (1952, Helsinki)

– világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)

– Európa-kupa-győztes (1953)

a Budapesti Honvéddal:

– háromszoros magyar bajnok Kitüntetései:

– Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (1993)

– Halhatatlanok Klubjának tagja (1994)

– MOB Olimpiai Érdemérem (1995)

– Az évszázad legjobb magyar kapusa (1998)

– Dorog díszpolgára (2001)

– Nemzet Sportolója (2011)

Bogyó 2 Creative Commons License 2011.01.31 0 0 181
Jövő hétfőn mutatják be a Grosics-filmet  2011. január 31. 14:13

Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében jövő hétfőn a Millenáris Parkban lesz a díszvetítése az Aranycsapat legendás labdarúgójáról, Grosics Gyuláról szóló dokumentumfilmnek.

A hétfői sajtótájékoztatón kiderült, hogy az 55 perces, Keresztlécen című alkotás nemcsak a sportpályafutását, hanem egész élettörténetét bemutatja a 85. születésnapját pénteken ünneplő korábbi kiváló kapusnak.

A film nyilvános vetítései még szervezés alatt vannak, de már érkezett megkeresés külföldi megjelenésre, így szinte biztosra vehető, hogy Londonban vagy éppen Brüsszelben is megtekinthető lesz.

Bogyó 2 Creative Commons License 2011.01.25 0 0 180
Ezt még nem is  írtam be!
Az Aranycsapat tagjának lenni még mindig sokat számít!
2010. 12. 03. Prima Primissima: sport kategóriában Buzánszky Jenő a kitüntetett

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima-díjakat pénteken este Budapesten, a Művészetek Palotájában. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport képviselői nyolcadik alkalommal részesültek elismerésben a vállalkozók napján. Sport kategóriában Buzánszky Jenő olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja kapta az elismerést.

Buzánszky Jenő olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző, a legendás Aranycsapat tagja 1925. május 4-én született Újdombóváron. Pályafutását 13 évesen kezdte a Dombóvári Vasutasban.

Tagja volt az 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerzett válogatottnak, játszott az 1953-as angolok elleni, 6:3-ra végződött találkozón. Aktív pályafutása után edzőként, technikai vezetőként továbbra is a labdarúgással foglalkozott, a Magyar Labdarúgó-szövetség alelnöke is volt. Széchenyi-díjban és Szent István-díjban részesült.

A további kategóriák díjazottjai: Moldova György író; Buzánszky Jenő olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja; a Csík Zenekar; Kubinyi Anna textilművész; Érdi Tamás zongoraművész; Balázs Mihály építész; Rubik Ernő feltaláló; Dévény Anna gyógytornász; Veiszer Alinda műsorvezető, riporter; Koltai Lajos operatőr. Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró közönségdíjat kapott.

MTI 

 

madbalee Creative Commons License 2011.01.10 0 0 179

Ne múlik el a dicsőségük,:)

Előzmény: Bogyó 2 (178)
Bogyó 2 Creative Commons License 2011.01.10 0 0 178
C. Ronaldo elvette Puskás 50 éves csúcsát 2011. január 10.

Cristiano Ronaldo három gólt lőtt vasárnap a Villarrealnak, a portugál ezzel megdöntötte Puskás Ferenc ötvenéves klubrekordját.

A 25 éves csatár 18 forduló után 22 gólnál jár a Primera Divisiónban, a korább csúcs az Aranycsapat kapitányáé volt, aki az 1960/61-es idényben ugyanennyi Real Madrid meccsen 21-szer volt eredményes.

Az első számú spanyol sportnapilap, a Marca azt írta hétfőn: "CR7 a XXI. század Di Stefanója".

A Manchester Unitedtől 2009 nyarán szerződtetett sztár madridi statisztikája elképesztő, eddigi 62 mérkőzésén 63 gólt lőtt .

 

Így múlnak el a dicsőségek, de azért nem semmi volt akkor se, 50 évig tartani ezt.

Puskásék még mindig szerepelnek a hírekben, ez mutatja az igazi nagyságukat.

Kár, hogy ez a topik nem tükrözi ezt.

Bogyó 2 Creative Commons License 2010.10.26 0 0 177
Mondjuk az se nagyon jártas a témában aki ezt írta. Mi az hogy Puskás nélkül?
Pont, hogy Puskás a döntőben végül játszott, sőt ugye lőtt is egy meg nem adott gólt.

Na, egy másik helyről:

"Kiderült: az Aranycsapat ellen doppingoltak a németek az 1954-es focivébén

2010. október 26., kedd, 16:40 • Utolsó frissítés: 3 órája
Szerző: MTI

A pervitin nevű ajzószerrel doppingolták az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokság alatt az aranyérmes német válogatott több tagját - többek között ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra a Lipcsei Egyetemen, és az osztrák Kronen Zeitung internetes oldala adta hírül.

A németek óriási meglepetésre 3-2-re verték a jóval esélyesebb magyarokat a berni döntőben. A doppingvád nem először merül fel az ellenféllel kapcsolatban, 2004-ben is Németországban röppentek fel ilyen hírek. Buzánszky Jenő, az Aranycsapat játékosa akkor azt mondta, már a vb után hallott a doppingvádakról.

"Úgy tartja a mondás, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. A döntő után egy-két évvel felmerült, hogy esetleg a németek doppingoltak, mivel feltűnést keltett, hogy néhány játékosuk kórházba került. De ez azután feledésbe merült, egyrészt, mert az ember nem szeret vádaskodni, másrészt azt mondhatták volna nekünk, hogy savanyú a szőlő" - fogalmazott akkor.

A hétfőn nyilvánosságra került elemzés szerint a játékosoknak a csapat gyúrója adott injekcióban metamfetamint, amely ma már tiltott. Az érintettek azt hitték, C-vitamint kapnak - erre a megállapításra jutott kutatásai során Erik Eggers. A tanulmány kitér arra, hogy az ajzószer sportbeli használatának alapjait már az 1930-as és 1940-es években letették, a teljesítmény- és figyelemfokozó pervitint a II. világháborúban katonáknak adták, s akkor figyeltek fel "kedvező" hatásaira.

Előzmény: Bogyó 2 (176)
Bogyó 2 Creative Commons License 2010.10.26 0 0 176
No, hát ma mondták be a híradóban, hogy doppingoltak a németek.

"Vb-döntő, 1954: doppingoltak a németek
Létrehozva: 2010. október 26. 14:32

Tiltott eszközöket is bevetett a siker érdekében a nyugatnémet labdarúgó-válogatott az 1954-es, Magyarország elleni, fájdalmas emlékű vb-döntő előtt, ahol 2-0-ról veszítettek a mieink a Wankdorf Stadionban, Bernben. Egy lipcsei tanulmány szerint C-vitamin helyett a doppingszernek számító pervitint injekcióztak be az orvosok négy játékosnak.

Sokan a mai napig értetlenül állnak a németek által csak "berni csodának" aposztrofált történelmi futballmeccs előtt, ahol a toronymagas favorit, de Puskás Ferenc nélkül felálló magyar csapat végül 3-2-es vereséget szenvedett.

Jöjjön egy újabb adalék a meccs előtörténetéhez Lipcséből! Az eddigi verzió szerint C-vitamin injekciókkal "pumpálták fel" a német játékosokat a mérkőzés előtt, amit el is ismertek az érintettek. Ezzel még nem lenne baj, de egy hétfőn nyilvánosságra hozott kutatás alapján nem vitaminbombáról van szó, hanem a pervitin nevű szer használatáról, amelynek teljesítménynövelő és koncentrációserkentő hatását már a német légierőnél, a Luftwaffénél is megtapasztalták.

A leleplező tanulmányt Erik Eggers készítette "Történelmi szempontok az anabolikus korszak előtti időkből" címmel, s a "Dopping Németországban" című kötet egyik fejezetében olvasható."
Előzmény: Törölt nick (175)
Törölt nick Creative Commons License 2010.05.22 0 0 175
A németek lehet, hogy doppingoltak, de ez nagyon nem jött ki a meccsen, mert - különösen az utolsó 20-25 percben nagy fölényben játszottunk, kapujukhoz szegeztük a németeket. A jobb kondijú csapat jellemzően a meccs végére kerül egyre nagyobb fölénybe. Vagyis a németek jobb kondijával nem értek egyet.

Csalt a bíró. Ez nem kérdés, a bíró ténykedését nem lehet kizárólag indiszponáltságra fogni, ez jóval több volt annál. De aki látta az aranycsapat korábbi meccseit, az pontosan tudja, hogy a részrehajló bíráskodás folyamatosan sújtotta az aranycsapatot, sajnos a hidegháború idáig is elért. Viszont valamiért ezt nem volt képes ezen a meccsen leküzdeni a válogatott.

Puskás beállítása. Puskás a kor vitán felül legjobbja, maga a jelenléte is nagy pszichikai teher volt az ellenfélen, épeszű edző nem hagyhatta ki, ha játékra jelentkezik. Ráadásul vágott kettőt, nem érheti kritika. Maradona dupla bokával játszotta végig a 90-es VB-t, mégsincs épeszű ember, aki szerint nem lett volna helye a csapatban. De mégis egyet kell értsek azzal, hogy Puskás nélkül erősebb lett volna a csapat. A nagy VB-menetelést Puskás nélkül, Kocsis vezérletével érték el, ez volt Kocka nagy kitörési lehetősége, ki tudott lépni Puskás árnyékából, és élt is a lehetőséggel, nem tudok ehhez fogható világbajnoki teljesítményt. Vagyis Kocsisra kellett volna építeni a támadójátékot, nem kérdés. De nem tudok senkit hibáztatni emiatt, az vesse Sebesre az első követ, aki másként döntött volna (különösen úgy, hogy lényegében Puskás állította mindig is össze a csapatot, ő volt a tulajdonképpeni szövetségi kapitány.)

Ami még fontos lehet: nagyon peches meccs volt, egy rakás kapufával, gólvonalról kirúgott lövésekkel. Illetve a németeknek tényleg klasszis csapatuk volt.
Előzmény: Medco (174)
Medco Creative Commons License 2009.03.28 0 0 174
Annyi év után végre összeállt a kép, hogy miért kaptunk ki 54-ben a németektől. A legfőbb ok a németek doppingolása, és a játékvezetés volt. A szünetben ugyanis a németek ampullában, vagy injekcióban kaptak nagy adag C-vitamint és szőlőcukrot az ő elmondásuk szerint.A VB után azonban, azoknál, akik injekcióban kapták ezt a rejtélyes anyagot, sárgaság alakult ki. Az az magyarázatuk, hogy az egyik játékosuknak lappangó májgyulladása volt, és a tűvel ezt vitték tovább. Orvosként tudom, hogy kizárt, hogy mindegyik játékost ugyanazzal a tűvel szúrják meg egymás után. Ez a németeknél 1954-ben nem fordulhatott elő. Tehát, úgy tűnik, amit Sebes és Puskás mondott évekig a doppingról, az igaz. A másik ok a bíró. Ugyanaz a Ling vezette a döntőt, aki megengedte, hogy Liebrich lerúgja Puskást a csopotrmérkőzésen. A döntőn nem fújt szabálytalanságot, amikor a szögletnél Ottmar Walter lerántotta Grosicsot, és ezzel a góllal egyenlítettek. Ezután a 35. percben nem fújt 11-est, amikor Mai Kocsist felvágta a 16-oson belül. És végül visszavonta Puskás szabályos egyenlítő gólját. Ha korrektül vezeti a mérkőzést, akkor mi nyerünk 4:2-re. A FIFA is érezhette a súlyos igazságtalanságot, mert egyedülálló módon a VB után a mi válogatottunkat nevezték meg a VB legjobbjának. Sovány vígasz. Saját hibákat is bőven elkövettünk. A legnagyobb az volt, hogy Sebes a mérkőzés délelőttjén közölte, hogy Puskás játszik, és felforgatta a csapatot. Tóth Mihályt nyilvánvalóan azért tette be Puskás mellé, hogy helyette is fusson. A döntő hiba a szünetben következett be. Hegyi Gyula utasítására Czibort visszatette a balszélre, és a ballábas Tóth lett a szükség jobbszélső. Ezt már nem bírta ki a csapat a doppingoló németek, a részrehajló bíró és az esős, csúszós idő miatt. A németek egyébként cserélhető reszelt stoplis cipőkben, jobb kondícióval, kevésbé csúszkáltak. Tehát, úgy tűnik, a mérkőzés előtt le lettek osztva a lapok, hogy nem nyerhetünk. Ami még meredek, Tatán a csapat fogadásán Rákosi elégedett volt a második hellyel! A magyar állam kapott 320 ezer svájci frankot, míg a németek 360 ezer frankot. (Buzánszky közlése) 
KrumpiLee Creative Commons License 2009.01.03 0 0 173

   Az Aranycsapat:

 

   Grosics-Buzánszky-Lóránt-Lantos-Bozsik-Zakariás-Budai-Kocsis-Hidegkuti-Puskás-Czibor

TeiglerP Creative Commons License 2008.04.10 0 0 172

Sziasztok!


Kivácsi vagyok, hogy találkozott-e valaki az aranycsapat alábbi portrésorozatával:

A3-as méretű, téglavörös pelenkás dossziéban, szintén A3-as méretű krétarajzok nyomatai.
A mappán felirat: Magyarország-Anglia 6-3, Az évszázad mérkőzésének győztes résztvevői, 1953
A mappa tartalma: a népstadion képe madártávlatból, Szepesi György riporter és 12 játékos portréja.
(Budai II, Zakariás, Lantos, Puskás, Gellér, Grosics, Lóránt, Czibor, Bozsik, Buzánszky, Kocsis, Hidegkuti)
A képek alatt a játékososk neve és a rajzoló neve is szerepel ceruzával felírva.
Minden lap sarkán szerepel egy bélyegző is.

Minden hozzá értő ember válaszát szívesen olvasom.

Doktorino Eszperanto Creative Commons License 2008.02.09 0 0 171
De a legjobb is, remélem, ezt azért elismeritek:)
Előzmény: Hawkeye Pierce (169)
epepe Creative Commons License 2007.08.29 0 0 170
Hawkeye Pierce Creative Commons License 2007.08.28 0 0 169
És Puskás a legtestesebb... :-))))
Előzmény: extekergo (168)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!