Így kerül minden a helyére. A kunok nem egy nép voltak, hanem két, más nyelvű néprész ugor-türk. Mint ahogyan a bogárok három más nyelvű néprészből áltak: ugor-tük-szláv.
Így lehet csak folytonosság a korabeli elnevezések között is. Minden helyére kerül, nem tűnnek el népek, csak a nevük.
A fehérkunok kapcsolatot jelentenek a volgai magyarokkal is. Julianus nyilván megtérítendő közösséget latott bennük és tőlük értesülhetett a keleti magyarokról. A fehérkunok magyarnyelvűsége pedig evidens volt.
"A hét kún vezér pedig, Álmos vezér lábai elé borulva, meghódolt neki, pogány módon esküt téve, s minden népével eljött a magyarokkal együtt Pannoniába." Anonymus
A fehérkunok tehát a kazárok voltak korábban és magyar nyelvűek. Ők voltak korábban a fekete kunok elitje, ám a fekete kun török nyelvű uzok "többségbe kerültek és megromlott a szövetség közöttük.
A kavarok (renitens fehér kunok) fellázadtak és a magyarokkal tartott egy részük.
Erre a kis kavalkádra vonatkoznak a DAI mondatai is:
"kavarok fellázadtak a kazárok ellen, egy részüket lemészárolták, mások csatlakoztak a magyarokhoz (nála türkökhöz), „és ekkor holmi kavaroknak nevezték el őket”."
A magyar nyelvű kazár (későbbi nevén maradó fehér kun elit) tanitgatja magyarra a későbbi fekete kun kazár alávetett néprészét:
"A DAI kavarok népéről szóló 39. fejezete szerint „a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket, és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is”.
Konkrétan az összes hozzászólásodból az jön le, hogy az alapján próbálsz fikázni, amire a gyerekkorodban olvasott mondák könyve, meg a történelmi olvasókönyv írásaiból emlékszel.
Ha véletlenül valami újabbat olvasol, azt meg szemmel láthatóan nem érted meg .
Szerintem meg több. Mindenkiben volt mindenki a sztyeppén. Szétszálazhatatlanul."
---
Ezt fejtsd ki. Fekete és Fehér kunokról, mint népnevekről van szó, nem a szivárvány összes színéről. Azért két nép, mert két elkülönült csoportot jelent. A kérdés az, földrajzilag hol számolhatunk az egyikkel és hol a másikkal. Milyen viszonyban vannak egymással. Ha a feketék alávetettek, lehettek e más nyelvűek, mint pl. avar-szláv viszonylatban.
Ezek azért fontos kérdések, mert ha a fehér kunok magyarul beszéltek és és ezek voltak töbségben a betelepülők között, akkor érthető a villámgyors integrációjuk. És az is logikus, hogy nem csak a honfoglalók csoportjai voltak magyar nyelvűek a sztyeppén.
"Talán el kellene olvasnod a vonatkozó szakirodalmat."
KRISTÓ GYULA (2000 : 23 )…. „a nagyobb helyek, az irányjelzők szláv (kisebb mértékben török) eredetű nevek, a határjárásban szereplő mikrotoponímiai funkciójú nevek viszont döntően magyarok. Ez önmagában arra mutat, hogy a fontosabb objektumok (települések, tavak) nevét a magyarok átvették a szlávoktól, a településneveken belüli határrészeket viszont maguk
nevezték el. A magyarok által létrehozott állam tisztségviselői, a szláv tömegek alávetésével a magyarok révén megvalósított társadalmi polarizáció csoportjai csak úgy viselhetnek rendre (bár természetesen koránt sem kizárólagosan) szláv neveket, ha ennek az államnak és ennek a társadalomnak számra legjelentősebb komponense szláv nyelven beszélt. Ez megfelel annak a megállapításnak, amit a honfoglalás kori Kárpát-medence etnikai viszonyairól sokban más bizonyítékok alapján feltételeztem: a honfoglaló magyarok nomádállamának 100 ezer fős (magyar mellett nyilvánvalóan még törökül is beszélő) népességével szemben az itt talált népesség 150-250 ezer főre becsülhető.” (i. m. 40–41).
HOFFMANN ISTVÁN (2010 : 230)Megállapította, hogy „az alapítólevél anyaga alapján elemezhető csaknem száz helynév között mindössze kettő olyan található, amelynek keletkezését nem a magyarból, hanem valamely más nyelvből magyarázhatjuk meg: Kesztölc település és a Balaton tó neve szláv eredetű, s mindkettő átvétel útján került a magyarba. Ráadásul — mint azt alapos elemzéseiben kimutatta - e két jövevénynév, csakúgy, mint más szláv, török és német személynévből is magyarázható helynév, magyar nyelvű névhasználókra utal.
KRISTÓ GYULA és HOFFMANN ISTVÁN a fent idézett nézeteikkel tehát tökéletesen ellenkező eredményre jutottak.
RÉVÉSZ LÁSZLÓ ( 2023)
"Ugyanakkor a Balaton déli partvidékének nyugati része, tehát nagyjából a mai Fonyód-Balatonboglártól a Vörsig terjedő területen olyan sírokra és temetőkre leltünk, amelyek akár a Felső-Tiszavidéken is előkerülhettek volna (a jellegzetességeiket illetően). Ugyanakkor élesen elválnak a többi, Somogy, vagy Tolna megyei temetőtől, amelyek elvétve tartalmaznak ugyan gazdagabb leletanyagú sírokat, de zömükben inkább a Mátra-, és Bükkalja vidékének temetői anyagára hasonlítanak. Azzal mutatnak összefüggést.
A Balaton déli oldalán talált sírok és temetők azonban arra mutathatnak, hogy ott emberek kisebb-nagyobb csoportja élhetett. Nagyot tévednék, ha úgy vélem, hogy a „kalandozásokból” visszatérve, amikor már nem akartak átkelni a Dunán, a korábbi szálláshelyeikre, ezen a helyen is találtak a maguk számára megfelelő életlehetőséget?"
Ha tudsz ezeknél frissebb anyagot... légyszi ... és ez most komoly... De ne valami genetikai laboratóriumi adatokat felsoroló jegyzőkönyveket ... hanem a fentiekhez hasonló "összefoglaló" munkákat.
"Régóta keresem, a választ arra, hogy Bulcsú ( annak ellenére, hogy szerintem a kabarok fejedelme)- hogyan kerül, Bizáncba, a Karosi fejedelmi székhelyről."
Talán el kellene olvasnod a vonatkozó szakirodalmat.
1. a fejedelmi székhelyet Bulcsú idejében már nem Karos környékére teszik, hanem a Duna mellékére.
2. semmilyen forrás nem említi, hogy Bulcsúnak a fejedelmi székhelyen kellett volna laknia, ez a te kitalációd.
3. A legtöbben a Balaton nyugati végére Fenékpuszta-Zalavár környékére teszik a szállásterületét Kézai tudósítása nyomán.
"Na ez így nem fog menni. Most vagy azon az állásponton vagy mint én, hogy igen, mindenkiben volt mindenki a sztyeppén és az arányokat nem tudjuk nyelvileg sem, vagy azon, hogy a kunok pl. egy nyelvűek voltak."
Itt megint azt akarod megjátszani, hogy igen elismerjük, hogy lehettek közöttük magyarok, és szerinted ez már azt jelenti, hogy igen jelentős magyar népesség élt köztük.
Holott a kettő messze nem ugyanaz. Igen Budapesten él Fekete Pákó a magyarok között, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy a nigériaiak akár említésre méltó részét képeznék a mai magyar népességnek és bármi legyen is az anyanyelve, az nem igen gyakorolt jelentős hatást a magyar nyelvre, mninden ismertségét és kulturális befolyását tekintve sem.
"Hisz még Géki sem ért egyet a magyar nyelvű kinti kunjaiddal..."
Soha nem foglaltam állást, a kunok nyelvével kapcsolatban.
Bár őszintén megmondva, soha nem tetszett az az ókori történelmi felfogás, hogy a "griffek lecsaptak az egylábúakra, azok elüldözték a félszeműeket, akik a kunokat, akik a besenyőket ... akik meg bekergették a KM - be a magyarokat... szóval a 21. században ennél értelmesebb mesét is kilehetne már találni.
Érvek kigyűjtve? :D Hisz még Géki sem ért egyet a magyar nyelvű kinti kunjaiddal, pedig neki aztán minden jó, ami antifinnugrista kitalálmány. Etelközi és volgai-bulgáriai székely régészeti hagyaték kapcsán Netuddki bácsihoz viszont bizalommal fordulhatsz, ő arabul, eredetiben olvasott róluk az Ezeregyéjszaka meséiben.
"A "dákok", fehér kunok tehát pedig magyar nyelvűek voltak. Lemaradó magyar törzsek."
No és ugyan mitől "tehát pedig"?
A szintén ide írogató K. fórumtárs pedig az állítólagos izraeli szkítákat szokta szintén amolyan "tehát pedig" alapon valóságosnak tekinteni. Az ilyen indoklásoknál azért lényegesen több kellene a hitelességhez. (Különben még a kusánok kori núbiai magyarokat (olyat is írtak már ebben a fórumban) is kénytelen lennék elhinni.)
Révész László: "Ugyanakkor a Balaton déli partvidékének nyugati része, tehát nagyjából a mai Fonyód-Balatonboglártól a Vörsig terjedő területen olyan sírokra és temetőkre leltünk, amelyek akár a Felső-Tiszavidéken is előkerülhettek volna (a jellegzetességeiket illetően). Ugyanakkor élesen elválnak a többi, Somogy, vagy Tolna megyei temetőtől, amelyek elvétve tartalmaznak ugyan gazdagabb leletanyagú sírokat, de zömükben inkább a Mátra-, és Bükkalja vidékének temetői anyagára hasonlítanak. Azzal mutatnak összefüggést. A Balaton déli oldalán talált sírok és temetők azonban arra mutathatnak, hogy ott emberek kisebb-nagyobb csoportja élhetett. Nagyot tévednék, ha úgy vélem, hogy a „kalandozásokból” visszatérve, amikor már nem akartak átkelni a Dunán, a korábbi szálláshelyeikre, ezen a helyen is találtak a maguk számára megfelelő életlehetőséget?"
Régóta keresem, a választ arra, hogy Bulcsú ( annak ellenére, hogy szerintem a kabarok fejedelme)- hogyan kerül, Bizáncba, a Karosi fejedelmi székhelyről. Most itt a válasz. A kabarok nem tértek vissza a Felső-Tiszavidékre, hanem a Nagyfejedelem melletti területeken foglaltak birtokot. Így az is világossá vállt, hogy hogyan történt volna a hatalomválltás... ha sikerül.
Augsburg után pedig végleg „szétszóródtak”… tehát már a X. sz. közepére -- ~100 évvel, ~4 nemzedékkel a csatlakozásuk után -- már teljesen mértékben elfogytak / asszimilálódtak.
"Amikor már "beolvadóban" voltak, mindenestül úgy voltak. Ha jött hozzájuk később a saját fajtájukból, azok őrizhették még eredeti jegyeiket, lásd a későbbi besenyő/kun bejövőket."
---
Ezt így nem lehet követni sem besenyő vonalon, sem máson.
Az 1200 évekre a határaink melletti térségben már nem lehet a leletek alapján megmondani, hogy milyen csoportoké volt. Korabeli nomád leletanyag csupán.
mégis hogy különült volna el egyes csoportok régészeti hagyatéka?
"Csoportok"-é sehogyan sem: nincs kabar és nincs székely hagyaték a magyar mellett.
A domináns népességé, az integrálóké az, ami egyedi jegyeket hordoz.
Ha pl. a besenyők mindenütt ott voltak és beolvadóban voltak, milyen volt az egymáshoz viszonyított régészeti hagyatékuk amit nyomon lehet követni?
Amikor már "beolvadóban" voltak, mindenestül úgy voltak. Ha jött hozzájuk később a saját fajtájukból, azok őrizhették még eredeti jegyeiket, lásd a későbbi besenyő/kun bejövőket.
új eredmény, hogy a korai besenyő települések régészeti anyagát – mint ahogy a székely- és a kabargyanús temetők anyagát – sem lehet elválasztani szigorú régészeti kritériumok alapján."
A KM-ben.
De Etelközbe csak 930 k. telepedtek meg a besenyők.
Amúgy "székely" és "kabar" hagyaték későbbről sincs.
"...a "előtörténetüket"... összekonfabulálták... régi adatokkal... és így rittyentetek belőle "őstörténetet"...!!!... az egész Levedi... féle történet így jött létre... miután ezt a nevet, a magyar krónikák nem is ismerik."
Ahhoz képest, hogy szerinted csak kitaláció az egész:
* Lewedi neve nemcsak a DAI-ból ismert;
Bernát (2015):
"Az Árpád-kori személynevekben előforduló becéző képzők:
• -di ~ -d A névállományban 148 személynév tartalmaz -di becéző képzőt, ami a teljes névkorpusz 13 %-át alkotja. Példák: Mihaldi (1138/1329, ÁSz. 40), Abadi (1138/1329, ÁSz. 40), Sumdi (1138/1329, ÁSz. 40), további példák a típusra: Wogdi, Mogdi, Apadi, Myradi, Munkadi, Resedi, Lewedi, Aruhdi, Fiegdi, Zatadi, Garandi, Semudi, Curpadi, Waltaudi, Holudi, Vecesdi."
Tehát nemcsak maga a név, de az igen elterjedt képző is.
* könnyen elképzelhető, hogy ez egy kimondottan ugor név;
Dash (2021):
"Ha arra gondolok korlátozott nyelvészeti ismerteimmel, amit véletlen épp tudok, hogy ezek is azok közé a v-s szavak közé tartoznak ahol az eredeti ugor alak a képzett szavakban máig megmaradt - mint pl. a tó-tavak, jós-javas, tő-töve, stb. - hiszen a lewe az ma lő de nem azt mondjuk, hogy lődöz meg lőde hanem lövöldöz meg lövölde, ahogy a luwɜ ma ló de nem lók meg lózik hanem lovak és lovagol, akkor nekem hihetőnek hangzik, hogy a Levedi/Lewedi név is valami ilyesmiből lett képezve. Főleg hogy nem hinném, hogy Levedi vezér volt az első ezen a néven, ki tudja mikor alakult ez a név ki és neveztek ezen embereket. Így, bármilyen felháborító is, nem lepődnék meg ha ez nem valami szláv vagy török hanem ugor név lenne."
* egy játékos lehetőség:
"És egy további érdekesség: protofinn *levedä.
Vepsz: leved; lűd: leved = széles (És egy idő után férfinév lett belőle, ~ széles vállú fickó jelentéssel.)
