Melyik amerikai politikus (kongresszusi képviselő?) mondá annak idejin, hogy a trianoni diktátum azért is igazságtalan, mert magyarok milliói kerültek náluknál jóval alacsonyabb kultúrfokon álló népek uralma alá...?
Amikor Masaryk egy londoni padlásszobában Európa uj térképét rajzolta
1916 novemberében vetette fel a londoni egyetemen Csehország és a Felvidék egyesítését - Ujabb leleplezések Benesék háboru alatti propagandájáról és "honalapitó" trükkjeiről
Az összeomlott Csehszlovákia vezérei, élükön Benessel Amerikában uj és hatalmas méretü propagandát inditottak meg hazájuk feltámasztására. A régi, bevált szerszám, amely huszegynéhány esztendővel ezelőtt oly eredményesen furta meg az osztrák-magyar monarchia hajóját, ujból munkában van. Herczeg Ferenc vasárnapi vezércikke mementóként figyelmeztet arra, hogy Benesék akcióba lépése a tengelyhatalmak és rajtuk keresztül Magyarország ellen irányul és hogy a mérgező propaganda ellensulyozására Magyarországnak is fel kell idejekorán készülnie.
Jól ismerjük ennek a rágalomhadjáratnak módszereit az 1919-es időkből. A modern honszerzés ravasz és alattomos fogásait, csalásait és hamisitásait leleplezték már memoárok és béketárgyalási jegyzőkönyvek. Érdekes részletekkel egésziti ki ezeket A. Posse Brazdova nemrég megjelent könyve, amely a monarchia felbomlasztásán dolgozó cseh forradalmárok aknamunkájáról mond el hiteles adatokat. Brazdova egyik bizalmasa volt Masaryknak és Benesnek és velük együtt irányitotta a háboru alatt a cseh árulók monarchia elleni akcióit.
- A köteles diszkréció még most is, oly hosszu idő után is lehetetlenné tesz - mondja Brazdova -, hogy elmondjam, mik voltak az eszközeink és hogyan értük el célunkat.
De néhány részletet mégis elárul. Megtudjuk ezekből, hogy a csehek már a háboru első évében hozzáláttak a nagy-cseh állam előkészitéséhez. A frontokon, odahaza és a külföldön egyszerre indult meg a munka. A harctéren a frontok ellenálló erejének gyengitésével, az ellenséggel való összejátszással. Árulás, hadititkoknak az ellenséghez való juttatása voltak az eszközeik. Nem elszórtan, hanem tervszerüen, előkészitve a front különböző pontjain. Oroszországban megalakult a cseh légió, amely már 1915-ben jelentékeny munkát fejtett
Masaryk Londonban, Benes Prágában
Ugyanakkor három külföldi országban megalakult Nagy-Csehország nemzeti tanácsa. Párisban, ahol Benes és Ossusky voltak a mozgalom irányitói, Londonbam, ahol Masaryk vetette meg a lábát, Scotus Viator és Vickham Steed segitségével és Rómában, ahol jelentékeny számu cseh élt, az olasz társaságban befolyásos összeköttetéseket épitve ki magának. Később Svájcban is volt irodája a cseh forradalmi bizottságnak, továbbá a svájci határhoz közeleső Annemasse-ban. Csehországból egyre nagyobb számban érkeztek fiatalemberek, akik megszöktek a katonai szolgálat elől és a forradalmi bizottság rendelkezésére bocsátották magukat. Hamis utlevéllel szöktek át a határon, kijátszva a hatóságok éberségét. Akiket mégis elfogtak, azokat befolyásos közbenjárók később kiszabaditották. A titkos futárok jól kiépitett hálózata működött hamarosan a központi hatalmak frontján keresztül az ellenséges vonalakig. A katonai helyzetről hoztak magukkal jelentéseket, készülő offenzivák tervét szerezték meg, Code-jegyekkel irt bizalmas jelentéseket csempésztek át a határokon.
Wladja és társa
Jómegjelenésü fiatalemberek látták el ezeket a szolgálatokat. Festők, muzsikusok, irók, akik a művészet jogcime alatt a legjobb társaságokba befurakodtak. Az Olaszországban működő szervezet vezetője egy Wladja nevü fiatalember volt; kitünő megjelenésü, ravasz, mindenre kész forradalmár. Hol szegényes ruhában tünt fel, mint menekült, szánalmat ébresztve maga iránt, hol csillogó orosz tisztiegyenruhát öltött magára, amely megnyitotta előtte az ajtót a legelőkelőbb körökig. Az elsők között volt, akik a magas orosz kitüntetést, a Szent György-rendet megkapták. Brazdova irja, hogy ezeknek a fiatalembereknek nyert ügyük volt akár ifju vagy öreg hercegnőtől, akár arisztokrata hölgytől, akár modellektől vagy zöldséges kofáktól kértek valamit. De keményvágásu katonák, zárkózott diplomaták szive is megnyilt előttük. Wladja Viktor Bollan névre szóló utlevéllel utazott, amellyel akadálytalanul eljutott Rómától Prágáig és vissza. Emberei is sürün jártak elzárt országhatárokon és frontokon át; gyakran tettek látogatást Prágában, ahol akkor már titkos forradalmi szervezet működött. A római orosz katonai attasé, Wolkonszkij herceg utasitást kapott Petrográdból, hogy minden tekintélyét vesse latba a cseh forradalmárok érdekében. Wladja személyét mind titokzatosabb legenda vette körül. A legelőkelőbb körökben trónkövetelőnek tekintették, akire királyi korona vár az uj országok egyikében, amelyek Ausztria romjaiból fel fognak támadni. Azt suttogták, hogy a Romanov-ház tagja és Youdin herceg az igazi neve.
Magas összeköttetései birtokában merész tervek végrehajtására vállalkozott. Keresztülvitte azt, hogy a hadsereg szabadonbocsátotta a cseh nemzetiségü hadifoglyok egyrészét. Kiszabaditotta a börtönből a cseh politikai elitélteket. Rövidesen szabadlábra került Wessely nagy-cseh agitátor és egész családja, akiknek házában a csehek propagandairodája működött. A hadifoglyok egy része megfelelő utasitásokkal ellátva visszakerült Csehországba, ahol a monarchia felbomlasztásán dolgozó propaganda szolgálatába állott.
Egy londoni padlásszobában készül Európa uj térképe
1916 őszén fokozott eréllyel látott hozzá a cseh nemzeti tanács munkájához. Prágából megérkezett a cseh forradalmi bizottság egyik fontos személyisége, aki Bozinovnak nevezte magát. Ezt az álnevet annyira megszokta, hogy a háboru után a diplomáciai szolgálatban is megtartotta. Bozinovot szemelték ki az olaszországi propaganda vezetőjévé. Ugyanakkor Brazdova felkereste Párisban Benest, onnan pedig Londonba ment és Masarykkal folytatott megbeszélést. Érdekesen irja le Brazdova Masarykkal való első találkozását.
Egy hampsteadi kis családiház padlásszobájában lakott Masaryk. Amikor Brazdova belépett a sötét szobába, a nagy-cseh birodalom álmodója könyvek és térképek között ült iróasztalánál. A háboru utáni Európa uj térképét rajzolta. Bizalmatlan volt a jövevénnyel szemben, félt a kémektől. Csak napok mulva, amikor alaposan kiismerte, lett közlékenyebb. Masaryk befolyásos támogatói révén akkor már elérte azt, hogy előadást tarthatott a londoni egyetemen.
Brazdova Masaryk leánya, Olga kiséretében elment egyik előadására, amelyen a monarchia nemzetiségi viszonyairól beszélt.
Masaryk a térképen azt magyarázta hallgatóinak, hogy a néprajzi elv szem előtt tartásával, hogyan kell Európa uj határait megvonni.
Amikor először mondták ki ezt a szót: Csehszlovákia
- Ekkor hangzott el elsőizben a nyilvánosság előtt ez az ujdonsült (parvenü) szó: Csehszlovákia! - irja Brazdova -, az ősi, nagykulturáju Csehország régi neve: Bohemia helyett. 1916 novemberében volt ez.
Masaryk gondolata volt, hogy "a makacs, csökönyösen és gőgösen érzékeny tótokat egyesitsék a csehekkel egy közös hazában". Jövendő uj országuk határa, kiterjedése lehetetlen és megvalósithatatlan ábrándnak tünt fel akkor. Ezek a határok majdnem pontosan azonosak voltak azokkal, amelyeket a békeszerződés 1919-ben az uj csehszlovák állam számára megállapitott. Csak a kárpátorosz föld hiányzott még a papiroson elképzelt államból. Ennek a földnek a lakossága főleg kisoroszokból állott s az uj cseh honfoglalók az orosz védnökre való tekintettel akkor még nem merték hálójukat kivetni erre az országrészre is.
A hallgatóság főleg kiváncsi idősebb hölgyekből állott, akik lelkesen, az uj eszmék iránti észrevehető fogékonysággal figyelték az előadást. "Nagyszerű! Ragyogó! Nagyon helyes!" - hangzott minduntalan a közbeszólás innen is, onnan is. Az első sorokban néhány idősebb politikus ült, köztük egy-két miniszter, de a hallgatóság Masaryk leányát és Brazdovát kivéve, csupa hatvanon felüli hölgyből és urból állott. - Nem titkolhattam csalódásomat - mondja Brazdova -, hogy kevés kilátással indulhatunk neki olyan uj honfoglalásnak, amelyért ilyen veterán harcosok szállnak sikra, mint Masaryk londoni hallgatósága.
Brazdova hozta hirül Párisba és Rómába honfitársainak, hogy milyen hatalmas állam képe lebeg Masaryk szeme előtt. Akkor hallották először, hogy Csehszlovákia lesz az uj állam neve, ahova majd hazatérnek. London, Páris és Róma hónapos szobáiban a nagy-cseh államról álmodtak ettől kezdve Masaryk és Benes forradalmárai.
És ami 1916 őszén megvalósithatatlan álomnak tünt fel merész képzeletü honfoglalók agyában, az két évvel később valóság lett. "Történelmi" tény, amelyet erőszak, ármány és gonoszság is csak husz éven át volt képes fenntartani.
Vagyis a derék "legkeresztényibb" királynak nem kevésbé köszönhetjük Trianont - ez egy elég összetett, soktényezős játszma. A 20. század elején a franciák a rivális birodalom felszabdalásával megint bekeményítettek.
"habsburgoknak köszönhetjük mert a munkáskéz helyettesítésére folyamatosan telepítették be a nemzetidegen szlávokat, románokat stb.Olyan is előfordult, hogy a szerbek bekéredzkedtek"
Ez legalább annyira az oszmánoknak is köszönhető, ti. annyira rosszul ment odaát a soruk, hogy inkább a Habsburgokat választották. A Csernojevics Arzén nevéhez fűzött nagy bevándorlásban pedig már a törökök közvetlen bosszúja elől menekültek, ugyanis amikor a franciák hátba támadták az Isztambul felé nyomuló Lipótot, a hozzá szegődött szerbek is menekültek vissza a Dunán magyar földre. Hogy később az ipeki pátriárka szerbjeinek leszármazottait felhasználta a dinasztia a magyarok féken tartására, az más tészta.
Kilencvenhét éves korában elhunyt Daruvári Kacskovics Imre (Yves de Daruvar), a második világháború francia ellenállásának egyik utolsó hőse.
Még nem volt francia állampolgár, amikor már mindent megtett azért, hogy harcolhasson Franciaországért. Nem volt magyar állampolgár, amikor mindent megtett azért, hogy kutassa és emléket állítson a magyar történelemnek, illetve felhívja a francia közvélemény figyelmét a trianoni békeszerződésben játszott dicstelen francia szerepre. Megtehette, ő megtehette, mert ekkor már országosan ismert, sokszorosan kitüntetett francia nemzeti hős volt, el lehetett hinni neki, hogy szereti hazáját Franciaországot, ahogy mindig is szerette édesapja nemzetét, vagyis a magyart. Legtovább 1971-ben megjelent fő művén, a Magyarország tragikus sorsa: Trianon, avagy a feldarabolt Magyarország c. kötetén dolgozott.
A betelepítések mindkét oldalról történtek. Erdélyben például az arisztokrácia előszeretettel alkalmazta a román bevándorlókat. Az üres területeket be kellett telepíteni és hogy bizonyos nemzetiségek nem váltak magyarrá arról nem a betelepítő tehetett. A török után olyan mértékben lecsökkent a lakosság, hogy a legtöbben külföldi telepesek leszármazottai vagyunk csak éppen az idők folyamán elmagyarosodtunk.
"Trianon kizárólag csak azt bizonyította be, hogy aki más népektől fegyverrel akar területet elvenni, az készüljön fel rá, hogy más népek is fegyverrel fognak tőle területeket elvenni."
"Trianont pedig a nemeseknek köszönhetjük mert a munkáskéz helyettesítésére folyamatosan telepítették be a nemzetidegen szlávokat, románokat stb.Olyan is előfordult, hogy a szerbek bekéredzkedtek és( Szerbia) a vége az lett, hogy ők lettek az őslakosok."
Kis pontosítással:
Trianont pedig a nemeseknek habsburgoknak köszönhetjük mert a munkáskéz helyettesítésére folyamatosan telepítették be a nemzetidegen szlávokat, románokat stb.Olyan is előfordult, hogy a szerbek bekéredzkedtek és( Szerbia) a vége az lett, hogy ők lettek az őslakosok.
"Tehát a magyar főrendeket képviselő magyar jobboldal lőre megfontolt szándékkal rángatta bele az országot a világégéshez vezető területszerző balkáni háborúba,"
Jegyzőkönyv bizonyítja, hogy Tisza (a magyar főrendeket képviselő miniszterelnök) az öt fős koronatanácsban egyedüliként a végsőkig kitartott a hadüzenek elküldése ellen.
Ez teljesen világosan homlokegyenesen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit állítasz.
A politika nem egy statikus dolog, pláne nem a nagyhatalmi játszmák.
Az, hogy a Monarchia, de főleg Conrad már 1914 előtt is tervezte Szerbia megrendszabályozását, nem jelenti azt, hogy 1914-ben területszerzési indokkal indított támadást Szerbia ellen. Arról nem is beszélve, hogy te ugyan negligálod a dolgot, de ettől még Tisza csak azzal a feltétellel adta belegyezését a háború megindításába, hogy az nem jár szerb területek bekebelezésével. Ez tény.
"3. Az általad "flexibilisnek" nevezett 1914 augusztusi koronatanácsi álláspont pedig egyértelmű: a háború célja területszerzés, és győzelem esetén a Magyar Királyság jelentős további kisebbségi népességgel ( Bosznia, Szerbia, Dalmácia) gyarapodik."
Egyrészt te azt állítottad, hogy Tisza a területszerzési céllal ment be a háborúba, ami nem igaz, hiszen Tisza július 19-én adta belegyezését, tehát nem hivatkozhatsz arra, hogy egy augusztusi állásfoglalás bizonyítja, hogy Tisza területszerzési okokból indított háborút. Másrészt, mint jeleztem már Bosznia, Dalmácia eleve a Moanrchia része volt és csak lehetőségként merült fel, hogy ezeket a területeket Ausztriától Magyarországhoz csatolják. Szerb területekről szó sem volt, Károly békeajánlata is Szerbia visszaállításáról, sőt tengeri kijárathoz jutattásáról szólt. Harnadrészt az augusztusi álláspont többször változott a háború alatt, ezt tükrözi Károly ajánlatának Szerbiára vonatkozó része is. Sőt az általad területszerző célú háború olyannyira nem volt az, hogy Károly még Galíciáról is hajlandó volt lemondani a béke érdekében.
Principet azért nem végezték ki, mert nem volt még nagykorú.
Tisza a háborúba lépést attól tette függővé, hogy sikerül-e a németeknek semlegesítenie Romániát.
A Monarchia célja a háborúval Szerbia megbűntetése, és visszaterelése a Monarchiabarát politikához.
Ahogy az 1917 január 12-i koronatanácson elfogadott álláspont mondja: "A Monarchia számáéra a legfőbb hadicélt területi integritásának megőrzése jelenti, a továbbiakban Szerbiának széles körű életlehetőségeket kell biztosítanunk."
"szerintem te vagy az, aki nem olvasod értésig a szöveget."
A helyzet az, hogy én nem csak a netre felkerült, összeollózót szöveget olvastam, hanem azt a Romsics művet is (A trianoni békeszerződés) ahonnan származik ez a szöveg. Javaslom neked is, olvasd el a könyvet, főleg a háborús célokkal foglalkozó fejezetet.
Mert látványos, és jól hangzik a "tehát hazugság" fordulatod, csakhogy ez ide kevés.
"A Monarchia már kezdettől fogva balkáni terjeszkedést tervez, és arról több menetben a nagyhatalmakkal alkudozik."
A Monarchia valóban nagyhatalmi politikát folytatott és terjeszkedett a Balkánon (Bosznia-Hercegovina megszállása, majd annektálása), ugyanakkor azt is látnod kell, hogy a korszakban valamennyi nagyhatalom terjeszkedik és háborúzik valahol a világban (Nagy-Britannia Dél-Afrikában, Franciaország Észak-Afrikában, Németország Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok a Csendes-óceánon, stb.) Azt a nagyhatalmat, amelyik nem terjeszkedett, már nem is tekintették nagyhatalomnak, hanem lehetséges prédának. Úgyhogy ilyen alapon gyakorlatilag a korszak összes nagyhatalmát a vádlottak padjára ültetheted.
Ráadásul éppen a szarajevói merénylet kapcsán kirobbant konfliktusban a Monarchia éppenséggel nagyon is visszafogott háborús célokat irányzott elő Szerbiával kapcsolatban. A szerbek étvágya viszont csillapíthatatlan volt, amint a későbbiekben kiderült. Úgyhogy hagyjuk már ezt a "Szerbia, a szegény kis áldozat" szöveget. Legalább annyira felelősek voltak a háború kirobbanásáért mint a Monarchia.
Nem a "magyar nyelven beszélő lakosság", hanem a magyar főrendek rángatták bele a magyar népet két világháborúba, és döntötték ezzel kétszer is romlásba az országot.
Baromi arrogáns, amikor a nemzetáruló magyar jobboldal újra meg újra az egész magyar nemzetnek próbálja képzelni magát.
-------------
Baromi arrogás dolog mit itt a nemzetáruló társaság végez a neten.
"Eközben pedig a háború okának hazudott merénylet elkövetőjét nemhogy nem végzik ki, hanem csupán 20 év börtönre ítélik, ami nyilvánvalóvá teszi azt, hogy Gavrilo Princip a Monarchia saját provokátora volt."
Principet azért nem végezték ki, mert nem volt még 20 éves. Három cinkostársát kivégezték. A merénylethez használt fegyvereket a szerb katonai hírszerzés embereitől kapták. Ennyit arról, hogy Principék kinek a provokátorai is voltak.
szerintem te vagy az, aki nem olvasod értésig a szöveget.
1. A Monarchia már akkor Szerbia megtámadását fontolgatta, amikor a tónörökös még élt.
Tehát hazugság, hogy a támadás oka a trónörökös meggyilkolása volt.
2. A Monarchia már kezdettől fogva balkáni terjeszkedést tervez, és arról több menetben a nagyhatalmakkal alkudozik.
Tehát hazugság, hogy a Monarchiának csak a háború kitörése után jutott volna az eszébe a területszerzés.
3. Az általad "flexibilisnek" nevezett 1914 augusztusi koronatanácsi álláspont pedig egyértelmű: a háború célja területszerzés, és győzelem esetén a Magyar Királyság jelentős további kisebbségi népességgel ( Bosznia, Szerbia, Dalmácia) gyarapodik.
Tehát hazugság, hogy a koronatanács elfogadta Tisza álláspontját, és nem akarja a Magyar Királyság kisebbségi részarányát jelentősen növelni.
4. Eközben pedig a háború okának hazudott merénylet elkövetőjét nemhogy nem végzik ki, hanem csupán 20 év börtönre ítélik, ami nyilvánvalóvá teszi azt, hogy Gavrilo Princip a Monarchia saját provokátora volt.
Tehát hazugság, hogy a háború oka a trónörökös meggyilkolása volt. A háború oka kizárólag csak a már évtizedek óta tervezett balkáni terjeszkedési törekvés volt, és ehhez a trónörökös meggyilkolásának semmi köze nem volt.
5. A Monarchia - és ezen belül Tisza is - Szerbia megtámadását kizárólag németek háborúba lépésétől tette függővé.
A németek pedig kizárólag csak egy ürügyre várnak a háború megindításához.
A német császárral folytatott levelezés és Tisza levele Ferenc Józsefhez ezt teljesen egyértelművé teszi.
Tehát hazugság, hogy a háború célja csupán Szerbia "megleckéztetése" volt.
Vagyis a háború célja egyértelműen területszerzés volt.
A Kárpát-medence minden történeti gondjáért-bajáért csakis a magyar nyelven beszélő lakossága a felelős
Lécci, ne maszatolj.
Nem a "magyar nyelven beszélő lakosság", hanem a magyar főrendek rángatták bele a magyar népet két világháborúba, és döntötték ezzel kétszer is romlásba az országot.
Baromi arrogáns, amikor a nemzetáruló magyar jobboldal újra meg újra az egész magyar nemzetnek próbálja képzelni magát.
"Tisza a háborút annak tudatában támogatta, hogy annak célja nem Szerbia "megleckéztetése" a trónörökös meggyilkolása miatt, hanem területszerzés, és annak többsége a Magyar Királyság területének növelését szolgálta."
Ez marhaság.
Szerintem olvasd el még egyszer a bemásolt szöveget, amire hivatkozol.
Tisza az 1914 július 19-i koronatanácson adta a belegyezését a háborúba, és azzal a feltétellel, hogy a katonai szempontból szükséges minimális határmódosításoktól eltekintve a Monarchia nem annektál szerb területeket.
Amire meg te hivatkozol, az egy hónappal későbbi történet, és az sem deklarált hadicél volt, hanem egy flexibilis alapálláspont. Ami a háború alatt többször is változott. Tisza az 1917 január 12-i koronatanácson az alábbiakat mondta:
"Szerbia annexiója és az összes délszláv terület egyesítése nemcsak Magyarország, hanem az egész Monarchia számára a lehető legnagyobb szerencsétlenséget jelentené és végzetes következményekkel járna."
IV. Károly 1917-es békeajánlatában is Szerbia függetlenségének visszaállítása, sőt tengeri kijárathoz juttatása szerepelt.
Galícia, Bosznia, meg Dalmácia pedig már eleve a Monarchiához tartozott, tehát semmiféle hadicélban nem szerepeltek. Amire utal az idézet, az az, hogy ha esetleg újabb lengyel területeket csatolnak a Monarchiához - annak is az osztrák feléhez - akkor ezt kompenzálandó esetleg Magyarország megkaphatja az addig Ausztriához tartozó Boszniát és Dalmáciát, hogy ne boruljon fel a birodalmon belüli egyensúly. Tehát ez is a birodalmon belüli átalakítás lett volna, és nem az, amire te utalsz.
A Kárpát-medence minden történeti gondjáért-bajáért csakis a magyar nyelven beszélő lakossága a felelős, és más lakói, németek, oláhok, tótok, rácok, ruszinok, horvátok és egyebek nem felelnek semmiért.
Ez maga rasszizmus!
Aki a kárpát-medencében csak meltorzult magyar alkatot, zsákutcás magyar történelmet lát egyszerűen rasszista, ha úgy tetszik fajvédő.
hálásan köszönöm neked a hivatkozást a koronatanács által deklarált hadicélokra, ami bizonyítja, hogy Tisza a háborút annak tudatában támogatta, hogy annak célja nem Szerbia "megleckéztetése" a trónörökös meggyilkolása miatt, hanem területszerzés, és annak többsége a Magyar Királyság területének növelését szolgálta.
Ez egyben azt is bizonyítja, hogy Tisza pontosan tudta: a háborút támogató döntésével egy világháborút fog kirobbantani.
Csak annyi, hogy gyakorlatilag a háborút már akkor tervezték.
A magyarokat már az első ezredforduló táján kiakarták pusztitani a Kárpát- medencéből.
Pont fordítva.
A Monarchia volt az, amely már a kiegyezéstől kezdve nyíltan hódító háborúra fegyverkezett, és ezzel egyre nagyobb háborús feszültséget keltett Európában.
Ez egyébként is baromi vérszegény blöff.
Ha ugyanis az európai nagyhatalmak valóban a mi megsemmisítésünkre készültek volna, akkor nem pocsékoltuk volna a boszniai, szerbiai és galíciai háborúra a haderőnket, hanem védekezésre készültünk volna.
Nem a nagyhatalmak támadtak meg minket, hanem mi támadtunk meg kis országokat.
Tehát az egész magyarellenes nemzetközi összeesküvés csak hanta.
Nekünk bebizonyította Trianon, hogy hova vezet a nemzetidegen népesség beengedése egy ország területére.
Bocsi, de Bosznia, Szerbia és Galícia nem a mi országunk területe volt.
Trianon kizárólag csak azt bizonyította be, hogy aki más népektől fegyverrel akar területet elvenni, az készüljön fel rá, hogy más népek is fegyverrel fognak tőle területeket elvenni.
Tiszáék éppenséggel nemigen akartak újabb szláv lakosságú balkáni területeket bekebelezni a Monarchiába
Tiszáék gyalázatos módon segédkeztek a Monarchia területszerző háborújában.
És ahogy te magad is idézted, ez a területszerző háború egészen konkrétan Galícia, Dalmácia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia bekebelezését jelentette.
Tehát Tisza csak a felelősség alóli kibújás céljából hajtogatta, hogy ő nem akarja a Magyar Királyságban növelni a nemzeti kisebbségek arányát.
De ez arcátlan hazugság volt, mivel a koronatanácsban egyértelműen deklarálták, hogy a háború célja területszerzés, és az új területek - Galícia kivételével - mind a Magyar Királyság területét fogják növelni.
Tisza a kiegyezésben nyert vétójog révén még az utolsó pillanatban is megakadályozhatta volna a háború kirobbantását.
De nem akadályozta meg.
Tehát Tisza maga is a területszerző háborút támogatta.
- - -
A Monarchia abban bízott, hogy a németek annyira le fogják kötni Európát, hogy a Monarchia rablásaival senkinek sem lesz ideje foglalkozni.
De nemcsak hogy volt idejük a Monarchiával foglalkozni, hanem egész Európát felháborította az a bestiális kegyetlenkedés, amit az osztrák-magyar hadsereg a megszállt területek civil lakossága ellen elkövetett.
Ez volt az oka annak, hogy Trianonban senki sem volt kíváncsi a magyarok álláspontjára.
Azok után, amit a Monarchia elkövetett, egyszerűen nem vettek emberszámba minket.
Csakhogy a gyalázatos nemzetáruló magyar főrendek 1848-ban még a magyar nemzeti függetlenséget is ellenezték, a nemzeti kisebbségek függetlenségéről pedig még hallani sem akartak.
-----------
Ez igaz.
És tudod miért?
Mert a magyar főrendek 90%-ka nem magyar eredetű volt.
A magyar (árpádi)nemesség lecserélését tulajdonképpen Károly Róbert megkezdte a Habsburgok pedig folytatták...
Ugyan mi abban a furcsa, ha a Monarchia által elnyomott kisebbségek lfüggetlenné válásáról és saját nemzetükhöz csatlakozásáról a 19. század végén térkép jelenik meg?
--------------
Csak annyi, hogy gyakorlatilag a háborút már akkor tervezték.
A magyarokat már az első ezredforduló táján kiakarták pusztitani a Kárpát- medencéből.
Ennyit az egészről.
"Vagy neked azt tanították, hogy kizárólag csak a magyaroknak van joguk a nemzeti függetlenséghez és a nemzetegyesítéshez?"
:-))
Maga a kérdés feltevése is hülyeség.
Természetesen joguk van.
A saját területükön.
Ez a multikulti gyakorlatilag Európa bukását is fogja okozni.
Nekünk bebizonyította Trianon, hogy hova vezet a nemzetidegen népesség beengedése egy ország területére.
Az a furcsa, hogy a XIX. század végén a kilencvenes években már térkép jelent meg a Monarchia felosztásáról.
Ugyan mi abban a furcsa, ha a Monarchia által elnyomott kisebbségek lfüggetlenné válásáról és saját nemzetükhöz csatlakozásáról a 19. század végén térkép jelenik meg?
Hiszen a Magyar Királyság által elnyomott kisebbségek már 1848-ban is függetlennéakartak válni.
Ha te jogosnak tartod a siránkozást a magyarok Trianon miatti szétszakítottsága felett, akkor milyen alapon vonod kétségbe más nemzetek jogát ahhoz, hogy egy országban egysüljenek?
És a magyarok legyilkolásáról, az emberfejhegyekről nem teszel említést 1848- ban Szerbiában? Vagy amit a románok műveltek ugyanebben az időben?
És szerinted mit kellett volna tenniük azok után, hogy a saját függetlenségének kivívását deklaráló magyarság semmibe vette a szerbek, románok és szlovákok függetlenségi törekvéseit?
Ők ugyanúgy a sajár nemzeti függetlenségükért harcoltak 1848-ban, mint mi, magyarok.
Csakhogy a gyalázatos nemzetáruló magyar főrendek 1848-ban még a magyar nemzeti függetlenséget is ellenezték, a nemzeti kisebbségek függetlenségéről pedig még hallani sem akartak.
Ezért fordultak szembe velünk a nemzeti kisebbségeink.
Mondd, mi az, amit ebből nem tanítottak meg neked az általános iskolai történelemórákon?
Vagy neked azt tanították, hogy kizárólag csak a magyaroknak van joguk a nemzeti függetlenséghez és a nemzetegyesítéshez?
Szerintem Safi nem éppen erre utalt, hanem pl. arra, amikor a törökök elől menekülve 40 000 szerb telepedett be Magyarországra a XVII. sz. végén.
Arra biztos nem utalhatott, mivel a hazánkban önként letelepült szerbek utódai - a más nációkhoz tartozó betelepülők utódaihoz hasonlóan - magyar többségű településeken telepedtek le, következetesen magyarnak tartották magukat, és nem akartak elszakadni.
Elszakadni azok a kisebbségi területek akartak, amelyeket a Magyar Királyság erőszakkal csatolt Magyarországhoz, és erőszakkal magyarítani próbált.
Amúgy pedig - Trianonról lévén szó - itt a kérdés egészen konkrétan úgy hangzik, hogy mi a büdös francot keresett a Monarchia hadserege Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában.
1. A Magyarországra önként betelepült más nemzetiségűek mindig is magyarnak akarták érezni magukat, és eszük ágában nem jutott elszakadni tőlünk.
Tőlünk elszakadni csak a hódításokkal erőszakkal hozzánk csatolt, és az idők során egyre erőszakosabban magyarítani próbált más nemzetiségű területek akartak.
