Ahogy körültekintek megmaradt fiataljaim vert serege fölött, nálam is a hímek vannak többen. Hogy ebből mire lehet következtetni, nem tudom. Egy egyesületi társam 80-ból 30-on áll, abból húsz tojó. Fene tudja.
Kb 80 Ha jó az infóm a fel eresztési helyről. Mert a hon lapon Öttevény volt de a gyűjtésen többen Hegyest emlegettek. De ha 8-kot eresztettek, és 9-06 ra galamb volt az akkor Öttevényből jött.
Nálunk nem válogat,hímek-tojók egyaránt betegek. Vagy nem. Az idei évben az a fura,hogy nem egyszerre kapják el,mint eddig,hanem egymás után. Már egy hete szinte minden nap van egy-egy hányós,meg két-három fostos. Van jónéhány,akik nem kapták el. A fele repül,a másik fele nem,pár darab meg ki se akar jönni a dúcból.
28 özvegy hímmel versenyzek,egyet neveltetek tavasszal,a tenyészeknél néhány párnál hagyok kettőt. 50 fiatalt gyűrűzök az első költésből,ebből 30-35-öt hagyok meg,a biztos tojónak tűnők többségét selejtezem,vagy elajándékozom. A tenyészek második költésénél egyet hagyok minden pár alatt,ebből pótolom,ha esetleg háztól vesznek,ha meg nem,pár darabot meghagyok,ami nagyon tetszik. Így a 30-40 fiatal 70-80%-a hím. Ebből minden évben szokott annyi maradni,amennyi üres fészek van. Idén 4 üres fészkem volt,5 hímet kitettem van 9 hely. Viszont a fiatalok a szokásosnál jobban vesznek,meg több tojót is hagytam. Ha tíznél kevesebb lesz a hím fiatal,legfeljebb leállok velük. Ha szárazözvegység van,12-15 pár tenyész elég,legfeljebb januárban kell párosítani,hogy a 3. költés is jó legyen.
Érdekes az amit írsz! De szerintem ebben sem lehet általánosítani!
Napok óta foglalkoztat ez a kérdés, hogy a hímek vagy a tojók a szívósabbak vajon?
Azt hiszem pont a Gábor feszegette ezt a kérdést nemrég itt a fórumon egy korábbi hozászolásában!
Ő azt állította, hogy a hímeket tizedeli jobban meg a fiatalok betegsége. A tojókat semmire sem tartja!
Mi viszont azt tapasztaltuk a saját állományunkban, hogy a tojókat viselte meg jobban a betegség! Szinte az összes tojó mutatta a betegség tüneteit, míg a hímeknél ennek semmi jelét nem láttuk! Ráadásul egyes családoknál jellemzően nagyobb volt a fertőzöttség eluralkodása! Szerencsére elhullás nem volt a galambjainknál a coli miatt, következményeként viszont 3 tojót is ki kellet selejteznünk ebből 2 testvér volt!
Tehát a kérdésem továbbra is az a hímek vagy a tojók a szívósabbak?
Csütörtökön vittem először az enyémeket. 30-km voltak, péntek 40, ma meg 140 a Tagszövvel. Ez a 3. tréning út. 44 van itthon a 64-ből. Akik gondolkodásra használják a fejüket evésen kívűl, azok szépen szállingóznak haza egyesével. :)
Nem is rossz idővel sztem. 9-04kor 4 db, 9-07 kor 7 db, aztán 12 min. szünet 2-3 asával a többiek. Fehérvár felé vannak ekkora hiányok??????????????????????????
Nemrégen volt szó a klasszikus özvegység kontra totálözvegység kérdéséről. A hímek közelebb állnak hozzám, de szembe kell nézni a realitásokkal.
Úgy látom, hogy a hímekkel való versenyzés visszaszorulásának oka nem az eredményességben keresendő, hanem a fiatalok nagyarányú elvesztésében.
Vegyünk mintának egy 30 hímes versenyállományt, ami nem mondható nagynak.
Pótlásukhoz minden évben szükséges 15 hím fiatal, de néha ennél több. Ha némi szelekciót is bele akarunk vinni a történetbe, akkor szükségünk van ősz végére legalább 20 beröptetett fiatal hímre.
A fiatalok versenysorozata alatt számolnunk kell 60% veszteséggel és akkor még finom voltam.
50 fiatal hím legyűrűzése szükséges tehát. Mivel a kelő fiatalok fele tojó, az összesen 100 csipasz.
Zárjuk ki az amúgy nagyon eredményes szárazözvegységet, és neveltessünk tavasszal a versenyzőkkel egy fiatalt: 30-nál járunk. A további 70 fiatalhoz 15-20 pár tenyészgalambot kell tartanunk, ami egy ilyen méretű versenycsapathoz mérten pazarlás, őrültség.
A totálozásnak behozhatatlan előnye a radikálisan kevesebb tenyész és fiatal-létszám.
