Nem mondod?????!!!!!!! Mert az, hogy el röptettem 80 km-ről egy nyámnyila 1 évest, aki nem tudott magának fészket fogni, azután tettem neki fel magasra egy lepkét azt se tudta meg fogni. Hát istenem . De mi lesz a rutinos 3 éves galambbal aki mindent meg repült még Magdeburgot is. Rejtély.............
Ebben igazad van.Én sem szabom meg (ahogy Te mondod),de ettől még próbálom az utat megmutatni, ami szerintem nem bűn,sőt segítség lehet a helyes irányt "látni"!
Persze tudom,hogy ezt sokan nem díjazzák (főleg) először,de később rádöbbennek sokan,hogy a saját érdekében célszerű figyelembe venni az "útmutatást".Általában előbb vagy utóbb ez letisztul,akinél meg nem hát annak nem lesz minden egyenes.
Arról nem beszélve,hogy nemcsak az tanulhat belőle,akinek íródott,hanem mások is,annál is inkább,mert ez nyilvános.
Mostanában többször is sikerült olyanokat írnod,amiből arra következtetek, hogy "jó útra" tértél!
Ha korábban meg is dorgáltalak,az pont azért volt,hogy pozitív irányba próbáljalak terelni.
Ha jó úton jársz,akkor pozitív visszajelzésekre számíthatsz (legalábbis tőlem),ha rossz úton jársz,akkor negatív visszajelzéseket kapsz.Korábban ez volt a jellemző,mert azt vívtad ki magadnak.
Ha pozitív úton jársz,akkor számíthatsz sokak segítségére (az enyémre is).
Akik a rossz úton segítenek Neked,azoknak nem "érdeke",hogy legyen belőled VALAKI ebben a sportban!Ilyen egyszerű.
Szia Tamás! Hogy sikerült a szombati tréning? Sajna én siratok egy jó kis 3 éves hímemet. Aki tavaly 600 ról egy. 2. is volt több jó helyezés mellet. Mondjuk ő már a hétköziről nem jött meg. De még csak 1 hete van oda .... reménykedek még hátha meg jön..............
Remélem nem veszed személyes ellenérzésem bizonyítékának (inkább talán ellenkezőleg), hogy mint gyakran, most is reagálok.
A végső, adott időben legteljesebb igazság keresésének a módja, amit említettél, hogy bárkitől, a lehetséges maximális tudás mozaikjaiban tanuljunk. A gyorsabb haladásnak inkább eszköze, ha olyan, nálunk eredményesebb sporttárstól tanulunk, akinél a rendszerelemek összeillenek, egymást támogatják. Az illető azért eredményes.
Ennek követésekor a miértek kevésbé fontosak, sokszor ki sem derülnek, mert a tanítványban a mester balsikerű kísérletei nem ragadnak meg tapasztalatként. Ennélfogva egy hasznosítható tapasztalat, akkor is, ha tévedésre/féligazságra alapul, hasznosabb, mint egy igazság, amit a tanítvány nem hasznosít.
Igazad van, sokféle személyiségű galambász és sokféle bajnok létezik. A nagyon más úgyis taszít, nyilván célszerű kompatibilist keresni. Továbbá jó ötlet hasonló anyagi hátterű mestert keresni, mert azok az információk, amiket ő adhat, hasznosabbak.
Megjegyzem továbbá, hogy ez egy kétirányú utca, nem lehet egy önzetlen mester a fogasról leakasztani, vagy interneten megrendelni, ezért nagyon megbecsülendő, aki segített. Akkor is, ha netán beelőznénk a listán.
A valóság attól függetlenül létezik, hogy tudni akarunk-e róla vagy sem. Az pedig olyan, amilyen, a postagalambsport is. Mindenféle ember található közöttünk, mindenki számtalan hibával, megtetézve azzal a plusszal, hogy ez végül is versenysport, az extremitások gyűjtőhelye. Bőven vannak önző szociopaták, akik rendületlenül törtetnek és érzéketlenek a rájuk irányuló elítélő véleményekre, narcisztikusok, akik tévedhetetlennek hiszik magukat, és elvárják a csodálatot, és idealisták is, akik mindenkitől minden nemes dolgot elvárnak.
Aztán az eltérő intelligencia és műveltség... a gyerekszoba... az egyéni érzékenység...
A másik, hogy a postagalambsport rendkívül bonyolult ügy, egy ember biztosan nem képes átlátni a hozzá tartozó ismerethalmazt. A mentor alkalmas lehet arra, hogy erkölcsi útmutatót adjon, de a tanulás teljes nyitottságot igényel, bárkitől érdemes tanulni, ha nálunk jobban tud valamit.
