Miután a félbehajtott lapokat egymásba teszed, hogy ívek legyenek, a középső lap mindig előrébb áll majd az ívközépen és ettől nem kedvező a lapozás. Azért kell körbevágni.
De ha nagyon pöpec vagy, akkor az íveket kiütve, fűzés előtt egy jó gépbeállítással és leszorítással akár ívenként is megvághatod, legalább elől, nem Istentől elrugaszkodott ötlet, utána már csak szépen kell fűzni, de azért gyakorolj előtte.
Rferi által elsőként belinkelt vágó (zöld-piros) nagyon vad! Igazi szuper termelő darab. Egyszer veszek egy olyat, csak, hogy elmondhassam volt már ilyen is. :)
Feri! Megvan a bőrserfelőd amit ígértem. 1,5 darab. :) De te röhögve csinálsz belőle kettőt.
Sejtettem, hogy nem egy négymázsás gép beszerzésével fogod kezdeni! :))))))))))
Csak mutatni akartam, miről beszélek.
A szikével csak úgy vághatod szépen le a lapok szélét, ha leszorítod az egész paksamétát, és egy vastagabb vonalzó mellett, szépen, nem erőltetve, lapról lapra elvágod az összeset.
Esetleg kiegészíteném a szükséges szerszámok körét két darab kb 30x40 centis laminált pozdorjalappal (sima fehér teljesen jó, a ragasztó sem marad meg rajta, lepattintható róla), és kettő-négy asztalosszorítóval. Ezekkel jól össze tudod préselni a fűzött íveket, és úgy vághatod.
Bármilyen szépen hajtogatod is félbe az A3-as lapokat, amikor a négyet egymásba rakod, hogy az így kapott ívet fűzzed, a legbelső lap széle kijjebb fog lógni a legkülső lap szélénél, mert a lapok nem nulla vastagságúak.
Akkor tudod a vágást elkerülni, ha nem fűzött íves a könyved, hanem A4 lapokat használsz, nincsenek ívek, csak lapok, és csak ragasztod a gerincnél őket, mindet egyszerre.
Köszi a tanácsokat! Spéci könyv-vágóra most még biztosan nem tudok beruházni.
" legnehezebb kérdés a könyv összefűzött lapjainak körbevágása. Erre a feladatra kezdőként leginkább a szike jó, és ha sikerül olyan szikét beszerezni, aminek a pengéjét féloldalasan élezték"
Van ilyen szikém, de a gyakorlatban hogyan történik szikével a kész könyv vágása?
Ha nyomtatópapírt félbehajtogatom és ügyelek a pontos illesztésre, a fűzéstől akkor is eltérők lesznek a lapok annyira, hogy szükséges lesz a vágás?
Igazából túl sok szerszám nem kell ahhoz, hogy _valamit_ köss.
Ahhoz elég cérna, fonál, olló, szike, ecset a ragasztóhoz. Esetleg egy könyvkötőcsont, de anélkül is el lehet lenni.
A _valamin_ túli életet tekintve már sokkal inkább gondok adódhatnak. Ott is a legnehezebb kérdés a könyv összefűzött lapjainak körbevágása. Erre a feladatra kezdőként leginkább a szike jó, és ha sikerül olyan szikét beszerezni, aminek a pengéjét féloldalasan élezték, azzal nagyon jó eredményeket lehet elérni. Különben ezt a feladatot a kötők egy drága szerszámmal a könyvvágógéppel végzik. Ez súlyos beruházás, bár folyamatosan mennek le az árak a használtak piacán.
Sziasztok! Szeretném kipróbálni a könyvkötést, a fűzöttet. Van egy kis műhelyem, de célszerszámaim nincsenek, milyen szerszámokat kell elkészítenem hozzá? Papír ívnek jó pl. a sima a3 nyomtatópapír, amit félbehajtva a4 kétlapos íveket kapok?
Üres könyvet szeretnék készíteni. Papír vágónak használt emelőkaros jó lehet? Mi a különbség a görgős és a karos között alkalmazás szempontból? Használt ha kopott meg lehet élezni?
Az a legköltséghatékonyabb. Wordben csinálsz egy szövegdobozt kerettel és beleírod a címet meg az évszámot. Vedd szélesebbre mint a gerinc, nyomtasd ki és vágd le a keretet jobb és bal oldalt, ragaszd fel. Így olyan lesz mintha léniával meghúztad volna alul fölül a cimkét.
Nagyon ügyes vagy. A képen jól néznek ki, remélem az életben is jó őket kézbevenni.
Ha megengedsz egy tanácsot:
A legfelső rózsaszínnek egy hangyányit mintha széles lenne a gerince. Ügyelj arra, hogy a gerinc pont olyan széles legyen mint a könyvtest és a táblák együtt. Ha keskenyebb akkor nem szép, mert kilátszik mögüle a tábla éle, ha széles, akkor a használatkor egymásba akadhatnak a polcon. De ez majd az idővel menni fog! :)
Amire még érdemes odafigyelni: a súly. Ha már nagyon nehéznek érzel egy évfolyamot - sok szám jelent meg, különkiadások is voltak - akkor érdemes kettőbe venni. Az új műnyomópapírok bizony elég nehezek tudnak lenni. Ha olvasás közben ínhüvelygyulladást kap az ember, az nem jó. Ez persze nem a te mostani könyveidet érinti, csak elkalandoztam.
Nagyon érdeklődőm a könyvkötés iránt. Már készítettem kis füzeteket, jól sikerültek és szépek lettek. Természetesen csak hobbiból foglalkozom ezzel. Most egy bőrfüzetet szeretnék készíteni. Az a baj, hogy nem tudom honnan szerezzek egy bőrlyukasztó szerszám készlet 2 és 4 vasvillát.
Azt hiszem amit keresel, azt cipőkellékes boltban kapod meg. Régi, tradicionális, kifejezetten cipészeknek forgalmazó kis boltok vannak még Budapesten. Sőt bőrös is volt. Néhány évtizede a Tibike-bőrike nevű, de nem tudom, hogy még üzemel e.
De vasvilláért tüzéptelepre, vagy Vasedénybe menj! :)
Ne haragudj már, de lehetne, hogy ha már kérdezel - tehát Te szeretnél tőlünk valamit -, akkor megtisztelsz minket azzal, hogy rendes, egész, érthető mondatokban kérdezed meg, mit is szeretnél?
Ebből amit idehánytál a világon semmit se értek, de szerintem mások is csak találgatni tudnak majd.
Olyat is láttam, hogy az Ő betű ékezete az O betű közepébe került. Hasonlóan volt U betűnél is az Ü.
Jópofa volt, amikor elkezdtem hangosan olvasni a magyar szöveget, és a köröttem állók csak lestek, hogy milyen profin fordítok latinból magyarra. Aztán mutattam nekik, hogy csak olyan furák a betűk, hogy nem tudja olvasni kapásból a gyakorlatlan szem, és ez tulképpen magyar szöveg! :DDDDDDDDD
Volt nagy álmélkodás!
De ezek már az oroszoktól Sárospatakra visszakerült könyvek közt voltak.
Csupán csak a kukacoskodás kedvéért, mert, hogy a nyomdászatra tévedtünk át, ami a kötészet után/helyett/mellet most leginkább foglalkoztat:
-Ősnyomtatvány a 1500. december 31. előtt, Európában, szedésnyomással előállított nyomdatermék. (nem tartoznak bele a dúcról nyomott könyvek és az Európán kívüli (pl. Kína), szedésnyomással készült könyvek)
-Magyarországon az eddigi kutatások alapján 5 db ilyen műről tudunk (2 Hess András budai műhelyében és 3 pedig egy be nem azonosított műhelyben készült).
És valóban egységes nyelvtan még nem létezett, de ha megfigyelitek akkor az ékezetes betűk sem nagyon. Pláne nem a mai magyar helyesírásnak megfelelőek. Gyakran szednek a betű fölé egy kicsi e betűt, ezzel jelezve az ékezetet. De ott van az U illetve V betű azonosság, vagy sokszor nincs J betű, I van helyette.
Azzal dolgoztak amijük volt.
Mindenestre nagyon becsülendő, hogy abból a kevésből is milyen sokat ki tudtak hozni. :)
A legtöbb magyar ősnyomtatványnál ezt látom. Meg azt, hogy nincs helyesírás, aki ahogy gondolja, úgy írja. Szóelválasztás nem létezik, ahová kijött a sor vége, ott abbahagyják, meg hasonlók.
Ez itt egy gyönyörűen bekötött darab, persze valószínűleg megfizethetetlen áron.
Ha letekertek ott megvan ez első hét rész, érdemes őket végigböngészni, hogy hogyan jutott el idáig. Vannak benne nagyon tanulságos részek, szakmai fogások.
