Sziasztok! Szeretném kipróbálni a könyvkötést, a fűzöttet. Van egy kis műhelyem, de célszerszámaim nincsenek, milyen szerszámokat kell elkészítenem hozzá? Papír ívnek jó pl. a sima a3 nyomtatópapír, amit félbehajtva a4 kétlapos íveket kapok?
Üres könyvet szeretnék készíteni. Papír vágónak használt emelőkaros jó lehet? Mi a különbség a görgős és a karos között alkalmazás szempontból? Használt ha kopott meg lehet élezni?
Az a legköltséghatékonyabb. Wordben csinálsz egy szövegdobozt kerettel és beleírod a címet meg az évszámot. Vedd szélesebbre mint a gerinc, nyomtasd ki és vágd le a keretet jobb és bal oldalt, ragaszd fel. Így olyan lesz mintha léniával meghúztad volna alul fölül a cimkét.
Nagyon ügyes vagy. A képen jól néznek ki, remélem az életben is jó őket kézbevenni.
Ha megengedsz egy tanácsot:
A legfelső rózsaszínnek egy hangyányit mintha széles lenne a gerince. Ügyelj arra, hogy a gerinc pont olyan széles legyen mint a könyvtest és a táblák együtt. Ha keskenyebb akkor nem szép, mert kilátszik mögüle a tábla éle, ha széles, akkor a használatkor egymásba akadhatnak a polcon. De ez majd az idővel menni fog! :)
Amire még érdemes odafigyelni: a súly. Ha már nagyon nehéznek érzel egy évfolyamot - sok szám jelent meg, különkiadások is voltak - akkor érdemes kettőbe venni. Az új műnyomópapírok bizony elég nehezek tudnak lenni. Ha olvasás közben ínhüvelygyulladást kap az ember, az nem jó. Ez persze nem a te mostani könyveidet érinti, csak elkalandoztam.
Nagyon érdeklődőm a könyvkötés iránt. Már készítettem kis füzeteket, jól sikerültek és szépek lettek. Természetesen csak hobbiból foglalkozom ezzel. Most egy bőrfüzetet szeretnék készíteni. Az a baj, hogy nem tudom honnan szerezzek egy bőrlyukasztó szerszám készlet 2 és 4 vasvillát.
Azt hiszem amit keresel, azt cipőkellékes boltban kapod meg. Régi, tradicionális, kifejezetten cipészeknek forgalmazó kis boltok vannak még Budapesten. Sőt bőrös is volt. Néhány évtizede a Tibike-bőrike nevű, de nem tudom, hogy még üzemel e.
De vasvilláért tüzéptelepre, vagy Vasedénybe menj! :)
Ne haragudj már, de lehetne, hogy ha már kérdezel - tehát Te szeretnél tőlünk valamit -, akkor megtisztelsz minket azzal, hogy rendes, egész, érthető mondatokban kérdezed meg, mit is szeretnél?
Ebből amit idehánytál a világon semmit se értek, de szerintem mások is csak találgatni tudnak majd.
Olyat is láttam, hogy az Ő betű ékezete az O betű közepébe került. Hasonlóan volt U betűnél is az Ü.
Jópofa volt, amikor elkezdtem hangosan olvasni a magyar szöveget, és a köröttem állók csak lestek, hogy milyen profin fordítok latinból magyarra. Aztán mutattam nekik, hogy csak olyan furák a betűk, hogy nem tudja olvasni kapásból a gyakorlatlan szem, és ez tulképpen magyar szöveg! :DDDDDDDDD
Volt nagy álmélkodás!
De ezek már az oroszoktól Sárospatakra visszakerült könyvek közt voltak.
Csupán csak a kukacoskodás kedvéért, mert, hogy a nyomdászatra tévedtünk át, ami a kötészet után/helyett/mellet most leginkább foglalkoztat:
-Ősnyomtatvány a 1500. december 31. előtt, Európában, szedésnyomással előállított nyomdatermék. (nem tartoznak bele a dúcról nyomott könyvek és az Európán kívüli (pl. Kína), szedésnyomással készült könyvek)
-Magyarországon az eddigi kutatások alapján 5 db ilyen műről tudunk (2 Hess András budai műhelyében és 3 pedig egy be nem azonosított műhelyben készült).
És valóban egységes nyelvtan még nem létezett, de ha megfigyelitek akkor az ékezetes betűk sem nagyon. Pláne nem a mai magyar helyesírásnak megfelelőek. Gyakran szednek a betű fölé egy kicsi e betűt, ezzel jelezve az ékezetet. De ott van az U illetve V betű azonosság, vagy sokszor nincs J betű, I van helyette.
Azzal dolgoztak amijük volt.
Mindenestre nagyon becsülendő, hogy abból a kevésből is milyen sokat ki tudtak hozni. :)
A legtöbb magyar ősnyomtatványnál ezt látom. Meg azt, hogy nincs helyesírás, aki ahogy gondolja, úgy írja. Szóelválasztás nem létezik, ahová kijött a sor vége, ott abbahagyják, meg hasonlók.
Ez itt egy gyönyörűen bekötött darab, persze valószínűleg megfizethetetlen áron.
Ha letekertek ott megvan ez első hét rész, érdemes őket végigböngészni, hogy hogyan jutott el idáig. Vannak benne nagyon tanulságos részek, szakmai fogások.
Konkrétan az emberről szeretnék valami információt. A füzet nem az enyém, csak kölcsönben van nálam. Az pedig biztos, hogy 1942-ben könyvkötő tanuló volt. Van benne egy cetli a Székesfővárosi községi iparostanonciskolából (bár konkrét cím ott sincs).
Nem tudnád egy picivel nagyobban lefotózni ezt a cimkét (elég lenne csak a cimke, nem a borító)? Alig látom az aláírást! Lementeni pedig nem tudom és sajna ránagyítani sem...
Ami itthon van abban Sárközi Béla nincs, de majd ha megyek a nyomdába le és nem felejtem el, akkor ott is megnézem a szakkönyvek között.
Amit esetleg mér meg tudsz tenni, hogy a MEK-en (www.mek.oszk.hu) vannak fenn adattárak, nyomdász évkönyvek, könyvkötő évkönyvek... azokban kereshetsz!
