" Metánkibocsátást és sarki fényt figyelt meg a James Webb űrteleszkóp egy Naprendszeren kívüli égitestnél. A NASA szerint ez az első eset, hogy sikerült egy ilyen objektumot találni. "
Úgy tűnik a világegyetem leggyakoribb csillag fajtái, a vörös törpék körül az óceán bolygók előfordulási valószínűsége százszorosan haladja meg az egyéb csillag fajták körüli rendszerekben fellelhető ugyanilyenek gyakoriságát.
láb és agy: értem mire gondolsz, de szerintem akkor sem egy súlycsoport, és nem is ilyen egyszerű ez. de vegyük inkább a kettő között a szemet. remek optikáink és szenzorjaink vannak, mégsem látnak. ugyanis az ember az agyával(tudatával) lát (a szem csak egy jelátalakító) de a voltaképpeni látás mibenlétét se vagyunk képesek megfejteni. egy kamerát összeköthetsz egy neurális hálóval amit megtaníthatsz formákat, arcokat, akármit úgymond "felismerni", de szerinted tudni fogja mi az egyáltalán hogy arc? elkezd gondolkodni rajtuk? fog belőle érzelmeket kiváltani? hát nem, csak jelez hogy ez egy arc, esetleg hogy hasonlít valamennyire egy másik megadottra és aztán ezt felhasználod a csökött szoftveredben arra, amire akarod. ez aktuálisan az M.I. köze nincs ahhoz az intelligenciához, ami az emberi tudat sajátja, ne tévesszen meg az elnevezés. csak halovány kis művi imitáció és nem tényleges értelem. és nem is látom jelét ilyen mélységek feltárásának, csak alig a felszínt kapargatjuk.
Ja, a virtuális úthoz nem kell menni semerre és úgyis leköthet. Viszont nem hinném, hogy ez a mellékszál jelentősen vissza tudná fogni a kifelé mutató felfedezési vágyat.
Különben lehet csak egy villanásnyi ideje bukkantunk csak fel a felhők fölé evoluciós szempontból, de az atomvillanásban vagy másban való villámgyors eltűnésünk is csak egy elmélet, egyelőre.
A holdon sokféle a földön ritka fém megtalálható, nem beszélve a hélium3-ról mely energetikei gondjainkat akár hosszabb távon is megoldhatná.
Hát csak a naprendszerbeli égitestek annyira különböznek egymástól, hogy az ismétlődő sémák okozta érdektelenséget nem érzem jelentős visszatartó erőnek. Nem is beszélve a már eddig feltárt exobolygók rendkívül változatos felépítésére, szerkezetére.
A virtuális valóság kutatás a belső világokba lehet ugyanolyan izgalmas mint az űr felfedezése. A MI markáns fejlődése szükségszerűen egyre komolyabb mélységet adhat, melynek feltárása ugyanolyan végtelen folyamattá is válhat mint előbbi. Dick vagy Gibson klasszikus könyvein kivül nekem Tad Williams Otherland ciklusa éreztette át leginkább a terület határtalanságát.
"Szerintem inkább az idegen MI nyomok megtalálása válhat az új prioritásává."
Hallottam ezt a koncepciót már. Az ember állatból kifejlődése nem túl hosszú idő. Néhány millió év. A mai elektronikát, számítógépet használó ember időablaka egy villanás, egy-két képkocka az univerzum történetében. Most van rádió adás kifelé. És az is kétséges, hogy meddig lesz.
"űrben utazó"
Erre is egyre kevesebb lesz idővel a motiváció. Már a holdra se nagyon akarnak menni 50év után. Miért? Mert nem kihívás nincs ott sok minden, csak a szikla, meg a por. Másik bolygra akarnak menni. Ha megnéztek jópárat akkor annak is vége lesz. Ha eljutnak más naprendszerbe mégis, akkor egy idő után újra fellép az ismétlődés. Ez olyan mint utazgassuk végig az országot, Európát, a világot. Ismétlődő sémák jönnek be jó sok utazás után. Városok, hegyek, vízesések stb. Mind más de mind hasonló is.
A másik vonatkozása ennek a virtuális valóság. Már a gyerekek is kockulnak. Teremtenek maguknak olyan virtuális valóságot ami érdekesebb mint a vallódi valóság. Miért utazzon a csillagokig, csináljon bármit is? Ez egyre jobban terjed, és az élmény fokozódik. Kockulás a négyzeten. Virtuális szemüveg stb. Ugyanerre képes a mesterséges intelligencia is sajnos szerintem. Lelakja a világott. Vajon miféle jelet lehet fogni egy ilyen belül bezárt világból?
"mire alapozzátok azt, hogy egy gép képes lenne olyan módon intelligens lenni, mint egy ember, a világ reprezentációval a fejében, öntudattal, "
Le lesz vakarva az agyról a feleslegesség és meglátjuk a lényeget. Ez olyan mintha elképzelünk egy robot lábat és egy emberi lábat. Az emberi lábat az evolúció hozta létre. Benne bonyolult sejtek, sokféle csont, szövet stb. Szóval nagy a komplexitása. Ott van a robot láb ehhez képesti hihetetlen egyszerűsége. Funkcionálisan nagyjából ugyanazt tudja mind a kettő. Lehet vele járni ezt azt. Csak érdemes megnézni a Boston Dynamics videóit. Ugyanez várható az emberi agyal kalcsolatban. Az evolúció túlbonyolította. Nem véletlen. Az embernek vannak igényei. Enni, inni, sexelni stb akar fázik, melege van, unatkozik stb. Ennek a bonyolultságnak a nagy részét levakarva a lényeg kiviláglik majd a gépekben. Nem kell sok idő.
Ebben a ma roppant népszerű jövőképben nem kevés logika van, az kétségtelen. Nyilván a tiszta MI-nek távlatilag komoly versenyelőnye lehet jelenlegi önmagunkkal szemben. Bár egy MI-vel szimbiózisban feltuningolt változatunkra akár hosszabb távon is szükség lehet még. Mondjuk amennyiben az exobolygókutatásainkat egy általunk(belőlünk) létrehozott virtuális értelem fogja kiteljesíteni, hát az is valami. Jó kérdés, az vajon majd mennyiben fog keresni vízes élőhelyeket más rendszerekben. Szerintem inkább az idegen MI nyomok megtalálása válhat az új prioritásává.
Egyes mai elméletek természetszerűleg azzal számolnak, hogy magasabb rendű, űrbéli(űrben utazó) civ-eket szükségszerűen nem hozhatnak létre ilyen földhöz (vagy egyes bolygók viszonyaihoz kötött) ragadt testben élő szervezetek. Persze egy cyborg változatunk akár ezt az akadályt is leküzdhetné.
az hogy gyorsuló, az is csak mi eddigi fejlődésünk alapján mondhatod, de nem tudhatod mindig így van e. én simán eltudok képzelni bizonyos szinten megrekedést, vagy visszafejlődést is.
100% hogy a fejlődés nem végtelen
nem kell hogy a fejlődés legyen végtelen, elég ha a fennmaradás jó hosszú egy adott szint felett.
Most hamarosan jönnek a gépek, a mesterséges intelligencia.
ez általánosan felbukkan és én nem értem hogy mire alapozzátok azt, hogy egy gép képes lenne olyan módon intelligens lenni, mint egy ember, a világ reprezentációval a fejében, öntudattal, érzelmekkel, stb. az egy dolog hogy neurális hálókat tudnak tanítani erre-arra, de ennek ellenére kétlem, hogy ha képesek lennék felskálázni az emberi agynak megfelelő neuron mennyiségre és kapcsolódásuk mennyiségére, topológiájára, hogy akkor az automatikusan öntudatra ébred és úgy kezd el gondolkodni, kb. mint egy ember. szerintem az emberi tudat ennél szintekkel feljebb kezdődik, és ez max. az interfész, amit mi látunk belőle működni.
Vizes élőhelynek az az előnye, hogy mint a földön is évmilliárdokig fejlődhet benne az élet. Az időablak széles. De viszont nem épülhet belőle tecknikai civilizáció szerintem. Így emberi szemmel nézve. Ha széles az időablak akkor egyéb közvetett jelekből esetleg majd lehet következtetni az idegen életformára. pl a földön az oxigén.
"Visszaköszönő érvek ezek az időablakokkal kapcsolatban. Viszont ezek abból a nevezzük pesszimista(lehet realistának is mondani ízlés szerint) forgatókönyvből indulnak ki, hogy hamarosan biztosan eltűnünk a földről szinte nyom nélkül és egyelőre nem ismerünk másikat, mely velünk párhuzamosan vagy akár a múltban létezett volna."
Az szerintem 100% hogy a fejlődés nem végtelen. Biztosan gyorsuló és bekonvergáló. Ha nézzük az életet ami információt másol és halmoz fel. Először ezt genetikailag reprezentálta. Aztán az emberi elmében memetikailag, vagy kulturálisan reprezentálja az evolválódó információt. Most hamarosan jönnek a gépek, a mesterséges intelligencia. Abban lesz reprezentálva az információ. Evolúciója roppant gyors lesz. Nem kétséges, hogy létrejön, mert az elme lényegi lemásolása meg fog történni. Ez azt eredményezi, hogy roppant gyorsan eljutnak az intelligens gépek a megismerhetőség határáig. Ez meghatározza az időablakot. Vajon a gépek akarnak -e emberi gondolkodású csillagok háborúját, miután megértették a világot és magukat? Teremthetnek maguknak virtuális világokat ha hagyjuk.
Visszaköszönő érvek ezek az időablakokkal kapcsolatban. Viszont ezek abból a nevezzük pesszimista(lehet realistának is mondani ízlés szerint) forgatókönyvből indulnak ki, hogy hamarosan biztosan eltűnünk a földről szinte nyom nélkül és egyelőre nem ismerünk másikat, mely velünk párhuzamosan vagy akár a múltban létezett volna.
Nos ezeknél az elméleteknél mintha túl kevés alapinformációból próbálnánk kimatekozni komolyabb következtetéseket, átfogó összefüggéseket. Vajon az törvényszerű például, hogy egy akármilyen körülmények közt létrejövő civilizációnak viszonylag rövid legyen az életciklusa illetve a kialakulási gyakorisága csekéyl?
A vizes élőhely dolgot is lehet úgy árnyalni, hogy akár letrejöhet sok helyen az élet, de egy valódi civ kialakulásához még egy sereg kritériumnak meg kellene valósulni. Már ha egyáltalán szükséges víz bármilyen élethez vagy civhez. Tehát kénytelen vagyunk ezt az egy, félig se ismert ciklusunkat alapul venni, de lehet ez olyan mintha az éretlen cseresznye tulajdonságaiból próbálnánk megtippelni a gasztronómia általános helyzetét.
Nálunk a földön nem az óceánokban fejlődött ki a civilizáció. Lehet, ott kifejlődnek a hal szerű lények és megáll a dolog. Bekonvergál. A cápák se változtak lényegében évmilliók óta. Lehet, hogy szárazföld nélkül nincs civilizáció? De vajom miért? Valószínűleg azért mert nem lehet gépeket, berendezéseket stb építeni a víz alatt. Aztán ha a tengerben élnek, onnan a rádiót se fedezhetik fel, hogy sugározzanak ide. Így mi se halhatjuk a rádió jeleiket. Lehet olyan bolgót kéne keresni ahol van szárazföld is. De ezt egyelőre nem tudhatjuk meg, mert nem látunk annyira jó felbontásban :-) Továábá minden civilizációnak van egy időablaka amelyben releative gyorsan felvirágzik aztán törvényszerűen megáll a fejlődésben. Ez az időablak rendkívül kicsi a világegyetem korához képest. Nem találkoznak az időablakok. Pl a földi és egy másik.
Ha lenne az ember kihalása után még 50-100 millió a varjuféléknek kedvező éghajlat a földön, a varjuban jelöltet látnék. (Persze a szárnyból mellső végtagoknak kéne kifejlődni, 50-100 millió év elég lehetne.)