Fura, én direkt figyeltem a párbeszédeket, és annyira nem tűntek banálisnak, mint pl. a Pearl Harborban vagy az Armageddonban.
Lehet, hogy a Tróját is ókori nyelven kellett volna játszani, mint a Passiót. Bár abban meg az idegesített kurvára, amikor a latin szavakat olaszosan mondták. ("vincsere" és társai)
en mondjuk angolul lattam, de a kiugottam a moziszekbol, mikor a haldoklo hos annyit mond zokogo szerelmesenek: "It's allright." Neeeeemmmm!!!! ezt nem hiszem el. Tiszta Matrix. Ott is ezzel a szoveggel haltak meg. Mar hogy lenne rendben???
nekem pont az tetszett, hogy nem voltak benne nagyképű, archaizáló gusztustalanságok, mint amivel a Gyűrűk ura pl. tele volt.
Nem a félmúlt, meg "látá, és jó vala" típusú szarságok adják meg a tragikum lényegét.
Az csak üres pátosz.
A trójaiak és a görögök éppolyan élő nyelven beszéltek, mint most mi. Élő emberek voltak, szlenggel meg mindennel, és nem tógában szavaltak holt nyelven, a bércre kiállva, bakker!
Tegnap este végignéztük. Aztán hazamentünk. Semmiféle különösebb hatást nem gyakorolt rám a film. Megpróbáltam nem ráerőltetni a Gladiátornál érzett elvásáraimat, talán sikerült. A szereplők nagyon remekek voltak, Hektor elvitte az egész filmet és talán még Odüsszeusz aki említésre méltó. Heléne tényleg nagyon szép - szerintem - Bloom-ot meg egyébként is nagyon kedvelem, de könyörgöm Pitt nagyon ócska Akhilleusz volt. Persze az is meglehet, hogy csak nekem aki egyébként sem vagyok tőle elájulva. Nekem nem jön be, hogy valaki 41 évesen is tejfölösszájúnak néz ki. Ettől függetlenül szerintem Akhilleusz megformálásából egy sürgős pszichiátriai segítségre szoruló személyiségi zavarokkal küzdő egyed jött le a vászonról. Az Iliászt mint művet nem vették alapul, de ezt nem is mondta senki. Összefoglalva szerintem ez egy látványos amerikai film, amivel nagyon nagyot akartak villantani, de egy kicsit félrecsúszott. Egy egész estés szórakozásnak megfelel, de ennél többet várni tőle hatalmas hiba lenne. Szerintem kár érte.
Nem tudom, hogy amiatt, hogy egy gyöngécske filmre számitva mentem el a moziba, de szerintem elég korrekt alkotás volt, zenéstül, szinészi játékostól együtt. (Miért lenne baj az, hogy a GYU csatalejelenetei látványosabbak voltak vagy hogy eltértek az eredeti történettöl? )
Azon morfondirozom, hogy az eredeti Heléna vajon germán származású volt?
Nagyon sokan fanyalognak amiatt, hogy
"hová lett a történelmi hűség, hová lettek például az istenek?".
istenek nincsenek, ugye tudjuk ;)
Vagyis nem a történelmi, hanem a mítoszi hűség hiányzik némely pontokon.
(Arról meg az a véleményem, mint végzett latin szakosnak, hogy
1. engem mindig is zavart, hogy Akhilleusz azért nagy csávó, mert sebezhetetlen. Ha én is csak az Achilles-inamon sérülhetnék, ott pattognék mindig az első sorban, ahol harc van. Az isteni szálnak pusztán sejtetése számomra szimpatikusabb, mint ha végig az istenek sakkfiguráinak láttuk volna a hősöket. Így gondolhatjuk azt, hogy azért történt ezmegaz, mert az istenek ...
2. Ami a mítoszi cselekmény emberi szférájához való ragaszkodást illeti, a történet tényleg nagyon át volt írva sok helyen. Kérdés, hogy ha Léda tojásainál kezdve mindent beleírnak Neoptolemoszig, és nem vonnak össze ill. ejtenek ki karaktereket, akkor hányórás film lett volna a végeredmény, és mennyi maradt volna benne az akció, és mennyi a 25. főszereplő felvezetése, akinek másfél óra múlva lesz majd egy nagy mondata.)
Azt, hogy valójában hogy történt, nem tudjuk én sem, te sem, a rendező sem, sőt még Homérosz sem tudta (már ha létezett). Egy mítoszt lényege, hogy bárki elmesélheti - a saját elképzelései szerint.
ha akár igaz is, amit állítasz, hozzá kell tenni, hogy az akkori ember számára minden más léptékű és méretű volt. Akkor még talán más számított szenzációnak, mint ma, de persze nem lehetetlen az, hogy túloztak is, ami persze szintén hozzátartozik az eposzokhoz, és nem is baj.
Tudod, hogy történhetett valójában? Odament kábé kétezer görög, körbevette a várost, amely legjobb esetben is olyan két hónapra való élelemet tudott felhalmozni max ezer embernek. Előbb-utóbb megadták magukat a szerencsétlenek.
Feltéve, hogy amit Schliemann talált, az tényleg Trója volt, nem pedig Homérosz és szerzőtársai világméretű átverésének vagyunk áldozatai, akik szépen kisétáltak egy olyan tökismeretlen településmaradványhoz, amely már az ő korukban is romvárosként vegetált, és azt Trójaként leírták (Schliemann ugyanis utcára pontosan az Iliászban szereplő várost tárta fel, viszont ott az ostrom tényleg 2 óráig tartott volna 50 ezer görögnek, olyan kicsi).
Szerintem gyenge volt, pont azért, mert feldolgozták a mítoszt istenek nélkül.
Én sem látom, hogy miért kellett volna mindenáron hűnek maradni a mítoszhoz. Végülis ez nem egy történelmi film volt, ahol számon lehetne kérni a hitelességet. A Homéroszi eposz is csak a mondakörnek egy - igaz alap- műve. Szerintem jó ötlet volt úgy megcsinálni a filmet, mintha elképzelnénk, hogy hogy történhetett valójában - amelyre szájhagyományok útján felépülhetett egy mondakör
milyen istenek? ez a film nem az iliasz volt, a cime sem az, hanem troja, es a troja haboru fikcios bemutatasa, homerosz ugyancsak fikcios muvet felhasznalva
ha istenek kellenek, nezd a xenat
