Nem vagyok lélekbúvár, nem látok bele a játékosok lelkébe!
Afentaler Sára visszaesését aggasztónak véled.
Sajnos én is, ezért el kezdtem gondolkodni.
Arra jutottam, hogy visszaesése Varga Emőke apukájának a halála idejére esik.
Sára anno azért nem jött Vácra, mert a barátnője Székesfehérvárra igazolt.
Gondolom Sárát is nagyon megviselte Emőke apukájának a halála, és gondolom az egész csapatot is.
Sajnos ez a szezon ilyen lett sok negatívummal, kezdődött a kettő súlyos sérültünkkel a harmadik ugyan nem nálunk volt, de mi is a részese lettünk, aztán jött az arvíz miatt nem játszhatunk itthon, aztán kezdett minden szépen alakulni, és akkor jött ez a tragédia.
Egy sokkal rutinosabb csapatot is megviselt volna, nem hogy egy ilyen fiatal csapatot!
Hoppá! Látom, a szomszédos oldalon is foglalkoznak az edzői időkérésről. Esküszöm, nem plagizáltam, véletlen egybeesés! Igazolhatja ezt nézőtéri szomszédom és fórumozó társam, J.B. is, ha kedve szottyan rá. Ővele végig téma volt ez a váci, mostanában rendszeres, ellentétes hatást eredményező időkérés.
Az edzői időkérésről. Gyakorlat, hogy ha aktuális mondanivalója a csapat edzőjének, időt kér, melynek folytatásaként a legtöbb esetben a csapat részéről eredményes támadás-befejezés következik. Mi valahogy fordítva vagyunk bekötve, mert legtöbbször az időkérés után mélyrepülésbe kezdünk. Így volt ez tegnap is: a 8. percben, 4-6-nál történt időkérést követően alig 6 perc alatt csináltunk egy 1-5-öt, majd újabb időkérés, na ennek sem vettük nagy hasznát. Utolsó időkérésünket a 39. percben használtuk el, 14-20-as állásnál, melyet követően alig 7 perc alatt (46. perc) alkottunk egy 1-7-et. (15-27) Felsóhajtottunk: milyen jó, hogy nincs több időkérésünk... A meccs végére megmaradt az egy tucatnyi különbség, 24-36. Hm. Nem lehetne időkéréseinket 1 perc néma felállással helyettesíteni?
Maga a meccs képe, eredmény papírforma. A vendégek Kanorja, Maszlovája szétbombázott minket. Nálunk a távozók nem nyújtottak emlékezeteset, Bukovszky pl az előző 0/9-hez most "hozzátett" egy 0/6-ot, de aggasztó Afentaler mélyrepülése, formahanyatlása is az utóbbi időben. Aki tetszett, Zaj, Kurucz (ő Sárával ellentétben rátalált a kívánt önmagára) és Pelczi. Örültünk továbbá Gyuris Zsófia első NB1-es góljának.
Kacsó külön fejezetet érdemel. Végre kapott a meccs végére egy negyedóra játékidőt. Ez alatt lőtt két szépségdíjas gólt, adott egy látványos gólpasszt és nem volt elhibázott labdája! Sokatmondó, hogy az NSO kiemeltként jegyezte tudósításában, noha nem szokása egy 2 gólos játékost kiemelni.
A Győr után, itthon, ismét a BL-szint következik, a Final Four-ból éppen hogy lemaradt, tavalyi bajnok és idei kupagyőztes jön Vácra
A Fradi keretében három korábbi kedves játékosunk található: Böde-Bíró Blanka (gyermeket vár), Szőllősi-Zácsik Szandra és Bordás Réka
Szeretett csapatunknak köszönhetően ismét világklasszisokat láthatunk Vácon, akiktől sokat tanulhatnak a mieink
Biztosan telt ház előtt, végig kitartó szurkolás mellett, megint igazi sportélménnyel gazdagodhatunk. Bízom benne, hogy a lányok, időszakonként, „együtt haladnak” majd a zöld-fehérekkel
A mögöttünk lévő Móvár a MTK-t fogadja, továbbá Budaörs-Szombathely és Kisvárda-Debrecen lesz
Most úgy számolok, hogy mi sajnos maradunk 24 pontosak a végén, a Móvár biztosan legyőzi az MTK-t és elénk kerül. Az utolsó fordulóban Szombathelyre megy. A Szombathely nyerhet Budaörsön és ha a Móvár ellen otthon pontot szerez, akkor ők is megelőznek. A Kisvárda a Lokitól biztos kikap, ha a Vasast idegenben legyőzi, akkor ő is elénk kerülne. Szóval, most az 5.-8. sorrend bármi lehet, de a vége a 7. lesz, szerintem
FIGYELEM!: Plüss játék-gyűjtés! A ruhatárnál a VHSZK Család és Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói szeretettel várják a már nem használt, de jó állapotban lévő játékokat, hogy a GYEREKNAP-ünnepségen átadhassák majd rászoruló gyermekeknek
Aki teheti, JÖJJÖN-JÖJJÖN-JÖJJÖNés SZURKOLJON-SZURKOLJON-SZURKOLJON !!!
Tegnap volt 15 éve, hogy bronzérmesek lettünk. Életem egyik legnagyobb sportélményére, amíg élek, emlékezni fogok. Készítettem egy visszatekintést, 2020-as Németh András-interjúm felelevenítésével, fotókkal, statisztikával. A bronzcsata után, rendeztünk egy közös ünnepséget, pár képet erről is feltettem. A komplett anyag Facebook-oldalamon található.
Ide csak a 2020-as (a 10. évfordulóra készített) Németh András-interjúmat teszem fel.
Ma tíz esztendeje, hogy a Váci NKSE felnőtt női csapata, a 2009/2010-es idényben bronzérmet szerzett a magyar bajnokságban. A szép és emlékezetes évforduló alkalmából Németh Andrással, a sikerkováccsal, a klub jelenlegi szakmai igazgatójával, akkori klubigazgató-vezetőedzőjével idézzük fel a sokunk számára emlékezetes eseményeket, a klubtörténet eddigi legjobb eredményét.
-Ha a tíz évvel ezelőtti, klubtörténeti sikerre, a bajnoki bronzéremre emlékezünk, mi jut elsőként eszedbe?
Németh András: A harmadik helyért folyó rájátszás második, békéscsabai meccsének végjátéka, amely a bronzérem kulcsát jelentette. Alapszakaszbeli kitűnő szériánk, amikor a győri szoros vereség után tíz meccset megnyertünk zsinórban. Ez talán a klub történetének legjobb sorozata. Nagyon sajnáltam, hogy a bronzos sikertörténetet nem lehetett jobban kifuttatni, kiaknázni az elkövetkező időszakban, főleg az anyagi nehézségek miatt.
Nagyon büszke vagyok rá, hogy elég hamar sikerült összerakni a csapatot, amely fél év után már nagyon komoly eredményeket ért el.
-Most is tartó, gazdag és nagyon eredményes pályafutás áll mögötted, hová helyeznéd a Váci NKSE-vel elért bajnoki bronzérmet?
Németh András: Komoly sikernek érzem, de nem lehet minden eredményt mindig csak számokkal mérni. Az a szezon egy nagyon jól sikerült meló volt, rövid idő alatt. Tudtuk, hogy honnan indulunk és hová fogunk megérkezni. A csapat kihozta magából a maximumot. Nagyon büszke vagyok a klub történetének legjobb eredményére, 2009-től életemnek komoly része lett a váci kézilabda. Úgy érzem, hogy a bronz megszerzése után, a további években is kihoztuk az adott csapatokból a maximumot.
- Szerinted mik voltak a legfontosabb összetevői az akkori nagyszerű sikernek?
Németh András: Csúcson lévő játékosokat tudtunk idehozni: Tóth Tímeát, Lucia Uhrakovát, Herr Orsolyát, és Temes Bernadett is felzárkózott hozzájuk, ők vitték a csapatot. Jó kiegészítő emberekből, Farkas Veronikából, Barján Biankából, Klivinyi Kingából és Juhász Edinából jó játékosok lettek. A széleken ugyan voltak kisebb problémáink, mint például Vaszari Virág sérülése, de mindenki kihozta magából a maximumot.
Sikerült egy nagyon jó közösséget kialakítani, amelynek motorja Lucia Uhrakova volt, aki tudása, képességei, lelki alkata alapján igazi vezére volt a csapatnak.
Vác városa nagyon várta a sikert, érezhetően fontos volt, hogy legyen egy jó csapata ennek a kisvárosnak. Ez a siker, a bajnoki bronzérem is kellett ahhoz, hogy a mai napig, folyamatosan ott lehessen az NB I-ben.
-Hogyan emlékszel vissza, mik voltak a dobogó harmadik fokára vezető út legfőbb mérföldkövei?
Németh András: Voltak a csapatot az élmezőnybe juttató játékosai, mint Tóth Tímea, Lucia Uhrakova, Herr Orsolya és Temes Bernadett. Szisztematikus csapatépítés, amelynek egyik jelentős állomása volt a Fradi elleni, őszi, idegenbeli győzelmünk. Amint már korábban is említettem, a Győr elleni papírforma-vereség utáni tízes győzelmi szériánk, amikor minden meccsből teljesen ki tudtuk adni magunkból a maximumot, és kialakult az a csapat, amelyre gondoltam.
Az alapszakasz utáni válogatott-program, sajnos, rosszul hatott ránk, hiszen Tóth Tímea megsérült, de így is játszatták. Akkori egyik nagy vetélytársunk edzője, a válogatott edzője is volt egyben. Elsősorban Timi sérülése miatt, a Debrecen elleni rájátszásban, sajnos már nem volt igazán esélyünk.
-Esetleg lenne olyan momentum, amit mai fejjel, másképp csinálnál?
Németh András: A gazdasági vezetés felvállalása nagy hiba volt, mert ez nem igazán feküdt nekem. Továbbá, nem voltak olyan szintű munkatársaim, mint akik most vannak a klubnál. Gondolok itt Kirsner Erikára, Szilágyi Zoltánra és fiamra, ifj. Németh Andrásra, többek között.
-Hogy érzed, mennyire sikerült profitálnia neked, a csapatnak és a klubnak, a városnak, a régiónak az akkori sikerekből?
Németh András: Korábban említettem, nagyon sajnáltam, hogy ebből a sikertörténetből nem lehetett jobban profitálni, főleg a bekövetkező financiális problémák miatt. Mostanra, ezt sajnos kevesen tudják, nagyon komoly utánpótlás-alapja van a klubnak, elsősorban a nógrádi és észak-pest megyei régióban. Számos iskolával és csapattal van együttműködési szerződése, és folyamatos a jelentkezés. Az Akadémia helyzetéről elmondhatom, hogy most már szinte tökéletes!
-Melyik volt a bronz-szezon legemlékezetesebb eseménye számodra?
Németh András: A bronzérmet eldöntő rájátszás második, békéscsabai mérkőzése, amikor a sírból hoztuk vissza a mindent eldöntő, harmadik meccs lehetőségét Vácra.
-Melyik volt a bronz-szezon legfelejthetőbb emléke számodra, ha volt ilyen egyáltalán?
Németh András: Tóth Timi sérülése, és a Debrecen elleni rájátszásbeli vereségek.
-Velünk szurkolókkal kapcsolatosan, hogyan emlékszel szerepünkre, támogatásunkra a történésekben? Kritikára is jöhet, mert tanulhatunk belőle!
Németh András: Ahogy én az előzményeket láttam: Vác egy kisváros, amelynek jó, hogy az NB I-ben van egy aranyos, kedves, szerethető csapata, akivel jól érezhetik magukat együtt a szurkolók. Mi viszont egy kőkemény profizmust akartunk bevezetni, olyan módon, hogy a csapat a pályán, és azon kívül is önmagát adja. A játékos egy nagyon szabályozott életmódot él, erre nagyon kell figyelnie mindenkinek. Célunk volt, hogy egy normális kapcsolat legyen a lányok és a drukkerek között, amikor mindenki tudja, hol vannak a határok. Akkoriban Vácon nagyon szokatlan volt ez a mentalitás.
Nagyon pozitívan vélekedem a váci szurkolókról! Az akkori drukkerek úgy 70-80 százaléka mai is ott van a meccseken, és szinte ugyanott foglalnak helyet, csak egy kicsit korosodtunk. Ez egy nagyon komoly dolog, és nagyon örülök neki!
-A Békéscsaba ellen mindkét alapszakaszbeli meccset megnyertük. A bronz-csatában, a váci vereség után, a Viharsarokból, a sírból hoztuk vissza a bronz-esélyt, Tóth Timi időntúli, felállt fal elleni, szabaddobás-góljával, majd a megnyert hetespárbajjal. Hogy emlékszel vissza ezekre a sokunk számára feledhetetlen percekre?
Németh András: Nagy ellenszélben játszottunk. Egy gólos vezetésüknél, harminc másodperc volt hátra, és Mátéfi Eszter időt kért. Támadásuknál nem akarták rálőni, így passzívot fújtak, mi pedig el tudtunk indulni. Ebből jött Tóth Timi időntúli szabaddobás-gólja, majd győzelmünk négy értékesített, és Sipeki Flóra két kivédett hetesével. Tényleg a sírból hoztuk vissza a meccset!
-Mindent összevetve: a keret erőssége, a szakmai stáb felkészültsége, a gazdasági háttér, a városi támogatás, az edzéslehetőségek, a szurkolás minősége alapján, szerinted, végül milyen eredmény született: reális, vagy megszerezhettük volna az ezüstöt is, vagy erőn felül teljesítettünk?
Németh András: A második hely járt volna ennek a csapatnak! Javarészt külső körülmények miatt vesztettük el az ezüstérmet. A bronzérem alapvetően dukált nekünk, tudásunk alapján az ezüst is megszerezhető lett volna.
Csernyánszki az első 4 bajnokinkon játszott a Vácban, utoljára az okt. 9-i Móvár ellenin (31-26), ahol 1 góllal járult hozzá a győzelmünkhöz. Az azt követő okt. 16-i Egom ellenin már nem szerepelhetett, mert visszarendelték Debrecenbe.
Jah, lehet így szelektíven is szemlélni a tényeket. Pl. egy kicsit se zavarjon, hogy egy (Háfránál jobb) Cseri is ott volt a csapatban, azokon a bizonyos "csúnya" vereségeken, így ezen a kulcsposzton lényegesen erősebb csapattal "sikerült" kikapni két mérkőzésen is (a Csaba ellen ha jól rémlik, már nem volt a csapatban, de őszintén szólva nincs kedvem kitúrni).
Az pedig, hogy egy teljesen más csapattal, többek között Kuczorával erősebben sikerült megcsípni az 5. helyet tavaly, teljesen irreleváns ebben a kérdésben, mivel HR-nek nem adatott meg annak a csapatnak az irányítása, így semmilyen releváns összehasonlításra nem alkalmas az idei évvel és kerettel (ugyebár almát a körtével).
Azt is sokatmondónak gondolom, hogy HG-nek sikerül kiesni a Békéscsabával úgy, hogy ha rosszmájú akarok lenni, a Csaba a riválisokhoz képest 2 plusz ponttal indult a Vác-Békéscsaba meccs eredménye folytán...
De ezzel részemről is lezárnám a témát. Majd az idő eldönti, hogy egyrészt HR mennyire válik be (a félreértések elkerülése végett: azért nem tartom sem a sportág Mourinho-jának, sem Guardiola-jának...), másrészt HG-nek mit sikerül még bárhol is alkotnia...
Mostanában azzal nyugtatom magamat, ha január elején valaki azt mondja, hogy simán bent maradunk és a bajnokság végén 7-8. helyen fogunk végezni, akkor azt látatlanban aláírtam volna! Kicsivel jobban sikerült néhány meccs és reális esélyünk volt az 5. helyre is, ezért most egy kicsit nagyon csalódott vagyok!
Nyáron nem kell teljesen új csapatot építeni, ezért reménykedem, hogy egy év múlva jobb helyen fogunk végezni a 8. helynél! Bízok a jövő évi csapatban és ha Aida a Szombathely elleni formáját tudja tartósítani, akkor Blankával együtt kettő jó irányítónk lesz!
Látom, nem csitul az összehasonlítási szándék HG kontra HR tekintetében.
Szándékaim szerint utoljára, ugyancsak a tények mentén, megjegyezni kívánom az alábbiakat.
HG a tavalyi bajnokságot csapatával a stabil 5. helyen zárta. Annyira stabilan, hogy az utsó fordulóban már azt is megengedhette magának, hogy a kieső NEKA ellen úgymond (de utálom ezt a szót...) hátra dőlve végig asszisztálja a meccset (sokunk nagy csalódására és felháborodására)
Következett a 24/25-ös bajnokságra az alapozás, immár többek között a két (Kuczora, Ballai B.) eligazolt nélkül és a súlyosan sérült Helembai, Such, Kovács és Kovalcsik nélkül, akik meghatározó gerincét képezhették volna formálódó csapatunknak, jött a nem kevés új igazolásunk, akiket be kellett illeszteni a csapat szerkezetébe. Nem cáfolható, hogy igazi hendikeppel indultunk ennek a bajnokságnak!
"HG-vel volt 3 csúnya vereségünk". Fentiek miatt az 1. fordulóban a Fvár ellenit nem nevezném csúnyának, akárcsak a 3. fordulóbeli, ismert viszontagságok által, semleges pályán megrendezett Vác-Börs meccs eredményét sem, ahol az ellenfél akkor még szerepeltette soraiban Schatzl-t és (főleg!) a még igen jó formában játszó Klivinyit. Jött aztán a 7. fordulóban hazai pályán a Bcsabától elszenvedett vereség, az igazán nagy pofon, amely máig rémálomként jelenik meg a hazai szurkolótábor emlékezetében, jogosan. Tehát, véleményem szerint ez utóbbi volt igazán csúfosnak nevezhető, mely vetekszik a 10. fordulóban Győrtől elszenvedett, minden idők legsúlyosabb, 27 gólos, megalázó vereségével. De ez már az új edző irányításával történt.
A 9. fordulótól kezdve (11.14) új edzőnk irányította a csapatot, dec.-ben játékra kész lett Helembai, és kezdett beépülni a késve (okt.-ben) érkező Háfra is. Elérkeztünk a bajnokság hajrájához, amikor az 5. hely megszerzésének lehetősége csillant fel. Ebben az időszakban szenvedtük el két fájó vereségünket, az Újváros és Kisvárda ellenit, melyek a váci szurkolótábor megítélése szerint a nyerhető kategóriába voltak sorolhatók.
Nem tévedek nagyot, ha az általam leírtak is súrolják a tények fogalmát! Az pedig, mi lesz jövőre, jövő utánra meg azutánra, utópia. Magam részéről nyilván annak örülnék, ha a mostaninál sokkal szebb jövője lenne a váci NB1-es női kézilabdának!
A szurkolásban igazad van, azonban attól még drukker marad a drukker, ha jogos kritikát fogalmaz meg (általánosságban írom, nem feltétlenül ZLajos írásával értek egyet).
Visszatérve a Kisvárda elleni meccsre, egy viszonylag jól lehozott első félidő után sikerült ismét leadni egy kézzel fogható előnyt. A legnagyobb probléma meglátásom szerint az volt, hogy 24 perc alatt mindössze 4 azaz négy gólra voltunk képesek a 2. félidőben, ami még egy Győr ellen is szánalmas lenne, nemhogy a Várda ellen... Ebben a játékrészben mindössze 9 gólra voltunk képesek, amiből ötöt az utolsó 6 percben dobtunk, amikor már minden eldőlt, mert 8 góllal mentek a hazaiak (szerintem olyan meccs még nem volt a történelemben, hogy ennyi idő alatt ekkora hátrányt bárki is le tudott volna dolgozni).
Még korai mérleget vonni a csapat idei teljesítménye kapcsán, mert van hátra két forduló. Ugyanakkor hacsak nem okozunk bombameglepetést, az értékelés, amit szükségképpen két részre kell bontani: HG és HR regnálására, a következőképp néz(ne) ki: HG-vel volt 3 csúnya vereségünk, a bravúr kategóriába talán egyedül a Móvár hazai pályán történő legyőzése fér bele. HR-rel a mérleg két csúnya zakó, cserében a Móvár idegenbeli legyőzése és talán a Szombathely elleni hazai revans esik a bravúr kategóriába (és persze nagyon fájó az Esztergom ellen elbénázott pont is, de az jelenlegi állás szerint nem oszt, nem szoroz...). HR-nek több meccs jutott, cserében HG együtt alapozhatott a lányokkal.
A fentiek tények, a két edző megítélését pedig mindenki saját belátására bízom (tudván hogy pár embernek a tények nem igazán számítanak, helyette maradnak az érzelmi alapú benyomások...). Mindenesetre azt gondolom, hogy HR megítélésében vízválasztó lehet a következő év: kap egy jó irányítót, a csapat magja együtt marad (még ha Helembai kiesése eléggé fájó is, de egyrészt őt már egyszer elveszítettük, másrészt Varga kezdett egyre jobban játszani, harmadrészt Fanny utóbbi meccseken nyújtott teljesítménye, a védekezést is ideértve, amúgy sem volt túl acélos...), így lehet bizonyítani. A 6. helyet már sikernek fogom értékelni, ha pedig sikerülne jövőre az 5. helyen végezni, az engem meggyőzne...
Nekem úgy tűnik h Horváth Rolandnak van egy határozott elképzelése a csapat játékáról és a dinamikáról is, amit a lányok egyelőre 30-35 percig bírnak megvalósítani.
A cél az h a következő szezonban ötven-hatvan percig bírják (ehhez kellenek cserék is persze).
Viszont jó úton halad a Vác, jövő április-májusra ki lehet tűzni h legyen ez egy olyan jó csapat mint az Esztergom most. És ez nem lehetetlen, sőt....
Csíkos Luca végig szuper volt (fent volt majdnem hatvan percig, de nagyon jól bírta...)
Kurucz Aida is amint pályára került rögtön -kiharcolt egy hetest -adott egy príma asszisztot Lucának -lőtt egy gólt -a félidő végén adott még egy asszisztot Lucának és egy klassz zárást is hozzá -és egy gólpasszt Afentalernak is.
A második félidő elején betört baloldalon (ezt a helyzetet mondjuk kihagyta) de aztán két hetest is összehozott egymás után. OK, hiba is volt néhány, de ez azért hét gól vagy gólhelyzet amit huszonöt perc alatt összehozott. Nem semmi.
Aida kapott itt éppen eleget de azért vegyük észre hogy egyre jobb a játéka.
Nézzük akkor ezt a Kisvárda-Vác meccset ....kicsit objektívebben.
OK, a végeredmény nem örömteli. A Vác nem indul a következő szezonban nemzetközi kupában. De ez olyan nagy baj.....? Legalább lesz idő a csapatot egy év alatt igazán nagyon jól összerakni.
Az első félidő Kisvárdán szuper volt, a lányok odatették magukat ahogy kell. A védekezés klasszul összeállt, rengeteg pontos ütközés, vagy ha nem pontos akkor jó időben érkező rásegítés, a Kisvárdát - bármennyire is igyekeztek ők - huszonöt percen át hét gólon tartotta a csapat. Támadásban az elején talán túl sokszor próbálta a Vác a beállót megjátszani, ebből lettek eladott labdák de aztán rendbejött a támadó játék is. Kimaradt öt ezerszázalékos ziccer, az elsőt Such Nelli hagyta ki indulásból, aztán kettőt Afentaler és még kettőt Wald Kíra (az egyiket itt is indulásból). De még ez is a csapatot dicséri valamelyest, mert ezeket a ziccereket Afentalernak és a többieknek először ki kellett alakítani. Ha ezekből gól lett volna, akkor félidőben nem négy hanem kilenc gólos a Vác előnye és onnét ez már egy másik meccs...
Szünet után rögtön kimaradt egy ziccer és egy hetes, közte volt egy labdaeladás is, így a Várda fel tudott jönni egy gólra (13-14) És be tudtak cserélni két friss, jól egy-egyező játékost, Juhász Fannit és Ljubov Roszohát - utóbbi ránézésre inkább egy U12 játékosnak tűnik - akik aztán komoly problémák elé állították a Vác már fáradó védőit. Dinamikát vittek a védőfal előtti mozgásba, gólokat lőttek, heteseket harcoltak ki... A Vác érezte h kicsúszik a kezéből a meccs és ahogy az ilyenkor nem ritka, elöl elkezdtek kapkodni: azonnal akart mindenki gólt lőni, jöttek az eladott labdák, kimaradt három hetes ...... Alig több mint hat perc alatt a Várda összehozott egy 0-7-es sorozatot és ezzel megnyerte a meccset (17-18>24-18 43-49. perc)
A Vác azután összeszedte magát, védekezésben feltétlenül - a hátralévő tizenegy percben már csak négy gólt tudott lőni a hazai gárda - és sikerült a végén egy biztoskezű heteslövőt is találni (Wald Kírát) de ez már nem változtatott a végeredményen (28-23)
Motiváció terén szó nem érheti a ház elejét, a védekező játék negyven percen át kiváló volt, jó elővételezéssel, rengeteg ütközéssel....mégis miért a vereség? Nekem úgy tűnik h ez a sokmozgásos védekezés túl sokat kivett a játékosokból, harminc percig bírták, amikor aztán a szünet után megjelent az ellenfélnél két gyorslábú játékos - mindketten friss erő - ők szét tudták szedni a falat. Hasonlított ez ahhoz ami az Újváros ellen az utolsó tíz percben történt: ott is két dinamikus, villámgyors játékos - az egyik közülük frissnek számított ott is és a másik sem játszotta végig a meccset előtte - teljesen meg tudta bolondítani a Vác védekezését. Kellermann Dóri elrohant középen a fal előtt, magával vitte az egyik hármas védőt, Agócs Alexandra jobbról befutott középen az ott támadt üres helyre és máris gól vagy hetes. A Vác védekezése nagyon jó, de a csapat ezt nem bírja hatvan percig. (A Kisvárda a második félidőig várt Juhász Fanni becserélésével és Roszoha 'Ljuba' is csak a szünet után kapott komoly szerepet, szerintem nem véletlenül...) A Vácnak sajnos alig vannak cseréi: Háfra az egyik, aki ma nem volt jó formában és hátul eleve nincs fent, illetve Helembai Fanny aki csak a szünet után állt be, de sokat nem tudott hozzátenni a játékhoz.
Tanulság: cserék kellenek, vagy kevésbé megerőltető védekezés az első félidőben. Plusz kellene egy tapasztalt kapus - Janurik például, de legalábbis az ő szintjén valaki - mert a Várda ellen a huszadik perc után összesen három védést láttunk a kapusoktól, ebből is kettőt a legvégén amikor már nem nagyon számított. (Bukovszky nagyjából nyolc percig védett a második félidőben 0/9 stattal).
Az ötödik hely már nem lesz meg, de a csapat védekezése és elöl a játéka optimizmusra ad okot. Még egy év és ebből egy klassz Vácot lehet összerakni. (Az edző munkája egyébként látszik a játékon, sokkal jobb mint Höri idejében volt, aki a védekezést két év alatt nem tudta összerakni...)
A tegnapi újabb pofonunkkal gyakorlatilag nekünk lefőtt a kávé e bajnokságot illetően, alkalmas arra, hogy egy gyors mérleget készítsek (hogy aztán 2 napig a PC-m közelébe se érjek)
Sajnos beigazolódott a hetekkel ezelőtti pesszimista forgatókönyvem. Sok hátránnyal indultunk ennek a bajnokságnak (Such, Helembai, Kovács, Kovalcsik ismert súlyos sérülése), majd a 8. fordulót követően a csapat nyakába akasztották a vélt titkos fegyvert. Lett belőle, ami. Az utóbbi évek legpocsékabb szereplését, helyezését produkáltuk!
Nem értek egyet azon hangokkal, hogy igen szerény kerettel dolgoztunk. Bukovszky, Zaj, Csíkos, Juhász, majd később Helembai, Háfra, Afentaler, a felépült Such semmi?!
Aktuális igazolás-politikánk számomra itt-ott érthetetlen (kivétel Kajdon) Próbálkoztunk mi már a másodvonalból igazolni (Eger, Kispest), vagy éppen a Móvárban mellőzött balszélsővel, nem vált be.
Elismerem, hogy a bizonyos takaró mérete adott. De! Jövőre átlövő posztra rendelkezésre áll (feltételezve Kovács felépülését) min. 4 ember, minek kell ide a másodvonalból plusz 1 fő? Anno elhangzott, hogy a csapat fejlesztését az Akadémiából kívánjuk megoldani (ez lenne a legolcsóbb változat is egyben) Eddig onnan érkezett Kurucz és papíron, leginkább a kispadra Kacsó. (Noémi, menekülj Vácról, míg nem késő!) Minek akkor mindnyájunk adóforintjaiból fenntartott Akadémia? Talán öncélú törekvése elnökasszonyunknak, aki az első, önkormányzattal szembeni konfliktusa kapcsán belebegtette csapata távozását Vácról? (Csapata? Nem a klubnak van elnöke és nem fordítva?)
Megfogalmaztam korábban, amit most is tartok: Kirsner Erika és Németh András nélkül nagy valószínű, már régen nem lenne NB1-es csapatunk. Ezt nem csak azért írom, mert a két személyhez régen létező érzelmi kötődésem van, de ha akarom elviszem a csapatomat Dunakeszire, Gödre, Érdre stb, ha úgy tartja kedvem, nálam kiverte a biztosítékot. Hosszú távra! És hogy ezt a messiást is nyakunkba varrták a 9. fordulótól, ennek sem örülök, nagyon nem örülök! Mind azzal, hogy az itthoni, Bcsaba elleni vereség sem volt szívderítő régi edzőnkkel, de ez nem ok arra, hogy megbízzanak egy Majoros Guszti kaliberű embert a csapat élére. HG-t pedig nem minősíti, hogy az atomjaira hulló, minden bizonnyal kiesőnek számító Bcsabát kapta örökségül, amelyet nem tud benntartani az élvonalban.
Fentiek az én szuverén véleményemet képezik. Lehet ezzel ellentétes véleményt képviselni, mindenkinek szíve-joga, ezért találták ki a fórumot. És az is saját elhatározásom lesz, hogy bevállalom-e a Vác 28. NB1-es bajnoki meccseinek látogatását jövőre, vagy csatlakozom azon ismerőseimhez, barátaimhoz, akik már döntöttek e kérdésben.
Holnap, Kisvárdán kiderül, hogy mennyi valós esélyünk marad az 5. hely megszerzésére
Biztosan sokan emlékszünk rá, hogy január elején, milyen pokoli izgalmak után - az 59. percben még eggyel vezetettek a vendégek - a 60.-ban sikerült a magunka javára fordítani a mérkőzést!
Bízom benne, hogy a nagy tét motiválóan hat majd szeretett lányainkra! Fej-fej melletti, végig küzdelmes csatát várok, így HÁROMESÉLYESNEK tartom a végkifejletet
Most a modell-variációm a háromesélyes meccshez igazítom: ha nyerünk Kisvárdán, ötödikek lehetünk, megelőzve a Móvárt, a Szombathelyt és a Kisvárdát! Ha kikapunk, akkor Móvár, Szombathely, Vác, Kisvárda sorrend is lehet.
Döntetlennél pedig Móvár, Vác, Szombathely, Kisvárda
Odautazó drukkertársaim előtt hangsúlyosan emelem kalapom, jó utat és eredményes szurkolást kívánok!
Lélekben, Kisvárdán is legyünk szeretett lányainkkal, kövessük az eseményeket és szurkoljunk a minél jobb eredményért!
Vállalható(bb) eredmény született, mint legközelebb, és erősen hízelgő, hogy 4-0-s kezdés után, időt kellett kérnie a Győr edzőjének: nyilván ekkor sem volt esély pontot vagy pontokat szerezni, ugyanakkor nem igazán emlékszem hasonló kezdésre a Győrtől, jó hosszú időre visszamenőleg...
A pozitívumok sora kb. ezzel le is zárult: ipari mennyiségű eladott labda és technikai hiba jellemezte a meccset, és az utolsó 10 percben mindössze 1 azaz egy gólra voltunk képesek - így nem is lehetett elkerülni a kétszámjegyű vereséget.
A világ egyik legjobb klubcsapata, a bajnoki cím eldöntésére és a BL Final Four-ra készülődő Győr lesz szombati ellenfelünk
Per Johansson, az ETO klubhonlapján azt nyilatkozta, hogy nyilván vigyázniuk kell a játékosaikra, így lesznek, akik kevesebb lehetőséget kapnak, mások pedig többet. „Ennek segítségével” is, talán elkerülhetünk egy újabb kiütéses vereséget
Keretükben egy korábbi kedves játékosunk, Győri Alexa található
Szurkolói szempontból kiváló sportélmény lesz a dugig megtelő, zengő-zúgó sportcsarnok és a BL Final Four-szint „testközeli élvezete”. Ezt a sportélményt hatványozná, ha szeretett lányaink mindent beleadva, legalább időszakosan, megnehezítenék az ETO dolgát. Már csak azért is, hogy ilyen érzésekkel mehessünk Kisvárdára!
Szombaton 1000 forintos egységáron, értékes nyereményekkel, tombolát lehet vásárolni, amivel kárpátaljai gyerekek nyári, váci táborozását támogathatjuk. Lehetőségeink szerint, éljünk a nemes kezdeményezéssel! Részletek a klubhonlapon: https://vacinkse.hu/2025/04/kovetkezik-vac-gyori-audi-eto-kc/
A mögöttünk lévő Móvár a Vasast fogadja pénteken, szombaton Fradi-Szombathely és Dunaújváros-Kisvárda lesz
Az én mai modell-variációm szerint, főleg újvárosi vereségünk miatt, átmentem nagyon pesszimistába, így jelenleg, sajnos, csak a 8. helyre teszem magunkat… Ha kikapunk Kisvárdán is, és bukjuk a Győr (o), Fradi (o) és Debrecen (i) ellenit, akkor maradna a 24 pontunk. Most úgy látom, hogy a Móvár még négy pontot begyűjthet (Vasas, MTK otthon), ekkor 25 pontja lenne. A Szombathely akár 5 pontot is szerezhet (Fehérvár, Móvár otthon, Budaörs idegenben), így szintén 24 pontja lenne, de jobb egymás elleni gólaránnyal megelőzne. A Kisvárda akár 4 pontot is szerezhet (Békéscsaba, Vác otthon), így 24 pontja lenne, ha kettővel nyerne ellenünk, akkor ők is megelőznének. Remélem, jövő hét szombat estéjén, más színben látom majd a világot :-)
Aki teheti, JÖJJÖN-JÖJJÖN-JÖJJÖNés SZURKOLJON-SZURKOLJON-SZURKOLJON !!!
Vannak ebben eltérő vélemények a szurkolók körében is. Majd kiderül, ha kiderül. Váci szempontból egyébként nem kardinális kérdés, mert itt jószerivel (nem számoltam utána) majd' a csapat fele 22 év alatti.
