Keresés

Részletes keresés

Tiszteletes úr Creative Commons License 2007.11.16 0 0 208
Tiger205 Creative Commons License 2006.04.26 0 0 207

Hali!

 

Ha valakit érekelne:

 

 

 

 

 

 

üdv:

TGR

sierra Creative Commons License 2005.12.30 0 0 204

Tiszteletem.

 

Tudna-e esetleg valaki a lényegi mozgatórugókat érintő képet adni, hogy mi történik a Habsburg Birodalomban márciustól Jellasicsig? Milyen erők, érdekek mozgatják a történéseket, milyen kényszerek lépnek fel, mi történik a diplomáciai színtéren, milyen érdekcsoportok milyen események felé terelik a történelmet.

Ha tud valaki linket online olvasnivalóra, az sem rossz, de preferálnám ha összefoglalná valaki a saját szavaival, mielőtt az OSZK-ba irányítana.

:o)

köszi

miszega Creative Commons License 2005.12.29 0 0 203

áh!

hálás köszi!

 

mindíg tudok meg újat

de ha már ennyire benne vagy fel is vehetnénk az emil kapcsolatot, mert ez a téma nagyon érdekel, de még nem tudok belőle eleget

 

miszega@freemail.hu

 

miszega Creative Commons License 2005.12.28 0 0 201
Látván az utóbbi hozzászólásokat:

Véleményem szerint:

Hiába volt a Délvidéken az a 60 000 körüli sereg, 1/3-a puska nélküli, és a többiek egy része is újonc.

Ha Temesvárnál Bem győz, akkor is hiába, mert nincs több élelem, és a lőszer is csak egy +csatára elegendő.

Engem inkább az lep meg, hogy a csapatokban volt még elszánás.

Tisztelet nekik!!!

 

Ha netán mégis sikerül, Szegedet is visszavenni, Görgeyvel a Paszkievicset orrba vágni, hiába: Erdélyből már lehetett volna 15-20 000 főnyi erősítést hozni, beérkezhetett volna további 20-30 000 fős orosz és osztrák erősítés.

És talán nem mellékes, hogy további 30 000 főnyi orosz csapat állt bevetésre készen a határok túloldalán, ennek fele a Galíciában álló dragonyos hadtest, ami eléggé hamar csatlakozni tudott volna a főerőkhöz.

 

No és ki dicséri a szegedi összpontosítást??

Ismételten: az ország területének 90%-át föladó hadsereg morális szintje, ellátmányi lehetősége a nullához közelít!!!!!

 

És ha Görgey gyorsabb?

Ne feledjétek hogy utána özönlött az egész orosz hadsereg!

Ha a Szeded felé vonul vissza, az egyesült orosz-osztrák hadsereg 150 000 emberével kell szembenézni!!

Azzal, hogy terven felül más irányba vonult, éppen hogy egy újabb lehetőséget teremtett az osztrákok ellen!

Ezt sem felismerni, sem kihasználni nem voltak képesek!

 

A Komáromi sereg kitörése nem zavarta Haynaut!!!

Visszaüzent, hogy tőle Bécsig is elmehetnek, nem küld vissza egy embert sem!

De nem is kellett!

Hamarosan beérkezett Nugent hadteste…

 

 

És mit tehettek volna tüzérség nélkül?

Nekivezetik az embereiket a kartácszápornak?

A Tavaszi hadjáratban ezt csak úgy tudták ellensúlyozni, hogy a tüzéreink néha a gyalogság előtt jártak!!

 

 

A tüzérség lőszabatossága nem volt jobb mint a Napóleon háborúiban.

Ellenben nagyrészt kivonták az ezredlövegeket, amelyek akár a tüzérség 40%-át is kitehették, és az ágyúk elsütését gyorsították meg.

kopkaferi Creative Commons License 2005.12.22 0 0 199

siroknál nem is lett volna esély megállítani hiszen Idzikowski akit oda küldtek csak 4 gyal. sz. és 1/2 lovas szd. és 2 ágyúval rendelkezett

verpelétnél meg tulajdonképpen megállították Schlicket bár a várost elvesztették

a vérteseket a huszáraink visszaverték és Poeltenberg és Dessewffy gyalogosai még a város visszafoglalását is megkísérelték

Görgei 10 felé elrendelt visszavonulása azért volt indokolt mert így kivonták a csapatokat az osztrák tűzérség hatótávjából amiely a Várhegyről folyamatosan kedvező pozícióból tizedelte a magyar sereget

A kerecsendi dombokon az osztrákoknak felfelé kellett támadnia és a nap hátralevő részében nem is tudtak elérni komoly sikert

Sőt miután Sulcz 3 felé befutott szinte már csak a védekezéssel foglalkozott Schlick

 

A domoszlói erdő annyira uralta a környéket hogy WindischG-nek egészen Domoszlóig kellett volna estére hátrálnia

Egyébként Poeltenberg nagyon jól harcolt és 3 rohamot vezetett az erdőért. Sajnos nem rajta múlott. Az utolsó támadásában már minden gyalogságát bevetette. És ugy tűnt mi nyerünk de ekkor megjelent Brandenstein őrgy 1000 katonával (4 szd) aki Verpelét felé biztosította az utat de amikor látta hogy Verpelét meg van szállva akkor dél felé fordult

Kicsit irracionális hogy Brandenstein miért fordult délnek

így a domoszlói úton nem maradt osztrák

az úton voltak huszár előörsök akik biztos jelentették Dessewffynek az oszták gyalogosokat

vajon miért nem küldtek ki csapatokat ellenük verpelétről?

 

 

A szabadságharc során többször is észrevehető volt hogy a katonai doktrína mennyire meghatározta egyes pk. döntéseit

pl. a tűzérség annyira meghatározó eszköz volt hogy anélkül nem tudták elképzelni a győzelmet

Bem Segesvárnál még többszörös túlerővel szemben is támadást kockáztatott (még akkor is amikor nyilvánvaló volt hogy a másik két oszlopa nem fog megérkezni)

de  Temesvárnál amikor a magyar tűzérségnek elfogyott a lőszere akkor elrendelte a visszavonulást pedig hát akkor és ott a magyarok voltak létszámfölényben

Nos utólag tudjuk hogy értelme nem sok volt egy rendezett visszavonulásnak hiszen utána már gyakoratilag széthullott az egész sereg

Napoleon egy ilyen reménytelennek látszó helyzetben is megprobált volna mindent...frontális támadást az egész arcvonalon

hiszen ha fejetlen menekülés lett is volna az eredménye akkor is ott lett volna még Vécsey ostromserege aki elláttá volna az utóvéd feladatát

petey t Creative Commons License 2005.12.21 0 0 198

"görgeinek hamarabb kelett volna elindulnia, a késlekedés miatt vácnál már nem tudott átjutni emiatt hatalmas kerülőre kényszerül."

 

A (176)-ban már írtam arról, miért volt ez előny, nem pedig hátrány. Egyrészt a komáromi tartózkodással sikerült hosszabb időre a Dunánál feltartani Haynau seregét; másrészt a váci csata után az orosz sereg kénytelen volt visszafordulni a Tisza irányába, így nem egyesülhetett Pest alatt az osztrák seregekkel. Más kérdés, hogy sokkal inkább a véletlen műve miatt alakultak így az események, nem a magyar hadvezetés tudatos elhatározásából.

 

"görgei csapatai akire szükség lett volna nem érkezett meg időben"

 

Augusztus 9-én az I. hadtest már Arad alatt volt, ott, ahová a kormány parancsa szólította őket. Ugyanazon a napon a déli fősereg nem ott, hanem Temesvár előtt állt fel a döntő ütközetre - Dembinsky jóvoltából...

Előzmény: kopkaferi (196)
petey t Creative Commons License 2005.12.21 0 0 197
Kérdés, hogy az osztrák balszárnyat meg lehetett volna e verni Schlick beérkezéséig. Ha jól emlékszem az olvasmányaimra, utóbbi támadása döntötte el a csatát, ti. hogy sem a siroki szorosban, sem a verpeléti síkon nem tudta őt a magyar sereg feltartóztatni.
Előzmény: kopkaferi (195)
kopkaferi Creative Commons License 2005.12.21 0 0 196

A szegedi összpontosítás nem volt hülyeség csak sok minden összejött..

1. a komáromi ostromsereg hamarabb is kitörhetett volna.

2. Dembinskinek simán tartani kellett volna a szegedi hídfőt

3. görgeinek hamarabb kelett volna elindulnia, a késlekedés miatt vácnál már nem tudott átjutni emiatt hatalmas kerülőre kényszerül.

 

utólag a szegedi összpontosítás kudarc hiszen pont akire görgei csapatai akire szükség lett volna nem érkezett meg időben

komáromnál legalább görgei feltartotta Haynaut

amíg Haynau el nem intézte görgeit nem vonulhatott pest felé seregével..nem hagyhatott ekkora sereget a hátában

 

sajnos a nagyobb gond az orosz főerők voltak

azért az érdekes volt hogy a legnagyobb csapattestet az uccsó csatában vetettük be csaknem 60-70 ezer katonánk volt akkor és ebben nem volt benne a közeledő görgei 20 ezer embere

a felvidéki tartalék hadtest, kmetty délvidéki csapatai, vécsey ostromserege és bem erdélyi seregének maradékából csak sikerült ütőképes sereget kovácsolni alig 1 hónap alatt

tudom nem sok értelme van de ha Dembinski nem küldi Lugosra a lőszertartalékot akkor akár nyerhettük is volna a csatát...és Haynaut visszazavarhattuk volna szegedre

utána lett volna idő hogy aradra vezényelve a sereg nagyrészét görgeivel egyesülve felvegyük a harcot a csiga sebességével közeledő Paskieviccsel

(kicsit vicces volt hogy a magyar sereg 2-szer gyorsabban haladt mint az orosz ellenfele.)

kopkaferi Creative Commons License 2005.12.21 0 0 195

Csak helyeselni tudok amikor azt mondja valaki hogy Dembinski a lehető legrosszabb választás volt. Nem annyira a döntései miatt hanem a döntésképtelensége miatt. Sok esetben egyszerűen nem tett semmit és ez volt az igazán nagy probléma.

 

A kápolnai csatát igen jól ismerem és ott egyszerűen magára hagyta a hadtestparancsnokait. Minden hadosztály magányos harcot folytatott. A csata tulajdonképpen az első nap eldölt. A kulcs nem annyira a Tarna jobb partjának birtoklása volt hanem a domoszlói erdő. Pöltenberg egész hadosztályát bevetette az erdő védelmében de erősítés hijján nem tudta tartani. Ha valaki utasítja Klapkát hogy legalább egy dandár küldjön délre az erdő védelmében akkor a nap végére megtarthattuk volna az erdőt. Ez azt eredményezte volna hogy a magyar sereg uralta volna azt az erdőt ahonnan oldalba támadható lett volna Windischgratz bal szárnya. Az erdő egy magas dombvnulaton feküdt amit csak jelentős gyalogsággal lehetett bevenni. Az első nap Klapka teljes ereje kihasználatlan maradt holott végig a csatamező közelében tartózkodott. Windischgratz ilyen előnytelen helyzetben nem hiszem hogy folytatta volna a harcot. Másnap reggel már csak Schlick északról közeledő hadtestjével kellett volna felvenni a harcot. Schlicket pedig be lehetett volna keríteni ha Sulczot az ellenség hátában a siroki szorosba küldik másnap reggel.

sierra Creative Commons License 2005.11.22 0 0 194
"melyik volt a jobb?

Szegedi összpontosítás?

Komáromi összpontosítás?"

 

-- Egyik se. A legjobb a villámgyors fegyverletétel lett volna és annak megkésett, ámde elkerülhetetlen belátása, hogy a kontinensen senkinek nincs ínyére per pillanat a Habsburg Birodalom szétrobbantása. A vezérkar és a főbb politikusok biztonságban emigrálnak, esetleg a fegyvereket átmentik török területre és aztán jöhet a passzív ellenálllás, meg a jobb idők kivárása. Így bosszút állni nem lett volna kin, a felesleges emberveszteség elmarad és az emigrációba kényszerült árnyékkormány fenyegető ereje intakt.

 

Előzmény: bagosi (145)
sierra Creative Commons License 2005.11.22 0 0 193

Szerintem a mi szórakoztatásunkra csinálja, és ez nem is rossz. A fene nagy komolyság mellett üdítő néha hasfogásos röhögést kiváltó hozzászólásokat látni.

:o)

Előzmény: Don Quixote (189)
sierra Creative Commons License 2005.11.22 0 0 192

:o)

 

My opinion, exactly.

Előzmény: petey t (120)
sierra Creative Commons License 2005.11.22 0 0 191

"Az ország megrekedt a feudális középkorban, sokan pedig nem is akartak kilépni onnan. De miért is tették volna amikor hatalmuk a társadalom mozdulatlanságában rejlett."

 

-- Az a nemesség, mely a reformkorban fokozatosan felszámolta saját kiváltságát az adómentességre vonatkozólag? Amely lerakta az alapokat a 48. márciusában végbevitt polgári forradalomhoz? A frászt rekedt meg.

Egyfolytában hadakozott érte, hogy fejlődhessen. Csakhogy ami nem királyi kezdeményezés volt, az eleve gyanúsnak számított az udvarban, ami pedig királyi kezdeményezésű modernizáció akart lenni, az mindig beolvasztási törekvésekkel párosult.

 

"Azt hitték hogy úgy fognak előrelépni hogy még jobban kifosztják nemzetiségeket, csakhogy ez a 19. sz-ban középkori módszerekkel már nem működött."

 

-- He? Ezt vajh hogyan értetted?

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (116)
sierra Creative Commons License 2005.11.22 0 0 190

Hát az. Hősies.

Előzmény: karma police (108)
Don Quixote Creative Commons License 2005.11.18 0 0 189

Végre valaki megmondta neki.

Már nagyon kikövetelte magának:)

Előzmény: Törölt nick (188)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 188
Bazmeg te nagyon hüje vagy... :-)
Előzmény: Éberhard (184)
miszega Creative Commons License 2005.11.17 0 0 187

akarom mondani félreértés

 

Dembinskyt azért vette Kossuth újra elő, mert nem tartott mást alkalmasnak (?) akkor inkább Aulich, sőt, akárki más is mint az aki már bemutatta hogy képtelen erre a feladatra

miszega Creative Commons License 2005.11.17 0 0 186
vagy csk önkritika?
Előzmény: Don Quixote (185)
Don Quixote Creative Commons License 2005.11.17 0 0 185
Szerintem ez a szöveg már a nemzetgyalázás határát súrolja!
Előzmény: Éberhard (184)
Éberhard Creative Commons License 2005.11.17 0 0 184

"Vajon ki nyomta hátulról ezt a Dembinskyt?"

 

A válasz kézenfekvő: maga Kossuth. - irta Petey Galgadiónak.

 

Ezek szerint a Dembinszky a Kossúth köcsöge volt? Nem olvastam hogy homok lett volna valamelyik is.

Előzmény: petey t (179)
petey t Creative Commons License 2005.11.16 0 0 183

"elfoglalják az addigra már Bem és Perczel tavaszi délvidéki hadjáratában minden utánpótlásától elvágott, lehangolt és járvány sújtotta Temesvárt!!! "

 

Állítólag a védők már a lovaikat ették meg, egy-két hétnél nem nagyon bírták volna tovább.

 

"Bár Olaszországban a béke készen állt, nem lehetett volna kiüríteni."

 

Főleg azért nem, mert a Magyarországon toborzott reguláris haderő jelentős része 1848-49-ben épp Itáliában állomásozott Radetzky vezetése alatt (kvázi kimaradt a szabadságharcból). 

Előzmény: miszega (181)
petey t Creative Commons License 2005.11.16 0 0 182

"Erre azonban csak akkor lett volna esély ha egy további hadtest is részt vesz benne"

 

Egynél mindenképpen többre lett volna szükség (a Felvidéken álló hadtestre, a délvidéki haderőre, plusz kiegészítésként pedig az alakuló tartalék hadtestre. Akkor, az idő múlásával és a harci tapasztalatok megnövekedésével talán el lehetett volna érni valamilyen komolyabb harci sikert az osztrákok ellen. Hogy történhettek volna e a dolgok így is, azt az orosz intervenció bekövetkezte  miatt már soha nem fogjuk megtudni. 

 

"Közben a Kassa –Miskolc irányból közeledő orosz főerőket lassítani a X. hadtesttel és délről felrendelt csapatokkal"

 

Az oroszok vonulását Wysoczki IX. hadtestének kellett lelassítania, amit lehetőségei szerint meg is tett. Nagyjából ennyit lehetett elérni a cirka tízszeres túlerővel szemben.

 

"így tulajdonképp Debrecen-Nagyvárad vidéke megszállatlanul marad és talán innen lehetett volna még erősíteni az Erdélyi seregeket, zavarni az utánpótlást.

Egy Déli összpontosítás ezt lehetetlenné teszi"

 

Debrecent már júliusban, tehát még jóval Paszkievics főerőinek megérkezése előtt kifosztotta egy orosz különítmény, a kormány nyilván az ellenség viszonylagos közelsége miatt döntött Szeged mellett. Meg azért, mert ott állomásozott a délvidéki IV. hadtestből és az újonc X.-ből álló Közép-Tiszai hadseregcsoport. Ha Haynau és Paszkievics július végén Pestnél egyesül, valószínűleg győzhetetlenül menetel az esetlegesen  magyar gyülekezési helyként kijelölt Debrecen felé.

 

"vagy jelentős csapatokat hagynak hátra, vagy ha nem elég erősek, azokat ki lehetett volna verni"

 

A több, mint százezres orosz seregnek a lassúság, az óvatos hadvezetés, na meg a kolera mellett az utánpótlás volt talán a legnagyobb gyengéje. Erre a jelek szerint a magyar katonai vezetők közül nem sokan gondoltak.

 

((na persze a tévedhetetlenség... aki azt mondja magáról az eleve téved))"

 

Remélem, a (179)-ben érezted a halványgyönge iróniát...:-)

Előzmény: miszega (180)
miszega Creative Commons License 2005.11.15 0 0 181
Közben ha Vécseyék teszik a dolgukat elfoglalják az addigra már Bem és Perczel tavaszi délvidéki hadjáratában minden utánpótlásától elvágott, lehangolt és járvány sújtotta Temesvárt!!!

Így is majdnem sikerült, csak mivel addigra közeledett az osztrák és orosz sereg megállíthatatlanul sajnos a tisztek elhagyták feladatukat és „csak egy nap a világ” mulatoztak Vécseyvel sajnos az élen

 

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy további 50 000 orosz várakozott bevethető távolságban

 

Ám ha a feljebb leírt kedvező helyzet jön létre, TALÁN másképp is lehet

Az osztrák hadsereg mindenesetre már csaknem a végére ért erejének, hiszen csapatainak egyharmadát a Magyar Királyság és Erdély, a határőrvidék adta

Ezekre nem lehetett számítani

Bár Olaszországban a béke készen állt, nem lehetett volna kiüríteni.

A német birodalomban zajló események is hatással lehettek volna.

 

És még egy fintora a sorsnak: az orosz beavatkozás dél felé, Havasalföld megszállása és más törekvéseik már megvetették az alapot az alig három év múlva kitörő Krími háborúnak

Mihelyst véget ért a magyar hadjárat, máris megkezdődött a diplomáciai háború a Dardanellák miatt

 

miszega Creative Commons License 2005.11.15 0 0 180
Erdélybe húzódás?

Ott nincs elég ellátmány és lőszerutánpótlás a csapatoknak, és kitörni lehetetlen.

 

 

„Csak” annyit lehetett volna elérni hogy legyőzzük az osztrák hadsereg Bécs előtti csapatait

Erre azonban csak akkor lett volna esély ha egy további hadtest is részt vesz benne

Vagy ha Aulich és Damjanich maradnak hadtesteik élén

 

Közben a Kassa –Miskolc irányból közeledő orosz főerőket lassítani a X. hadtesttel és délről felrendelt csapatokkal

Erdélyben pedig harcolni ahogy tették, ott szeptemberig kitartottak a kedvezőtlen helyzetben

Ráadásul, mivel az orosz főerő ugyanúgy mint Slick hadosztálya a téli hadjáratban, Pest felé nyomult, Kassa-Miskolc irányból, így tulajdonképp Debrecen-Nagyvárad vidéke megszállatlanul marad és talán innen lehetett volna még erősíteni az Erdélyi seregeket, zavarni az utánpótlást

Egy Déli összpontosítás ezt lehetetlenné teszi

Ha meg az oroszok nagyobb erőkkel átlépik a Tiszát, ahogy tették, vagy jelentős csapatokat hagynak hátra, vagy ha nem elég erősek, azokat ki lehetett volna verni

Ha azonban nagyobb erőkkel maradnak hátra, gyengítik a Főváros felé törő csapataikat, így jó eséllyel esetleg Pest kezükbe kerül, de utána sem délre, sem Bécs felé nem marad elég erejük

 

((na persze a tévedhetetlenség... aki azt mondja magáról az eleve téved))

petey t Creative Commons License 2005.11.15 0 0 179

"Van egy jogász barátom, akinek az egyik hobbija 1848/1849 hadtörténete. Kellemes nyáresti sörözéseink alatt hasonlókat állított, mint te a hozzászólásodban."

 

Esetleg hívd meg ide a topikba.:-). Fárasztó dolog ilyen mamut méretű hozzászólásokban, az örök tévedhetetlenség hitével osztogatni az észt.:-)

 

"Mindenesetre érdekes, hogy parancsnoki pálcát adtak annnak a süket lengyelnek, aki Kápolnánál egyszer már bebizonyította teljes alkalmatlanságát"

 

A sztori ismert, Kossuthék a megtagadott Görgei helyett először Perczelnek akarták átadni a stafétát, aki azonban kezdetben semmit sem tudott a dologról. Az épp aktuális sérelmével be is rontott a kormányülésre, ahol heveny anyázások és jókora asztalcsapkodás közepette jó érzékkel ki is lőtte magát a jelöltek listájáról. Dembinsky meg éppen ott tartózkodott. Más nem volt kéznél...  

 

"Vajon ki nyomta hátulról ezt a Dembinskyt?"

 

A válasz kézenfekvő: maga Kossuth. Kellett neki egy engedelmes, önálló lépésekre képtelen katonai vezető, akit bármikor bevethet a vele gyakran bizalmatlan tisztikar ellenében.

 

Egyvalamiben Dembinsky biztosan nagyon jó volt: profi visszavonulóként szerzett hírnevet már az 1830-31-es lengyel szabadságharcban, még ha hosszú pályája alatt egyetlen valamirevaló skalpot sem sikerült begyűjtenie.

Előzmény: Galgadio (177)
petey t Creative Commons License 2005.11.15 0 0 178

"Képzelem, mennyire motiváltak voltak a Beniczky-fivérek által kényszersorozott szlovák honvédek"

 

Cirka 30-40 ezer szlovák harcolt a szabadságharc alatt a honvédseregben. Valamiért arra gyanakszom, hogy nem mindannyian voltak 'kényszersorozottak'...

 

"Ideje volna már túlesni azon az össznépi önámitáson, h a szabharc egy pántlikás, pirosfehérzöld diadalmenet volt"

 

Na és mi van, ha mégis? Mi van, ha a tavaszi hadjáratot nem egy gyáva, végletekig pesszimista banda hajtotta végre, hanem egy valóban lelkes hadsereg? Vérbeli materialisták állítása, hogy lelkesedést csak a széplelkű puhányok képesek produkálni. Tévedés: azokat az embereket győztesnek hívják.

 

"A nép örült annak, hogy a tavaszi hadjáratban felszabaditották"

 

Na ugye. Megvolt az elszántság, ha a harctereken menetrendszerűen érkeztek a győzelmek. Ez csak a katonaságon, a katonai vezetésen meg az ellenségen múlott. Ha jött a túlerő, a nép rögtön elkezdett panaszkodni a nyavalyáira meg a nagy világfájdalmára. Ilyenek vagyunk mi emberek; abban viszont, hogy Görgei serege nem szétfutott csordaként, hanem fegyelmezett rendben tette le a fegyvert Világosnál, a sereg és a lakosság lehetőségek szerinti kitartásának nagy szerepe volt. 

 

"de annyira már nem örült, hogy fiait, mi több, lovait is feláldozza."

 

Mégis nekiindította őket a harcmezőnek. Hihetetlen, de így van...

Előzmény: ftonyo (167)
Galgadio Creative Commons License 2005.11.15 0 0 177

Kedves Petey!

 

Van egy jogász barátom, akinek az egyik hobbija 1848/1849 hadtörténete. Kellemes nyáresti sörözéseink alatt hasonlókat állított, mint te a hozzászólásodban. Ő is mindenáron védi Görgeit, akit szerinte is Kossuth és az utókor tett meg bűnbaknak.

Mindenesetre érdekes, hogy parancsnoki pálcát adtak annnak a süket lengyelnek, aki Kápolnánál egyszer már bebizonyította teljes alkalmatlanságát.

 

Vajon ki nyomta hátulról ezt a Dembinskyt?

Előzmény: petey t (176)
petey t Creative Commons License 2005.11.15 0 0 176

"A szegedi. Holnap kifejtem, ma már fáradt vagyok hozzá."

 

Cirka egy hét késéssel... Így jár az, aki ezer más topikba írogat, közben pedig élvezni is akarja néha az élet örömeit...

 

Tát': a tavaszi hadjárat utáni első haditervet még Buda ostroma idején készítette el Kossuth megbízásából Klapka György tábornok. A tervezet arra az elképzelésre épült, hogy a fennálló hadászati helyzet alapvetően nem fog megváltozni, vagyis a magyar seregek folytatják az offenzívát, végső esetben akár Bécs elfoglalásáig.

 

A haditerv szerint előbb ki kellett várni, hogy a mellékhadszíntereken (a Délvidéken és Erdélyben) a magyar haderő döntő győzelmet arasson, majd az ottani seregek átcsoportosításával megindulhasson a háborúnak remélhetőleg diadalmasan véget vető hadjárat az osztrákok ellen. Nem számolt még senki az esetleges orosz támadással, ami végül alapvetően megváltoztatta a katonai helyzetet.

 

Görgei tiltakozott a terv ellen, mivel az szerinte passzivitásra ítélte volna az általa gründolt fősereget. A vélemények összeütközéséből végül júniusban megszületett az a felemás próbálkozás, ami ' Vág-menti hadjárat' néven vonult be a történelemkönyvekbe, célját, a Bécs irányában történő áttörést a magyar sereg meglévő fogyatékosságai miatt azonban nem érhette el. Az irányvonal ennek ellenére továbbra is változatlan maradt: Görgei és tábornokainak nagy része ragaszkodott ahhoz, hogy mindenképpen az osztrákok ellen kell támadni, a háború befejezése és a császár térdre kényszerítése csak így képzelhető el. Tartották azonban magukat ehhez a nézetükhöz még július első két hetében is, amikor pedig az orosz intervenció miatt gyökeresen át kellett volna értékelni a helyzetet.

 

A június 28-i győri csatát és a Duna jobb-parti osztrák előretörést követően a magyar honvédség deffenzívába kényszerült, ami alaposan keresztbe tett a katonai vezetés addigi elképzeléseinek. Kényszerből bár, de Görgei elfogadta a Dembinsky-ék által kidolgozott szegedi összpontosítás tervét, azzal a kitétellel, hogy még egyszer megkísérli a támadást az osztrákok ellen. Július 2-án aztán ígéretes sikert aratott  a háború talán legnagyobb csatájában Komárom alatt, de a döntő győzelem megint elmaradt. A harci önbizalom megerősődése és Görgei időleges kiesése (megsebesült a csatában) miatt végül a honvédsereg még július közepén is Komárom mellett állomásozott, az áttörést pedig a július 11-i újabb csatában sem sikerült elérni.

 

Ergo az az elképzelés, hogy még az oroszok beérkezése előtt sikerül legyőzni az osztrákokat, kudarcot vallott. Meg lehetett őket állítani Komáromnál, de ennek kevés jelentősége volt akkor, amikor százötvenezer orosz masírozott a hátország felé. Más körülmények között a komáromi összpontosítás jó terv lehetett volna, de az esetleges döntő győzelemhez szükség lett volna a mellékhadszínterek seregeire is. Ezek azonban mind a Felvidéken, mind a Délvidéken, mind pedig Erdélyben le voltak még kötve. Adott volt a kézenfekvő megoldás: ha Wysoczky, Guyon és Bem  seregei nem mehetnek Komáromba, a főseregnek kell lemennie hozzájuk.

 

Két tévhit él már hosszú ideje a szegedi összpontosítással kapcsolatban. Az egyik, hogy az egyesült magyar sereg egyszerre vonta volna magára az osztrák és az orosz csapatokat. A valóság ezt alaposan megcáfolta: amikor augusztus 9-én Haynau döntő győzelmet aratott Temesvárnál, Paszkievics katonái a seregellátási zavarok miatt még csak Debrecennél állomásoztak. Ha minden az előzetes tervek szerint alakul, az egyesült magyar haderő (Görgei serege, kiegészítve a délvidékiekkel, az Alföldön  toborzott újonc hadtesttel és a korábban az oroszokat a Kárpátokban feltartóztatni próbáló haderővel) kedvező helyzetben mehetett volna neki az osztrákoknak.

 

A másik tévhit, hogy az egyesülés meghiúsulása Görgei időhúzó hadmozdulatainak köszönhető. Valójában az időzítés, jórészt a véletlenek egybeesése miatt, szinte tökéletes volt. Amíg a magyar fősereg Komáromnál állt, nemcsak Görgei, hanem Haynau sem vonulhatott le Szegedre. Ez az időnyerés kellett ahhoz, hogy a Tiszánál összeállhasson Dembinsky serege, aminek már csak egyesülnie kellett volna a fő haderővel. Később, a nyári hadjárat során Görgei újabb bravúrt hajtott végre. Amikor a váci csata után kényszerű felvidéki kerülőt volt kénytelen tenni, az mellett, hogy hülyére vette a lomha óriásként mozgó oroszokat, sikerült megakadályoznia Haynau és Paszkievics egyesülését. Július 31-én átkelt a Tiszán, augusztus első felében pedig utcahosszal meglógott az oroszok elől.

 

Ez alatt Dembinskynek többszörösen is lehetősége nyílott volna rá, hogy megállítsa Haynaut, úgy, ahogyan azt Görgei tette Komáromnál. A szegedi (a visszaemlékezések szerint állítólag védhetetlen) sáncrendszert puskalövés nélkül adta fel, a Tiszán átkelő, hirtelen sebezhetővé vált osztrákoknak pedig nyugodtan hagyta, hogy végezzék a dolgukat. A hab a tortán a minden józan észjárással (és a hadügyminiszteri paranccsal) szembemenő húzás volt, hogy ti. az aradi erőd helyett Görgeitől távolodva, a még el nem foglalt Temesvár felé vette az útját.

 

Haynau pedig magának akarta kikaparni a gesztenyét: Világos után hisztériás rohamokat kapott, ha arra gondolt, hogy a magyar fősereg végül nem neki adta meg magát. Ahogy nem akart egyesülni Pest alatt az oroszokkal, hanem a maga útját járta, ugyanúgy beleszaladt volna a kétszeres létszámbeli fölényben lévő egyesült Görgei-Dembinsky-féle seregbe. Hogy ez nem így alakult, egyedül a habókos lengyelnek köszönhető: Szeged alól képtelen volt megtalálni az Aradra vezető utat, ellentétben a Komáromból érkező sereget súlyos fejsérülése ellenére is elsőrangúan dirigáló Görgeivel.

 

A szegedi összpontosítás tehát a komáromival szemben szinte tökéletesen alakult. A 'szinte' szót nem Görgei Artúrnak, hanem Henryk Dembinskinek hívták. Kossuthnak már 1848 szeptemberében sikerült Vidinben százötven évig biztos tartaléknak számító 'bűnbakot' találnia. Ha a szabadságharcot nem is egy ember hibája miatt verték le ( a többszörös túlerő tudatában ennek ellenkezője elég nonszensz állítás lenne), az ilyen demagóg szólamokkal legalább illett volna azt célkeresztbe állítani, aki valóban rászolgált erre.

 

Előzmény: petey t (146)
Galgadio Creative Commons License 2005.11.15 0 0 175
Köszi, ezt megkaptuk! Így válaszoljon neked máskor normális hangnemben az ember!
Előzmény: Éberhard (174)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!