Egyszer, ha legközelebb ide téved, ( remélem minél előbb), legyen kedves ha kérhetem, megadni privátban az elérhetőségét ! Mint látható nem létem itt tanyázni, vagy egyéb fórumokon, de nagyon szívesen venném az esetleges segítségét . Megérkezett mind a két gép, A-3440, DBX, távirányító, és tökéletesen működik, új az ékszíja, tisztított, meg egy X-2000 M is. Utóbbi karcmentes, fekete, és vagy 25 éve áll. Be van ragadva mint rendesen. De ehhez is küldték a két vadonat új szíjat. Várom, ha erre jár, hogy írjon egy címet, vagy telefonszámot.
Nem tudom, kinek címezted ezt a hozzászólást, de én válaszolok rá.
Az egy dolog, hogy kinek, milyen magnói voltak. Nekem pl. Tascam/ Teac- ból jelenleg a második példányom van 42B -ből. Ezen kívül volt x1000, x 2000M, T.32, és X7 (ez utóbbi csak javítás erejéig volt nálam.) A többi gépemet nem sorolom fel.
De nem ez a lényeg. Magából a technikából - jelen esetben, a negyed collon négy sáv- következik, hogy a magnó nem igazán szerencsés konstrukció.
Ez nem az adott magnó szégyene. Csodák nincsenek. Tök mindegy, a katalógus mit ír, ebből a technikából ez következik.
Menjünk tovább: a korábbiakból következik, hogy 50 mikronos szalaggal nem használható ez a gép jó eredménnyel. Tehát maradnak a 35 mikronos -jó drága- szalagok, főleg, ha 38- on akarja valaki futtatni, akkor 18 cm.-nál nagyobb orsón. Tessék nyugodtan körülnézni, manapság ezek milyen áron kaphatók.
És itt szóba jön még egy kritérium. A Drop out . A keskeny csíkok miatt az egyébként mondjuk fél sávon még aránylag jónak mondható szalagok ebben az esetben simán kiesnek.
A "kolléga" kijelentette, hogy pénzszűke miatt nem jöhetett szóba komolyabb magnó. Tehát feltételezhető, hogy a 10e.-20.e. Ft körül beszerezhető szalagok nem férnek bele a költségvetésébe. Ha mégis belemegy ebbe, akkor igen drága alapanyagokkal fog készíteni igen gyenge felvételeket. Ez gondolom eddig világos.
Az én véleményem szerint bizonyos típusú, rendszerű, stb. orsós magnók ma már nem használhatók, illetve inkább nem érdemes őket használni.
Nagyjából úgy áll a dolog, hogy manapság, komolyabb célokra (élő felvételek , ritka, hozzáférhetetlen analóg lemezek felvétele, studió masterek másolata... stb.) a félsávos, HS magnók
használhatók, illetve ,ezek biztosítanak olyan hangminőséget, ami mondjuk indokol(hat)ja, azok használatát, az analóg hangfelvételek "fanjai" számára. (magamat is ezek közé sorolom)
Ezek közül is az 1000m.- es AEG magos stúdiószalagot fogadni tudó félprofinak mondott, (pl. Otari MX50) illetve teljes profi gépek. ( STM- től felfelé...) Leginkább a viszonylag kedvező árú szalagok használhatósága miatt.
Szépek, kedves gépek a negyedes orsósok, de véleményem szerint ezek inkább gyűjteménybe ,vagy nosztalgiázásra valók.
Munkára, vagyis többsávos felvételek készítésére én semmiképpen nem használnék ma már orsós gépet. Ehelyett ott vannak a portable digital recorderek. Nekem is van egy ilyenem, igaz csak két csatornás, (és éppen Tascam) . Elég tisztességes gép, a digitális világban teljesen elfogadható , jó hangminőséggel. Ennek a négy, vagy többcsatornás verziója, vagy épp egy másik gyártmány, -tök mindegy- értelmesebb választás többcsatornás rögzítésre, és aztán könnyű az utófeldolgozás is.
Ha valaki mindenképp ragaszkodik az analóg hangrögzítéshez, akkor érdemesebb kétsávos (félsávos) gépet használni, ami a keverőkonzol után már a kész hangot rögzíti. Ha van mód az ilyen géppark felállítására, használatára. (pl. kis keverőpult, meg egy Nagra ) :)
A helyzet az, hogy a "kolléga" feldobott egy kérdést, amire néhányan lényegre törően válaszoltunk is. Ha az "úriember" sértődős, idegbajos pattogás, meg kioktatás helyett megkérdezte volna, hogy kinek, miért ez a véleménye, akkor ezt is leírtuk volna neki. Aztán vagy figyelembe veszi mások véleményét, vagy nem.
De mint olvashatjuk, ő nem ezt tette. Ezek után, lehet vitatkozni, hogy az általad borítékolt veszekedés ki miatt jött létre.
Már ritkán vagyok itt, de szinte borítékolható volt hogy veszekedés, meg "Huha anyázás" lesz a vége. Pedig a topic neve "szalagos magnó" és abba minden belefér, még egy 4000-es Aklai is.
Persze a kérdező meg is kapta a magáét. Csupa olyanoktól akiknek sosem volt ilyen magnójuk, sőt még csak nem is láttak ilyet élőben. "használhatatlan" stb jelzők után még utána kiáltották hogy meg zajos, meg nyávog. Meg nagy az áthallása. (kiolvasták a paraméterekből)
De azt senki sem mondta hogy mit lehetne használni helyette.
Az Ampexek kevéssé ismertek itthon, inkább a videomagnói voltak elterjedtek mert az MTV is kezdetben ilyeneket használt.
Én is gyakran nézegetem az Ampex gépeit a neten és nekem úgy tűnik teljesen egyedi fejlesztésűek voltak, mimd a profi mind a kommersz gépei. (mert gyártott ilyeneket) A szaksajtóban elfogadott az a dolog hogy az ATR-700 gépük ,volt az ami teljes egészében TEAC gyártmány. (A-7300SX-2T) Kicsit módosítottak rajta, full XLR, nincs nincs negyesávos fej.
Hogy valaki még a saját kulturális nívójával sincsen tisztában, annak egyik megbízható ismérve a fenti írásmód. Vagy a hibás érveléseinek sorozatára kapott tárgyszerű válaszok utáni tahózás. A fórumközösség sértegetése ... van még sok.
Azt pedig inkább nem minősíteném, miféle dolog odabaxni egy idegennyelvű weboldal kezdőlapját ("keresd ki az igazamat, paraszt!). Ha egy alapos, lelkiismeretes áttekintés után sem talál a tieddel azonos jelentésű mondatokat, akkor hol reklamálhat? /Részesül-e térítésben általad a hiábavalóan elvesztegetett idejéért?/
Uram, a kultúrális szintje a küszöb alatt, megszokhattam volna, nem fogom. Tahókkal nem "beszélgetek".
Az egyebeket meg a következő helyről írtam, : museumofmagneticsoundrecording.org / Manufacturers, tessenek ott reklamálni az általam leírtakkal kapcsolatban !
Jó innen elmenekülni . Az önjelölt Jézus Krisztusokat ki nem állhatom, itt mindenki jár a vizen, szabadidejében agysebész, kiképzett űrhajós, vadászpilóta, és tengeralattjáró kapitány, jókedvében meg csodákat tesz. A magyarországi fórumok alap beállítása. Kivétel talán nincs is ?
Pont erről beszélgettünk nemrég néhány magnós bűntárssal.
Hogy mekkora "szívás" lehet amerikában magnózni . Az ampexek hazájában.
Teli is van az internet mindenféle jobb-rosszabb megoldással, hogy a régi 3M/ampex szalagokon lévő értékes felvételeket hogy lehet megmenteni. Legalább egy lejátszás erejéig.
Megmenteni, de mire? Gyakran BASF468- ra. Vagy esetleg "bedigitalizálni" --Bravó...
A TDK GX35 szalag valóban jó szalag, de nagyobb mennyiségben beszerezhetetlen. Térj át a sokkal könnyebben beszerezhető (és nem drágább) MAXELL XLI szalagokra, amely szalagok még a TDK GX-nél is jobbak kicsit.
Az AMPEX-et pedig sürgősen felejtsd el. A BASF-ből a 911-et tudom ajánlani (bár az nem létezik 35 mikronos kivitelben, de nagyon jó szalag).
"Az AMPEX gépek minimum félig, vagy inkább háromnegyedig, tEAC / TASCAM gépek voltak. Újat mondtam ?"
Nem újat, hanem képtelenséget... és nehogy véletlenül drága hitkérdés legyen az Ampex v. 3M szalag. Az államokbeli gyártók kötőanyagügyben akkor kaptak a fejükhöz, amikor kitört a stúdiókban kitört a szalagdögvész... kb. a digitális átállás kezdetén.
Ez a szerencsétlen gép, ami a polémia tárgya, nem kvadró, csak egy olyan négysávos magnó, amire úgy lehet rögzíteni felvételeket, hogy közben hallható a már korábban felvett sáv, Ez háromszor ismételhető, mivel az első, legfeljebb önmagában lehet szinkron ! Már, ha négyig számolunk.
A korábbi BASF szalagokkal tapasztalataim alapján fenntartásaim vannak, az újkori gyártmányok nem tudom milyenek, ez nem kitörölhető belőlem, és lehet, hogy nincs igazam. De a BASF Professional LPR-35-nél szarabb szalagom, és hozzá ilyen drága, meg X-10 TEAC, hát nem volt !!! Mint írtam, TDK- GX 35-180, a világ teteje ! Egyszerűen nem volt mit letisztítani a fejről !!!
Ami az újsütetű amerikai szalagokat illeti, igen, olvastam a tapasztalatokat, pont ez volt ott is, állítólag koszolt nem kissé a szalag. De nem hinném, hogy ne lett volna kijavítva, azon kívül, hogy a BIAS az amerikai, japán gépeken a legkompatibilisabb. Állítható, nem állítható jeligére, a kiadóba ! Az AMPEX gépek minimum félig, vagy inkább háromnegyedig, tEAC / TASCAM gépek voltak. Újat mondtam ?
Az ATR Spitz-ről elnevezett 36-os, talán mára tényleg a leg leg legebb, nem tudom, de írják, akik használják. 50 mikron nem jöhet szóba.
Élő felvételre kell. A megvett gép hibátlan, egészen újszerű, nem kopott fejekkel.
A'ztán ! Volt, aki kétségbe vonta, hogy "komoly zenekarok" is vettek fel ilyen gépekkel.
Tessék kedves a mindent tudók táborának meglátogatni, a TEAC / TASCAM történelmet, mikor milyen gépet adtak ki, mi volt először, közben, meg utoljára, és ott benne van, hogy " Don Felder , az EAGLES Hotel California alapjait, egy négysávos TEAC-al vette fel ", 1970.-ben! Biztos én vagyok a nagyon hülye, hogy kissé konfrontálódjunk. Egészen biztosan, az EAGLES, nem volt komoly zenekar !
Utána a " BOSTON és KANSAS, 1976-ban, TEAC magnókra rögzítette a lemezeik anyagát " . Tényleg én vagyok a hülye , de nagyon ! A BOSTON is csak egy kocsmai rock banda, nem igaz ? Ennyit a "mindent sokkal jobban tudókról". ( "..., komoly zenekar soha nem vett fel ilyen magnóval, ...)
Máshol, a " Genesis ilyen gépppel vette fel a ...", tényleg, komoly zenekarok soha ilyen szart nem használtak, mindenki Studert vitt magával a hátán, meg Mechlabort, hogy kedvezzünk a hazai technikának.
Uraim !
Az Elefántcsont Toronyból nem érezhető a torony alján lévő illatok egyike sem. Talán le kéne fáradni néha a magasból, ha másért nem, némi környezet tanulmányra. A kutyaszar büdös, és undorító, és nem azért mert én mondom, meg hát, ott van a torony alján, lett lévén sok kutya barát oda fenn.
Igaz, hogy ettől sem a TEAC / TASCAM nem lesz jobb, sem a STUDER rosszabb. Csak úgy, nem mellékesen, hol van ma a STUDER, és merre a TEAC / TASCAM ?
Tisztelettel,: én, csak így kisbetűvel, mint nemecsek
Azt viszont nem részletezte, -bár többen is kíváncsiak lennénk rá- hogy a stúdiós használatot egészében hogy is gondolta .
Mert mondjuk ha odáig el is jut, hogy 4 valamilyen eszközt (pick up, mikrofon, elektromos hangszer. stb.. ) illeszt a géphez, és azokról felvételt készít. Azt utána egy analóg keverőpulttal panorámázva, szintezve, effektelve, stb.. két csatornára le kell majd keverni, illetve rögzíteni valamivel. De mivel? egy másik negyedes teac -kal? Vagy ott már félsávos gépet használna?
Ez akkor is igaz, ha a szinkron play-rec- módon rögzítgeti fel a 4 csatornára a hangszereket. Utána hogyan tovább?
Bizony ilyet nem írtam. Hogy ezt hogyan és honnan olvastad ki fogalmam sincs :) Csupán a Revox negyedsávos fejekkel hasonlítottam össze az Akaji GX fejeket: "pl. az Akaji GX fejei." A legalacsonyabb áthallást Bogen fejekkel érzékeltem, alacsonyabbat mint a Reviknél. Ilyenek vannak az Uher SG-561 magnókban (többek között). Negyed és félsávosban is. Persze négycsatornás magnóknál ez nem számít mivel ott nem "egymásba ágyazottak" a csatik hanem egyirányban van mindegyik. Csak a csatorna szeparáció mondhat valamit ami a Teac négycsatisnál katalógus szerint ölég gyenge (45dB 1kHz-en). Emellett a torzítás is magas (0.8%), a jel/zaj rém gyenge (55dB). A nyávogás teljesen átlagos. Ez a magnó nem stúdióba való ez tuti.
