Marha nagy haditett volt Irakot 2x lerohanni. Egy embargotol sulytott orszag, aminek nepessege, jovedelme hadi kiadasa toredeke az USA hasonlo kepessegeinek.
Az USA egy 14 eves hulyegyerek, aki jol meg tudja verni a 10 eveseket. Vagy megse? Elvesztettek a haborut Vietnamban, Irakban. Koreaban nagy nehezen kihoztak egy dontetlent. Egy hagyomanyos masodrangu hadsereget el tudnak intezni, vagy az atomarzenallal el tudjak pusztitani az egesz foldet, de a mai vilagra jellemzo konfliktusokban nem mukodnek tul jol. Tartalek kapacitas a hadseregben nincs. A sorozast be lehetne vezetni, de kepzett altisztek nelkul nem lenne hatekony. A sok elkenyeztetett hulyegyerek egybol elfutna ha komolyra fordul a helyzet.
Az amerikai csapatokrol pedig amugy is koztudott, hogy "torekenyek", ha gaz van megpucolnak - vagy ha van ra lehetoseg akkor erositest kernek (tuzerseg, helikopter, legicsapas).
Beleestek abba a hibaba mint mar annyi nagyhatalom: az elozo haborura keszultek. Amire most szukseguk lenne az egy nagymeretu tomeghadsereg - de az ami nincs. De ha lenne is, a Kozel-Keleten egy ilyen nagy haderot ellatni nagyon sokba kerul. A mostani 120000 emberrel is, a haboru koltseget mindennel egyutt eddig 2000 milliard dollarra becsulik. Bar az is kerdes, hogy a nagy hadsereg mukodne-e. Az oroszok vesztettek Afganisztanban annak ellenere, hogy az o kezuket nem kototte meg a hazai kozvelemeny. Mellesleg en nem veszem be azt a maszlagot, hogy az USA kozvelemenye barmilyen hatassal lenne a kormanyzatra. 75%-a az amaerikaiknak kivonulna Irakbol es nem tortenik semmi. A mai vilagban barmilyen szervezet viszonylag konnyen be tud szerezni fegyvereket. Regen eleg volt nehany ezred brit katona, hogy rendet tartson Indiaban. A mai vilagban a katonai megszallas mar nem nagyon mukodik ha ellenseges a lakossag. A globalizacio a hadviseles kepet is teljesen megvaltoztatta.
Bushek szamolnak a penzugyi/gazdasagi osszeomlassal. Sot, keszulnek ra: http://www.nytimes.com/2007/02/19/opinion/19mon3.html?em&ex=1172034000&en=a62c4d8c568f28fc&ei=5087%0A Az se veletlen, hogy nagy hangsuly van az USA-ban a tomegoszlato technologiakon.
Ez már hetet-havat összehordás. Rómában semmiféle direkt erőforrásválság nem volt. Hatalmi válság volt, az elit egyszerűen totálisan kifáradt, a megújulásra képtelen hatalmi struktúra pedig nem tette lehetővé ennek a kezelését. Mindazonáltal Róma bukása nem jelentette az őt alkotó népek és gazdaságok bukását, sőt!
Az USA hadserege meg öt perc alatt lerendezhetné az egész Iraki konfliktust, csak saját csapdájukba estek, mert a szükséges kemény fellépés egyszerűen nem vállalható a világ közvéleménye előtt. Azon a területen kizárólag csak diktatórikus és kegyetlen módszerekkel lehet erős központi hatalmat fenntartani, márpedig éppen ez az, amire hivatkozva megdöntötték Szaddamot.
Fizikálisan pillanatok alatt rendet lehetne csinálni, szétlőnék a fél országot, kiirtanák a lakosság egytizedét, statáriumot vezetnének be, aki csak sandán ránéz egy járőrre ott iziben lepuffantanák: olyan rend lenne, hogy csak na.
De ez az, ami vállalhatatlan. Ez pedig nem a hadsereg hibája. A szerinted impotens hadsereg pillanatok alatt lerendezte Szaddam nem kicsi haderejét, az első Öböl-háborúban is, de a Balkánon is ők raktak rendet.
Abból, amit az utóbbi hozzászólásodban elmondtál, nem hogy a véleményed, de még a tények sem helytállóak - szerintem.
Igen mar mondtad hogy 3x-osra nott es hol a forras? Vagy ez csak mende-monda? Viszont ha valamit a foldbol kiveszel, akkor valamit vissza is kell potolni kulonben kimerul mint az olajmezok.
A hadsereg impotens mert nem kepes ellatni a feladatat, ami az olajmezok biztositasa. Es hogy miert nem? Mert a guerillak a gyenge pontokat tamadjak, ami az infrastruktura. Ennyi emberrel nem tudjak megvedeni.
A hagyomanyos megfelemlito taktika aligha mukodne, mivel aki mindenet elvesztette mint az irakiak nagy resze az mar nem fel semmitol. Az ongyilkos merenyletek ellen maximum a teljes nepirtas johet szoba mint megoldas - igyekeznek is ebben, de nem olyan konnyu egy teljes orszag nepesseget kiirtani. Idovel persze az a 200-300 tonna uranium megteszi a hatasat, de ketlem hogy van ennyi idejuk.
Dehogynem volt eroforrasvalsag Romaban. A PENZ! A romai penzek ezust es arany tartalma esett, mert a termeles nem volt eleg. Ez inflaciohoz vezetett.
Bocs, de itt felrebeszelsz. A penzt nem lehet eroforrasnak tekinteni, mert a penz csak a csere kozvetitoje. Lehet, hogy a romai penzek ezust es aranytaltalma esett, de ennek semmi koze sincs a termeleshez. Inflacio eppen akkor van ha a penz erteke csokken. A penz erteke pedig altalaban azert szokott csokkeni, mert tul sok van belole.
A regi uralkodok kedvenc eszkoze volt, hogy az aranypenzekbe egyre kevesebb aranyat tettek. Ugyanis a gazdasag csak kesobb jott ra a "turpissagra" igy a kiraly tobb penzt tudod kibocsajtani es elkolteni mielott az arak (inflacio) igazodtak volna a tobbletpenzhez.
A hadsereg impotens. Azért ez az "impotens" hadsereg képes elpicsázni bárkit a földön. Az már más kérdés hogy politikai okoknál fogvan nem léphetnek fel elég keményen ahhoz hogy meg tudják fékezni a terrorizmust. De ez nem impotencia kérdése, legalábbis nem a hadsereg az impotens hanem a társadalom.
Dehogynem volt eroforrasvalsag Romaban. A PENZ! A romai penzek ezust es arany tartalma esett, mert a termeles nem volt eleg. Ez inflaciohoz vezetett. A romai birodalom felemelkedese a folytonos terjeszkedesnek volt koszonheto. Amikor a terjeszkedes megallt, akkor megindult a hanyatlas.
Az, hogy Roma hany evig allt fenn az teljesen irrelevans. Az USA mostanra terjeszkedett tul. A termelest elvittek Kinaba. Gyorsul az inflacio. A hadsereg impotens.
A hanyatlas jelei abszolut kezzelfoghatoak. Hasonloan mas birodalmakhoz, ok is a hadseregben latjak a kulcsot ami megmentheti a birodalmat. Hasonloan mas birodalmakhoz ez nem fog mukodni, hanem eppenhogy meggyorsitja a bukast.
Az amerikai strategia visszafele sul el. A globalis hegemoniara valo torekves szovetsegbe tomoriti az ellenfeleket: Kina, India, Oroszorszag, Iran, Venezuela, stb. (Lasd SCO) A haboruk es a Peak Oil miatti magas olajar is az oroszok malmara hajtja a vizet. A plusz bevetelt nem arany-szamovarra forditjak, hanem modernizaljak az atomraketaikat.
A hideg haboru nem ert veget. Az USA teljes dominanciara torekszik. A fo ellenfel meg most is Oroszorszag. Ezert terjeszkedik a NATO, ezert epit raketavedelmi pajzsot az USA Lengyel es Csehorszagba. Az oroszok sem tetlenkednek, jovo januartol all szolgalatba az uj hiperszonikus atomraketajuk - ez ellen kutyagumit sem ernek az elfogo rendszerek, amelyek raadasul csak 3-4 evvel kesobb allnak majd keszen.
Sajnos az atomhaboru veszelye ma magasabb mint a hideghaboru alatt valaha. A hideghaboru alatt az USA lete sohasem volt komoly veszelyben. Most kezzelfoghato sulyos problemai vannak Amerikanak. A sarokba szoritott fenevad nagyon veszelyes.
Itt egy jo cikk: http://www.financialsense.com/editorials/engdahl/2007/0218.html
Csak éppen teljesen más okokból. Az ókori Róma bukása teljesen egyértelműen politikai-társadalmi okokból történt, semmiféle erőforrásválság nem volt.
Megjegyzem, mai ésszel, tudatos társadalom és gazdaságpolitikai cselekvéssel (nem adott esetben félbolond császárok ötletelésével és kedvteléseivel) teljesen lazán el is lehetett volna kerülni. Ahogy a mai szabályozók mellett a nagy depressziót indító tőzsdekrach sem következett volna be, stabilizálták volna egy még kezelhető visszaesés után a folyamatokat. Amit Roosevelt meg is tett utána.
"Az ókori róma sem arról volt híres, hogy ott termelték meg a birodalom fenntartásához szükséges anyagi javakat."
Ez igaz, de ez a bizonyos órkori Róma egy darab, akkor hihetetlen méretű, 1-1.5 milliós nagyvárost jelentett - de nem többet. Már Róma kapuin túl művelt mezők, műhelyek voltak. Egész Itália földet művelt, persze így sem tudta Rómát etetni, kellett a gabona a provinciákról is.
De az egész EU vagy USA azért így nem áll meg. Én amúgy az igazán súlyos problémának a társadalmi feszültségeket tartom. A modern termelési metódusokkal egészen minimális emberi erőforrásigénnyel megtermelhetőek a társadalom által amúgy elfogyasztott javak, élelmiszer és iparcikk egyaránt. Könnyedén.
A munkaképes korú lakosság hovatovább 90%-a meg teljesen felesleges, csak fogyasztónak kell, esetleg szolgáltathat, moshat ablakot, meg ugrálhat a kocsmában. Tömegek küszködnek már most is a feleslegesség, kilátástalanság érzésével. Ez sokkal nagyobb baj. Célok kellenének, munka. Az meg nincs.
Hogy a temaval is foglalkozzunk. Az olaj es gaz eseteben nem csak a kimerules a problema. Az osszes exportalo orszag belso fogyasztasa nagymerteku - sokszor exponencialis - novekedest mutat. Pl. az orosz export a termeles novekedese ellenere csokkent tavaly. Adjuk ehhez hozza, hogy a legtobb orszagban meg a termeles is csokken (exponencialisan). http://www.energybulletin.net/22213.html
Valaki felhozta, hogy eloszor a szegeny orszagok erzik meg majd az Olaj-csucsot. Nem MAJD! Ez eppen most tortenik. Indonezia, Zimbabwe, Albania es meg sok mas orszag maris valsagban van.
Gazdasag A 3. Vilag kivetelevel minden gazdasag a folyamatos bovulesre epul. Ez nem kulonboztet meg minket az USA-tol. Ami meg nagyobb baj, hogy a penzugyi rendszer is erre epul. Marpedig alapigazsag, hogy veges eroforrason nem mukodik vegtelen novekedes. Tudom, az energia a Napbol gyakorlatilag vegtelen, de hosszu tavon nem csak az energia a problema. Olyan kulcsfontossagu anyagok mint a rez es a nikkel szinten a csucstermeles kozeleben jarnak. A rez-csucs becsult idopontja peldaul 2008. Ennel is nagyobb problema az ivoviz.
Amerika Az amerikai tarsadalom rengeteg valtozott az utobbi 50 evben. A II. VH idejen nagy elonye volt az amerikaiaknak, hogy szinte minden fiatal ertett a gepekhez. A traktor a farmon, a gep a gyarban kozel allt az emberekhez. Mig Japan peldaul kuszkodott, hogy megfelelo mennyisegu szemelyzetet nyujtson a technikahoz (elsosorban legiero), addig Amerikanak ez nem volt gond.
Mara az USA szolgaltato/fogyaszto tarsadalom lett. Az atlagember az olajat nem tudja lecserelni a kocsiban. A fullhallgatora ra kell irni, hogy ne dugd be a konnektorba. Total dedo! A gepek olyan bonyolultak lettek, hogy csak specialistak tudjak javitani, vagy ok sem (inkabb kidobjak es vesznek ujat).
Az USA tart legelorebb a szakadek fele vezeto uton.
Mindenki az alternativakkal jon, de az EU celkituzes 20% megujulo energia 2020-ra! KEVES KEVES KEVES. Ebben HINNI lehet es tenyleg jol fog majd jonni, de a nagy valsagtol ez nem ment meg. A bio-uzemanyag nagyuzemi termelesben szinten gazos, le fogja rabolni a talajt teljesen. Az olcso olaj-alapu mutragya nelkul fenntarthatatlan lesz. A mutragya jelen pillanatban KULSO energiaforras bevitelet jelenti a rendszerbe. Ha ez megszunik, akkor a termeshozamok evrol evre csokkennek majd.
Alapveto valtozasoknak kell bekovetkezni az elet minden teren a kozeljovoben. Abban hinni, hogy mindez siman fog menni - enyhen szolva naivitas.
Ez színtiszta utópista idealizmus. A tudást mindig helyzetünk javítására fogjuk használni, egy igen szűk (általában nem is kreatív) idealista körtől eltekintve soha nem kizárólag csak önmagáért kutatjuk.
És előnyt korántsem feltétlenül a másikkal szemben akarunk vele szerezni, saját helyzetünket akarjuk javítani - önmagában, nem a másik kárára. Sőt, a tudomány-technika éppen annak a lehetőségét kínálja fel, hogy az elosztható torta jelentősen nőjön, így ne csak a másik rovására fejlődhessek.
"A mai társadalomnak szerintem az a baja, hogy a tudománnyal mint termelőerővel nem tud igazán mit kezdeni."
Szerintem meg épp most tartunk ott, hogy komolyan tudunk vele kezdeni, sőt, minden tudományos eredményt próbálunk gazdaságilag is hasznossá tenni - persze nem mindet lehet.
200-250 éve meg a tudomány jórészt "úri huncutság" volt, a paraszt meg használta azokat a termelőeszközöket és módszereket, amelyek zöme már a Római Birodalomban is ismert volt. Aztán jött az ipari forradalom.
Szerintem meg a modern ipari társadalmak az elmúlt 200 évben alapjaikban megváltoztak. 200 éve az USA rabszolgatartó agrártársadalom volt, annyiban járt Európa előtt, hogy már definitíve is felszámolta a feudális, nemesi elvű osztálytársadalmat (pontosabban eleve nem ilyen alapokon szerveződött). De ez a 200 év nagyjából az USA egész történelmét is jelenti.
200 éve társadalmi szinten a középkori feudalizmus lecsengése volt napirenden Európában, még éltek a feudális előjogok, gyakorlatilag minden ország királyság volt, a csúcsot az alkotmányos monarchia jelentette.
Ehhez képest azt mondani, hogy nem voltak változások... Hát, több változás volt az elmúlt 200 évben itt Európában (de Amerikában is), mint előtte évezredek alatt összesen.
Találsz valóban példát országokra, ahol társadalmi szinten sokkal kisebb változások történtek, de nem a fejlett világban. És érintetleneket egyáltalán nem, a XX. század technikai-kultúrális "forradalma" valójában még az őserdei indiánokat is utólérte, teljesen elszigetelt, ősi kultúrájukat érintetlenül őrző társadalmak már egyáltalán nincsenek. 80-100 éve még voltak, rengetegen. A XX. század valójában a teljes világfelfordulás százada volt, olyan, amelyhez még kicsit hasonlót sem találsz a történelemben.
A terroristák alapjában véve mindenkit fenyegetnek aki nem muzulmán - sőt, azt is aki az (lásd az iraki leszámolások a felekezetek közt, vagy a palesztin belviszály). Pl. az oroszokat elég nehéz lenne túlzott amerikabarátsággal vádolni, de robbantgatnak Pl. indiában is, és ami azt illeti nagyon csodálkoznék ha pár éven belül Kína nem kerülne fel a listájukra. De a magyar "terrorveszély" messze nem erről szól: Fletóék így akarják elejét venni a "reformok" miatti elégedetlenség kinyilvánításának.
1m3 tüzifa 6-7q ,optimális esetben 350m3 földgáz. A gázkazánok általában 10-20%-al jobb hatásfokúak, a fatüzelésű kazánokhoz képest. Tehát fűtőértékben 1500m3 gázzal egyenlő (erősen optimistán) 5m3 kemény tüzifa.
Azzal nagyon jól hőszigetelt kisházat(60-70m2) fűtesz ki egy közepes télben.
Előbb utóbb orcádra fog fagyni a mosoly. Reménykedj az "utóbb"-ban...!
Akkor igen nagy szükség lesz majd a humorérzékedre, és az optimizmusodra.
Egyébként némi optimizmusnak ad esélyt az, hogy az alternativ járműhajtások nagyon gyorsan fejlődnek. 10 éven belül lehet ütőképes ilyen jármű, ami a házi szél-vagy napenergiás árramforrásokról töltünk.
Lehet nem is új ez a technológia, csak idáig "pihentették"... Talán mert az olajosok tulajdonában volt, és sértette az érdekeiket.
A valsag sokkal nagyobb lesz ott, ahol sok a bevandorlo es minden a FOLYAMATOSAN BŐVÜLŐ PIACRA ÉS A VERSENYRE epul: USA. A válság sokkal kisebb lesz ott, pont azért mert versenyre épül. A bevándorló ugyan sok, de az USA azért valamennyire próbál szelektálni, igyekszik csak a számára értékes embereket beengedni, szemben velünk ahová minden nyam-nyam jöhet ha azt állítja magáról hogy odahaza üldözik, nem számít hogy a szomszéd törzs tagjainak megsütésén kívül nem igazán ért semmihez és a munkához szeret úgy hozzáállni hogy más is hozzáférjen.
Mit kezdel viszont az emberrel aki látja, hogy a szomszéd új terepjárót vett az ő gyerekének pedig szakadt a tornacipője? Az USA-ban 1000x jobban tolerálják ezt a népek mint Pl. itt európában. Emlékezz csak vissza, pár nappal ezelőtt micsoda felhajtás volt az Operabál körül.
A teljes osszedolest en valoszinutlennek tartom. Az olajar emelkedese tartos es sulyos gazdasagi valsagot fog okozni. Ezen minden eszkozzel az allamok megprobalnak urra lenni. Kozmunka programok, csokkentett minimalber, stb. Ha sikerul a rendet es a beket megorizni, akkor a vegen egy teljesen uj vilag fog szuletni. Helyi termeles, viragzo kisipar, biciklis kozlekedes. Vegeter a kulfoldi nyaralasok idoszaka. Az egyeni autozas a gazdagok passzioja lesz.
Reszemrol a keszules annyi hogy a kuthoz beszerzek vizszurot + beraktarozok kajat. Sztem lesznek razos idoszakok amikor ez jol johet.
Az atallas soran milliok fognak elszegenyedni. Ennyi.
Ahogy najckingdom irta, Magyarorszag nincs olyan rossz helyzetben, lemaradtunk a szakadek fele vezeto uton. A valsag sokkal nagyobb lesz ott, ahol sok a bevandorlo es minden az autora epul: USA.
Aki teljes osszeomlasra spekulal annak csak 1 ertelmes felkeszules kinalkozik: fegyvert venni es sok toltenyt.
Ezt valaki linkelte mar? http://www.kommersant.com/p-10112/r_33/gas_shortage_/
Nem tartod magad a kéréshez, miszerint egyszerre egyet a vitára alaptalan tételekből. Kiragadva az elsőt: "- A világkereskedelem elkerülhetetlenül összeomlik" Persze ilyet nem írtam, hanem, hogy vissza kell szorulnia, arányai esztelenné váltak. Magam helyett csak olvasd el Kunstler alább belinkelt szövegét, eléggé kitér rá, miért látja így (ezek szerint Kunstler titokbanolvas engem, hogy így egybevágnak a nézetei ez enyémekkel!) Majd később kitérünk a többire, előbb vesézzük ki ezt az egyet. Holnapután, mert addig úton leszek.
"A tanuljuk újra használni a kovakövet elgondolásával tulajdonképpen egyet is értek" Itt meg te veszed át advocatus és mások túlzását, amikor ilyesmikkel vádolnak. Én a kovakő és fára visszamászás helyett mindeig kifejtem, hogy az ésszerű cél önként, tudatosan visszalépni a technikai-gazdasági berendezkedésünkben kb. a 60-as évek szintjére, (tehát a vasútkorszak, tömeges autózás előtt), saját iparral, lényegében nemzeti önellátással. A mezőgazdaságban pedig a kisgazda földosztás szintjére, KertMagyarországot csinálni. Hosszabb távon esetleg a vasútról is le kell mondani (fémek kimerülése), de az a jövő zenéje, nem a mi nemzedékeinké. Én Kunstler, Greer és mások nézeteivel értek egyet a szükségszerű visszalépésről, de nem a fára, hanem az emberi civilizáció megőrzésével , fenntartható alapokra helyezésével a mai pusztulásba rohanás helyett. Egy ilyen fenntartható civilizáció szerintünk mezőgazdaság-alapú. Ez nem kovakőpattintás programja.
Elkészültem végre Kunstler Mester ígért opuszának a fordításával (éppen csak azt nem írja benne, hogy fúvócsővel mókusra fogunk vadászni, de ez már kikövetkeztethető belőle...) és közzétettem a honlapomon:
"(...) Ha igazán meg akarjuk érteni az USA közvéleménye önámítási hajlamát, akkor fontoljuk meg a következőt: huszadik század-végi vagyonunk nagy részét egy olyan életmód-berendezkedésbe fektettük, amelynek nincs jövője. Az amerikai kertesház-övezet (suburbia) a világtörténelem legtévesebb tőkeberuházását képviseli. A messzire nyúló családiház-telepek, útmenti bevásárlóövezetek, "nagy doboz"-üzletek valamint a szélsőséges autófüggés többi kiszolgálólétesítménye és tartozéka rosszul fog működni, ha egyáltalán működni fog egy olajban szegény jövőben. Pont. Ez a dilemma maga után vonja az "előző befektetés" nagyerejű pszichológiáját, ami arra indít minket, hogy elkeseredetten védelmezzük rossz befektetésünket, vagy legalábbis megakadályozza, hogy lemondjunk a jövőbeli értékükhöz fűzött elvárásainkról. Fokozza a katasztrófát az a szerencsétlen tény, hogy az egyre több jövőtlen zöldterületi lakóövezet mániákus építése (az "ingatlanbuborék") alattomosan felváltotta a gyáripart, mint gazdaságunk alapját.
Ezzel egyidejűleg a gyáripar kiszervezése más országokba ösztönözte egy "globális gazdaság" kifejlődését, amely a média közvéleményformálói, mint pl. Tom Friedman, a New York Times kolumnistája (az A Világ lapos c. könyv szerzője) szerint a dolgok tartós állapota, amelyhez jobb, ha hozzászokunk. Valószínűleg pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy a globális gazdaság átmeneti gazdasági viszonyok összessége, amely két alapvető (és átmeneti) feltételnek köszönhetően jött létre: fél évszázadnyi relatív béke a nagyhatalmak között és fél évszázadnyi olcsó és bőséges fosszilis energiahordozó. Ez a két egymástól kölcsönösen függő feltétel a végéhez közeledik, amint a nagyhatalmak elkeseredett vetélkedésbe kezdenek a világ maradék energiaforrásaiért és a világ éppen készül jóval nagyobbá és kevésbé lapossá válni, miközben ezek a gazdasági előfeltételek szétfoszlanak. (...)
Általánosságban, a körülmények, amik ránk várnak az energia- és éghajlatváltozás miatt, meg fogják követelni, hogy sokkal lokálisabban éljünk, valószínűleg teljes mértékben úgy. Élelmünk nagyobb részét kell helyben megtermelnünk, kisebb léptékben, mint ma tesszük, kevesebb mesterséges "input"-tal és valószínűleg több emberi és állati munkával. A földművelés nagyobb fokban kerülhet országos gazdasági életünk középpontjába, mint amennyire bármely ma élő ember életében volt. Ezek a változások nagy eséllyel visszahozhatják olyan társadalmi és osztálykonfliktusok sorát is, amikről szintén azt hittük, hogy már magunk mögött hagytuk őket.
A helyi kölcsönös gazdasági függőség hálózatainak újjáépítésével újjá kell majd szerveznünk a kiskereskedelmet. Az országos kiskereskedelmi láncok előretörése egy önszerveződő reakció volt a huszadik század vége körülményeire. Ezek a körülmények most a végetérőben vannak és velük együtt véget fog érni a Wal-Mart típusú üzleti modell is: az ázsiai gyárakig érő tizenkétezer mérföldes áruellátó lánc, a "kerekeken guruló raktár" amit a konténerhajó-kikötők és a Nagy Doboz áruházak rakodódokkjai között megállás nélkül körző kamionok alkotnak. A "szuperüzletek" által a helyi gazdaságoknak okozott kár kiadós. Nemcsak a dolgokat készítő és árusító többszintű helyi hálózatokat rombolták szét, hanem a középosztályt is, amely ezeket üzemeltette és ezáltal szétrombolták a települések kulturális és gazdasági szövetét is. Ezt helyrehozni nagy feladat. Újra kell kezdenünk egyes dolgokat saját magunk számára előállítani és kisebb léptékű kereskedelmi hálózatokon át eljuttatni a fogyasztókhoz. Végsősoron kevesebb dolgot kell majd vásárolnunk. Az utóbbi évtizedek bevásárlási őrülete le fog csillapodni, miközben küszködni fogunk az értékes dolgok előállításával és törvényszerűen kevesebbet fogunk fogyasztani.
Másképp kell elrendeznünk az emberek és áruk szállítását is. Nemcsak a vasút rendszerének újjáépítése létfontosságú számunkra, hanem a villamosítása is, ahogy szinte az összes többi fejlett ország megtette. Ez többszörös előnnyel fog járni, mivel egyéb dolgokkal is képesek leszünk működtetni, nemcsak fosszilis energiahordozókkal. Számítanunk kell a regionális léptékű tengeri szállítás feléledésre, valamint több hajózásra a folyókon, csatornákon, belvizi utakon. Újjáéledhet sok lepusztult folyami rakpart és a Nagy Tavak haldokló kikötői. Ha egyáltalán fogunk kamionokat használni, az az áru útjának legutolsó szakasza lesz. Az autó egy eltűnőben levő lény lesz az életünkből, egy luxus, amit irigyelni fognak azok, akiknek többé már nem telik a "boldog autózás" utópiájában való részvételre. Az államközi autópályák fenntartása önmagában több erőforrást fog igényelni, mint amennyit össze tudunk majd kaparni. Legtöbbünk számára a huszonegyedik század nem elsősorban a szüntelen mobilitásról fog szólni, hanem arról, hogy ott maradunk, ahol vagyunk.
Másképp kell belaknunk Észak-Amerika területét, értve ezalatt a visszatérést a hagyományos nagyvárosokhoz, városokhoz, lakónegyedekhez és a termékeny falusi vidékhez, amely több, mint egyszerűen szép látvány, vagy a kikapcsolódás helye. Valószínűleg meg fogjuk tapasztalni a kétszáz éves trend megfordulását, amelynek során az emberek a falvakból és kisvárosokból a nagyvárosokba áramlottak. Nagyvárosaink valószínűleg lényegesen össze fognak zsugorodni, miközben egyidejűleg újrasűrűsödnek központjaik körül és folyópartjaik mentén. (...)
Ez rendben van, nem kell a tiszteletkör, én is jó fejnek tartalak a magad módján, de hol van egy konkrétum, amivel nem is lehet vitatkozni, csak a levegőt kapkodni. Hogy megvilágítsam egy példával, nekem pl. ilyen volt tőled, hogy " a vasút ezerdolláros olajárnál se lesz versenyképes!" Szóval tárgyra, egy darab konkrétumot kérek.
