Ez egy erdekes helyzet, mert itt az egyenek es az orszag* erdeke utkozik. Az egyen erdeke egyertelmuen az, hogy o kapjon jobb oktatast, akkoris, ha 0% annak az eselye, hogy ezt belfoldon hasznositani tudja. Az orszag erdeke meg az, hogy arra forditsa az eroforrasait, akik otthon fognak adot fizetni.
Az USE elvileg egy fokkal jobb megoldas lehetne, csak ez megint azt jelenti, hogy fel kell szamolni az orszagot. Mit tegyen akkor a cegvezetes?
*mint jogi szemely/kulturalis identitas, nem mint az egyenek osszessege
Ez az Audi mar nem koncepcio, ez egy szeriagyartasra kesz termek. Egy uj auto fejlesztese 3-4 ev, tehat minimum ennyivel szuletett meg a dontes rola az Audi menedzsmentben.
Szegény szerencsétlen vesztes Dél-Korea, és a dicső nyertes Vietnam, ahol 96 millió ember, akkora gazdasági teljesítményt hoz össze, mint a 10 milliós Csehország.
Épp ideje is volt már... sőt... már tavaly ideje lett volna... mivel te is sokkal jobban tudod, mint mi, hogy egy modellt nem szokás "mellényzsebből" kihúzni egy év alatt ... valószínűleg azt is tudod, hogy ezek a tervek, meg a koncepció nem mellényzsebben, hanem egy fiók mélyén lapultak valahol ;)
És milyen jól jártak a vietnámiak, az afrikai életszínvonalukkal, mondjuk a vesztes Dél-Koreához képest, akik kisebb ország lévén diktálják a tempót a technológia szektorban, az egész fejlett világnak.
Vietnamon feladták, és csak azért nem nyertek, mert korlátozott háborút fojtattak csak, ha a hátországukat is megtámadják, akkor gyorsan összeomlott volna az ellenállás.
Az a lényegi eltérés, hogy Irak, Afganisztán, Líbia, Szerbia magányosan állt az usa val sőt a nato-val szemben, de Vietnám hatékony hátországot kapott oroszt és kínait.
Elvégre a katona arra való, hogy meghaljon - legalábbis Vietnámig így gondolták az idiótái.
Szerintem most is csak az idegenlégió mint megoldás elterjedt.
Nehéz megmondani mit művelnének a csapatok egy olyan helyzetben, mint annó a vietnámi volt - és szerintem ezen az amcsi tábornokok is sokat agyalnak - de gondolom, hogy a józanabbjainak komoly kétségei is vannak efelől.
Szerintem ott azt kellett belássák, Korea kevés volt, hogy ha valahol ott van az orosz is azzal úgy se bírnak meg. Először Moszkvát kell rendezni, így volt Líbiánál is, Szíriánál orosz nyet, akkor ennyi, usa, nato nem avatkozhat be katonai eszközzel, csak proxiban esetleg.
De először még 500 000 kellett a 200 000 iraki ellenében. Még így is, hogy nemzetközileg elszigetelve és az iráni háború felőrölte a javát. A második háború az már nem volt háború nem tudjuk az a minimális ellenállás is nem e amerikai rendelésre volt egyáltalán.
Nem mint ha 100 000 vagy még kevesebb amerikai a technikai fölényével ne nyerne meg háborút Irak ellen viszont sokkal nagyobb veszteséggel.
A technika oda fejlődött, hogy ma 200 ezer katona is sokkal nagyobb tűzerőt jelent, mint anno 500 ezer. Nem is kellett több Irak, és Afganisztán legyőzéséhez.
Van az USA-nak akkora hivatásos serege, hogy ki tudnák állítani a vietnami létszámot.
Lehet - bár az egykori 370 ezres (egyes források szerint közel félmilliós) harcoló állományt egy időben-egy helyre koncentrálni ma sem lenne kis mutatvány.
Márpedig - egy adott pillanatban - ennyien voltak a két Vietnámban. Egyszerre!
Az viszont biztos, hogy ma már nem az a fajta katonai doktrína él, mint akkor.
Ha akkortájt valaki a "Nulla-halott" ökörséggel állt volna elő - a tábornokok földhöz csapták volna a tányérsapkájukat. Elvégre a katona arra való, hogy meghaljon - legalábbis Vietnámig így gondolták az idiótái.
Tovább megyek: abban sem vagyok biztos, hogy a mai hivatásos állomány (akár a zöldsapkások is) bevállalnák-e pl. a Mekong-deltai mocsárharcot - főleg egy olyan megátalkodott ellenséggel szemben, mint az akkori viet-kong volt? Én nem mondom, Afganisztán sem könnyű eset - de ahhoz a zöld-pokolhoz képest egy kifejezett sétagalopp.
Nehéz megmondani mit művelnének a csapatok egy olyan helyzetben, mint annó a vietnámi volt - és szerintem ezen az amcsi tábornokok is sokat agyalnak - de gondolom, hogy a józanabbjainak komoly kétségei is vannak efelől.
Igen, de az ma már csak technikát tud üzemeltetni, harcra nem alkalmas. ....ha csak nem a d-amerikaiak? Olyan elég sok van, máshonnan is tudom, egy belga tiszttől, de az iraki háború idején volt hír, hogy Bhus elnök a kórházban adott állampolgárságot sebesült katonáknak. De ilyesmi lehet lassan már az orosz is, azoknak meg kubaiak van ilyenféle zsoldban.
De abban egyetértünk, sőt még fokoznám is, az amerikaiak "atombombája" ami megnyerte a háborút a 2 millió parasztgyerek akik a hadseregben tanultak meg írni olvasni.
De növekedő a piac is, az elektromosnak is az akárminek is. Kérdés az a recessziót hogyan bírja majd melyik.
Létezhet, lehet olyan jövője az elektromos akkumulátoros hajtásnak, hogy a személyautók darabszáma jelentősen lecsökken és nem is akarnak olyan nagy távolságokat megtenni vele.
"Ki gondol(hat)ja komolyan, hogy önmagunkra utalva, elzár(kóz)va a világ többi részétől bármit is létrehozhatunk, ami vonzó,
tartós és jól működik?"
Ez nem Magyarorszag problemaja, otthon sosem lesz annyi penz*, hogy barmilyen konfiguracioban mukodjon. Ugyhogy innentol ez a labda nem a magyar gazdasagpolitika terfelen pattog, ahogy 1880-ban sem ott pattogott.
