Igen, mások is mondták ezt. Mármint, hogy simán vásároltak a Faborynál, azért próbálkoztam.
Már nem emlékszem, hogy volt, talán egyébként ott is webes regisztrációval próbálkoztam, cégként. Ez van - én hiszek az online kereskedelemben, ha már kitalálták...
Mindenesetre aztán az ebay nem volt ilyen elutasító, hozott csavart.
Ezek szerint ebben a kérdésben is tipikus magyar megoldás születik (hiába külföldi cégek, azért csak magyarok dolgoznak ott).
Annak idején elmentem a győri boltjukba, le is írtam itt. Az ajtón kiírás fogadott: magánszemélyeket nem szolgálunk ki, nem is mentem jó ideig oda. Pacman viszont gond nélkül vásárol a miskolci boltban, és azóta itt is lehet magánszemélyként vásárolni.
Más a helyzet a webáruházzal. Ott valóban csak vállalkozások nézhetik meg az áarakat, és csak azok rendelhetnek is. Ehhez kell egy regisztráció és kód, amit a helyi üzletkötőtől lehet kapni. Én ezt 1-2 hónapja csináltam végig, azért tudom.
Ez nagyon hasonlít arra a fogász-eszközre, amit elevátornak hívnak.
Azt arra használják, hogy húzáskor, amikor már nincs-, vagy elporladt a fog-korona (tehát fogóval már nem megfogható) - akkor a nagyon makacs gyökerek alá nyúljanak vele és azzal emeljék ki az ínyből (állkapocsból).
Senkinek nem kívánom, hogy közelebb is megismerkedjen annak az eszköznek a használatával :-)))
Pár éve a Land Roveremhez kellett volna néhány fura (collos) csavar. A Faborynál elhajtottak a fenébe, pedig volt cégem is. Közölték, hogy elsőre vásároljak X tízezerért.
a konkrét céget nem ismerem, de más hasonló esetben egyszerűen választottak egyet a törzsvevők közül. lehet hogy van is nekik haver, aki örül a plusz elszámolható költségnek, de ha egyből a kukába megy a papír, abba is nehéz belekötni.
sok helyen csak adminisztratív okból megy ez. más feltételeknek kell megfelelni egy lakossági kisker boltnak mint egy közületi nagykernek. azzal hogy leírják hogy ők nem kisker, egy csomó macerától, ellenőrzéstől megszabadulnak.
Mai napig sem tudom hogy mi az Amikol előnye a többi ragasztóval szemben-mondjuk a fehér ragasztóhoz képest.
Baszik megkötni a fehér ragasztó. A közepe néha lobog.
Van egy gyár kb. 15o km tőlünk, onnan veszem a ragasztót nagy tételbe, valamikor írtó nagy mennyiséget termelt- most talán csődbe ment, de ennek 3 éve és még mindig kiszolgálnak.
Bármi más, amit megpróbáltunk a furnírozásnál 4x ennyibe került. Asszem nincs engedélyezve se, vagy csak le van járva...
Mi soha nem használtunk rozslistet. Úgy ahogy jött a ragasztó kevertük hozzá a sót.
D3-ast és D4-est csak ablakoknál-ajtónál a csapozásra (havonta 7-8 veder), PU-t soha, az hülyeség. A fát nem ragasztja.
Nehéz dolog, mert a négy nagy áramú, csavartos ROE gold low ESR tápkondi már nem beszerezhető. Ezek értéke ebay hasonszőrűekből saccolva, kb. 150$ lehet.
A nyolc audiovég-FET 12-15000Ft, az árnyékolt, kiöntött toroidokhoz én spec. olcsón jutottam hozzá, de ha most kellene legyártatni, az igen húzós volna. A panel sem egyszerű, mert 70um-es vastagságú a vezetőréteg, az átlagos 35-el szemben, a relé is spec. aranyozott érintkezős. A többi pár száz alkatrész az nem drága, de van olyan alacsony zajú kettős-tranyó az elejében, amit egy ismerős ismerőse által hozattam be, mert sehol nem találtam, de még be sem szerezte volna senki . Mindennel olyan 60-100 ezer közt mondanék rá. Meg a rengeteg utánajárás. Ilyet már többet nem építek. Ugyan még van erősítő alkatrészszinten legyártva a főnökömnek, csak ő CNC-ztetni akar alu-tömbből kasznit neki, amibe bele kell majd szerelnem. Ha meg meghallja a hangját, valószínű noszogatni is fog. Ő inkább a fémekért rajong nem a fáért. :-)
Köműves vagy szerelésekkel foglalkozó ismerősöd nincs?
Köművestől: kérj 7 szett oszlopzsalunak való fémhevedert, ezek valamilyen U alaku lyukakkal ellátott vastag fémlemezből sajtólt elemek, menetes szárral összefogva...
Szerelési cégtől: az össze komolyabb szerelésekkel foglalkozó cég a csarnokokba egyfajta Fischer márkájú 2.5mm vastag lemezből U 62x42 vagy 42x42-es sajtolt felfüggesztőelemet használ. Erre függesztenek fel mindent: víz, tűz, erőss és gyengeáram és szokott maradni mindig hullás egy nagyobb munkánál, olyan 4o-5ocm darabok, amit már toldni nem érdemes. Ebből kell 14 vég, a lyukak találni fognak.
Ezekkel is meg lehet oldani a préselést egy ilyen gerendánál, tisztán és jól. Nagyon nagyot nyomnak a M13-as menetes szárral.
OFF: A különféle reszelőknek, ráspolyoknak éppen az a lényege, hogy az adott anyaghoz igazodik a "fogak" anyagleválasztó képessége. Ilyen szempontból én nem tudom megmondani, hogy a pata vagy mondjuk egy keményfa számít-e a "fogósabbnak". Az biztos, hogy a puha anyagokra kitalált reszelő semmilyen szempontból sem jó fémhez. Egyrészt mert túl nagyot harapna, másrészt a kopásállósága sem erre lett kitalálva. És fém és fém között is nagy különbségek vannak. Az alumínium (vörösréz) rondán bele tud ragadni a reszelőbe.
Mi Amikol-t használtunk a furnérozáshoz ,a hőpréshez és a normál préshez, kellett hozzá szalmiáksó edzéshez és rozsliszt, szúrós szaga volt és formaldehides, természetesen zárt térben szarul szellőző helyen.... Mai napig sem tudom hogy mi az Amikol előnye a többi ragasztóval szemben-mondjuk a fehér ragasztóhoz képest.
Mi furnérozáshoz kb 15 perc présidővel dolgoztunk a hőprésen, nem ajánlom használatát sok a macera vele.
De most ránéztem a neten egy két más ragacsra is, látom van Urokol nevű is.
KARBAMID-FORMALDEHID és karbamid-melamin- formaldehid alapú műgyanta ragasztók előkészítése
A műgyanta ragasztók előkészítése már több tényező ismeretét teszi szükségessé, Így ismerni kell a ragasztóanyagok alaptulajdonságait, a keverési arányt, a felhasználási célt és az alkalmazott ragasztó berendezést is. Hazai gyártmányú karbamid-formaldehid alapú műgyanták — az Amikol és az Arbocoll — színtelen, világossárga vagy fehér színben, gyengén folyó, szirupszerű állapotba kerülnek forgalomba. A fenti műgyanta ragasztók önmagukban nem kerülhetnek felhasználásra, szükséges a szárazanyag-tartalmuk növelése és ridegségük csökkentése érdekében töltőanyagot keverni hozzájuk. A töltőanyag általában Ipari rozsliszt. A ragasztóanyag megkeményedése hő és katalizátor (edző) hatására következik be. Katalizátorként ammónium-kloridot (szalmiáksó) használunk. A ragasztóanyag előkészítése ezen anyagok megfelelő arányú összekeveréséből áll. A keverőedénybe először csak a keverendő műgyanta felét töltjük be és ehhez tesszük a bekeveréshez szükséges rozsliszt teljes mennyiségét. A keverést 15 - 20 percig végezzük, ezalatt a rozsliszt és a műgyanta jól elkeveredik egymással. Ezután hozzáöntjük a keverendő műgyanta másik felét. A teljes mennyiséget további 3 - 5 percig még keverjük. Az edzőt mindig csak közvetlenül a felhasználás előtt szabad bekeverni. Ezzel a módszerrel elkerülendő, hogy az edző a várakozási idő alatt a ragasztóanyagot bekösse. Példaként ismertetünk egy keverési arányt tömör fa hideg ragasztásához: 100 súlyrész Amikol 65; 10 súlyrész ipari rozsliszt; 2 súlyrész ammónium-klorid; 10 súlyrész vízben feloldva. Fazék-idő kb. 3 óra Préselési idő min. 3 óra
De arra gondolok, hogy a pata, az mint szaru, se vas, se fa. Valóban úgy néz ki az egyik fele, mint egy ráspoly, a másik meg mint egy (vas)reszelő, de mégse egészen. És nem is úgy viselkedik, vasat nem igazán lehetne vele reszelni, a finomabb oldalával se. Puha fémet gondolom igen, azt nem próbáltam.
Egy 20 centis fenyőpadló szélébe reszelgettem bele. Balról jobbra: kb 3 centi hagyományos fa ráspollyal reszelve. Utána kihagytam 3 centit, az a csomónál gépi vágás képe. Utána a világosabb 6-8 centis rész a grafit vonalig a patareszelő finomabb oldalával, a jobb szélén ugyanennyi pedig a durvább oldallal készült.
Kis lejtésű, ferde tető van. Az épület 10x5 m. A Lindabot méretre szabják, vagyis ez esetben kb. 5.6 m hosszú csíkokból áll. Azok értelemszerűen a lejtés irányával párhuzamosak, vagyis az alátámasztás, mint a tetőlécek, erre merőlegesek.
Itt nincs tetőléc, közvetlenül 7,5x15-ös gerendára fekszik rá a Lindab. Ezek egymástól való távolságára nem emlékszem már, a Lindab talán 1,2 métert írt, már tényleg nem tudom.
Namost ezek így 10 m hosszú gerendák, nem állhatnak a levegőben. Mivel a tetőnek lejtése van, így vas háromszögletű rácsostartók tartják a gerendákat.
