Szóval ez az az eset, amikor a tánárbá aztmodnja, hogy vegyünk egy elektrolittal teli medencét aminek az alján hideg víz van, a tetején melegvíz van és nézzük meg mennyi a potenciálkülönbség, a kezünkben a mérőműszer egyik elektródáját a felszín alatt 10 cmre tartsuk a másik elektródást 10 méterre!
Ha ezt az öreg megcsinálta, karnyújtásból biztos nobel-díjat kapott volna...
Nekem is az a véleményem, hogy villámok nem az atmoszférában (nem) létező elektromos mezők produktumai. Elektroszatikus feltöltődések és kisülések termoviziós (infra) felvételekkel végzett vizsgálataim folyamán meggyőződtem arról, hogy a kisülések ugyan villamos jelenségek, okaik azonban termodinamikai eredetű kiegyenlítődési folyamatok.
Elektromos feltöltődés és kisülés akkor keletkezik az eléggé kis villamos (és hő-) vezetőképességű ( azaz nagy ellenállású) közegekben, ha azokban a szélsőségesen iinhomogén belső energia eloszlás (ezáltal hőmérséklet eloszlás) következtében konduktív (vezetéses) termikus kiegyenlítő áramlás jön létre elegendően nagy termikus gradiens (K/m) mentén, miközben az energiaáramlás hővezetéses formáját valamely külső hatás megszakítja, és az emiatt eletromos ív-kisülés formájába vált át.
Ahogy a sötét felhők "természetét" bemutattad úgy látom, hogy abban a belső energia eloszlása szélsőségesen inhomogén, emiatt abban a kiegyenlítő áramlások konduktiív formája mellett annak konvektív (szállításos) formája is előfordul (mint pl. a szél), amely utóbbi ha keresztezi az előbbit, azaz megszakítja a konduktiv áramot. akkor máris létrejön a villám, amely megjelenésében már villamos kisülés.
a vízgőz nem sav... mihelyt a vízpára kicsapódik, szénsav lesz belőle, gömbölyű, és a vízcsep felszínén tölrés jelenik meg! a turbulens áramlásokban a légnyomás nem állandó, ugyanis az a mozgó gáz sebességének fügvénye, és gyakran képződik vízcsepp, ami azonnal abszorbeálja a széndioxidot...
Ahhoz mit szőlnátok, ha azt mondanám, hogy egy viharban a felhő emissziós tényezője játszik szerepet. A légkörnek szelektiv abszorbciója van. A földről kisugárzott hőt a háromatomú gázok nyelik el- A vizgőz, a CO2, stb.
De közülük fázisváltást csak a vyzgőz szenved, mert vizzé, és jéggé alakul. És ekkor az abszorbciós tényezője minden tartományban nagyon megnő. A legpusztitobb viharfelhők szinte feketék. Ezek nagyon jól elnyelik a napsugarat, de sugároznak az infrában is. Csakhogy mindez nem azonos magasságban történik benne. Most csak feltételezem, hogy az infra amár a legfelsőbb rétegekben elég intenziv a napsugárzás meg (ha van) lejjebb hatol. Ekkor szörnyú erős kondenzálódás lesz a felső rétegben, sőt fagyás is. Lejjebb, meg visszaolvadás . (nappal erősebb, de éjjel is, a meleg levegő miatt.). Igy a felhőben egy belső cirkuláció képződik. A csapadék intenzitása a világür felé történő hőveszteséggel arányos. Az pedig a kialakult egyensúlyi állapotban max, 1 kg/h viznek felelhet meg, m2-ként. Az pedig 1 mm csapadék. óránként. Nem túnik soknak... Azonbanm a viharfelhő üllőjének a felülete sokkal nagxobb, mint a csapadékos rész, és oldalfala is van, ami húl. Igy végül is az eláztatott területen sokkal nagyobb intenzitás is mérhető. A felhő belső vizgőz-viz-jég-viz vizgőz körfolyamat során történhet a villamos feltöltődés. Vagyis úgy gondolom, hogy a felhő +sötétségével" nő a villámlás. És ehhez nem kell, hogy eső is essen. Mert belső körfolyam. Már sokszor láttam ilyen, sötét felhőben cikkázó, zuhi nélküli villámlást.
Gömbvillám "szokott" ilyen nem hétköznapi jelenségeket produkálni. Amit leírtál annál még kacifántosabbak is vannak. A legmegdöbbentőbbek azok a teleportációs leírások melyek arról számolnak be, hogy a gömbvillám eltüntet valamit vagy éppen ellenkezőleg kiesik belőle valami. Ez akár még víz is lehet.
A nagymamád leírása teljességgel hihető.
Magam is láttam olyan függönyt amelyen keresztül ment be egy lakásba a gömbvillám. A műszálból készült anyagot teljesen összeolvasztotta, ugyanakkor a mögötte levő vászon sötételő függönyön csak egy nagyon halvány kör alakú nyomot hagyott. Így le lehetett mérni az átmérőjét ami 290 mm volt.
Nagyanyám mesélte, nem muszáj elhinni. De nem értem miért hazudna.
Az apja átment a szomszéd tanyára egy kaszáért, közben a házba csapott egy villám, ahol a nagymamám és öccse tartózkodtak. Amikor az öreg hazaért, és később próbáltak bemenni a "tisztaszobába", nehezen ment a dolog mert a már említett tükrös asztalka került az ajtó elé. Csodálkoztak a szoba átrendezésén. Igazából nem is tudták mi történt, amíg észre nem vették a plafonon az ujjnyi átmérőjű kis lyukat. Akkor esett le nekik, hogy hozzájuk látogatott el a ménkű. Azt nem értették és a mamám a mai napig sem érti, hogy miért fordult el a szoba berendezése és hogy ehelyett miért nem égett ki a szoba, vagy gyulladt meg odabent valami. Ennyi a sztori konkrétan, nem több, nem kevesebb.
De jóóó! Te is? :D Én 2x bírtam _egészen közelről_ (~20-30cm, ~1m) megtapasztalni villámcsapást. Hát, senkinek se kívánom de bánnám, ha nem tapasztalhattam volna meg ezt az élményt. :D
Az elsőnél ablakot csuktam egy ház legfelső szintjén és mellém csapott be a hárítóba, a másiknál épp a vihart néztem az erkélyünkről, amikor odacsapott. A ház erkélyeinek az egybefüggő vas korlátja volt a villámhárító, bárhová becsaphatott volna, de nem, pont mellém kellett neki. :D
A többi "közeli" messzebb volt.
Érdekes, hogy előtte síri csend telepedett mindenre, olyan furcsán nyugodtnak éreztem mindent. Ekkor furcsa szédülés jött, szisszenés, majd egy olyan valami, mint amikor töksötétben a szemembe villantanának vakuval és elsütnének egy ágyút a fülem mellett egyidőben.
Sokszor hallani érdekes történeteket villámcsapás utáni állapotokról. Egyszer nálunk történt, hogy ugyanezen az erkélyen (nem voltam kinn, aludtam) szenvedtünk villámcsapást. Volt egy hatalmas faláda és sok kis csetresz. (virágcserepek, föld, szerszámok, biciklialkatrész, stb.) Nos. A láda fordítva átkerült az erkély másik oldalára, nem került alá semmi. A csetreszek is az ellenkező oldalon voltak, rendezetten! Mintha sorba rakták volna őket. Előtte csak úgy voltak. A ládát egyébként nem lehetett megfordítani az erkélyen, mert egyszerűen nem fért volna el. Mivel ez az ajtó elé került, az ablakon kellett kimászni rendet rakni. :D A ládát áttoltuk a helyére, de megforfítani nem akartuk, mert ki kellett volna pakolni az egészet és még így is csak függőlegesbe állítva tudtuk volna átfordítani. Nem tudom ez mi volt, de érdekes dolog a természet...
Nagyanyámék tanyáján anno egy villámcsapás 90 fokot fordított egy szoba elrendezésén, vagyis berendezési tárgyain. Teljesen szabályosan! Egy fésülködő kis szekrény tükre repedt meg, amúgy nem lett baja semminek. Szerencsére pont senki nem volt a szobában. Ezt csak elmondásból tudom, nem láttam, nem voltam ott, de biztosan igaz.
Egyébként a cikkekben írtak néha hibásak, mert pl. nem a pozitív, hanem a negatív töltések halmozódnak fel a földfelszínen, azaz "ülnek ki" a csúcsos részekre a fent megjelenő pozitív többlet hatására. A kisülés a földfelszíni ojjektumról indul, az ív +esetleges anyagvándorlás pedig fordítva, fentről. De ez a villám kialakulásának csak egy fajtája, a többi másképp működik.
Nem tudom, kinek mit mond Prof. Horváth Tibor neve. Na ő az, aki a jelenleg az egész világon használatos villámvédelmi számítási módszereket, villámfizikai leírások egy részét készítette. (nem mindent, de elég meghatározó, amit tett) A BME-n még mindig tanít, és én is nála tanulhattam a témát. Az illetékes nemzetközi bizottság volt elnöke, és még sorolhatnám.
A sorozatosan megjelenő cikkekbe nem akarok belebonyolódni, mert 3 dolgot fontos megjegyezni:
1. az amerikai kutatásokról villám területén elég döntő százalékban eddig bebizonyosodott, hogy finoman szólva mellényúltak (középiskolás fizika tudás elegendő ahhoz, hogy ezekre bárki rájöjjön). Óva intett minden amerikai találmánytól, mert iszonyú sok téves dolgot publikáltak már, és rövid úton bele is csődöltek. (ezekről amerikai oktatófilmeket is láthattunk, egyszerűen szörnyű)
2. minden kutatási témában, azok szakértői és kutatói napi kapcsolatban állnak egymással, és 10000km-es távolságokra is hetekben mérhető rendszerességgel utaznak, szóval nem csak email a napi kapcsolattartás módja, hanem a személyes együttes beszéd és kutatás
3. ha van valamilyen értelmes, számottevő felfedezés, akkor azokat ezektől az emberektől, ilyen tudományos körökből lehet megtudni, és nem valamelyik bulvárlap vagy magát szaksajtónak tituláló internetes oldal fogja közölni.
Na ennyit erről. Az Indexen megjelent információk nagyon kevés információt tartalmaznak ahhoz, hogy azokból bármit le lehessen vonni. Inkább hírverés jellegűek a cikkek, mintsem akár egyetlen épkézláb tudományos tényt vagy levezetést tartalmaznának.
Találtam egy kicsit bövebb leirast, de az még mindig csak tömör összefoglaló.
A mondandójának lényege (szerintem):
Dwyer found that the release of gamma-rays and X-rays diffuses the electric field, preventing it from becoming large enough to spark lightning A röngen és gamma sugárzások a villámlással köthetöek össze, szerinte is, s ezek kisütik az elektromos tereket, ezért nem lehetnek elég nagyok a villámok keltéséhez.
Szerényen megjegyzem a villámok szerintem még inkább kisütik a töltéskülönbséget, s gondolom az e közben keletkezett sugárzások egy idö után elenyésznek, miután jól lecsökkentették a környék elektromos mezöit.
DE ezután helyre áll(hat) a régi elmélet érvényessége, mivel nem 1 db villám figyelhetö meg 1 viharban. ott menetközben is kell lenie töltés utánpotlásnak...
Ha rendelkeztek geigermüller számlálóval megyözödhettek, hogy sokkal jobban csipog, ha vihar van.
A kérdés az, hogy a villámok szülik inkább a sugárzást vagy a már az elött jelentös mértékben jelen vannak (Dwyer ezt utóbbit állitja)
rhaurin az ajánlott link jo, csak 1 részbe kötnék bele: 2 x 1 mikro sec-es mintavétel 8 bites felbontással, ez nálam a sufniban sem mindig elégséges.
föleg a felbontást kéne erösitenie a Dwyer urnak, mert a 256 édeskevés.
Azért mérések is voltak (Science, 2003 jan 31), nem csak számolgatott a pofa. Úgy néz ki, hogy tényleg van röntgen-, söt, gammasugárzás is villámcsapás idején, s ez kelthet elektron-pozitron párokat. Megjegyzem nem könnyü a villámcsatorna közvetlen közelében méricskélni, mert az EMP hajlamos minden müszert tönkrevágni.
Valaki olvassa már el az eredetit és számoljon be róla.
GEOPHYSICAL RESEARCH LETTERS, VOL. 30, NO. 20, 2055, doi:10.1029/2003GL017781, 2003
J. R. Dwyer
Department of Physics and Space Sciences, Florida Institute of Technology, Melbourne, Florida, USA
Abstract
By modifying the avalanche mode of runaway breakdown to include positive feedback from gamma-rays and positrons, it is found that enormous bursts of energetic radiation can be produced in strong electric fields in air, with peak fluxes up to one billion times greater than from conventional models. These bursts generate so many runaway electrons that the electric field is very rapidly discharged, resulting in a fundamental upper limit on the electric field strength achievable in air. This limit has important implications for the electrification of thunderstorms and the production of lightning.
_____________________________
Energetic Radiation Produced During Rocket-Triggered Lightning
Joseph R. Dwyer, Martin A. Uman, Hamid K. Rassoul, Maher Al-Dayeh, Lee Caraway, Jason Jerauld, Vladimir A. Rakov, Douglas M. Jordan, Keith J. Rambo, Vincent Corbin, and Brian Wright
Science Jan 31 2003: 694-697.
Masreszt en sem nagyon ertem hogy mikent szabnak hatart az elektromos ternek a gamma-sugarzas vagy a pozitronok... Az viszont ertheto, hogy a legkorben nem tud osszegyulni barmekkora toltes, peldaul a kozmikus sugarzas miatt. Ha jol veszem ki, akkor ez a figura kiszamolta hogy mennyi is gyulhet ossze, es rajott, hogy az biza nem eleg a villamhoz.
Hú, micsoda terek nyíltak most meg a vadabbnál vadabb találgatások elött!
Nem is hiszem el. Olyan szép kerek elméletet tanultunk erröl: feláramló levegö surlódása, +++, --- töltések, szépen lerajzolva, stb. Most meg kiderül ez is annyit ér, mint az orosz tudásunk. Nahát!
Azért ez a pozitronos antianyagos szöveg nekem kicsit gyanús. Valahogy elfogadhatóbb volt a régi magyarázat. Van valakinek lövése arról, mi fenéröl lehet itt szó?
Lehet, dielektrikumot játszik a vízgőz.
Mintha nem láttam volna még felhő nélkül villámcsapást.
Ezaz antianyag, meg gamma sugárzás dolog, eléggé zagyvaléknak tűnik.
Az elektromostér pedig, s ezt tapasztalatilag módon,- nagyon is jelen van a villámcsapás elött. Egy padláson voltam, ahová becsapott.
Feltűnően hasonlatos érzés volt a villámcsapás elötti 2-3 tizedmásodpercben mint mikor a TV elé állsz, hozzá nyomod a melkkasod, és a TV bekapcsolod. A képcső a testeddel együt töltődik fel. Érdekes érzés. Éppen ilyet éreztem ott is. Aztán néhány tized csönd. Egy röppke szisszenő hang. Majd a csattanással egybeolvadó dörrenés.
A villámeret nem láttam, de a fényét igen. A csattanással együtt jött. Aztán megsüketültem 2-3 másodpercre, majd a visszhangdörgéseket hallottam.
Szóval szerintem, erőteljesen ott van az a töltés a levegőben. Inkább azt találtam furcsának, ennyire érezhető, ahogy összegyűlik a korona kisülés közelében. A korona sisszenésésnek tartom, amit halottam, (arra is hasonlított) és gondolom, a korona ioncsatornáján indul be a kisülés. Ami maga a villám.
A viharfelhőkben egy amerikai kutató szerint nem keletkeznek hatalmas villamos töltések, vagyis ezzel megdől a villámokat magyarázó hagyományos elmélet.
Joseph Dwyer, a Florida Institute of Technology (FIT) kutatója szerint a viharokról és villámokról tudni vélt eddigi ismeretek jó része tévedésen alapul. A fizikus azt állítja, hogy azok a viharok belsejében uralkodó feltételek, amelyeket a villámok keletkezéséhez szükségesnek tartottak, egyszerűen nem léteznek a természetben.
Hagyományosan abból indul ki a tudomány, hogy a villámkisülés létrejöttéhez hatalmas elektromos mezőknek kell létezniük a felhőkben. Eddig azonban nem sikerült bizonyítani ezeknek a mezőknek a létezését.
Korlátos, mint egy vödör
A Geophysical Research Letters szaklap legújabb számában Joseph Dwyer arra a következtetésre jut, hogy egy új természetes korlát léte körvonalazódik.
"Ahogy egy vödör nem tud adott mennyiségnél több vizet tartalmazni, az atmoszféra is csak korlátos méretű elektromos mezőket képes megtartani. A határt túllépésének a fejlődő elektromos mezőt akadályozó gammasugárzás és az antianyaghoz hasonló pozitronok gyors termelődése veszi elejét" - idézi a Washington Times a kutatót.
Továbbra is rejtély
Miközben Dwyer kutatási eredményei arra utalnak, hogy a villámot nem a viharokban esetleg meghúzódó láthatatlan mezők okozzák, a jelenséget kiváltó valódi ok továbbra is rejtély.
"Bár mindenki ismeri a villámlást, mind a mai napig nem tudunk sokat a működési elvéről" - jelentette ki Joseph Dwyer."
