Akkor most mi a probléma a vatikáni szerződéssel? Sem a jogi, sem az adókörnyezet és a magyar társadalom érettsége, morálja sem olyan, hogy itt most izibe lényeges változtatásokat lehetne eszközölni...
"Az adózók tudniillik meghökkentően kis arányban ajánlották fel adójuk egy százalékát az egyházaknak. A magyar katolikus egyháznak például 1998-ban 311 ezren, 1999-ben 334 ezren, 2000-ben pedig 356 ezren. Ez utóbbi évet vizsgálva megállapítható: a 4,39 millió személyi jövedelemadó-bevallást készített adózó mindössze 8,1 százaléka részesítette "adományban" a katolikus egyházat.
Holott: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes népszámlálási adatai szerint a magyar lakosság 58,3 százaléka nevezte magát katolikus felekezetűnek. Ebből viszont az következne, hogy a katolikus egyháznak 2,56 millió darab egyszázalékos felajánlást kellett volna kapnia: ennek azonban csupán a 13,9 százaléka "realizálódott". E keserű tapasztalat hatására döntött úgy az Orbán-kormány, hogy - miután, szakítva a nyugati demokráciák népszámlálási gyakorlatával, rákérdeztetett a felekezeti hovatartozásra - a kiegészítő állami támogatásokat a népszámlálási adatokból kiolvasható felekezeti arányok alapján osztja szét a jövőben.
Ezek az arányok azonban nagy valószínűséggel hamisak....
Hosszú távon aligha tartható, hogy az ateisták a jelenlegi mértékben finanszírozzák a történelmi egyházak rohamos gazdagodását."
Alkotmánybírósághoz fordul Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független képviselő, mert szerintük a 2005. évi költségvetési törvény egyes rendelkezései sértik a vatikáni szerződés néhány pontját. Beadványt készített a katolikus, a református és az evangélikus egyház is, kérve a 2005. évi költségvetési törvény egyes pontjainak módosítását.
Semjén Zsolt közölte, hogy az alkotmány kimondja: törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket.
Hozzátette: a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről kötött, 1999-ben törvényben kihirdetett megállapodás védi a protestáns, zsidó és kisegyházak által működtetett intézményeket is, így beadványuk ezen egyházak érdekeit is érvényesíti.
A 13 pontos beadványban azt kifogásolják, hogy a költségvetési törvény kizárólag az önkormányzati intézményekben biztosít kiegészítő támogatást a közalkalmazotti bérkiadásokhoz, az egyházi és kisebbségi önkormányzatok által fenntartottaknál nem. Szerintük ellentétes a vatikáni szerződéssel, hogy a közoktatási kiegészítő támogatást az egyház a jövőben bizonyos esetekben nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzatokon keresztül kapja, és hogy a törvény bizonyos közoktatási normatívákat csak az önkormányzati intézményeknek biztosít, az egyháziaknak nem. A költségvetési törvény alapján nem jár állami finanszírozás az egyházi családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatást végző intézményeknek - tette hozzá Semjén.
A vatikáni szerződés kimondja, hogy a magánszemélyek az egyház vagy egy külön állami alap javára ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, a törvény szerint azonban az egy helyett négy állami alapot támogathatnak az állampolgárok. Kifogásolják azt is, hogy a törvény megszünteti annak lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó egyházi szervezet az önkormányzati intézményekhez hasonlóan a szaktárcák költségvetéséből kapjon fejlesztési támogatást.
Semjén Zsolt azt mondta: képviselői beadványuknak külön aktualitást ad az is, hogy "az SZDSZ részéről egy példátlan egyház-ellenes támadássorozat indult meg". Céljuk az, fűzte hozzá, hogy az Alkotmánybíróság döntésével ennek a próbálkozásnak elejét vegyék.
Szintén közös beadványban fordul az Alkotmánybírósághoz a katolikus, a református és az evangélikus egyház azt kérve, hogy a 2005. évi költségvetési törvény egyes pontjait módosítsák - jelentette be Veres András katolikus püspök. Szerinte a három egyház megítélése szerint a költségvetési törvény több helyen sérti a magyar Alkotmányt. Konkrétan három törvényhelyet említett, a 60. paragrafust, a 67. paragrafus 2. bekezdését és a 70/A paragrafust. A püspök hozzátette, hogy az egyházak összes közfeladat-ellátási tevékenységéről szó van, az oktatási, a szociális és az egészségügyi területről egyaránt.
Mivel kiderült, hogy a kormánynak nem áll szándékában módosítani a költségvetési törvényt, ezért az egyházaknak nem áll módjukban mást tenni, mint beadványt benyújtani az Alkotmánybírósághoz - mondta a püspök. A beadványt Seregély István, az MKPK elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke írta alá.
Az Alkotmány 60. paragrafusa egyebek között kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A 67. paragrafus 2. bekezdése arról szól, hogy a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A 70/A cikkely kimondja, hogy Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.*
(MTI)
*Pontosan ezért alkotmányellenes a vatikánnal kötött szerződés azon túl, hogy az alkotmány azt is kimondja, hogy az egyház az államtól elválasztva működik!
A"keresztény" gyk: pénzéhes képviselők azzal fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy a költségvetés (amely képes csak annyit adni amennnyi "jár") ellentétes egy nemzetközi szerződésell, ezért alkotmányellenes.
Igazuk van. Megoldás: Bontsuk fel a szerződést. Így megszűnik az alkotmányellenes állapot.
Még egy előny: akkor azt a pénzt is meg lehet takarítani, amit így kapnának, mert nincs rá kötelezettség.
Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. március 18.
A kormányoldal részéről egyértelműen megfogalmazódott, hogy nem áll szándékában az 1997-ben kötött vatikáni megállapodást megváltoztatni, hiszen a vatikáni-magyar vegyes bizottságnak éppen az a rendeltetése, hogy annak végrehajtását felügyelje, nem pedig az, hogy módosításokról tárgyaljon - hangsúlyozza a katolikus püspöki kar közleménye, amely a vegyes bizottság szerdai üléséről számol be.
(A közlés lényegét tekintve nem, hangsúlyaiban viszont különbözik Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár nyilatkozatától, aki szerdán azt mondta: a vegyes bizottság ülésén nem került szóba, hogy módosítani kellene a vatikáni szerződést.) A felek megállapodtak, hogy az iskolafinanszírozásról szakértői szinten előkészítenek egy tervezetet, amelyet május végén a vegyes bizottság megvitat. Ez alapján remélhetőleg tisztázhatók lesznek az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos nézetkülönbségek - olvasható a dokumentumban.
A kormányzat feltett szándéka az egyházi ingatlanok rendezésének felgyorsítása, a konstrukció elfogadása azonban az egyházak számára nem kötelező. Erről Gulyás Kálmán egyházügyi címzetes államtitkár tájékoztatta Juliusz Janusz apostoli nunciust - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
A megbeszélésekről kiadott közlemény szerint a tárgyalásokon megfogalmazódott az is, hogy a kormánynak nem áll szándékában megváltoztatni az 1997-ben kötött vatikáni megállapodást.
"Az SZDSZ kimutatása szerint az egyházak 2004-ben mintegy 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. A mi kimutatásunk szerint, – ami nem teljes –, ez az összeg 92,2528 milliárd forint volt"
Az egyház volt a III/III-as sikerágazata http://forum.origo.hu/forum?act=show&fid=83682
"Bekövetkezett, amitől tartani lehetett. Az MTV1 Este címü müsorába meghívott történész tényként közölte amit eddig csak sejteni lehetett:
Az ügynök papok nemcsak egymásról, hanem a hívekről is szolgáltattak jelentéseket. Több esetben megszegve a gyónási titkot, arról is jelentettek, hogy mi hangzott el a gyóntatószékben...
A történész szerint a történeti hivatalban számtalan ilyen feljegyzés található... Szégyen és gyalázat ... "
a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetû kérdésrõl 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetésérõl
1. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetû kérdésrõl 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A megerõsítõ okiratok cseréje 1998. április 3-án megtörtént és a Megállapodás ezen a napon, azaz 1998. április 3-án hatályba lépett.) ...
Kösz, elovastam, tanulságos. A topicból meg tisztán látszik, hogy Magyarok vagyunk. Véleményt formálunk, vitázunk, érvelünk olyasmiről, amiről segéd fogalmunk sincs.
"Az enyhülésnek nevezett világpolitikai folyamatot követve lassan megváltozott a Vatikán magatartása, és egyre megengedőbb lett a magyar kommunistákkal szemben is. Ennek a betetőzése lett a Vatikán és a Magyar Népköztársaság között 1964-ben aláírt részleges megállapodás. Többmint furcsa, hogy a szöveg ma sem nyilvános."
Ha ténylegesen nem nyujtanak be törvényjavaslatot, akkor csak az egész egy színjáték a szavazatokért, ahogyan írod. Ezt a színjátékot meg eljátszották már jónéhányszor.
Liberális javaslat az állam és az egyház teljes elválasztására Ideje: 2005-02-16 07:53:00
Az SZDSZ szerint az egyházak indokolatlan privilégiumok és kedvezmények részesei. A liberálisok szeretnék ezeket megszüntetni. A szocialisták nyitottak a tárgyalásokra. Az egyházak fenntartása elsősorban a hívek feladata - állítja újonnan kidolgozott, bár több elemében ismerős egyházpolitikai koncepciójában az SZDSZ. A kisebbik kormánypárt felszámolná az egyházaknak "alanyi jogon nyújtott privilégiumokat", mert elvi kérdésnek tartja, hogy az állam csak akkor és annyi költségvetési támogatást nyújtson az egyházaknak, amennyire azt közszolgálati tevékenységük indokolja. Az SZDSZ közszolgálati tevékenységnek a múzeumok, levéltárak és műemlékek fenntartását, valamint az oktatást, a szociális és az egészségügyi szolgáltatásokat tekinti.
A liberális párt ugyanakkor az egyházaknak a személyi jövedelemadó jelenleg felajánlható egy százalékát kettőre emelné. Az SZDSZ azt is lehetővé tenné, hogy az átlagos felajánlással megegyező öszszegről azok is rendelkezhessenek - például a nyugdíjasok -, akik nem tudnak élni az adófelajánlás lehetőségével. Ennek terheit a költségvetés viselné. Ezzel párhuzamosan viszont az összes többi hitéleti támogatás megszűnne. ...
(Megj.: Sokan azt hiszik, hogy pártkötődéseim vannak, és ezért ezt mindíg megkérdezik. ;-)) )
Nem vagyok tagja egyetlen pártnak és egyháznak sem, és nem is áll szándékomban, hogy bárhova is belépjek vagy "betérjek".
(Egyébként - anno több mint 50 éve - refomátusnak kereszteltek, még hittanra is jártam. "Egyházam" ;-)) SZVSZ ezét még mindíg tagjaként tart számon emiatt.)
A vatikáni szerződés felbontását, ráadásul egy mai modern, kortárs vallásalapító kezdeményezte. 2003 októberésben, novenberében indított topikokat a témában, amelyek ezután már önálló életet ezdtek el élni, mivel a gondolata egyezett a közvélekedéssel.
A felbontásra való felhívás fenn van az adott vallás oldalán az Aktualítások rovatban.
"Alapvetöen helyesnek tartom az elméletet, csak az a baj, hogy így nem fog megélni"
Attól tartok féreértettél ( vagy én értelek félre téged).
A "nem fog megélni" alatt nem a szervezeteket, henem az ötletemet értem. A szervezetek (egyházak, szervezetek, pártok) úgy élnek meg, ahogy tudnak, az ötletem meg sehogy - ha csak nem nyúlnának a velem egyetértők a népszavazás intézményéhez.
