vmi esszét arról, hogy a boszorkányégetések tulajdonképpen a nők közötti mindennapi leszámolások végégésterméke volt: általában sunyi nők uszították a gyenge jellemú férfiakat, hogy mondjanak ítéletet a boszorkánynak titulált nő felett, aztán persze a sunyi nők mosták kezeiket, kb ennyi
simone de bevoir és sartre dettó. először elolvastam a faszitól az undort, aztán a csajától a minden ember halandót. hát nem mondom, ez utóbbiról tényleg lerí, hogy egy nő munkája, szentimentális pinkes dolgok stb, de sokkal nagyobb bölcsesség rejlik benne, mint az undorban.
anaist én szívesen elolvasnám...tegnapi filmról jutott eszembe amúgy henry is.
bírom ahogy lázadtak abban a korban. ma már tiszta ciki így beszélni a szexről...de ma már lázadni is igen röhejes...véleményem szerint.
henry miller baktérítő, de nagyon pocsék, le is tettem. lehet, hogy megpróbálkozom a réktérítővel, talán az még az értelmesebb korszakából való. bocs henry, amúgy biztos jó fej krapek voltál...
szóval én nem bírom az öntelt szófolyamokat, basszus ha valami értelmetlen, akkor értelmetlen...persze attól még lehet valaki mások szerint világirodalmi remekműmester.
ugyanígy vagyok az összses burroughs termékkel, nem beszélve a legszarabbikak legszarabbikáról bret easton ellisről.
most jutottam el odáig, hogy végigüljem az ichi the killer-t.. tanulságos és szórakoztató film.. kedvem lenne kimosni az agyamat, hogy az első megnézés élményét visszahozzam..
nem könyv, hanem film, de megemlíteném az egyik guinea pig alkotást, amit az az ember rendezett, aki a nickemről szóló képregényt is írta: hideshi hino, a film címe pedig mermaid in the manhole, egy festőről szól, aki miközben egy csatornában gyűji az élményanyagot, rábukkan gyermekkori szerelme tárgyára, egy sellőre, elkezdi lefesteni, de a sellő vérzik és görcsös rohamot kap, hazaviszi, ápolja egy fürdőkádban, a sellő testét különböző színes tumorok lepik el, amikor már nyakig ér a rothadás, férgek másznak ki a tumorokból, a festő közben fest, a végén a csaj férgeket hány és amikor a fejét is ellepik a tumorok, megkéri a festőt, hogy ölje meg, a festő darabokra szeleteli a csajt, közben kiemel belőle egy halott gyereket is, a történet végét már nem mesélem el..
ez a könyv azt tárgyalja, hogy a különböző, demokratikusnak titulált társadalmi struktúrák hogyan épülnek fel antidemokratikus alstruktúrákból.. ír a cégek belső szabályzatairól, ahol különböző trükkös módon tartják totális kontroll alatt a dolgozókat.. egy másik érdekes fejezetben a poszt-népidemokráciák bürokratikus maradványait elemzi.. van egy külön fejezete a netes közösségekben, többek között a fórumokon basáskodó törzsklikkekről is, akik a szabad véleménynyilvánítást irányítják.. a könyv néhány sötét jóslattal zárul.. csak erős idegzetűeknek javaslom!
(én pedig nem olvastam, hanem hallottam az egyik német zenecsatornán egy német együttest, vagy mit, akik német-angol keverék nyelven előadtak egy gospelt a következő refrénnel: fuck me, scheisse/ fuck me, scheisse, a második szólamban meg ment a mein gott, és my jesus hangulatfokozó elem keveréke) remélem az angolt jól írtam... szóval az interkulturalizmus jegyében, hihetetlen szerzemények születnek
csak azért nem a mit hallgatokba írtam be, mert jól illik az általad olvasott könyvhöz a kérdés amit felvet a nóta hallgatása, mégpedig: hova tart isten... :)
antikváriumi leletként került elő a mélyrétegekből az alábbi gyöngyszem: paul waldberg, hogyan keletkezett isten?
a történet röviden: az emberiség hajnalán a relatíve szeparált törzsek különféle isteneket teremtettek irracionális félelmeik kezelésére, az egyik isten mennydörgött, a másik vulkánokat üzemeltetett, stb.. aztán a törzsek találkoztak, előfordult, hogy a lándzsákkal nem voltak képek eldönteni a javak elosztásáról szolgáló vitáikat, elkezdték egymás isteneit (azaz félelmeit) túllicitálni.. ilyesmi lehetett: - waze, az én istenem legyakja a te istenedet, mert az enyém villámokat is tud (ami egy bogyószedő istennénivel szemben komoly előnyt jelenthetett).. (engem ez emlékeztet arra, amit pl öltönyös hímmajmok művelnek mobiltelefonokkal és egyéb kütyükkel, a lényeg a másik lelicitálása, egyfajta eszkalációs verseny)..
szóval az istenek istenek így lettek egyre félelmetesebbek, megfoghatatlanok: nem maradt egyetlen valamirevaló tulajdonságuk sem, amibe a másik törzs érdemben beleköthetett volna.. továbbá, megszünt az istenek ábrázolása is, mert abból a hitetlenek gúnyt űzhetnek, pl műbajszot firkálhatnak rá.. ma már az úgynevezett istenről semmi mást nem tudunk, csak azt, hogy kurva keményen megbünteti a hitetleneket.. (meg azokat is, akik nem megfelelően gondolkodnak.. pl engem is, meg a könyv szerzőjét is :)
bevallom, amióta ezt elolvastam, a mindenféle hittérítők mögött ott látom az ágyékkötős, félig kiegyenesedett majmokat, akik tehetetlenül rázzák a lándzsáikat és törik az agyukat, hogy az ő istenük mivel fenyegesse meg a másik tehetetlen csorda istenét.. (bee, az én bátyám megveri a te bátyádat, az én apukámnak cséb-je van, stb..)
A KREATÍV OSZTÁLY FELEMELKEDÉSE
Miért állnak vesztésre a gazdasági fejlődés versenyében azok a városok, ahol nincsenek homoszekszuálisok és rock együttesek
" A csónakok parancsot kaptak, hogy húzzák a bálnát a jobb oldalra , ahol a farkára való láncok és más szükséges eszközök már elő voltak készítve a kikötözésre.
- Nem megmondtam? - szólt közbe Flask - Igen hamarosan látni fogod, hogy a valódi bálna fejét felhúzzák az ámbráscetével ellenkező oldalon.
Flask jóslata hamarosan valóra vált. Eddig a Pequeod meredeken az ámbráscet feje fölé dőlt, most a két fej kiegyensúlyozta, s a hajó visszanyerte egyenes futását, bár elhihetitek, hogy erősen meg volt terhelve. Így, midőn egyik oldalt felemeled Locke fejét, arra dőlsz; de emeld fel most a másik oldalon Kant fejét, s kiegyenesedsz, de igen sanyarú állapotban vagy. Némelyik lélek örökké a csónak kiegyensúlyozásával foglalkozik. Ó, ti bolondok, dobjátok e viharfejeket mind a tengerbe, s akkor könnyen és egyenesen fogtok úszni."
én most a springer handbook of nanotechnology-ban nézegetem a képeket.. nagyon szépek.. és közben sajnálkozom, hogy sosem lesz időm elolvasni ezt a mintegy 1200 oldalt..
Én Emile M. Cioran-tól olvasom az "A bomlás kézikönyve" című művet. Érdekes eddig. Odamond szépen. Az is valószínűnek tűnik, hogy depresszióban fuldokolva kaparta a sorokat. "A zene a csend elmezavara." -> ez tetszett
van abban valami amit mondassz...én is mindig azon gondolkodom, mikor baszhatnék már végre egy jó ízűt...viszont én nem engedek a rossz próféciáknak, és nem baszok akárkivel...
pedig minden a baszás körül forog.. az emberiséget a jó baszások igérete vezeti a rossz baszások rögös alagútjaiban.. meg olykor nem jön elég baszás és akkor titokban onanizáló próféták alapítanak olyan szektákat, akik másokat is letérítenek a jó baszásokhoz vezető útról..
hát sok minden van, amit te még nem értesz.. az embriók azért taliznak, mert nincs kivel baszniuk.. aztán meglátják, hogy kivel lehetne és akkor kognitív disszonancia lép fel..
nem értettem soha miért nem lehet csak úgy írogatni egyes helyekre, miért kell találkozókat szervezni...azért nem írok a törzsasztalra, mert ott ebbe kényszerítik bele az embert...nem beszélve az egyes topikokban eluralkodó nyáladzásról...szóval nem mindenki retaldált aki ide írogat, meg azokból nem is lesz közösség....
én beleolvastam a könyvembe és megragadott az a rész, amikor azt elemzem, hogy az anyag a tér hibája.. a tömegvonzás pedig nem más, mint amikor összesöprik a szemetet, hogy ne akadályozza a tényleges folyamatokat.. de a tömegvonzás felfogható annak is, amikor a selejtes, retardált egyedek egymásba kapaszkodnak, mert nincs létjogosultságuk a tényleges világban.. pl egy internetes közösség (mint pl az index) is pont ilyen.. szóval szemétdomb hátán élünk..
