Itt az ideje , hogy zagyvaságait abbahagyja. Ha nagyon unatkozik játsszon azzal akivel egykorú, de akinek még ahhoz is segítség kell, hogy egy aláírásgyűjtő ív fejlécét megfogalmazza az ne akarjon itt semmibe se beleszólni. Inkább próbáljon valami értelmet felcsipegetni. Szüksége van rá.
Előre bocsátom, hogy én is -Önhöz hasonlóan- átéltem már a felelőtlen ügyvédek bátorításait, és mivel viszonylag kis összeggel (egymillió forinttal) károsodtam, így rég felhagytam a visszaszerzésének reményével.
Ennek ellenére örülnék, ha bárkinek (kiknek) sikerülne.
Az Ön felvetése, és annak józan megfogalmazása talán még feledhettetné is az utóbbi idők személyeskedő vitáit, és csak ezen józan megközelítés szinten tartása érdekében bátorkodtam kívülállóként, és ma már érdektelenként elmondani a véleményemet.
A válaszreagálása ismeretében azonban néhány dolog kiegészítésre szorul.
Jól látja!
A Baumag tevékenysége res iudicata (ítélt dolog) Sommázata a bűntető és a felszámoló által kezdeményezett polgári perben született két ítéletben lett rögzítve.
Ezen két ítélet, és az általános elévülés okán semmilyen 2004 előtt elkövetett cselekmény miatt nem lehet újabb pert kezdeményezni sem a baumag vezetői, sem ügyészségek, sem pedig más felügyeleti szervek ellen.
Az ügyészség sem azért maradthatott fenn mégis a rostán, mert rá nem vonatkozott volna az általános elévülés, hanem mert a két -már jogerősen befejezett- ügyben az Alaptörvény, az ügyészségi törvény és a Legfőbb Ügyész 3/2012.LÜ. utasításában szabályozott módon nem képviselte azokat az általános védelemre szoruló károsultakat, akik bármely okán fogva nem voltak, vagy lehettek részesei (felperesei, vagy sértettjei) az ügyeknek, de mindenki által tudottan a tényleges kárt ők szenvedték el.
Az ügyészségnek felróható magatartás elévülése a két ítélet jogerőre emelkedése napján kezdődött.
Természetesen a Legfőbb Ügyészség elleni keresetlevélben lehet utalni arra, hogy az ügyészség perben tanúsított -a tényleges károsultakatmegillető közérdekvédelem elmaradása miatti- magatartása okozati összefüggést mutat az elévült törvényességi felügyeleti jog és kötelezettség gyakorlásának elmaradásával, de ez utóbbit nem érdemes túlhangsúlyozni, mert azért bizonyítottság esetén sem vonható már felelősségre.
Azok a fajsúlyos és sok munkát igénylő ténymegállapítások, amelyek a Baumag jogszerűtlen működését, és a felügyeleti szervek hanyag, elfogult, vagy szándékosan jogsértő tevékenységével vannak kapcsolatban, a Legfőbb Ügyészség elleni perben a már hivatkozott általános elévülés okán irrevelansak. Azokat végleg le kell venni a napirendről!
Sajnáltam is, hogy ezen ismeretanyag miatt oly sok felesleges vita alakult ki a fórumozók között, és még inkább eltávolította az egyesülettől azokat, akik egyénileg próbálkoztak és próbálkoznak a megoldást megtalálni.
Hogy az egyesület az ügyészség felelősségét miben látja felróhatónak, nem tudhatom, de pl. az Ön rendőrséggel, ügyészséggel szembeni kárigényét is az általános elévülés okán hiábavaló reménynek tartom.
Az Ön igénye is csak a két ítélet jogerőre emelkedése napján kezdődő elévülési határidőn belül, és kizárólag a Legfőbb Ügyszség ellen közérdekvédelemi kötelezettség elmulasztása miatt kezdeményezendő perben érvényesíthető.
A válasza 4. pontjában helyesen állapította meg, hogy mi az általános elévülés fogalma, de abból tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a károkozás még nem fejeződött be, és esetleg a Fővárosi Törvényszék Önnel kapcsolatban hozott ítéletére utalva azt hiszi, hogy a felszámolási eljárás folyamatban léte miatt annak végső összege megállapíthatatlansága miatt az elévülés nem szakadt volna meg.
Az eredménytelen időmulás lehet fájdalmas esemény, de nem lehet elévülést megszakító cselekmény, intézkedés.
A Baumag és a felügyeleti szervek a károkozó cselekményeiket 2003 végén véglegesen befejezték, és a meghozott két ítéletben nevesített és a per miatt el nem évült magatartások fel lettek róva, meg lette ítélve. Amely cselekmények nem szereplenek a két ítéletben, tetszik, nem tetszik elévültek.
A felszámoló "felelősségre vonását" a felszámoló bíró által reménytelennek tartom. A felszámoló bíró eddig is nagyfokú közömbösséget tanúsított a Baumag-vagyon védelme során, ha most felelősségre vonást kezdeményezne, úgy be kelle látnia eddigi tevékenysége jogszerűségének hiányosságait.
Van még egy gondolatom, amely talán szembe megy azzal a Lipcsik-féle állítással, hogy kártérítési igénnyel az állammal szemben csak azok jogosultak, akik 40 napon belül beléptek a felszámolási eljárásba.
Az ügyészség ugyanis a közérdekvédelmi feladatai, kötelezettségei teljesítése során nem tehet különbséget károsult és károsult között.
Neki valamennyi károsult érdekében megkülönböztetés nélkül kellett volna a közérdeket képviselnie.
Én azért amondó vagyok, hogy jó lenne megtudni azt, hogy az egyesületnek mik a konkrét állításai, bizonyítékai és azokat miként tudják elfogadható módon megfogalmazni az ügyészség elleni keresetlevélben.
Ez pedig nem képzelhető el másként, csak ha felveszik velük a kapcsolatok azon károsultak, akik elkötelezettséget éreznek arra, hogy a saját, vagy társaik érdekében is pert indítsanak.
A 12.000. ember iránt érzett felelősséget nem nyomhatja el semmilyen személyes sértődöttség. Vagy ha mégis, úgy erkölcstelen 12.000 károsult nevében beszélni.
Mindig örültem, ha munkámat kritikus szemmel nézik, mert így még időben kijavíthattam a hibáimat. Jelen esetben különösen öröm, ha ezt jogban jártas, talán ügyvéd teszi, mert soha sem vindikáltam magamnak, hogy megdönthetetlen jogi ismereteim lennének, és ezért javasoltam, hogy az ügyészség (Állam) elleni keresethez egy már bizonyítottan jó és munkabíró ügyvédet kell találni. Ez a feladat nagyságából eredően csak pertársaságban és ehhez mérhető díjazás ellenében képzelhető el.
Baumag ügyben eddig többedmagammal közel egy tucat ügyvéddel tárgyaltam. Voltak akik már az iratanyag nagyságát látva meghátráltak, de volt aki pertársaságban egész a büntetőügyig vitte, ott adta fel, de az egyesületben is alakult két pertársaság ami eredmény nélkül csak a károsultak pénzét csökkentette tovább, és volt olyan is aki a külföldre vitt pénzek visszaszerzésére vett fel szintén jelentős összeget, a siker minden esélye nélkül.
Én éretem, hogy ha valaki nem vállalja, nem tud garanciát adni a munkájára, mert mind mondják: az Isten nem ver bottal, hanem bírói függetlenséggel.
Azonban bízom abban, hogy lesz ügyvéd aki az erkölcsi és anyagi sikerben bízva vállalkozik erre a feladatra.
Vegyük logikai sorrendbe a kérdéseit:
Én nem mondtam, hogy nem kell perelni az Államot, hanem annak egy, az ügyben döntő szerepet játszó szervének az Ügyészségnek kimagyarázhatatlan felelőségére mutattam rá. Azt is mondtam, hogy csak minden részletében hézagmentesen kidolgozott keresetet szabad beadni, amit nem lehet ki, vagy félremagyarázni. Csak ilyen perre szabad újabb költségeket áldozni, s nem úgy mint egy már leszerepelt ügyvéd, aki az előlegek fejében még azt sem volt hajlandó elárulni, hogy mit fog peresíteni. Az eredmény olyan is lett.
Feltételezem, hogy amikor az ítéleti tényállásról írt, a már ítélt dologra gondolt. Jelen esetben ez nem nagyon lehetséges, mert az ügyészség szerepét a Baumag ügyben Bíróság még nem vizsgálta, illetve ami részelemek szerepelhetnek itt az csak javunkra szolgálhat, mint bizonyított, ítélt tényállás. Bár nem ismerem az egyesület által, az ügyészség ellen indított és félbehagyott pert, de feltételezem, hogy az nem lehetett jogerős. Megjegyzem, hogy én a rendőrséggel-ügyészséggel szembeni kárigény jogosultságomat a mai napig fenntartottam, de hogy az egyesület mit tett, nem tudom.
Ha az egyesület az Állam elleni perindításhoz rendelkezik megfelelő érvrendszerrel és azt alátámasztó bizonyítékokkal, akkor elő kell állni azzal, és még az is lehet, hogy érdemes csatlakozni hozzá. De csak a kereset mérlegelésével és a nyerés esélyének ismeretében lehet újabb anyagi terheket felvállalni.
Az igaz, hogy az általános elévülés – a jogfenntartás kivételével – beállt, azonban a cselekmény (károkozás) máig nem befejezett. Mint a Fővárosi Törvényszék ítéletében biztosított róla, hogy nem lehet tudni, hogy mekkora a kár. Ez véleményem szerint nem teszi elévülté a kárigényt, de ennek részletes kifejtése már tényleg jogászi feladat.
A Baumag csődje után többen kerestük a pénzünk fedezetét képező vagyont. Erről több összeállítás megvan a már említett honlapokon. A bíróság megítélt cca. 18 milliárdot a felszámolónak, amit minél előbb be kellett volna hajtani. Ennek az eredménye nem látszik a legutóbbi jelentésben. Kérdés mi van ezekkel a vagyonelemekkel? Sajnos a régóta omladozó hitelezői választmány szerepét nem vette át az egyesület, így közvetlen ráhatás a felszámolóra már nem lehetséges. Azonban a felszámoló bírónál panaszt lehet tenni, és kérni az intézkedését, bizonyítva, hogy mi az amit a felszámoló nem hajtott be. Ennek kimunkálása, felkutatása emberes feladat, de az egyesület talán rendelkezik annyi erővel, hogy megtegye.
Végül a levelében felvetett pertársaság szervezési, ügyvéd kereséséi feladatokat - ha az egyesület nem vállalja – e fórumon, kellő érdeklődés esetén (mint korábban is) össze lehet hozni, azonban a keresetlevelet már nehogy tőlem várja. Én csak azt vállaltam, hogy az ismeretanyagommal minden ilyen kezdeményezést támogatok.
Jogi levezetése szerint Lipcsiknek az általa leírtak szerint látszólag valóban nincs igaza.
Az Ön fogalmazásával élve: Ez így nem igaz! Szerintem is: Ez így nem igaz!
Lipcsiknek meg abban lehet mégis igaza, hogy a bíróság köteles az eljárást meghatározott mederben tartani, ezért ha a peres fél olyan tényre, dokumentumra, vagy bármilyen más bizonyítékra hivatkozik, amellyel összefüggésben korábban már jogerős ítélet született, úgy a bíróság csak az ítéleti tényállásban foglaltakat veheti figyelembe. Ezért nem engedhet majd szabad folyást az olyan érveléseknek, amelyek a Baumag részéről 2004 előtti időkben történtek. (Ettől kezdődően nem fogadott el befizetéseket a tagjaitól a Baumag, vagyis a károkozó folyamat befejeződött, és a kártérítési igény érvényesítési ideje megnyílt, majd öt éven belül bezárult.)
Azóta eltelt 13 év! Valamennyi, az ön által is hivatkozott írásokban felsorolt cselekmények pedig 2003 előttiek, így elévültek.
Elévült magatartás jogi megítélésére, vagy elévült követelés bírósági érvényesítésére nincs semmilyen lehetőség. (Kivéve, ha az egyesületek valóban joghatályosan megszakították tagjaik nevében az elévülést.)
Előző írásában mind az aláírásgyűjtést, mind pedig egy "megfoghatatlant pert az Állam ellen" zsákutcának minősített.
Az Ön rostáján is fennkakadt viszont az ügyészség, (ő is az Állam!), mely anno nem tett eleget törvényességi felügyeleti kötelezettségeinek.
Ezt pedig én teszem hozzá: A perek során sem képviselte a tényleges károsultak olyan érdekeit, amelyek védelmére, képviseletére azok a per jellegéből adódóan maguk képtelenek voltak. Nem voltak közvetlenül peres felek, és "nem voltak sértettek" sem.)
"Egy jó képességű ügyvéddel, és könyvszakértővel" eredményes eljárást lehetne folytatni az ügyészséggel szemben -írta.
De ez megint csak egy pert feltételez, melynek kimenetelét Ön is egy szertefoszlott hiú ábrándnak tekinti.
Azt írta, hogy a 7792-es számú írásában az érdemi előrelépés érdekében tett javaslatot. Ott viszont csak annyi javaslat van rögzítve az ügyészség elleni fentebb vázolt ingatag peren kívül, hogy bárkivel megosztja személyes -és keserű- tapasztalait a peres eljárások mibenlétéről.
Értelmes és reménykeltő írásai ellenére nem tiszta előttem, hogy végül is milyen érdemi lépéseket lát kivitelezhetőnek, ezeket a lépéseket ki, vagy kik fognák össze, az ügyvéd és a könyvszakértő díját miként fedeznék, ki fogalmazná meg a vélhetően pertársasági károsultak keresetlevelét, stb, stb.
Az ilyen ismeretek hiányában az Ön által felvetettek is "csak helybenjárás, üres fecsegés."
A felszámolóval szembeni eljárást mire alapítja? A felszámolóval szemben ki léphet fel, ha az arra kizárólag jogosult hitelezői választmány is megszűnt létezni?
Azt írta még, hogy "csak olyan keresetet szabad letenni a Bíróság asztalára, ami még rosszindulattal sem vitatható."
A kellően megalapozott keresetlevél megfogalmazása érdekében tett Lipcsik is javaslatot, de a felvetése nem nyerte meg a felelősen gondolkodók tetszését.
Nem kizárt azonban, hogy a jelentős negatív kritikát szenvedő egyesületek is rendelkezhetnek olyan bizonyítékokkal, vagy érvrendszerekkel, amelyek ezt a "rosszindulattal sem vitatható tartalmú keresetlevelet" még inkább megalapozottá tehetnék.
Nagy örömünkre szolgál, hogy végre az Ön személyében, rajtam kívül valaki más is felfedezi és szóvá is teszi az egyesület felől érkező pontatlan, így megbízhatatlan információkat, és azokat helyére is teszi.
Én már hónapokkal ezelőtt felhívtam erre a jelenségre a figyelmet 7210-es írásomban, sajnos nem-igen érkezett rá érdemi reakció:
"Mindenkinek azt tanácsolom, látva az eddigieket, hogy fogadja fenntartásokkal az itt leírtakat, különösen azokat, amelyek az egyesület és érdekeltségi körei felől érkeznek.
Ezen felül ellenőrizze le az itt tényként közölt állításokat. Ajánlom figyelmébe mindenkinek ezzel kapcsolatos 7003, 7006, 7008, 7010, 7024, 7028-as hozzászólásaimat.
Egyértelműen kiderül, hogy az egyesület és pártolói által tényként tálalt egyes jogszabályok, és más állítások pontatlanok, vagy egyenesen tévesek, egyértelműen a tagság, ill a fórumozók megtévesztésére alkalmasak, azokat elfogadni látatlanban semmiképpen nem szabad, ellenőrzés után pedig pláne nem, mint bebizonyosodott. Minden jogszabály, és más egyéb számunkra hasznos információ fellelhető az interneten, a mi érdekünk, hogy ne hagyjuk magunkat félrevezetni itt sem!
Igen, sajnos odáig jutottunk, hogy az érdek képviseletben sem lehet megbízni!
Persze ezeket a dolgokat utólag mindig megpróbálják kimagyarázni, vagy még azt sem, és persze minden cselekedetük mögött csak a jó szándék húzódik állításuk szerint."
Az Állam ellen indítandó perben a bíróság kizárólag a már meghozott és jogerős ítéletekben nevesített magatartási formákat fogja csupán értékelni, és nem fogja megengedni egyetlen felperesnek sem, hogy a jogerős ítéleteken túl szakmai összehasonlító előadásokat tartson.
Ez így nem igaz! A hatályos polgári perrendtartás szerint a Bíróságot az előző ítélet megállapításai (legyen az akár bűntető ítélet) nem kötelezik, nem köteles elfogadni az abban felhozott tényeket és következtetéseket, önállóan értékel és dönt.
Mindebből az következik, hogy a felperes bizonyítási eszközeit szabadon választhatja meg, és hivatkozhat mindazon tényekre, szakvéleményekre amelyek már az előzőkben is perdöntők voltak, vagy akár új szakértői állásfoglalást kérhet. (Ha nem hiszik kérdezzenek meg egy jogászt.)
Ez a jogállamiság, a bírói függetlenség gyönyörűsége, mindig minden vitatható!
Ezért írtam, hogy csak olyan keresetet szabad letenni a Bíróság asztalára ami még rosszindulattal sem vitatható. Mindezt saját ügyeimben megtapasztaltam, mert rosszindulatban nem volt hiány és jelentős időbe került a Bíróságnak amíg megtalálta a kiskaput amivel elutasíthat, még azon az áron is, hogy keresetem lényegét nem bírálta el, annak elutasítására magyarázatot nem adott.
Kérem maradjunk a tényeknél, mindenki azt írja amit biztosan tud, vagy a megoldás irányába mutató ötlet, és ami előreviszi az ügyünket, mert különben csak helybejárás, üres fecsegés az egész.
"az egyesület vezetőségválasztással egybekötött soros közgyűlésén semmilyen vezető tisztséget nem vállalok, de bízom a tagság bölcs és előrelátó döntésében."
Tehát itt kijelentetted,hogy csak a "közgyűlésen" nem vállalsz semmilyen vezető tisztséget.
Ez a "nem vállalok" f o g a d a l m a d ugyebár csak a közgyűlésre vonatkozik,de az esetleg újjá alakuló pesti vezetőségre nem.
Az új vezetőséget illetően azonban bízol "a tagság bölcs.és előre látó döntésében",és ekkor betrónolsz pestre.
Mi lesz a bűzmirigyeiddel,azokat is átmented az új beosztásodba magad hasznára,és a 12000 károsult kárára !
Az eddigi összes jogi próbálkozás-od kudarcot vallott,ott már bebizonyítottad,hogy az utolsóként elhalálozó remény is meghalt.
Igaza van a Baumagnélküli-nek,hogy csak a kormány akarat segíthet rajtunk.
A kormány akaratát csak egy nagy tömegerő tudja befolyásolni,semmi más.
A budaörsiektől hallom,hogy erre engedélyt megkapták,és elment a levél Orbánnak is.
Ajánlom figyelmébe Tállai András parlamenti felszólalását (2015. jún. 8.)
A lényeg pirossal kiemelve
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony!
Először térjünk rá a Baumag esetére, hiszen nem egy mostani történetről van szó. 2003 októbere óta nem működik ez a szövetkezet, és ennek az ügynek a befejezése, a jogi eljárása, a büntetőeljárása azóta is tart. Az adott ügyben már jogerős büntetőjogi bírósági határozatok, végzések születtek. Viszont való igaz, hogy a szövetkezet felszámolása mind a mai napig tart. Elég szövevényes és bonyolult ügyről van szó.
Azért, úgy gondolom, annak nincs realitása, hogy egy több mint tíz évvel ezelőtti történetet a jelenlegi kormányon kérjünk számon. Úgy gondolom, hogy az akkori politikai irányításnak, a hatalomnak, a szocialista kormánynak volt ideje, hogy megfelelő választ adjon erre a kérdésre, a Baumag Szövetkezetben károsultak kérésére. Meg is történt a megfelelő válasz: egy évvel később lényegében megszüntették a pénzügyi felügyeleti ellenőrzést. Úgy gondolom, hogy az akkori kormánynak, az akkori politikai hatalomnak van ebben a kérdésben jelentős felelőssége.
Valóban másként lett kezelve az ebben az évben kirobbant brókerbotrány. Ennek egy jelentős részét maguk a törvények egyébként szabályozták, hiszen az OBA-ról, a Beva-ról szóló hatályos törvény a nehézségeket nagyrészt megoldotta. Más volt a helyzet a Quaestor-ügyben, hiszen itt egy olyan különleges esetről volt szó, amikor a törvény szó szerinti szövegét értelmezve nem tért volna ki rá, nem jutott volna több mint 30 ezer embernek semmilyen kártalanítás. Úgy gondolta az Országgyűlés többsége, hogy ezt nem engedhetjük meg. Ezért született meg ez a törvényjavaslat, amely a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjáról szól.
Az azonban, amit az interpelláció címében mondott, hogy miért csak a Quaestor-károsultakat segíti meg az állam, önmagában nem igaz, hiszen a kérdés azt sugallja, hogy az állam pénzügyi segítséget nyújt ezeknek a károsultaknak, pedig nem erről van szó.Létrehozott egy szabályozást, amely valóban egyébként egyedi szabályozás, mert a károsultak nem önmaguk egyenként fogják a károkat érvényesíteni, hanem ez az alap rendezi számukra, hasonlóan a másik két törvényhez, az OBA- és a Beva-törvényhez. Ez a kárrendezési alap önállóan fog fellépni annak érdekében, hogy a károk ebben az alapban megtérüljenek. De azt nem lehet mondani, hogy az állam külön a Quaestor-károsultaknak pénzt fog biztosítani. Valóban egy lehetőséget, egy törvényalkotási lehetőséget teremtett számukra.
Ami pedig a jövőbeni szabályozást illeti, itt van a parlament előtt a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének elmozdítása érdekében benyújtott törvényjavaslat, amelyről éppen holnap fog szavazni az Országgyűlés. Ez nagyrészt rendezni fogja, hogy a jövőben még szigorúbb ellenőrzések legyenek, és valóban ne fordulhasson elő többet ilyen Magyarországon. Arra kérem az önök frakcióját, ha önök is egyetértenek ezzel, akkor a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítási javaslatot, amely kilenc pontból áll és kétharmados törvény, az önök frakciója is támogassa, hogy hatályba tudjon lépni.
Ami pedig az MNB felügyelőbizottságának létrehozását illeti, azt gondolom, ez a jövőben az Országgyűlés feladatkörébe tartozik. Köszönöm szépen.
Az általam is minősíthetetlennek tartott szinvonal tőlem (is) idegen volta miatt szilenciumot fogadtam, így a "tetteim", tudatos "megfogalmazásaim" okaira sem fogok már kitérni.
Ön viszont megszólított a 7805 sorszámú írásában és olyan kijelentéseket tulajdonított nekem, amelyeket én soha nem tettem.
Éppen Önnek címeztem a 7691 sorszámú írásomat, amelynek második mondatában kihangsúlyoztam, hogy a Duna-profit hasonló elven működött, mint a Baumag. Azt is írhattam volna, hogy detto.
A Quaestor is lemásolta a Baumag jogsértő gyakorlatát, de ez utóbbi az előzőekben említett kettővel szemben pénzpiaci szereplő volt, és így egyúttal BEVA tag is. Ezen túlmenően pedig azért különült el, mert abban számos politikai szereplő is érintett volt, és a politikacsinálók önös érdekből lóhalálban meghozták az első, majd a második Q-törvényüket.
A jelek szerint senkit nem érdekelt, hogy ezen törvényekben miért is kaphatott hangsúlyos szerepet az a kitétel, hogy ez a törvény kizárólag a brókerok által becsapott károsultakra van szabva. Többek között ezért sem terjesztették ki annak hatályát a Baumagosokra sem.
Ugyancsak érdemes visszaolvasnia az írásaimat, amelyben hangsúlyoztam, hogy ma már semmiféle jelentősége nincs annak, hogy az egyes pénzügyi-gazdasági szakkifejezések valójában mit takarnak, és azok hasonlóságát, vagy félreértelmezhetőségét mely csaló szervezetek miként használták ki.
Az Állam ellen indítandó perben a bíróság kizárólag a már meghozott és jogerős ítéletekben nevesített magatartási formákat fogja csupán értékelni, és nem fogja megengedni egyetlen felperesnek sem, hogy a jogerős ítéleteken túl szakmai összehasonlító előadásokat tartson.
Nem véletlen tehát, hogy én soha nem foglalkoztam betétekkel, kamatokkal, hozamokkal, forrásadókkal, meg más, ehhez hasonló szakkifejezésekkel.
Annak viszont külön örülök, hogy végre rajtam kívül egy új szereplő is elsősorban a jogi utat látja lehetségesnek és célravezetőnek, meg annak is, hogy abban alperes az ügyészség lehet. Annak még inkább örülök, hogy ez utóbbi személy által felvetett gondolatot eddig még senki nem támadta meg.
És senki ne feledje azt a megállapításomat sem, hogy Magyarországon belül kevés az esély arra, hogy az Állam ellen bármilyen pert könnyedén megnyerhetünk.
Az Állam a bíróságain keresztül minden bizonnyal ki fogja használni azt a felperesi hátrányt is, hogy a perilleték-és perköltség kockázatok miatt kevesen fogják vállalni a felperesi szerepet.
Tisztelt szürke egérke!
A nekem címzett kérdése tehát nem engem érint.
Nem tudom, hogy a különböző érdekképviseleti szervek közül melyek, és mely "beadványukban szajkózták ezeket a szakkifejezés-kapcsolatokat."
Baumagok károsult társamnak pedig azt üzenem, hogy ne foglalkozzon az ugyancsak DNY-felől terjengő bubez bűzlő megjegyzéseivel még akkor sem, ha annak megállapítása, vagy csupán a célzása is sértő rá nézve.
És valamennyi Fórumozónak üzenem: a továbbiakban ne várjanak tőlem semmilyen megnyilvánulást, az egyesület vezetőségválasztással egybekötött soros közgyűlésén semmilyen vezető tisztséget nem vállalok, de bízom a tagság bölcs és előrelátó döntésében.
Ne sértsen meg senki, hogy Lipcsik Mártonnal azonosít, vagy ahhoz hasonlít, erről leírtam az álláspontomat, és még vitatkozni se vagyok hajlandó az ilyenekkel.
Próbálják meg értelmezi az írásaimat, hátha sikerül. De ha Önöket csak a vita és a heccelődés érdekli a pénzük helyett, hát lelkük rajta.
Már nincs messze az idő, hogy ez az ügy végleg a süllyesztőbe kerüljön. Én sok munkával, sok pénzért megtettem amit tudtam, most Önökön a sor.
Nem hasonlitgatásokkal, nem bölcselkedésekkel, vagy csak szimpla ellenségeskedő szájtépéssel kell itt foglalkozni, hanem a Baumag (Balázs) károkozás következményeinek tárgyilagos megszüntetésével. Mert csak ebből kaphatnak valamit vissza a pénzükből, mert csak hasonló ez az ügy a Questorhoz és másokhoz, és mert a pénzük itt és nem ott van!
Örömmel tölt el, hogy a válaszomat teljes mértékben helyesli. Amit még hozzá kívánok fűzni a következő: Tehát értelemszerűen a semminek nincs pénzbeni értéke, ezáltal vételára sem lehet. A semminek nincs tulajdonjoga, így átruházása, átírása sem lehetséges.Ezt csak a csalás nettó haszonélvezői gondolták másként.Erre is figyelemmel az említett Ingatlanbefektetési Szövetkezetek, és a Quaestor ahogyan azt ön megnevezi, a csalásra szakosodott bűnbandák a már korábban értékesített fiktív üzletrészei, célrészjegyei, vállalati kötvényei visszavásárlásakor, megtévesztő tájékoztatásaikkal elhitették az ügyfelekkel azt, hogy a fiktív befektetéseik után jogszerű az adók befizetései.Erről természetesen tudomása volt, mindvégig a NAV és jogelődjének, valamint azzal is tisztában voltak, hogy ezen jogi személyek hamis magánokiratai után ők maguk is megtévesztően, szándékosan igényt tartottak a jogosulatlan forrásadók befizetéseire. Ezzel a csalás bűnrészeseivé váltak mert, ezt a súlyos vagyon-elleni bűncselekményt folyamatosan legitimálta.Senki ne gondolja, hogy a több tízmilliárd forintra rúgó pénzösszegeket a gyermekkórházak kis betegeinek javára, az Állami Vakok Intézetének, és a rászorult nyomorba élő emberek megsegítésére fordították. Egy frászt, a mindenkori regnáló kormányok pártkasszáiba, majd onnan az elit politikusok zsebeibe vándoroltak.Egyáltalán kigondolt volna arra, hogy ezek a cégjegyzékbe rafkó módon bejegyzett jogi személyek, nyolc, négy,tizenhat éven keresztül végig csalást követtek el az ügyfeleik sérelmére, amiről értelemszerűen tudomása volt, minden bejegyző cégbíróságnak.Közös érdek motiválta őket, nevezetesen minél több befektetőt ösztönözni a fikció megvásárlására, hogy az ebből befolyt pénzösszegeket egymás között szétoszthassák.Játszunk el azzal a gondolattal, hogy ezt a bűncselekményt megfordítjuk úgy, hogy a jogi személyektől, létező értékkel bíró értékpapírt vásárolunk, és cserébe hamis pénzzel fizetünk.Nem nehéz kitalálni, hogy ez esetben mi történne velünk. Röviden, azonnal bilincsbe verve, ordasos farkasok között elhurcolnának, és tömlöcbe zárnának. De még a családtagjainkat is meghurcolnák.Tudniuk kell, egy befektetési termék kockázata nem a jogszerűen meghirdetett mögöttes pénzügyi paraméter megnevezésében, hanem annak feltüntetett mértékében, nagyságában, illetve teljesítőképességében keresendő. De ezt is csak létező, jogszerűen kibocsájtott befektetési termékre lehet vonatkoztatni. A mi esetünkre ez nem vonatkozik. Na ezzel a megtévesztéssel terelték el a befektetők figyelmét arról a valós problémáról, amit a fiktív üzletrészek, célrészjegyek, vállalati kötvények értékesítésével, csalásnak hívnak.Senki ne dőljön be olyan hamis, galád kijelentésnek, nyilatkozatnak, hogy önök felelőtlen kapzsi befektetők lennének, akik egy kockázatos befektetés főszereplőivé váltak.Ezt próbálták önökkel elhitetni a csalás haszonélvezői.Így az eleve csalásra alapított, majd bejegyzett bűnbandák, és a csalás bűnrészeseivé vált zseniális hatósági illuzionisták azt tévesztettek meg, akit csak akartak, akkor amikor, és azzal amivel.A mi esetünkben közel százezer szerencsétlen nemzeti választó polgárt, közülük hatvanezer tisztességben megőszült, drága nyugdíjast. Ez lenne a jogállamiság, ez lenne a polgári demokrácia. Kétlem, ön, önök is így gondolják, tisztelt károsultak.
Sajnálkozva tapasztalom ezt a minősíthetetlen csipkelődést, nem is értem mi ennek az értelme. Önök törékeny emberek, hiszen erről árulkodnak a beszólásaik. Ön egy roppant értelmes embernek tűnik, a nagy általánosságban, ezért is csodálkozom azon,hogy a Baumag ügyben miért irt akkora badarságot. Miszerint a Baumag, Duna-profit, Quaestor ügye egymástól különbözik. Ha Ön előveszi a szövetkezeti üzletrész adás-vételi szerződését, és annak tartalmi elemét tudja értelmezni, akkor nem juthat erre a téves megállapításra. Ugyanis mindegyik esetben ugyanaz a büntetőjogi tényállás, nevezetesen a csalás.Mivel minden jogügyletben a tulajdonhoz való jogom sérül, mert a vételár megfizetésével, sem értékkel bíró üzletrészt, sem pedig annak tulajdonjogát nem szereztem meg.Végezetül kérem válaszoljon a következő kérdésemre, amire csak Marcsika2 válaszolt, de ö is csak érintőlegesen.
Az állami hatósági szervek melyik esetben nyilatkozhatták ki azt, hogy az üzletrész betétként szolgál.
Amit az érdek-képviseleti szervek jogászai is, minden beadványukban folyamatosan ezt szajkózták Kérem a vastagon kiragadott szövegre nyilatkozzon..
Megértem „Talár és logarléc” társunk szándékát a pénzügyekben, jogban járatlan társaink felvilágosítására, de ma már ez kevés.
Magam is mérnök vagyok, és az ügyben eddigi tevékenységem a száraz tények felderítésére, és ez által elszenvedett sérelmeim jogi érvényesítésére irányult. Sajnálatomra eredménytelenül.
Az eljárások során meg kellett tapasztalnom a mai magyar jogállamiság abszurditásait. Sok ítélet indoklását olvasva nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek, mert az állítólagos szabad piacgazdaságban hogy lehet az, hogy egy bíró a tényeket semmibe véve a magas hozam reményében végzett betétgyűjtést, tagi kölcsönszerződét, színlelt szerződést, stb. mondjon ki, amikor teljesen nyilvánvaló volt már akkor is, hogy Baumag esetben hamis üzletrésszel a szerződő fél jogellenes megtévesztése történt meg.
Értelemszerű, hogy piacgazdaságban a jogszabályok keretei között mindenki akárcsak egy napra is szabadon fektetheti be a pénzét a lehető legnagyobb hozamra. Ha ez nem így lenne Soros György minden pénzét már vissza kellett volna perelni.
Csak elrettentő példaként mondom, hogy amikor az elkövetőket pereltem a Törvényszék 2,5 órai tanácskozás után – amikor már azt hittem, hogy a tények alapos, józan értékelése történik – hozta azt az ítéletet, hogy a károm (mint tapasztaljuk!!!) még a felszámolásból még megtörténhet, de különben is mint szövetkezeti tag a 70.§ értelmében káromat csak a szövetkezettől követelhetem, függetlenül attól, hogy az Ítélőtábla Balázsék általi sértettnek deklarált. Mondta ezt mindazok után, amikor a károkozók már jogerősen börtönben ültek.
Ciceró forog a sírjában, Szokratész logikáját sutba kell dobni, és el kell felejteni, hogy Magyarország jogállam, ahol a bíróságok csak a jog alapján álló független hatalmi ágak. Hogy mitől függetlenek annak eldöntését mindenkinek magára bízom.
Ezért mondtam, hogy ÚJRA KELL GONDOLNI, újra a kályhától kell indulni, az elkövetőkön kívüli felelősséget az ismert és már bizonyított tényekből tételesen ki kell dolgozni, és a Bíróság asztalára úgy kell letenni a keresetet, hogy azt még rosszindulattal se lehessen félremagyarázni.
Ez nem kis jogászi feladat, sok munkát és alapos felkészültséget kíván, de ha az itt lévők nemcsak egymás könnyeit akarják törölgetni, nincs más út.
Rendszeresen figyelemmel kísérem a bejegyzéseket de már hosszabb idő óta elburjánzottak az eszement, mocskolódós,sértegető bejegyzések!
Köszönöm és gratulálok,hogy végre szót emeltek az mellett,hogy ezek szűnjenek meg itt ezen a fórumon.Teljes mértékben egyetértek a fenti számok alatti bejegyzésekkel Végre a baumag üggyel kapcsolatos állásfoglalások kifejtése került előtérbe erre van szükség!
Köszönöm azoknak akik a Lipcsik gyalázkodását viselkedését,kifogásolták velem szemben.Részemről az ügyet lezártam,túl léptem rajta. Ezzel tovább nem óhajtok foglalkozni Úgy látom én is és a fórrumozók is, a Baumag ügy további megoldásán gondolkodjunk. A Baumagok felajánlását köszönettel elfogadom, és szükség esetén élni fogok vele.
A talár és logarléc beírásaiért ha iskolában járnánk csillagos ötös lenne.Megértette a korábbi feltett orrlövész1 anyagát. Nem jogi nyelven érthetően magyarázza el, hogy mindenki megértse a Baumag csalás tényét, és hogy honnan ( miből) kell kiindulni.Továbbra is gondolatainkat, ismereteinket meg kell osztani, hogy mielőbb célba érjünk.
Mindennel érdemes foglalkozni, ami kissé rendet tud teremteni a fejekben.
A hozzászólások nagy részéből kiderül, hogy 14 évvel a Szövetkezet bukása után a károsultjaink 95 %-ának fogalma sincs arról, hogy valójában mi történt a pénzével.
Ki és milyen jogcímen nyúlta le azt?
És hogyan magyarázták félre az egész ügyet azért, pl.: a jogosulatlan betétgyűjtéssel, meg a tagi kölcsön nyújtással azért, hogy senki ne a lényegről, a csalás törvényi tényállásáról beszéljen.
Lehet, hogy nem voltam eléggé részletes és világos. A mi esetünkben nem érdemes a szövetkezeti törvénnyel foglalkozni, mert a Baumag Szövetkezetnek mindössze 70 eFt. saját tőkéje volt, amiből teljesen világos, hogy nem lehet cca. 160 MrdFt. üzletrészt képezni, amennyit nekünk eladtak. Ez szimpla, de igen nagy értékű csalás. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az alábbi nyilatkozat:
Mit is adtak át? A semmit, de ez elég volt arra, hogy az Agendában ebből üzletrészt képezzenek, és a saját üzletrész értékesítés 2001-töli törvényi tiltása után az Agendán keresztül adják-vegyék a semmit.
Mindebből az következik, hogy a pénzünket csak jogi úton szerezhetjük vissza, és ha az ügyészség ezt tétlenül nézte, akkor Ö a hunyó. Mint írtam az ügyészség felelőssége vitathatatlan és nem kimagyarázható, amint azt a büntető ítéletekbe foglalt tények igazolják. Szemben a Cégbíróság, ÁBF, ÁPTF, PSZÁF, APEH felelősségével, akiknél mindig akad valami ki(félre)magyarázható kiskapu.
Ugyanez okból reménytelennek látok – hivatkozva más hasonló ügyekre - minden társadalmi, kormányzati szolidaritás, aláírásgyűjtés kikényszerítését (ezt az utat Patyi úr már végigjárta) mert annak az eredménye legfeljebb annyi lenne, hogy sűrű részvét könnyek hullatása mellett a szemétkosárba dobnának minden beadványt.
A kamatota kölcsönadott pénzünkre kapjuk, már az indulásnál rögzített mértékben. Például bankbetétre, vagy állampapírra mondjuk évi 6%-ot.
A hozamot nem tudjuk előre, azt nem is ígéri meg senki. Például veszünk ma OTP részvényt és eladjuk egy év múlva. Ha 10%-kal többért adtuk el, akkor 10% hozamunk keletkezett (nem kamat!)
Végre egy kulturáltan megfogalmazott hozzászólás, amelyben megfogalmazottakkal csak egyetérteni lehet. Én a megoldást abban látnám, ha azt egy kormányzati hátszél megtámogatná. A kilencvenes évek ingatlanszövetkezetei egy igen magas pénzpiaci betéti környezetben jöttek létre, így mintegy szinte észrevétlenül be tudtak ékelődni a felügyelt pénzpiaci szereplők mellé, a kamat (hozam) ígéreteik nem lógtak ki a sorból. Hirdetéseikkel azokat a célszemélyeket (minket) célozták meg, akik hozzászoktak a szocializmusban megtapasztalt pénzügyi biztonsághoz, és nem ismerték az akkor már működő felügyeleti és betétbiztosítási rendszer lényegét. A szövetkezetek vezetői jól képzett pénzpiaci szakértők voltak, tudtak élni a liberalizált pénzpiac adta lehetőségekkel, és már induláskor tudták, hogy a begyűjtött megtakarításainkat fizetésképtelenség bejelentése esetén nem kell majd visszafizetniük. Ezért bátran alkalmazták a már jól ismert piramis elven működő betétgyűjtést (szövetkezeti üzletrész kereskedelem fedőnév alatt). Mivel a hatóságok a működést nem akadályozták meg (a BAUMAG esetében 1995.03.01 után még nyolc és fél évig!!), ezért hallgatólagosan beleegyeztek, sőt segítették kifosztásunkat. Hogy ezért milyen előnyökben részesültek, arról közvetlen bizonyítékok nincsenek. Teljesen nyilvánvaló a hatóságok, elsősorban az Ügyészség mulasztása. De rendelkezünk olyan erővel, hogy igazunkat érvényre juttassuk? Az igazságszolgáltatásnak soha nem fogják megengedni a felelős hatóságok, hogy nekünk igazságot szolgáltassanak. Már csak azért sem, mert a megtakarításainkat ellopták, eltüntették, és ha netán pert nyernénk, akkor azt az adófizetők pénze bánná helyettük...ezért nem fogják egykönnyen belátni, hogy hibáztak, a számukra legegyszerűbb, ha a felelősséget 100%-ban ránk verik, mert nem tartanak tőlünk...
Tiszteletem nem vonatkozik e fórumot eszement szövegeikkel teljesen kisajátítókra, (akik egyéb károkozásaikról is tudnék egyet s mást mondani, de az a legalja szinvonal) és akiket tisztelettel megkérek, hogy mocskolódásaikat, értelmetlen vitájukat személyesen, innen távol, valami sötét helyen intézzék el, de ITT SZÜNJENEK MEG!
Hogy Petőfit idézzem: Ha nem tudsz mást, mint eldalolni saját bánatod, s örömed,
Nincs rád szüksége a világnak, s ezért a lantot (tollat) félre tedd!
Merem remélni, hogy itt újra a káruk megtérülését keresők, és értelmes gondolatokkal, esetleg tényekkel, adatokkal rendelkezők tudnak ismét eszmét cserélni, és esetleg cselekvő egységet létrehozni.
Az idő nagyon elmúlott, s a perekhez fűzött hiú ábrándok – sokak újabb kárára - szertefoszlottak. Magam tapasztaltam meg, hogy a Bíróságok a legkisebb hézagot is kihasználva ellenünk döntenek, mintha a bűnösöket pártolnák. Mire nem jó a bírói függetlenség?
Hogy maradt e még esély kárunk legalább is csökkentésére, az előttem is kérdés. De az biztos, hogy holmi aláírás gyűjtés (amin a Parlament portása is röhögne), vagy valami megfoghatatlan per az Állam ellen az tapasztalatom szerint zsákutca, és újabb perköltség elvesztését jelentené. Az biztos, hogy az egyesületek mind észbeli képességükben, mind szervezőképességükben megbuktak.
Nagyon megdöbbentem azon, hogy a felszámoló legutóbbi közbenső jelentéséhez és 0,5%-os vagyonfelosztási javaslatához még reakció is alig volt. Pedig már nehogy az 1%-os regisztrációs díjunk felét akarja nagylelkűen felajánlani.
Gondoljuk újra. Ezeken az oldalakon megtalálhatók megfontolásra érdemes, tényeket tartalmazó írások. Így figyelmükbe ajánlom orrlövész01 7522 sz. alatti és tüskéskaktusz 7534 sz. alatti írásait, melyek sok használható gondolatot és tényeket tartalmaznak, valamint a http://baulek.tripod.com/ honlapon és a http://www.befszovkare.hu/ archívumai között is találhatók fontos dokumentumok.
Sajnálom, hogy orrlövész és tüskéskaktusz nem foglalkozott a Pest Megyei Föügyészség Nf 2720/1997/53 sz. 2003.03.21.-i határozatával pedig véleményem szerint a károkozás megállapításának kulcsa ez, amit összevetve a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.344/2012/95. sz. és a Kúria Bfv. II.538/2014/19. sz. határozatával (figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII. 32.629/1998/2 sz. és Kfv.I. 35.557/2001/7. sz. határozataira is) egyértelműen megállapítható, hogy az ügyészség nem tett eleget a törvényességi felügyeleti kötelezettségének és nem állította le a Baumag Szövetkezetnél folyó, számviteli csalásra alapozott üzletrész árusítást. Egy jó képességű ügyvéddel és könyvszakértővel véleményem szerint eredményes eljárást lehetne folytatni az ügyészség ellen, ugyanis azok, a csak vélelmezett okok, amivel az ügyészség megszüntette az Balázsék elleni eljárást a bűntető eljárásban és a hivatkozott Legfelsőbb Bírósági határozatokban mind megcáfolásra kerültek, és az ítéletbe foglalt tényeket anno az ügyészség is tudta.
Továbbá igencsak elgondolkodtató a felszámoló közbenső jelentésének 2.2 pontjában a mintegy 18 milliárdnyi követelésekről írtak is, mert ami itt szerepel az nem igen nevezhető felelős gazdálkodásnak. Cégenként és tételesen meg kellene vizsgálni a leányvállalatonként még el nem lopott vagyont, és azok behajtására felszólítani a felszámolót. Csak ez lehet a részleges kártalanítás alapja. Ami eddig történt, különösen a követelés érékesítési hirdetmény az viccnek is tréfa.
Amennyiben vannak olyanok akik rendelkeznek elegendő energiával előzőkre, úgy e fórumon keresztül ismeretanyagommal szívesen segítek, azonban ennél többet már nem vállalok, mert 14 év alatt beleöregedtem és tetemes vesztességeket szenvedtem el.
Lipcsik! Az a dolog amire ácsingózik, jelentem megfelelő kezekbe került, akik tudni fogják, hogyan használják a cél érdekében. Kár most már a nyálát csorgatni. Nincs értelme levadászni engemet, mellesleg soha nem is fog. Erre mondják a lassú víz partot mos.
