Betápnál kell egy mágnesszelep, de ha a kimenetet csaptelep vagy úszószelep zárja el, amellett nincs is értelme még mágnesszelepet is beiktatni. Nyomásérzékelőből csak 1 db kell, a membrán kimeneténél, utána ágazhat kétfelé.
Más kérdés persze, ha a csaptelep helyett gondoltad a mágnesszelepet. De ilyenkor sem szükséges logikai kapcsolat a vezérlésben, mivel mindegy, hogy a kimenőágat kézi csapteleppel vagy mágnesszeleppel nyitom. Mindenképpen esik a nyomás, amitől végeredményben a betápszelep automatikusan nyit.
Ha az úszószelep nyit, akkor is ugyanez van.
További tisztázandó kérdés, hogy ha a puffertartály vizéből nem szabad az akváriumba engedni (bár nem tudom, ez mennyire lényeges feltétel), akkor azon az ágon (is) egy visszacsapó szelep kellene, ami visszirányba nem engedi a vizet.
Értem, akkor nem baj, ha elzárom a kimenő ágat is egy mágnesszeleppel.
Alapvetően a tervem az, hogy két , egymástól független kimenő ág legyen. Az egyik fixen az akváriumba van kötve direktbe, a másik egy kis tartályba (2-3 gallon) tölti a vizet, onnan megy a teafőzéshez, kávézáshoz, locsoláshoz.
Namost, ha jól gondolom, akkor a kimenő ágon az elágazás után, mindkét ágra kell egy túlnyomáskapcsoló, és egy mágnesszelep is, plusz a bemenő ágra egy mágnesszelep. A bemenő ág szelepét ÉS kapcsolattal kötném be a két túlnyomáskapocslóval, így csak akkor zár, ha mindkét kimenő ág el van zárva.
Többi esetben nyitva van, és engedi, hogy folyjon a víz éppen azon a tiszta ágon, amit megnyitottam.
Konkrétan túlnyomás hatására megszakítja a mágnesszelep és/vagy szivattyú áramkörét.
Öblítőmódban is átszivárog egy kis víz a membránon, mivel van egy bizonyos fojtása a membránnak. Ha le van zárva a tisztavízkimenet, akkor nyilván nem tud, ez a helyzet sok víztisztítónál.
Nálam mondjuk folyik, mert a kimenet nyitott, így öblítés közben is látom a vékony sugárban kifolyó vizet, ami ezáltal óránként frissíti a kimenőágat is. Visszirányba pedig nem tud áramlani, a visszacsapószelep miatt. (Teszteltem anélkül is, kikapcsolás után elkezdett visszaszívódni a víz, vagyis a visszacsapószelep – ami alapvetően a tartálynyomás megtartására való – ilyen szempontból is hasznos.)
Ha lezárom öblítés közben a tisztaágat, a membrán pórusain folyamatosan átjutó oldott gázok rugalmasan felhalmozódnak, ami nyitás után kilő.
De nem probléma, ha teljesen le van zárva, elvileg úgy hatékonyabb is az öblítés, hiszen az összes bemenő víz elfolyik a membrán mellett. Míg esetemben egy kicsi átszivárog. De nekem évek óta bevált ez a rendszer, a membránnak sincs semmi baja.
Na megjött a túlnyomáskapcsoló a nagy fal tövéből.
Jól gondolom, hogy ennek az a feladata, hogy amennyiben a tiszta víz ágon túlnyomás lép fel (tele a tartály, de mivel nálam tartály nincs, ezért ha elzárom a kimenetet) akkor vezérli a bemenő ág mágnesszelepét?
Másik kérdésem, hogy amikor az átmosás miatt kinyit a párhuzamosított szelep az elfolyó ágon, akkor feltétlen kell tiszta víznek is jönnie? (Mert jó lenne, ha ott nem jönne semmi, vagyis nem tud, mert az úszókapcsoló zárt állapotban van valószínűleg.)
Gyakorlatilag úgy is jó, esetleg még előnye is lehet, hogy kevésbé fojtja le az áramlást.
Újabban inkább az 5-1 elrendezést látni, de nem biztos, hogy ez sokat számít. A membránra legnagyobb veszélyt jelentő szén- és vízkőszemcséket bizonyára megfogja.
A membrán évekig elmegy, ha nem lyukad ki. TDS-mérővel lehet követni az állapotát, illetve tartály nélküli rendszerben a kifolyás mennyiségén is észre lehet venni, ha esetleg átszakadt volna.
De lehet rá vigyázni, egyrészt a nyomást csak akkor kell pumpával növelni, ha tényleg szükségét érzi valaki.
Másrészt az előszűrők legalább évenkénti cseréjével. Mivel a membránt klóros víz károsítja, a szénszűrőnek lényeges szerepe van abban, hogy a klórtól megvédje. A membrán sérülését okozó szemcsék ellen pedig az 1 mikronos filter véd, közvetlen a membrán előtt beiktatva.
RO-membrán nélküli víztisztítóknál 6 hónapon belül kell cserélni a betéteket, a baktériumok szaporodása miatt. Ez esetleg ezüstözött szénbetét használatával tolható ki valamennyire.
Az RO-membrán eltereli a baktériumokat lefolyóba, ezért ott 1 évig is hanyagolható a csere. Itt viszont ezüstözött szénbetét nem is használható, a membrán pórusaiban lerakódhat, mint a vas is, ami szintén károsítja.
Mivel az előszűrők olcsón beszerezhetők, főleg a poharas házakhoz, így a fenntartás olcsó. Aki pedig nem szeretne a poharas házak szerelgetésével bajlódni, kereshet valamilyen más megoldást, ahol a betét komplett cserélhető (patronos, bajonettzáras). Ezeknél már több a költség, de valamit, valamiért.
Tehát ezek a fő szempontok szerintem a csapvíz (nem kútvíz) kategóriában, ezen belül mindenki magának tudja eldönteni, hogy ragaszkodik inkább az ásványi anyagok megtartásához, vagy inkább az RO szimpatikusabb.
Magam részéről továbbra sem ajánlanék konkrét típusokat, reklámozni sem akarnék, de nem is tudnék konkrétumot mondani. Lényegileg azonos / hasonló alkatrészekből épülnek fel, sokszor nem is lehet különbséget tenni.
Ügynöktől ne vegyél semmit. Viztisztitót meg főleeg ne. 50-70 ezer között megkapot amit árulnak. Az eu-s támogatás netto hazugság hogy a vevőt vásárlásra buzditság...mert most megéri.
Tegnap egy ügynök volt nálunk(Healcon kft-től) víztisztító berendezést mutatott be, a berendezés ára kb 400.000 lenne(ebből csak 190.000-t kellene fizetni, mert elmondása szerint az EU támogatja a másik részt). Erre nem is lenne most keret, valami olcsóbbra gondoltam.
A 60-100.000 Forintos szűrők miben különböznek ettől a 400.000-től.
Három szűrőmembránon vezette a csapvizet, majd előállította a tiszta vizet, a 'szennyezett' víz meg ment a csatornába.
volt nála egy mérő eszköz, ami elmondása szerint (a Nasa fejlesztette ki ami)a mérgeket méri a vízben, a csapvízre 169-t mutatott, a N.estl.é ásványvízre meg kb 350-t, sajnos elég ködösítés ment arról, hogy valójában mit mért a műszerrel, a tisztított víz az 30 alatt volt(a műszer szerint).
Mit mért a műszerrel, a víz keménységét, a toxinokat, a radioaktivitását, a hormonokat, a bacikat?
Teljesen laikus vagyok a témában, kérdésem az lenne, hogy amit reklámozott víztisztító berendezést nem azonos az ozmózis víztisztítókkal?
Szűrő cserénél több a macera mosogatni kell fertőtleníteni, de előnye is van, hogy látja az ember mennyire koszolódott be a szűrő. Bár ahogy a videókat elnézem nem annyira vészes mint hittem.
Jók állítólag ezek az ezüstös dolgok de szerintem nagyon túl van árazva.
Korábban 1-2 kört futott már de nem jutott igazából semmire. Testápoló, kézkrém - ennyi. Kollégámmal ma szóba került, neki is száraz a bőre, azt mondja örökletesnek tűnik nála. Napi 1, néha 2 krémezés neki is kell.
Nem horrorfilmbe illő azért, nem úgy kell elképzelni hogy vércsíkok vannak a padlón; kis kiszáradás miatti repedések melyekből szivárog a vér... :-).
Mint férfi-a-férfinak: az illogikus gondolkodásnál a ráhagyás egy drága-de-kényelmes, ugyanakkor veszélyes stratégia. Ha életed párjának ennyire problémás a bőre, akkor jó lenne arra végleges megoldást találni. Szóval azonosítani kéne a problémát. Bőrgyógyász pl. csodákat tehet, sokkal hamarabb, mint egy klórmentesítő szűrő.
1. zuhany: a kencézés az megy, minden tusolás után szinte. A kezén a bőr hidegben, vagy ha kesztyű nélkül pár percet takarít, szó szerint vérezni szokott, úgy bereped. Nagyon érzékeny régóta. Fürdésnél nem sok vackot használ. Váltig állítja hogy a klórtól száraz a bőre. Ennyit megérne nekem a lelki béke (legfeljebb kiveszem 1 hónap után a betétet kíváncsiságból, hogy tényleg érezhető-e a hatás :-D).
2. ne keress benne logikát. "Ételt sem szabad lefedetlenül tárolni a hűtőben"... :-)
1. a bőrt sokkal inkább a tusfürdő szárítja, mint a "klór". Érdemes a napi zuhnyzásnál minimalizálni a használatát. A víz is megtisztít, szappan nélkül is, nem vagyunk nyakig olajosak. És a kritikus időszakban (tél) érdemes zsíros krémet, vagy testápolót használni zuhany után hetente párszor.
2. Hát, hogy egy kancsó vízben, amit látsz, és bármikor el tudod mosni mi a nem higiénikus, azt nem vágom. Majd nézd meg a szűrőházat pár hónap után...
Ebbe a topicba még nem írtam. Végigolvastam, igazából nem tudom hogy mire jutottam :-).
Azért főbb vonalakban az alábbiak tűnnek célszerűnek. Kíváncsi lennék, mit szóltok hozzá.
1. zuhany: az asszony mindig vakarózik fürdés után, egy klórtalanító betétre gondoltam ami a csaptelephez kerülne.
2. konyha: normál szűrőházakba (10") tennék mondjuk 20-5-1 mikronos betétet, és 5"-osba meg szeneset. A szenes így gyakran cserélődne, elkerülendő a gumi trutyisodását + a naox által többször említett kiszorításos hatást telítődés esetén. A "hűtőben pihentetés, kancsóban" metódus is elfogadható lenne számomra, de az asszonyt nem lehet meggyőzni, "az nem higiénikus". Így viszonylag olcsón ki lenne húzva a dolog méregfoga, de mégse placebo hatás lenne (bónusz, hogy nem lennék kötve egy gyártóhoz se; legfeljebb eladom az alkatrészeket ha nem vált be).
Pontosan tudnod kéne, hogy milyen növényvédő szereket használtak az elmúlt 10-50 évben (a DDT, vagy némelyik lindane még simán nem bomlott le) nemcsak nálatok, hanem a környéken, hisz a szennyezést elég messziről odaviszi a csatorna.
Ne csapjuk be magunkat. Nem létezik olyan, hogy "bevizsgálás". Maga a szó nem létezik az analitikai kémiában. Megmondod, hogy melyik paraméter érdekel, és erre memondják hogy max. mennyi van belőle a vizedben. HA nem tudod, hogy mi a kritikus szennyező, akkor meg se tudod vizsgáltatni a vizedet.
Hogy manapság a cégek kapcsán ne mindig csak a mérgelődés legyen, egy nagyon pozitív példa. Ma (vasárnap!!) délután volt időm írni a hibabejelentő lapon a csepegés miatt a Krimmler KFT-nek, ahonnan a víztisztítót rendeltem. Rá fél órára érkezett a válasz, majd képküldés és néhány levélváltás után nagyon készségesen küldenek egy új gyorscsatlakozós T idomot.
Egyébként is az egész honlapjuk, a csomagok nyomon követése, a hibabejelentés, a rengeteg alkatrész, részletezés nagyon magasan kiemelkedik az összes többi víztisztítós cég közül.
Ég világon semmi közöm hozzájuk, 2 hete találtam rájuk, de hátha ezzel segíthetek olyan keresőnek aki éppen erre téved és ténylegesen megbízható, vevőbarát céget keres.
Aquafilter, de szerintem a többire is értelmezhető, hogy az átlátszóház PET, a fehérPP.
Pedig az átlátszó sem rossz egyébként, ezt szokás betenni előre, így követhető az első betét szennyeződése. Saját rendszeremnél óránként 1 perc automatikus öblítést építettem be, nem nagyon tartok tőle, hogy lenne ideje kioldódni veszélyes (mennyiségű) anyagnak.
Nyári melegben a túlzott felmelegedést is mérsékli a szakaszos öblítés, de szerintem ennek nagyobb haszna inkább, hogy a baktériumok se érezzék jól magukat.
Amellett megvan nekem tartalékban az átlátszó ház fehér párja (ezek együtt egy FP2 víztisztítót alkottak korábban), ennyi erővel a fehéret is berakhatnám első fokozatnak, de eddig nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel.
Kinéztem végre egy számomra optimális 3 lépcsős nem ozmózis ivóvíz vízszűrőt, DE sajnos egy gondom akadt vele. Mégpedig, hogy a szűrőházak anyaga PET-ből vannak és abból állítólag igaz csak meleg hatására de káros dolgok oldódhatnak ki és ez nekem így nem szimpatikus. Megtenné esetleg aki meg tudja nézni, hogy van e jelzés a szűrőházon, hogy miből készült?
