Hogy is van ez? Most akkor szabad vagy nem szabad császár után otthon szülni? Ebben az esetben egy otthon szüléshez hivatalos engedéllyel rendelkezô bábáról van szó?
Én nem, de akik ezzel komolyan foglalkoznak, azok vetettek össze statisztikákat. Ezekből az jön ki, hogy otthonszüléseknél nincs több tragédia, mint a kórházinál, inkább kevesebb. De ebből következtetést levonni csak felelősen szabad, mivel nem jól összehasonlíthatók az adatok.
Pl. az otthonszülések eleve csak komplikációmentesnek várható szülések, ahol előre gyanítható, hogy baj lehet, azok mind kórházba kerültek régen is, tehát ott "rontják a statisztikát". A kórházi tragédiák megítélését (mennyi volt előre nem látható esemény, és mennyi volt szakmai hiba) erősen torzítja az érintett orvosok felelősséghárító, egymást és kórházat védő szakvéleménye.
Olyan adatokról, hogy milyen gyakran lett végzetes kimenetele azoknak a kórházi szüléseknek, amik nyugodtan lehettek volna otthonszülések is, nem tudok, pedig ezek lennének korrekten összevethetők az utóbbiakkal.
Hét évvel a tragikus kimenetelű szülés után beperelte Geréb Ágnest Sz. Hajnalka és férje.
Azért csak most vihették bíróságra az ügyet, mert már jogerős ítélet mondja ki, hogy Geréb szakmai hibák sorozatát követte el 2007-ben. A szülészt két év letöltendő fogházbüntetésre ítélték.
A zárt ajtók mögött zajló tárgyalás már javában tart, és a hírek szerint a szülők milliókra perlik a szülészt azért, mert Geréb egy műfogást alkalmazva gyakorlatilag kitekerte a baba nyakát, még a csecsemő nyakcsigolyái is elváltak egymástól.
A lap szerint a baba halálához hozzájárult a méhen belüli oxigénhiány és a visszéren át beadott méhösszehúzó hormon is. A szülők úgy nyilatkoztak a Blikknek, hogy ha tudják, hogy egy hirtelen komplikáció esetén a bába tehetetlen, nem mondanak le a kórházban szülésről.
Mint ismert, Geréb Ágnest 2012 februárjában négy otthonszüléses ügy miatt halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, valamint maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélték. Ezenfelül tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyászi és a szülésznői munkától.
A nővérek ott kaszinóztak a fejem fölött. Többször hallottam egy kismamáról, hogy már megint hisztizik és már nagyon unják. Akkor már 1 napja hisztizett.
Teltek az órák.
Egyszer csak örült rohangálás a vajúdó szobán keresztül jön a lábán a hisztis kismama és vagy fél tucat ember.
Nem tudom mi történt a szülőszobában, és mennyi idő telt el, mert nagyon kivoltam a magam bajával.
Aztán megjelent az igazgató főorvos úr , leült az iróasztalhoz és csenben sírt.
4,85 kg volt a halott kisfiú, akit a világra segített. Akit a saját köldökzsnórja fojtott meg, mert nagyon nagy baba volt.
Szép lassan megfulladt az anyaméhben.
A hisztis mama ezt próbálta megértetni , hogy valami baj van, ő érzi.
Öt ügyben folyik az eljárás jelenleg. Az elsőben kuruzslás a vád. A szülész-nőgyógyász szakorvosi munkámtól már korábban – szintén igazságtalanul – eltiltottak. Amikor letartóztattak, a Születésházban házkutatást tartottak és mindent elvittek, amit láttak, többek között egy dossziét, amiben 200 születéstörténet volt. Az abban lévő szülések kapcsán kétszázszoros kuruzslásért vádolnak, mert eltiltás alatt szülést kísértem. A kétszáz nő aláírásával igazolta, hogy a kuruzslás vádja semmiképpen nem áll, mert ők tisztában voltak azzal, hogy bábaként, nem pedig szülész-nőgyógyász szakorvosként vagyok jelen a szülésüknél, és soha nem kértem érte pénzt.[1]
A második: Egy párnak a születésházban született gyermeke komplikáció nélkül. A szülők az újszülöttet azonban nem abban a kerületben jelentették anyakönyveztetésre, ahová a születésház tartozik, hanem a saját otthonuk kerületének illetékes hivatalába mentek. A vád szerint erre én kényszerítettem őket.
És van három, szüléssel kapcsolatos ügy, ahol a szülők és én egybehangzóan azt állítjuk, ami történt, a vád és az igazságügyi orvosszakértők pedig mást mondanak. Az egyik kisbaba édesanyját 1.mekóniumos magzatvíz miatt kórházba kísértem, ahol kb. két óra hossza múlva erőszakos szülésvezetéssel kipréselték belőle a kisbabát, aki szegény másnap belehalt ebbe a gyerekklinikán. A másik kisbaba 2.streptococcus fertőzés miatt tüdőgyulladással született, és rögtön a születését követően, amint önállóan kellett volna lélegeznie, súlyos állapotba került. Mentőt hívtunk hozzá, kórházba szállították, a kórházból két hét múlva egészségesen hazaadták, és most is egészséges. A harmadik kisbaba sajnos 3 oxigénhiányos károsodást szenvedett, máig csak fekszik – két és fél éves most. Az ő születésekor őt elvitte a mentő, engem pedig elvitt a mentővel csaknem egyszerre érkező rendőrség…"
Egy ismerősöm éppen egy hete szült. Minden rendben indult, az anyuka szépen kitágult. A baba szívhangja azonban egyre halkult. Az orvos azonnali császármetszés mellett döntött. Tíz perc múlva megvolt a pici. A köldökzsinór a nyakára tekeredett, valószínűleg segítség nélkül megfulladt volna. Az orvos megmentette a baba életét és boldoggá tett egy családot.
"Csak a szülö nö egyedi kényelme miatt van ez az otthonszülési mánia." - hát nem. Nem kényelmi kérdés, ugyanis kényelmetlenebb. Rendet kell tenni előtte, utána, egy csomó megoldandó feladat van, amit a kórház megcsinál helyetted - szóval nem kényelesebb. Sőt. A lelki igény a különbség. Van, akinek ez kell, hogy megélhesse a szülésélményét. Van, aki búvárkodik, van, aki lovagol, van, aki meccset néz a TV-ben. Mások vagyunk, más igényekkel.
"De szamárság azt mondani,hogy a kórházi szülés rossz!" - ezt valóban szamárság mondani. Tőlem ilyet nem is olvashattál. Úgy mondanám, másra jó. Csak érdekesség: egy ismerős pár második gyereke is programozott császármetszéssel jött világra. Na az az igazi kényelmi történet. Kórház, időpontegyeztetés, bemegyünk, kiveszik, odaadják, hazamegyünk. Kis seb, kibírjuk, nincs gond, minden kiszámítható. Van, akinek ez kell. Szerintük a hüvelyi szülés kompletten marhaság. Annyi féle ember, annyi féle nő van!
"Tehát ,ha valaki nem a saját kényelmét nézi,hanem a születendő gyermeke biztonságát,az sosem szül otthon!" Ez az a mondat, amit a hazai szülész szakma fantazmagóriáin kívül semmi nem támaszt alá. Se szakmai anyag, se nemzetközi tapasztalat, se ajánlások, semmi. Ellenben lelkesen kiabálják minden fórumon. Kár érte. Ahelyett,hogy arról szólna a beszélgetés: mik a biztonságos tervezett intézményen kívüli szülés és mik a biztonságos és emberséges intézeten belüli szülés feltételei.
Merthogy az utóbbi sem 100% tuti (sajnos nemcsak a babák perinatális mortalitása nem nulla, hanem van anyai veszteség is), folyamatosan figyelni kell lenni a kockázatos ésszerű csökkentésére.
Abból, amit írsz, nekem az jön le, hogy nálad ellentétben áll a nő kényelme és a baba biztonsága, a kettő együtt nem működhet. Én kifejezetten úgy olvasom az általad írottakat, hogy szerinted ha a nőnek kényelmes, akkor a baba nincs biztonságban. Mert akinek az IS fontos, hogy kényelmes legyen, az mindenképpen ezo-zizi. De ha nem ezt mondod, akkor nem ezt mondod.
Azt sem vonom kétségbe, hogy az általad említett orvos ennyire jó, de nem biztos, hogy ez az általános. A barátnőm másfél éve szült, igaz Budapesten, nem Pécsen. Amikor bementek a kórházba a férjével, akkor kis túlzással az adatfelvétel után rögtön oxitocinra kötötték, aztán amikor nagyon nem haladt előre a szülés emiatt, akkor császár lett a vége.
Én elhiszem, hogy vannak olyan orvosok, akik tényleg csak akkor avatkoznak be, ha muszáj. De azt nem, hogy egyáltalán nincsen olyan, aki csak azért avatkozik be, hogy valamit mutasson is a szülő nőnek, hogy miért is jár neki a boríték. És nehezen lehet az első kategóriából találni szülészorvost.
OFF
Az egyáltalán nem baj, ha gyógyszereket csak akkor használunk, amikor tényleg szükség van rájuk. Amit megold a cickafarok is, azért ne kelljen már gyógyszert bevenni. A probléma akkor van, ha nem ismeri fel a delikvens, hogy mikor kevés az a cickafark és mikor kell megtámogatni gyógyszerrel.
Egyébként beszélgetünk nem??Ha kérdek valamit...arra miért igy kell válaszolni??kissé lekezelö bunó mondat volt ez részedröl....:-(Sajnálom,ha eztán is igy állsz a beszélgetéshez.Akkor inkább ne is mondj semmit.
Nem.A szülö nök nem tokok..ezt még véletlen se emlitettem sehol.
Mi az hogy nem lehet békénhagyni a szülö nöt???Ez alatt mit értesz???
Saját tapasztalatunk a kórházi körülményekröl a pénztelenség miatti szegényes étrenden kivül tökéletes volt.Perfect,modern szülöszoba,nagy káddal ha valaki vizbe szülne.Kedves növérek,szobákba a babák a mamákkal vannak,nem lehet a vendégeknek bemenni a kismamákhoz,csak a látogató szobáig.
Aki akar Vip szobát,bentakással a papának,az is van.Tisztaság,odafigyelés.Ez van pécsen mondjuk.Sokaknak nincs otthon olyan lakásuk,mint ott a szülöszoba!
Mi szülészünk abszolut természetes szülés párti .Dr.Varga Tamás,akiismeri tudja hogy egy nagyon jó orvos. Teljes kedves,szakérö odafigyeléssel .Ha ö ugy látja császár kell,az akkor nem ok nélküli.
Szoval miér rosszabb a kórházi szülés,ahol nagyobb a biztonsága a kismamának,mint 40-50 km re egy mütötöl?,ha valami gond van?
Csak a szülö nö egyedi kényelme miatt van ez az otthonszülési mánia.Meg a manapság trendi divat miatt,hogy minden ami korházi,gyógyszerészeti az rossz...és többet ér egy cickafarok tea,mint a gyógyszer.
+sose lehet tudni,hogy az a kis csecsemö mikor megszületik teljesen egészséges e...mert ha valami komplikácio van,amit senki se lát elörre..és kell egy azonnali segitség a babanak,kismamának...akkor mig 30 kmröl beér a mentö...addig lehet tragédia történik.
ezt kockáztatni lutri,csak azért mert a szülöknek kényelmesebb otthon lenni????
Persze példázhatunk hogy huu,,,én otthon szültem,és minden jóvolt...de ez csak szerencse kérdése.
De szamárság azt mondani,hogy a kórházi szülés rossz!
Az odáig rendben van, hogy bőven akadhat előre nem látható komplikáció. De miért kell vagy/vagy-nak lennie a kérdésnek, miért nem lehet is? Értem ez alatt, hogy miért nem lehet a kórházban békén hagyni a szülő nőt addig, amíg nincsen semmi komplikáció? Vagy szerinted a szülő nő csak egy "tok", akiből tök mindegy, hogy hogyan, csak cibáljuk ki a gyereket? Ezt Petikétől egyszer már megkérdeztem, ő nemmel válaszolt a kérdésre. Szerinted nem kellene egyensúlyt találni a szülő nő kényelme és a baba biztonsága között? Mert ennyi erővel akkor mindenkit meg kellene császározni pusztán bababiztonsági szempontból, mert akkor nem akadhat el a válla, nem fojthatja meg magát születés közben stb.
Sosem tudhatjuk,hogy egy szülés közben milyen komplikációk adothatnak.Tehát ,ha valaki nem a saját kényelmét nézi,hanem a születendő gyermeke biztonságát,az sosem szül otthon!Már bocsánat,deaz az anyuka aki a saját ostoba felpje miatt csak azt nézi neki mi a jó....na erre nem tudok mit mondan i!Manapság meg csak ezért divat az otthon szülés....és örülhet akinek szerencséje van!Egy gyermek élete nem kényelmi,meg ostoba fantazmagoria kérdése.Az egy ugyanolyan emberi lény mint mi magunk....ezt azéert nem kellene elfelejteni.
Több dolog: itthon számos rémtörténet kering szülészeti körökben otthonszülésekről. Ezek egy része "téves", mert nem az történt, nem úgy, stb... Más része a felkészületlenségra számlájára írható - kórházi szülésznő felkészülés nélkül ne akarjon bába lenni. És persze vannak a tényleg problémás esetek, itthon és külföldön is. Ha a bábapraxis különös veszélyeket hordozna, biztosan nem lenne életképes Ny-Európában.
A konkrét esetről keveset írsz. Általánosságban kis infó: A gyerkőc "elakadni" előrehaladott kitolási szakban tud. Ott már semmiféle műtét nem segít a babán, onnan már csak előre van út. Amíg császár végezhető, addig a dolog -extrém eseteket kivéve- "ráér", legfeljebb később lesz meg a baba. Hogy a császárt pár perc konzultáció vagy egy 20-25 perces beszállítás előzte-e meg, annak -korrekt eljárás esetén- nincs jelentősége.
Kedves Petike, akár vissza is olvashatnál, megvan a válasz, de most van kedvem leírni.
Bármit is agyalhatunk emberileg, orvosilag, az a számszerű tapasztalat, hogy megfelelő gyakorlat esetén a tervezett (így megfelelően gondozott várandósságot követő, megfelelő szakemberrel, bábával kísért) intézményen kívüli szülések eredményessége a statisztikai hibahatáron belül egyezik a hasonló kockázatú szülések intézeten belüli statisztikájával. A két szülési mód másképp működik, azonos felkészültség esetén hasonló objektív eredményességgel. A legfontosabbnak a nőnek kellene lenni. Ő hogyan érzi magát biztonságban, hogyan képes leginkább működni.
Jó lenne ha összeszednéd magad, és kicsit nyitnál a szűk látókörüségeden ;-).
Egyébként érdekes tapasztalatra lehet szert tenni egy több hetes léböjtkúrával minden szinten. Már szinte nem is akar enni utána az ember, csak a agsztronomiai vágy hozza vissza szinte a "való világba". De ez más téma, és nagyon is OFF....
