Az Esca-ra agrotecnikai védekezésként gyakran említik, hogy kerülni kell a mechanikai sérüléseket. Ez lehet akár a támrendszer drótjának bedörzsölése a szőlő karjába is. Ezt viszont elég nehéz elkerülni a magasművelésű szőlőnél.
Vegyszeres védekezésnél elsősorban a megelőzést emelik ki. A gombaölő szerek közül a Mikal C64 (efozit-Al+réz), Folicur solo (tebukonazol) , ill. a már bevont Folicur Multi (tolifluanid+tebukonazol) leírásában említik hogy hatékony karelhalások ellen. Szintén említik a vessző- és karelhalások elleni mellékhatást a folpet-tartalmú készítményeknél. Persze meggyógyítani már nem lehet a pusztuló tőkét, de talán a terjedését le lehet lassítani az ültetvényben.
(Pl. milyen jó lennel, ha lenne Mikal 75 WP (efozit-Al+folpet) :)
Azóta még jobban odavan, ez már megállíthatatlan/tudtam is/...a napokban levágom a vesszőket és szépen elvágom a törzsét, aztán majd valamikor kiásatom a férjemmel a gyökerét...
Akkor nem tudom mi ez, de Dithan DG-t használok/használtam egyébként is , elvileg segíteni kellett vona neki...?Nem tudom, most már úgy is mindegy:-((
Lehet, hogy azért.... Mármint mert roskadásig van terméssel. Ezek a lappangó betegségek kiváltására kell egy stresszhelyzet, amire tökéletes katalizátor egy túlterhelt tőke. (Vagy egy szárazság, vagy hosszabb hőség, de ezeket mind rosszabban bírja, ha 5-8 kiló szőlő csüng tőkénként.)
Szerintem ez nem ESCA. Hasonlók a tünetek, de nálad én nem látom a képen az annyira jellegzetes "tigriscsíkos" levélzetet.
Szerintem ez szőlőorbánc. Nyugi, ez is kiviszi a tőkét - viszont lehet ellene védekezni pl. Dithane-nal, 3-4 leveles állapotban és 25 cm-es hajtáshossz környékén.
off A monilia sokkal inkább terjed milliónyi spórával a szél közvetítésével, mint metszőollóval.
Most eléggé csapadékos és hideg tavasz volt, ami kedvezett a fertőzésnek. Védekezés: elszáradt ágak,gyümölcsmúmiák le - rezes lemosás - hideg időben a triazolok lassan hatnak, így inkább Chorus, virágzás közepén végén Topas v. Systane. Én ezek mellé is teszek kontakt partnert. Orthocid/Merpan, ha még van, vagy legalább egy Dithanet.
Egyébként nálam is a monilia jegyében zajlott a tavasz, pedig permeteztem a meggyfákat. Asszem szert kell váltanom és ősszel is lepermeteznem egyszer, majd tavasszal az eddigiekhez képest egy kicsit korábban szórni a szert (sajnos idén a lemosózás is elmaradt, lehet, hogy ez is közrejátszott).
ne haragudj,leírod hogyan kell fertőtleníteni a metszőollót?nem szeretném én sem elfertőzni a szőlőimet,fáimat.
tavasszal ostoba voltam,és a moniliás őszibarackfát megmetszettem,majd megmetszettem vele a meggyfát,úgyhogy az is moniliás lett sajnos.így a tavasz a monilia jegyében zajlott.
Hát nekem is ez a legnagyobb bánatom,hogy az ereje teljében lévő tőke pusztul el minden előjel nélkül.Ráadásul roskadásig van terméssel.Mondjuk most mindegyik-))).
Tavaly még én is úgy tudtam hogy 20-30g/10 liter de én csak azt tudom mondani a mi most van a tihovit jet csomagolóanyagjára írva hogy 80-120g/10 liter.
Szóval már a vasárnapi permetezést sem tihovittal végeztem épp azért, mert most nem világos a dózis aránya számomra.
fefe73: Nálam is tavaly óta van ez a nyavalya, eddig hírét se hallottam (a tőke, amit megtámadott, nagyságrendileg 30 éves).
Ferig: Azt nem tudom, hogy fajtaspecifikus-e, eddig ez az egyetlen ilyen tőke az egész udvarban (a környéken járva-kelve sajnos látok itt-ott ilyen tigrismintás levélzetet...). A tőkék nagyjából egy méterre vannak egymástól. Az idén tavasszal a metszést - mint olyan sokan ebben az országban - nem fertőtlenített ollóval végeztem, tehát elképzelhető, hogy esetleg átvittem a betegséget, de ennek egyelőre még nincs tünete. Azóta kitanultam a fertőtlenítés mesterségét, de hogy ezzel mennyire vagyok elkésve, majd kiderül... Mivel eddig szó sem volt ilyen bajról, nem foglalkoztam a szerszámok fertőtlenítésével, de úgy látszik, ezt is meg kell szokni...
A legnagyobb baj az egészben, hogy a dolgok jelen állása szerint nagyjából úgy vagyunk ezzel a kórsággal, mint az orvosok a gyilkos galóca által megmérgezett emberrel!!! Csak nézem tehetetlenül, hogy pusztul el a tőke, amit édesanyám ültetett... :-( Annyi vigaszom talán még lehet, hogy tanulva a tavalyi esetből és felkészülve a legrosszabbra, ami be is következett, ültettem vesszőt erről a tőkéről, meg is eredt pár darab. Ezekkel tudom ugyan pótolni a kipusztultat, de mivel már a fertőzött tőkéről származik, kétséges, hogy milyen jövő elé néznek szegények... Majd meglátjuk!
Más körülmény alatt mit értesz?
Nem tudom, hogy miképpen és honnan, hogyan fertőződött meg ez a tőke, de most már nincs is túl sok jelentősége, igazán csak arra kell figyelnem a jövőben, hogy ha bármikor hozzányúlok a szőlőkhöz, akkor mindig rendszeres fertőtlenítés mellett végezzem a munkát!!!
Az interneten fellelhető angol nyelvű cikkeket is figyelembe véve, ebben a témában ez a legrészletesebb, legátfogóbb, legkomplexebb anyag, amivel eddig találkoztam.
Cím és szerző:
SZÕLÕ LEROMLÁS, KORAI TÕKEELHALÁS
dr. Dula Bencéné, Heves Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat
Mindezek után mit tehetnek a szõlõsgazdák a korai tõkeelhalások megelõzése érdekében?
Kifogástalan minõségû, egészséges szaporítóanyag ültetése. (E tekintetben jelenleg kiszolgáltatott helyzetben vannak. Azt ültetnek, amit kapnak. Minõségi ellenõrzésre, kifogásra nincs mód.)
Az ember által befolyásolható stressz hatások mérséklésével segíthetik a tõkéket az idõjárási szélsõségek elviselésére, pl. legalább 5 éves szántóföldi mûvelés alkalmazása az újratelepítés elõtt, jó fajta megválasztás, szakszerû talaj elõkészítés és telepítés, minél kevesebb metszési sebzést okozó mûvelésmód választása, kíméletes terhelés, termõegyensúly tartása, harmonikus növénytáplálás, gondos növényápolás.
Ez a szemétláda rohadtul nem fajtaspecifikus de annyira nem,hogy tavaly fehéret vitt ki ,most meg a merlot-ból egyet.Nálam kb 30 méterre voltak egymástól és nem is egy sorban.
Sajnos mikor én érettségiztem nem volt kötelező az idegen nyelv -)).Annyi lejött a képekből hogy tutira esca a betegség.Nagyon jellegzetesek ezek a tigriscsíkos levelek.Nem értem mit írnak itt,de jó lenne tudni,hogy mi a teendő ilyen esetben.
Mi a tapasztalatod, fajtaspecifikus? Közel vannak ezek a tőkék egymáshoz? (Egymás mellett, vagy távol egymástól?) Biztosan emlékszel, hogyan metszetted meg a szőlőd. Átvihetted a fertőzést metszéssel, vagy más körülmény is közrejátszhatott?
Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni a hozzáértőktől,hogy lehet-e tenni valamit az ESCA ellen? Én 12 éve szőlészkedek de csak tavaly és idén láttam ilyet először és sajnos most, hogy elkezdtem figyelni a hegyen mások szőlőjét is,hát igencsak durva a helyzet.Szinte mindenkinél van egy-két tő ami teljesen elpusztult.A faterom még sose látott ilyet.Ez valami új kórság?
Plusz nekem is szerepel két nagykernek az árlistájában is. A kiskiszerelést nem mindenhol jelölik, fogalmam sincs, hogy miért.
Bár a Bayer elég korrekt módon egy csomó mindenből csinál kis kiszerelést is. Pl. Envidorból, Calypsoból vagy Teldorból is csinál 1 ampullás kiszerelést is (pici dobozban 1 ampulla+tájékoztató), 10-20 liter vízhez.
No, hízik kicsit a májam, hogy az első reakciókkal ellentétben és kitartottam a _NEM_ lisztharmat mellett, és vmi más okot kerestem a repedésre. Ellenben felénk (Baranya) nagyon durva lisztharmat támadás van, Villányból komoly termelő panaszkodnak, hogy kis túlzással 2 naponta permeteznek és hatástalan. Nálam, (Mecsekoldal) derekasan állja a szőlő, de két szomszédnál is tombol, így elég nehéz eredményesen védekezni. Írta korábban scsaba a Falconról, h. van 50 milis kiszerelésben is a gyártó honlapján (<a href="http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@27@@243117336" target="_blank">Falcon</a>) viszont nem szerepel. Tényleg van ez?
Szerintem sincs idegesítőbb, amikor az ember éves munkája, metszés-permetezés kb. 10-15 perc alatt oda...
Külföldön (pl. a szomszédos Ausztriában) már régóta használnak intenzív almaültetvényekben jéghálót.
Ezt valahogy így kell elképzelni: http://www.koroskabel.hu/agrifrucht/index1.html
Az usákoknál pl. Michiganben pedig teljesen simán, Raschel hálót húznak ki a sorok fölé.
Ha ilyen szélsőséges marad az időjárás, akkor sajnos minden évben lehet számítani jégverésre. Ezt a technológiát szerintem szőlőben is lehet alkalmazni. Persze, nem 5-10 hektárokon, de a néhány száz négyzetméteres hobbi-ültetvényekben mindenképpen. Raschel hálóból egy 8*50 m-es tekercs kb. 20000 Ft. ezzel 400 m2-t lehet takarni. Kordonos művelésnél minden második oszlopsort kellene meghosszabítani valamivel (vagy új telepítéseknél eleve hosszabbat használni), Horganyzott drótból meg huzalfeszítőkből meg lehet csinálni a vázat, ez jeletkezne még plusz költségként. A meterológósok már egész jól tudják prognosztizálni a jégesőre való hajlamot, ilyenkor arra a pár napra ki kell feszíteni a Raschelt a szőlő fölé. Ez nyilván csak akkor kivitelezhető, ha az ember közel lakik a szőlőjéhez, vagy a szőlő egyenesen a hátsó kertben van... :) De használható a háló árnyékolásként is az átkozott 40 fokos melegekben is. Tavaly rengeteg napégett fürtöt láttam. (Mondjuk nálunk homok van, ami nagyon fel tud hevülni)
A hálónak (mint majdnem minden műanyagnak) a nap UV sugárzása a legnagyobb ellensége. Az élettartamát tekintve, ha csak a jégveszélyes hónapokban hasznájuk, akkor simán 8-10 éig is jó egy háló. Vagy még tovább is. Nekem a fóliaházakon negyedik vagy ötödik éve van fent ugyanaz a háló folyamatosan áprilistól szeptemberig, és még semmi baja, néhány szakadástól eltekintve, mert beakadt valahova én meg megrántottam.
