Nem tudom, hog mi az amit én nem mondok ki. Szerintem kimondok mindent.
Én a borba való vegyszer adagolásáról beszélek.
Nem mellesleg a mi szőlőnkben nem programszerű a növényvédelem. Felszívódó szerekhez is csak a legeslegvégső esetben nyúlunk, ha a növény egészsége olyan kockázatnak van kitéve. De direkt nem akartan erről beszélni, mert a téma szempontjából ez irreleváns. Konkrétan csúsztatásnak és logikai bukfencnek tartom a borba való rézgálic adagolásának a témájához a növényvédelem citálni. Ha egy erzed grammal is csökkenteni lehet az élelmiszereinkbe rakott vegyszert akkor van értelme csökkenteni. Akkor is ha gigatonnról csökken egy nanogrammnyit.
Értem én, alapvetően jogos amit leírsz. Ami nekem viszont kevéssé érthető, sőt kissé farizeusi megközelítésre vall, hogy kijuttatok a szőlőre több kilogrammnyi rézvegyületet és más szintetikus kemikáliát, tipikusan megelőzés jelleggel, akkor nehezen érthető, hogy a borba csak az esetlegesen kialakult, bekövetkezett borhiba gyógyítására az 1 grammnyi rézvegyületet miért ne tehetném bele, ha ennek kb. az ezerszeresét megelőző jelleggel (nem esetileg kuratív módon) kiszórtam rá. Még akár érthető is lehet ez a szemlélet, de akkor az lenne a tényleg korrekt megoldás, hogy rezisztens szőlőfajtákat kell telepíteni és akkor nemm kell "a szőlőbe 100 ezer gigatonna nukleáris hulladékot kiszórni". Ilyen esetben ezt az álláspontot teljesen vállalhatónak mondanám én is.
Ugyanakkor tudom, hogy amit én itt feszegetek, úgy sem fogod kimondani. Végül is különbözőek vagyunk és ez így is van rendjén.
Én nem lihegek túl semmit. Én sem a szőlőbe, sem a borba feleslegesen vegyszert nem szórok, nem locsolok. Az, hogy a szőlőbe 100 ezer gigatonna nukleáris hulladékot szórunk ki az szerintem még nem indokolja azt, hogy a borba akár egy nanogram rézgálicot rakjak... ha egyszer nem kell.
Van előttem egy pohár bor... az én döntésem, hogy megiszom olyannak amilyen, vagy kiöntöm és nem iszom meg. Az én döntésem, hogy rakok-e bele vegyszert avagy sem. Ezek a döntések teljesen függetlenek attól, hogy előtte mondjuk végigsétáltam az autópálya mellett és beszívtam egy raklap mérgező anyagot.
Ez ugyanolyan elvi kérdés, hogy még egy ganés, koszos putrinegyedben sem dobok el szemetet, még akkor sem ha az én szemetem a már földön heverő szeméthez képest elenyésző lenne. Egyszerűen azért mert ha tehetem (és ugye tehetem) akkor nem szemetelek. Akkor sem szemetelek, ha pontosan tudom, hogy mögöttem jön a takarító meg a kukásautó, akkor sem szemetelek, ha tudom, hogy senki nem lát, akkor sem szemetelek, ha tudom, hogy ezzel nem ártanék senkinek. Egyszerűen engem így neveltek, ezt tartom helyénvalónak és nem okoz nekem elviselhetetlen terhet at, hogy nem szemetelek.
Pontosan ugyanezt mondom a borok vegyszerezésére. Ezzel együtt te is és bárki más is szívetek joga szerint annyi vegyszert lapátoltok a boraitokba amennyit a kedvetek tartja. Én ezzel együtt persze masszívan és következetesen kampányolok a mellett, hogy a kereskedelembe jutó borok esetében az ilyen vegyszerezés tényéről a fogyasztónak legyen joga tudnia és legyen joga saját maga meghozni a döntést, hogy akarja-e avagy sem.
Hangsúlyozom, hogy bármely más kereskedelmi élelmiszerbe rézgálicot raknál akkor törvényi kötelezettséged lenne feltüntetni, hogy E519-et tartalmazhat. A bor esetében ügyes lobbistáknak köszönhetően a fogyasztónak nincsen joga tudni ezt.
Látom kellően elbeszélünk egymás mellett, ezért nem akarom a témát túllihegni, de mivel kicsit parasztvakítás íze van szerintem a dolognak ezért mégegyszer összefoglalom az álláspontomat.
A vitatott mennyiségű réz SOKSZOROSÁT juttatjuk ki a szőlőre peronoszpóra ellen, aminek egy része akarva akaratlanul belekerülhet a mustba/borba. Lehet más kontakt fungicidet ellene használni, de véleményem szerint ezek sem kevésbé kockázatosak a maradékanyagok tekintetében.
Ha körültekintően, nem túladagolva tesszük a réz szulfátot a borba, akkor annak a döntő többsége oldhatatlan csapadékként kiválik, tehát nem marad oldott, felvehető formában (erről le is fejtik).
Lehet itt a nem teszünk vegyszert a borba szlogeneket hangoztatnunk (én sem vagyok a borok vegyszerezésének a híve, nem is vagyok vegyipari cégek bújtatott vagy nyílt ügynöke), de szőlőnövényre a vegyszerek tömkelegét (nem csak felszívódó, hanem kontakt fungicid is az!) juttatjuk ki, amelyek nem minden esetben bomlanak le maradék nélkül. Tény, hogy nem feltétlenül kell vagy lehet kritikus évben a szőlőt minden betegségtől megvédeni, de egy átlagos évjáratban, az ésszel végrehajtott növényvédelem is sokkalta nagyobb mennyiségű növényvédőszer kijuttatását jelenti, mint ami más növényi kultúra legtöbbje esetében szükséges.
Az ízt vagy a mag érettségét nem nézed? Van hogy a melegben beaszalt szőlő 23°MM-osan is érettlen és van hogy gyönyörű érett 19°-osan is. Szerintem a cukorfok önmagában nem meghatározó.
Nem mondtam hogy kell, de szerintem sokkal finomabb lesz ha érett szőlőből készítünk bort. Nálam az érett kékszőlő 21-es mustfoknál kezdődik, de a 22-23 közti mustfokot tartom ideálisnak... persze én a saját számíze szerint készítem a boraimat...
Tényleg nem akarok vitatkozni erről, mert pontosan tudom, hogy nonszensz ebben a témában konszenzusra jutni.
Ha nem muszáj, nem kényszer akkor nem pakolok a saját szervezetembe önként és dalolva mérgező vegyszereket... vagyis rézgálicot sem innék, még kis dózisban sem
Ha egy borom fingszagú lesz és ez nem kezelhető vegyszerek nélkül akkor az a bor nem bor. Én egyébként a növényvédelemmel is így vagyok... ha brutális mennyiségű felszívódó fungiciddel kellene megküldenünk a szőlőt azért, hogy legyen borunk akkor inkább ne legyen borunk. Mert bort nem _KELL_ minden évben, minden szőlőből csinálni... szerintem bort készíteni egy lehetőség. 100-150 éve ezt még elfogadta (és nem is volt olyan profi a vegyipar) mindenki és volt is elképesztő ingadozás az egyes évjáratok mennyiségében.
Manapság meg fel vagyunk háborodva ha nem jön le mililiterre és ízre évről évre ugyanaz a bor...
De ha van egy egyébként igéretesnek mutatkozó borom, ami menet közben fing szagú lesz, nem fogom csakazért is kiönteni, vagy jobb esetben a szivacsoknak odaadni, nem azért dolgoztam egy éven át. Egyszerüen megpróbálom megmenteni. Erre a levegőztetés nem mindig megoldás. Véleményem szerint egy ilyen borba adagolt 0,5-1,0 g/Hl CuSO4x5H2O nagyságrendileg kisebb kockázatot rejt a szervezetre nézve, mint egy járványos (pl. 2010-es) év fokozott növényvédelme után a gyümölcsön(-ben) megmaradó szermaradványok és bomlástermékeik.
Neked kilencmilis stukkert tartanak a fejedhez, hogy fingszagú bort igyál.
Az, hogy mi mérgező és mennyire az egy izgalmas téma. Én csak azt mondom, hogy ha nem kell, akkor nem tolnék a szervezetembe feleslegesen semmilyen mérget.
A vegyszerezéssel kapcsolatos nézeteimre és gyakorlatomra ez nem adekvát válasz. Lényegében megismételhetném GYORGY45 legutolsó hozzászálásák e tárgyban.
Ellenben a fingszagú bort én nem szeretem meginni, ha egyszer véletlenül az lett.
Egyébként a kén-hidrogén meglehetősen mérgező gáz!
Szerintem nem _KELL_ Enni kell, inni kell, lélegezni kell, gyereket nevelni kell, dolgozni kell... de bort csinálni nem kell. Én ha egy bor gatya akkor azt lepároltatom és nem felpancsolom... de én ebben a kérdésben eléggé koczka vagyok és rendszeresen vívom ki a vegyipar rajongóinak a dühös gyűlöletét.
Szerintem ha büdös a bor akkor fejtések, levegőztetés és türelem a megoldás és ha ezek sem segítenek akkor mehet az üstbe kifőzetni. Az is szesz :) az is jó.
Fater toxikológus :) gyerekkorom az eldéötvenes kisérletekről szólnak... nekem a jézuska is hipofízismetszetet hozott és fater patkányt boncolni taníttt meg nem horgászni :) Szóval én így tudom... de lehezt más terminológia is használatos.
A KUPFAT-kérdéshez még annyit had szóljak hozzá, hogy a körültekintően, azaz nem túladagolt szer a kén-hidrogénnel csapadékot képezve leülepszik és lefejthető, ill. le is fejtendő róla a bor. Tehát ha nem adagolunk feleslegben, akkor lényegében nem marad oldott Cu2+. Egyébként növényvédelemmel is jócskán juttatunk ki a szőlőre rezet, amiből kerülhet némi oldott formába is az erjesztés során. Persze sokan idegenkednek a réz mint fungicig felhasználásától, de kérdem én: mennyive jobb más gombaölőszer, aminek bomlástermékei sem feltétlenül jámbor anyagok? Amúgy a réz eszenciális mikroelem, az más kérdés, hogy a túlzott adag már mérgező, de ez szerintem hasonlóan van sok más eszenciális elemmel is.
Az LD50 értékre visszatérve, azt testsúly kilogrammra vonatkoztatják, nem pedig abszolut értékben értendő.
Esetenként, száraz és forró években nálam is fordult elő kén-hidrogénes bor. Fémion bevitel miatt én is idegenkedtem a KUPFAT használattól, de hiába levegőztetve fejtettem többször is, de többnyire nem múlott el, csak mérséklődött, és cserébe gyümölcsösségéből is vesztett.
Nem az a megelőzés,ha mindenfélét rakunk a borba előre,hogy ne történjen semmi.Probléma esetén az ok megállapitása vagy megállapittatása és az annak megfelelő intézkedés vagy eljárás megtétele szükséges.Ez is csak indokolt mértékig.
Szinte kivétel nélkül úgy kerülnek forgalomba ezek a szerek (meg minden más is), hogy a legjobb esetben is csak LD50-et (az adott kísérleti állatállomáény 50%-át garantáltan kinyíró dózis) mérnek. Hosszú távú, több évtizedes hatást vagy karcinogenitást (rákkeltő hatást) csak a a legfelsőbb kategóriás gyógyszereknél mérnek. Az ilyen kísérletek borzasztóan drágák és melósak.
Emiatt a cévitamin és a krómkénsav közötti mezsgye megllehetősen széles... Hogy frappánssan fogalmazzak, csak az egészen agyalágyult ember rak a saját borába olyan vegyszert amiről pontosan tudható, hogy mérgező. A kén sem egy egészséges dolog, de az az egyetlen amit éppeszű ember a borába belerak.
Ez egészen pontosan réz-szolfát, népies nevén rézgálic. 8-10 gramm már halálos belőle. Tartósítószerként is használatos, a kovászos uborka roppanósabb és szebb színű lesz tőle. E519 az élelmiszeriprai kódja.
Használja bárki bátran... csak ne legyen illúziója, hogy egy teljesen ártalmatlan szert rak a borába.
