A szőlőt sűrű szövésű hálóval takarom le érés idején. Garantáltan véd a seregélyektől és még környezetbarát is. Persze nekem könnyű, mert csak néhány tőke szőlőm van. A darazsak nem szoktak nagy károkat okozni nálam. Habár a Csaba gyöngyét imádják, így próbálom július végén leszedni a fürtöket.
Nálam a cseresznénél meggynél az alábbi elektromos riasztó a seregélyekre bevált. Ha jól emlékszem kaposvár környékén laksz a Kália áruházban kapkató ettöl olcsóbban. Csak arra vigyázz két tipus van az egyik a seregélyeket a másik a galambféléket riasztja.
Bocs ha butaságokat írok, de kezdő vagyok e téren.
Minek a szövet?
A pergola kb 4x4 m alapterületű. Az egyok sarki oszlopa mellet fut az említett gyökeres telepítésü szőlő.
A másik oszlop mellet van egy idén ültetett hajtatott vessző, ennek kb 1 m növekedése van.
Mire a 2 tő befutja árnyékoló módon a 4x4 m felületet az szerintem nem 1 év.
Erre az időszakra gondolva tettem fel a szövetet.
Amikor metszeni kell akkorra leszedném a szövetet.
Én úgy gondolom, hogy a szabályos metszés a jó termés miatt kell. nekem az elsődleges cél az árnyékolás, tehát csak módjával metszem (minél gyorsabban fussa be a felületet)
Ha a szőlő árnyékolás végett kell, akkor minek a szövet? Április végétől árnyékol (hamarabb minek?) október közepéig (tovább minek?).
A szőlőt minden évben metszeni kell, alulról könnyebb.
Nem biztos, hogy kapaszkodni tud, egy vihar átrendezheti a hajtásokat.
A hó magában nem veszélyes, hiszen a hajtások nagy részét úgyis le kell vágni, inkább a hőmérsékletingadozás, olvadt vizes, illetve belefagyott kar nem sok jóra vezet.
Kerti pergolámat elsősorban árnyékolás végett befuttatnám szőlővel.
Az elültetett szőlőnek a vesszője már elérte a pergola tetjét, sőt már 1,5 m hosszúságban el is indult rajta.
Nyár elején a pergola tetjét beborítottam sűrű szövésű belátást korlátozó zöld műanyag szövettel, melyet kerítésekre szoktak rákötözni, a hőség ellen.
Kérdésem, hogy ezen szövetre ráengedhetem a szőlőt, meg tud-e ebben kapaszkodni, illetve ha cca 1-2 év múlva leszedem a szövette, nem teszem-e tönkre ezzel a már akkorra kifejlett szőlőt?
További aggodalmam, hogy télen a hó egy ideig nyilván fennmarad a hálón , ezáltal betemeti a rajta fekvő szőlővesszőt. Nem fagy-e el a vessző emiatt?
Bár, ahogy írtam, csak nagyon kicsi esélyt adtam neki, hogy (nem is látható) lisztharmat okozza a repedést, kipróbáltam, mert ennyit megér: Thiovittal megszórtam a fürtöket.
Ez két napja történt, azóta ugyanúgy esik az eső, és mégis, meglepődve láttam ma, hogy gyakorlatilag megszűnt a repedés. Alig találtam egy-két ilyen szemet.
Csak el ne kiabáljam. Mindig azt kérdeztem magamtól: az nem lehet, hogy nagyapám olyan szőlőt nevelt volna, amelyik soha, de soha nem tud beérni, mert minden szem kireped. Mit csinálhatott vele évtizedeken keresztül? Valószínűleg ezt.
A Csépi muskotály korábbi neve N 127 volt. Termőképessége, termésbiztonsága kiemelkedő, fagytűrő képessége kitűnő. Fürtjeinek mérete közepes-nagy. Fürtszerkezete kedvező, fürtje laza-közepes. Bogyója nagy, lapított gömbölyű, héja vastag, repedésre nem hajlamos. Bogyóhéjának alapszíne zöld, napos oldalán rózsaszínnel mosott. Lisztharmattal szembeni ellenállósága jó, szürkerothadásra nem hajlamos. Szárazságtűrése jó. Kiemelkedő fagy- és téltűrése, jó peronoszpóra- és lisztharmat-toleranciája alapján a szélsőséges termőhelyi adottságú területekre való.
Mit szól ehhez a tőke? A Guyot metszésnél is levágjuk minden évben a vesszőket, csak egy félszálat hagyunk. Annyi a különbség, hogy a metszést nem tavasszal csináljuk hanem már ősszel a terméssel együtt.
Köszönöm a figyelemfelhívást. Úgy tűnik a lényege az eljárásnak az, hogy a víztől megfosztva, a fürtben lévő egyéb alkotóelemek javára tolódik el az arány. Felmerül a kérdés, nem lenne-e elég ehhez levenni a fürtöt, bár tudom, hogy a vesszőben lévő anyagokból még szívódhat fel a fürtbe. Node mi van, ha hiányzik a hordozóanyag az az, a víz?
Újabb kérdést vethet fel, hogy egy-két év múlva mit szól ehhez a tőke?
Azt szeretném kérdezni, van-e valakinek Bakator és/vagy Mustosfehér szőlője, s tudna-e esetleg (majd, ősszel vagy koratavasszal metszés után) oltáshoz való vesszőt adni belőle (viszonylag nagyobb mennyiség, mindkét fajtából kb. 100 érett vessző kellene...).
Előre is köszönöm! (A meghálálás módját pedig majd megbeszéljük.)
A Cserszegi fűszeres fajta friss fogyasztásra mennyire alkalmas? Tudom, hogy nem csemegeszőlő. Még sosem találkoztam ezzel a fajtával, csak a borával, de az nagyon-nagyon ízlett. Kíváncsi vagyok, hogy magának a szőlőnek milyen íze lehet éretten. Nagyon szeretem a fűszeres, muskotályos ízű fajtákat.
Erről a módszerről már olvastam valahol régebben és szerintem az egész csupán egy kényelmesebb változata a szalmabor készítésnek... Én személy szerint nem alkalmaznám, mivel szerintem hosszútávon nem tesz jót a tőkének, ha idő előtt megszabadítjuk lombfala nagy részétől. De kíváncsian várom, vajon segít-e a kirepedés ellen.
És az egész haszna szerintem - ha jól értem -, hogy egy-két hét ráhagyással olyan túlérési jegyeket és koncentrációt tudnak elérni, mintha egy hónapig (vagy tovább) fent hagynák a termést. Ebben az értelemben csökkenti az eljárás a töppedt szőlő előállításának termelési kockázatát.
Ja, és a cikk alapján az derül ki, hogy nem éretlen/félig_érett szőlővel csinálják, hanem a normál szüret idején vágják el, s egy-két héttel később szüretelnek, ezeket hasonlítják össze a szintén később (egy-két hét, azaz a kontroll szüreti időpontja egybeesik - logikusan - a d.m.r. szőlő szüretével) szüretelt le nem vágottal...
Az, hogy én erről a D.M.R módszerről még nem hallottam, nem jelent semmit, de meglehetősen szkeptikus vagyok az eredményt illetően. Mindenesetre, ha kipróbálod feltétlen tájékoztass a végeredményről.
Az rendben van, hogy az érett fürtöt, levágva a vsszőről, el lehet tartani egy-két hétig, de a félig érettet?
Sajnos érés közeli állapotban kívülről is fel tud venni vizet a bogyó, azon nem lehet segíteni. A Cardinallal az a fő baj, hogy ha sok víz van a talajban, akkor még megázás nélkül is ki tud repedezni, mert túl sok vizet szív fel.
Ha korábbi (gyógyult) lisztharmat fertőzést egyébként könnyen fel lehet ismerni a megmaradt varasodásról. Ez a heg az ami rugalmatlan, és könyen kireped. A Cardinálnál azonban az egészséges bogyók is repedeznek.
Nem dugvány, oltvány. Nem írtam, hogy saját gyökerű.
Bár van saját gyökere is, valamikor úgy 15 éve le lett bújtatva tőkepótlási célból egy vessző, de az új tőke pár év alatt elhunyt, viszont a lebújtatott részben megfordult az áramlási irány, szépen megvastagodott, és így gyakorlatilag két töve van a tőkének.
A szomszédomnak van egy július végén/augusztus elején érő, sárga, muskotályos ízű, nagyon édes csemegeszőlője. Szerintetek milyen fajta lehet? Azt mondja nem Csaba gyöngye. Pár nap múlva fog érni, akkor majd teszek fel róla képeket.
