Na hát akkor ez mégiscsak pótlás :) így már más a leányzó fekvése. Persze így működhet; és sztem nyugodtan válaszd a gödörfúrós megoldást; bérelni eszközt, 2 ember egy hétvége alatt ki kell fúrja ezt, tápanyagot is tudsz juttatni és töredékéből megvan mint az ásás.
4, max. 5 kontaktszeres permetezéssel könnyedén megvédheted+1 rovarirtó is szükséges lehet, mert a cserebogarak szeretik(ez elhagyható, ha nincs bogárinvázió)
Sok helyen nem nagyon lesz konkurencia, mert már sok éve kipusztulttak a tőkék, vannak szinte üres oszlopközök. Amúgy negyven év körüli az ültetvény.
Már csináltam ilyen besűrítést, kevésbé tőkehiányos öreg ültetvényben, és ott is gyönyörűen kifejlődtek a kis oltványok, idén már 4 m körüli hajtásokat produkáltak, most már szinte mindegyiknél tudok törzsnek is hagyni. Ráadásul az gödrölés, trágyázás, műtrágyázás nélkül, csak hidrofúróval lett eltéve.
Legalább jobban törekszik a kicsik gyökere lefelé. Nem a sűrű térállás ideológia játszik, hanem az, hogy a legkiemelkedőbb területemben nagy kincsnek érzem az öreg tőkéket, semmiképp sem akartam őket kivágni, viszont sok a hiány.
Igen megbízható fajta, jól bírja a terhelést. Nálam szeptember végére eddig mindig, még kedvezőtlen időjárás esetén is, beért 20 cukorfokkal. A fehér szőlőim közül ez nyújtja a legnagyobb termésbiztonságot. Egy gyengéjét tapasztaltam, az pedig a virágzás körüli hűvös esős idő. Ilyenkor rosszul kötődik, bár tudom, hogy ez minden fajtára jellemző.
A belőle készült borról nem tudok véleményt mondani, mert más fajtákkal keverve készítek fehér bort.
BZoltán és Rambó véleményére én is figyelek, sőt mindenkiére.
Amit írtam, azt a GATE Kertészeti Tanszéke publikálta a szőlő fenológiai fázisairól.
Nem tudom, hogy a tápanyagok (vissza)áramlása meddig tart, de a mély-nyugalmi állapotban biztos nem áramlik semmi sehova.
A tartalék anyagok képzésének folyamatáról azt olvastam, hogy az július első felében kezdődik és október közepéig tart. Ebből valószínűleg az is következik, hogy a tápanyagok október közepéig a helyükre kerültek.
Hát akkor ez nem pótlás.... megmondom őszintén Bálint, én ezt nagyon rizikósnak érzem. Egy beállt ütletvényt (tényleg mi az életkor a sortáv?) besűríteni, ahol a meglévő tövek gyökérzete teljesen benőtte a most beültetni kívánt zónát, hát eléggé nagy hendikeppel indulnának az új tövek, már ha egyáltalán megerednének. Akkora a gyökérkonkurencia az idős beállt tövek által, az árnyékolás a vegetációban, hogy nagyon életrevalónak kell lennie az új tőnek, és akkor nem beszéltünk még a 20-30? év korhátrányról... Láttál ilyet máshol, csinált már vki ilyet, van referencia? Hogy eredt, hogyan maradt meg későbbi években? félmilla csak oltványra meg még több százezer a telepítésre egy ilyen bizonytalan dologra... ér ennyit ez a sűrű térállás ideológia?
(én 8 évvel az első pár sor cirfim telepítése után 2x1 m kordon; be akartam tenni új sorokat 1X1re de már akkor is lebeszéltek a kutatóból az árnyékolás és a gyökérkonk. miatt)
Szóval én ezt nagyon meggondolnám, és esetleg ha mindenáron akarod, inkább alanyvesszőt tennék le (sokkal olcsóbb, jobban nő, könnyebb telepíteni) és ha megeredt jól akkor átoltani.... de a döntés a tiéd, majd érdekelne mit csinálsz és mi lesz az eredménye.
Pontosan. Idén melós és drága volt a növényvédelem.
Szerintem kétféle termelőnek okozott különösen nagy problémát növényvédelmi szempontból az idei év. Azoknak a kistermelőknek akik bérpermeteztetnek és kiadják ezt a munkát külsősökek akik vagy mennek jó időben jó szerrel vagy nem. A másik csoport pedig azok a termelők akiknek túl nagy / fregmentált területeik vannak a növényvédelmi rendszerükhöz képest és ezért nem tudtak időben és ott reagálni ahol kellett volna.
Nem kell itt várni semmire, lombhullás után nyugodtan el lehet kezdeni a metszést, de felesleges sietned, mert a te szőlődet 3 hét alatt ki lehet metszeni.
Még egy kérdésem van. Mit kell érteni a "semleges" ízen? Azt gondoltam, hogy ez viszonylagos érdektelenséget, jellegtelent jelent, amelynek nincs különösebb élvezeti értéke.
De így zavarosank tűnt, hogy azt írják egy szőlőről, hogy semleges ízű, de finom aromájú. Hogyan kell akkor ezt érteni?
Köszönöm, namost akkor itt van a dilemma, amit te írtál, az majdnem szöges ellentéte a másik változatnak, miszerint az első komoly fagyokat kell megvárni, vagy a téli napfordulót (BZoltan illetve Rambo). Az ösztöneim mondjuk az utóbbit súgják. Számomra az a kérdés, hogy tápanyagvisszaáramlás meddig van a törzs, gyökekerek felé.
Szeretnék, illetve már telepítettem néhány szőlőoltványt. A rezisztens vagy eközeli fajták érdekelnének mint a Palatina, Pölöskei muskotály, Néró, Bianca, Eszter. Esetleg a Teréz. Érdekelne mi a véleményetek róluk.
Valamint érdekelne a Suvenír is a különlegessége miatt.
-A peronoszpórás, lisztharmatos, botritiszes, orbáncos, atkás stb-s hajtásból milyen vessző lesz? Vesszőérésről nem is szóltam, meg a terméskiesésről sem.
A szőlő nyugalmi állapota október közepétől március közepéig tart. Ezen belül január közepén véget ér a mély-nyugalom és innen március közepéig kényszer-nyugalmi állapotban van. Az utóbbi szakaszban már megindulhat a nedvkeringés, ha az időjárás kedvező, de éppen ezért már sokkal érzékenyebb a téli fagyokra. Az érzékenyebb fajták, pl. bíborkadar, ilyenkor szokott elfagyni - legalábbis nekem.
A rügy-nyugalom szeptember közepétől január közepéig tart.
Mi az ami elszúrható a növényvédelemben, hogy nem érik be a vessző? Csak arra tudok gondolni, hogy a rossz növényvédelem miatt esetleg korán ledobta a szőlő a lombját, de tényleg érdekelne, hogy mi a gondjuk a növényvédelemmel.
-Ja. Mondtam, hogy felénk volt egy-két fagyos éjszaka. Akkor meg felétek is. A vesszőkkel szerencséd van. Itt meg a gazdák perlik a növényvédelmet végző vállalkozót.
Szabadgyökerű lesz az oltvány, kb 30 cm átmérőjű lukak lennének, meglévő telepítés, nagyrészt gyökércsonkok nélkül. illetve besűrítésről lenne szó (120 helyett 60-as tőtáv), a támrendszer áll, de elég ramatyok a drótok, nem ártana amúgy sem cserélni.
Nem tudom, Rheingau környékén, ahol magasan a legszigorúbb a technológiai fegyelem, mit használnak? Lehet, hogy rozsdamentes menetet, és musttal kenik, de lehet, hogy a tradícionális (disznózsír, faggyú) anyagokat használják. Az is lehet, hogy (mint minden haladó technikájú német üzemben) pl. kamélia (teafa) olajat kennek a vasmenetre, ami nem engedi rozsdásodni, és nem is mérgező, és amit a német szerszámipar előszeretettel használ, és kommunikál, mint a világ előremutató technikáját. De az is lehet, hogy már eljutottak az űrtechnikáig, és elhagyták a menetet is :-))
Úgy értettem (bár nem fogalmaztam elég világosan), hogy az ő szüretükön én vendég vagyok, nem pofázok bele ezekbe a dolgokba. Amikor szedés közben a sorok között az a téma, hogy "dobd csak bele a rohadtat is, mert az csak használ a bornak", nincs értelme a zsír-kérdést firtatni. :-)
Szerintem rosszul szed ha asszed :) A higéniával minden szinten túl érdemes foglalkozni. Az más kérdés, hogy van-e kedve és energiája ehhez az embernek.
A disznózsír nem árt a bornak, ha tiszta. De látam én már elég sok trehány zsírt is.
A szakszerűen és gondos munkával végzett kézi telepítés sikerességi százaléka messze jobb mint a gépi telepítésé. Mi csak kézzel telepítettünk és majdnem 100%-ban megeredtek az oltványok.
