A fertözött tökék eltávolítása szükséges, de nem elégséges feltétel.
A Szent-György-hegyen azon ültetvények, amik kivágásra kerültek, azoknak az oldalamellett dzsumbuj volt, elsösorban iszalaggal benöve, ami az egyik alapvetö tápnövénye (vagy hogy hívják) az aranyszínü sárgaság FP-nak. onnét folyton újrafertözödött a terület.
A kabócás/vektoros/fitoplazmás/FD történethez... (még így szürethez közeledve)
"A kutatók új eredményeket mutattak be a szőlő flavescence dorée (aranysárgulás) nevű betegségével és vektorával, az amerikai szőlőkabócával kapcsolatban. Ezek a rettegett rovarok északon és a magasabb, hűvösebb tengerszint feletti magasságokban profitálnak a globális felmelegedésből, míg délen megfékezhetők. Petéik 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleten, a kifejlett egyedek pedig 40 Celsius-fok felett szenvednek. A kabócák sokkal mozgékonyabbak is, mint korábban gondolták. A kifejlett egyedek rendszeresen legalább 400 méteres távolságokat tesznek meg. Ez a megállapítás arra enged következtetni a kutatóknak, hogy a művelt szőlőültetvények közelében lévő ugaroldat vagy vadon termő növények alááshatják a szőlőtermesztők betegség elleni küzdelmét, mivel a rovarok könnyen elbújhatnak ott. Bordeaux-ban végzett tanulmányok szerint a betegség egyetlen fertőzési forrásból átlagosan évi 17 méterre terjedt. A fertőzések 80 százaléka a fertőzött szőlőtőke 22 méteres körzetében történt. 50 méternél nagyobb távolságokban a fertőzések jelentősen csökkentek. A betegség meglehetősen alacsony terjedését, de nagyon hatékony átvitelét figyeltük meg jelentette Sylvie Malembic-Maher kutató. Champagne-ban, Aisne megyében hét hektárnyi területet figyeltek meg. A fertőzések ötven százaléka a beteg szőlőtőke 34 méteres körzetében, míg 80 százaléka 54 méteres körzetben fordult elő. Ezért a fertőzés terjedése itt nagyobb volt. A Chardonnay fertőzés valószínűsége majdnem kétszer akkora, mint a Pinot Noir és a Pinot Meunier esetében. Egy másik kutatócsoport a szőlőkabóca, mint a betegség vektorának kiküszöbölésének lehetőségét vizsgálta. A Flavescence dorée fitoplazmájának megszerzéséhez a rovarnak két receptorfehérjére van szüksége. A csapat megfigyelte, hogy e két fehérje termelődése a rovar sejtjeiben csökkenthető az úgynevezett RNS-interferencia módszerrel. További kutatásokra azonban szükség van. A flavescencia egyik fő problémája, hogy a fertőzött szőlőtőkék gyakran több mint egy évig nem mutatnak tüneteket. Ezért ezeknek a szőlőtőkéknek az egyszerű eltávolítása nem elegendő, hangsúlyozza Sylvie Malembic-Maher: Még ha az összes tüneteket mutató szőlőtőkét el is távolítják, a betegség a fertőzött, de tünetmentes szőlőtőkék közvetítésével terjed. A legjobb lenne az összes szőlőtőkét eltávolítani az érintett szőlőtőke egy bizonyos sugarú körzetében. Mivel azonban ez aligha elképzelhető, a gyökér eltávolításának és a kabóca elleni védekezésnek a kombinációjára van szükség." (vitisphere)
A bogyófejlődés engem is foglalkoztat, mert van a terasznál egy Zala gyöngye tőke, ami már közel van a zsendüléshez, de a bogyók nagysága még messze van a megszokottól, bár érés közben is növekszenek még.
A kései kékeknek még van idejük. Van tehát miért izgulni annál is inkább, mert valamelyik meteorológus szerint a hétvégén akár 2-4 cm nagyságú jég is lehet.
Igen, eddig a Teremtő megadott mindent, hogy ne legyen nagy fertőzési nyomás ;-)
Reméljük ez kitart a szüretig... és elkerülik az ültetvényeket a nagy forróság utáni "csúnyaságok" (nem mondom ki a nevét)
Kíváncsi vagyok a bogyófejlődésre, így csapadék nélkül.
A zalagyöngyében már 3 éve nem voltam, felfutott a felső bújtató drótra és onnan éli világát. Egy közeli, elhagyott kékszőlő ültetvény (vagy 10 éve csak a vadak járják) ahol az "indák" felfutottak az oszlopokra ott is tökéletes (úgy értve betegség menetesek) állapotban vannak mind a levelek, mind a fürtök.
Mintha láttam volna valami videót valami hasonlóról (DACH régió) ahol olyan jó magasan voltak a fürtök - meg a fű is - és csak limitált betegségek voltak fellelhetőek az ültetvényben. Még mosolyogtam is, hogy valószínűleg pótkocsiról szüretelnek.
A múltkor írtam, hogy a kertszomszédom gyakorlatilag semmit nem csinált a szőlőjével és semmilyen betegséget nem látok rajta pedig van néhány, fehér fajtából álló tőkéje, amit a korábbi években ekkorra már szinte mindig megfertőzött a lisztharmat.
Most annyit csinált, hogy a derékig érő gaz egy részét kiirtotta, a szőlőt pedig részben letetejezte.
Úgy gondolom, hogy a fertőzés mentesség oka az időjárásban keresendő. Erre felé /Galga völgye/ nagyon kevés eső esett.
A növényvédelmi előrejelzések ( a Mátrai borvidékhez vagyunk a legközelebb) főleg a lisztharmat fertőzés veszélyére folyamatosan figyelmeztetnek, de eddig itt szerencsére nyoma sincs.
Tudom, hogy még bármi lehet, de mint korábban valaki írta, eddig a szőlő védelme nincs nagy kihívásnak kitéve. Remélem így is marad, de nem tudom más vidékeken mi a helyzet.
A kabóca valahol megszúrja a szölö zöld hajtását, jellemzöen az alsó levelek környékén, próbaszívást végez, ekkor nyálat ereszt a szipókáján keresztül a szölö börszövetébe.
A nyálban benne lehet a fitoplazma (sejtfal nélküli baktérium, csak sejthártyája van, ezért terjed kizárólag vektorokkal, mert a nem létezö sejtfal nem ad neki védelmet). Lassan, de biztosan mozog a növény háncsszövetében a gyökér felé. Egyes elméletek szerint télre lehúzódik a gyökérzónába, de egyesek szerint ez nem feltétlen igaz. Bizonyos fajták megmenthetöek eröteljes visszavágással, de vannak olyanok, amelyek így nem menthetöek meg. Ez viszont fajtafüggö dolog, amit csak tapasztalati úton lehet megtudni, kisérlet nem volt és valószínü nem is lesz rá.
Viszont az, hogy a fitoplazma az aranyszínü sárgaság fp. vagy valami más, kizárólag laborvizsgálattal dönthetö el.
Ha tudod a területileg illetékes NÉBIH növényvédelmi felelösöd elérhetöségét, jelezd neki, hogy van aranyszínü sárgaság fitoplazma gyanús tökéd, szeretnéd megtudni, hogy tényleg az-e, ezért kéred, hogy vegyen a tökéröl levélmintát és vizsgáltassa meg. neki az ilyen kérésre kötelezö kimenni, mintát venni és analizáltatni. Vagy ha borvidéken vagy, keresd a hegybíródat, ö is kell tudjon segíteni hogy mi a további teendö.
Azt lehet tudni, hogy a növényen belül hogyan mozog a fertőzés? Azért kérdem... mert nagy a baj nálam. Az viszont látszik, hogy a tavaszi metszéskor lehúzott vesszőkön nőtt új hajtások a fertőzöttek, a tőkefejből kinőtt hajtások viszont sok esetben nem mutatnak tünetet. Abban reménykedem, hogy ha a tüneteket mutató hajtásokat a lehúzott vesszővel együtt vágom, akkor a növény még menthető, vagy legalábbis késleltethető a sztori vége...
Minden anyag vegyszer (valami ilyesmit tanítottak) de manapság úgy gondoljuk, hogy csak a mérgek a vegyszerek... (de mint tudjuk a konyhasó is méreg sőt a víz is)
Minden méreg kivéve a bort, mert az kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság ;-)
és ha ezt megtanítjuk a gyerekeinkkel akkor nem fog sírni a globális borászati szakma...
bár ahol elkezdtük a fitoplazma és amerikai szőlőkabóca kombója ezt is elrendezi...
Ezért nem értem azt, amikor egy biós azt állítja, hogy ö aztán nem használ vegyszert. Nem a lfszt nem. A wetcit alkohol-etoxilátja pl. ugyanolyan mesterségesen elöállított vegyület, mint bármely más permetezöszer vegyületei.
Meg ha pl. egy szert "csak" érérsig használhatsz, akkor hiába nincs termés a szölön szüret után, nem használhatod a már leszüretelt állományod kezelésére jóval a szüret után... Pedig a kabócák még akkor is ott lesznek, akár októberben is.
Vagy 3 hete jön az infó minden csatornámon erről a "katasztrófáról" - nincs nap, hogy 1-2 cikk ne jelenne meg - és egyre jobban úgy érzem ez egy szélmalomharc...
A hordozó utánpótlása szinte végtelen...
Legalább is bióban...
Van még 1 narancsolaj kivonat tartalmú szer mint a Limocide az a Prev Gold de ahogy írod nincs említve a kabóca az engedélyben.
A betegség már rég itt van, eredetileg az éger betegsége, csak eddig nem volt vektor, ami az égerről át tudta volna juttatni a szőlőre. A klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt megjelentek nálunk olyan kabócák, amik képesek voltak átvinni, ha nem is direkt, de köztes növényeken keresztül ( iszalag, csalán, fehér here, mogyoró, bálványfa, etc.)át tudta vinni a szőlőre. Az amerikai szőlőkabócával az a gond, hogy annak, szemben a többi kabócafajjal, tápnövénye a szőlő, azaz, nem az van, hogy véletlenül megszúrja a szőlőt, hogy megtudja, ízlik-e neki, hanem kifejezetten a szőlőt szívogatja. A többi kabócafaj vagy soktápnövényű, vagy nem vektora ennek a fajta fitoplazmának. A franciáknál már a 30-as években megjelent, csak akkor még nem kapcsolódott össze a betegséggel.
Az olaszokmár a 90-es évek óta küzdenek ezzel a betegséggel, a szlovénok kb 2000 óta. Utóbbiaknál egyes vidékeken teljesen felhagynak a szőlőműveléssel, mert a teljes ültetvény kivágása után 4-5 évig nem ajánlott újratelepíteni az újrafertőződés veszélye miatt.
Ebben az anyagban (amit a Veszprém megyei növényvédösök állítottak össze) az van, hogy a mospilannak van engedélye a szölöben való felhasználásra az amerikai szölökabóca ellen, de a NÉBIH Növényvédő szerek adatbázisa szerint nem használható fel. Ebböl legyen okos valaki...
A szent györgy-hegyi gazda szerint a bióban leginkább hatékony szer a Pyregard, I-es kategória, de nem elég a zöld könyved, növényorvos receptje, a növényorvos jelenléte a kijuttatáskor, engedélyeztetni is kell a megyei növényvédö hatósággal is. Ja, és a wetcit narancsolaj ugyan, de nincs engedélye a kabócára (azaz nem tudod olyan töménységben kijuttatni, hogy érdemben hasson ellenük), de van egy (azaz 1) narancsolaj készítmény, a Limocide
Szerintem bióban csak akkor lehet a vektor ellen védekezni, ha van egy non-stop professzorod a szőlőben és a fogások alapján azonnal megy a kontakt szer (bár ezek csak lárvák ellen működnek ha jól tudom) és ehhez még jön a tavaszi és őszi lemosás a tojások ellen...
Valaki nemrég érdeklődött a Romeó nevű permetszerről.
A leírása szerint a hatásmechanizmusa ennek is a növény immunrendszerének aktivizálásán alapszik. Ezek szerint jobb az ilyen szereket elfelejteni? Bár ez nem rovarölő, de a többi hasonló elven működő gombaölők is ennyire lehetnek hatásosak?
Ma voltam egy kabóca és szölö sárgaság-ügyi tájékoztatón.
Nem az a kérdés, hogy fel kell-e hagynunk a szölötermesztéssel, ha olyan lesz a helyzet, mint a szlovénoknál, ahol már van, ahol teljesen elengedték a dolgot, hanem hogy mikor.
Egy biogazdálkodó azt mondta, hogy a 3X védekezés bióban (a narancsolaj meg a különbözö serkentö kutyulmányok semmit se védenek ellene) alsó hangon kb 120 ezer Ft plusz kiadás, de enélkül egyszerüen lehetetlen megvédeni a szölöt. A badacsonyi borvidéken pár biós meg pláne biodinamitos megpróálta, most hektárszára kell kivágniuk az ültetvényüket, a Szent György-hegyen meg nem tudom mondani, melyik biodinamitosnak a 16 vagy mennyi hektárjából 2(!) hektár maradt, úgyhogy nem vicc a dolog, nagyon nem. 2 év alatt ki tud purcantani egy teljes ültetvényt.
Ez már a második kerti gép rövid idő alatt ami fél millióba kerül a Makita 40 V háti permetező mellett. A lottó számokat én már megnéztem, egyelőre még várunk. (-:
Az idén nem volt rá időm, de jövőre kész lesz. A venyige szecskázását nem látom még át mert ha bérelnék, a gép árát kellene lerakni kp-ben... most az van,hogy keresgélek a környékünkön hátha van valaki aki ilyesmivel foglalkozik.
