A mogyorón bizonyítottan ott tud lenn, a másik növényedről nem tudom, hogy micsoda.
A különböző kabócafajoknak más-más növények ízlenek, de addig nem tudják, hogy az a bizonyos növény finom-e, amíg meg nem kostolják. Az amerikai szőlőkabóca azért is veszélyes, mert az alap etően a szőlőn él és táplálkozik, ezért is tudja az FD-t olyan gyorsan terjeszteni. Az külön pech, hogy egy alapvetően nem szőlőbetegség vektora, ami viszont a szőlőbe kerülve hamar elpusztíthatja a szőlőt.
Istenbizony a szőlő mellett lévő josta levele is háromszögbe pöndörödik, csak nem merem leírni, mert hülyének néz mindenki. Meg biztos a hőség miatt... Mogyorót is láttam pöndörödni-színesedni.
A franciák találták ki az eredetvédelmet. Ott, ha elhanyagolod a területedet, egyrészt szarrá bírságolnak, másrészt a környezö gazdák agyonütnek, kb. szó szerint, jó nagy husángokkal. Ill. ott olyan ára van egy jó fekvésü területnek, hogy ha nem tudod gondozni, gond nélkül el tudod adni olyannak, aki tudja. Meg ott az emberek kiállnak az erdekeik védelme érdekében. Elég, ha arra gondolsz, honnét ered a szabotázs szó.
Magyarországon vannak néhány 100 m2-es szölösök, bagy még kisebbek, és elsösorban ök jelentik a gondot, nem a néhány ezer m2-esek.
Az olaszoknál föleg északon sok ültetvenyt tett végleg tönkre.
Ha volt is, a "kényszerítő" intézkedések (borvidéki, törvényi előírások stb.) megtették a hatásukat illetve akik nem sz@rral gurigáztak már eltüntették ezeket valahogy (kidózerolták, le legeltették stb.) és így minimálisra csökkentették a nagy fertőzéseket.
A mellettem lévő "bozótosnak" 13 tulajdonosa/örököse van. Nem tudom, ki és hogyan tudná rávenni Őket, hogy gondozzák, jó gazdaként a telküket... és 1 km-es körzetben van még ilyen vagy 80-100...
Én csak hobbizok, puff neki, keresek valami más elfoglaltságot időm és pénzem költésére de mi van/lesz azokkal a családokkal akik ebből illetve a "kísérőiből" élnek?
Mikor bármelyik borvidék pincesorán végig ment/ivott a "vándor", sokféle emberrel és itallal találkozott - és ezek sohasem a nagy tőkések és árucikkük volt - na ennek van esélye megszűnni, vagy elapadni.
És az is lehet, ez a természetes szelekció folyamata.
Szőlő és bor volt, van és lesz de erre nem lehet egy ágazatot alapozni főleg ha olyan "amatőrökön" is múlik egész sikeresség mint a szomszédaim illetve én (ha belesz@rok az egészbe) ;-)
Kb 10-12 éve találtak Badacsonyban az iszalagban fitoplazmát, volt is kezdeti felbuzdulás (ha megnézed a második képedet, a bal alsó sarokban ott vannak a tünetek, hiába mondják egyes "szakértök", hogy iszalagon nem okoz látható tünetet, nem a fenét nem). Akkor még lehetett használni az actarát, jó is volt, csak elkövette a Singenta azt a hibát, hogy engedélyeztette krumplibogár ellen+kiskertbe. A következménye az lett, hogy ki lett vonva a forgalomból pár éve. Ugyanezt az utat járta/járja be most a mospilan. Boldog-boldogtalan ezt fújta mindenre, ha kellett, ha nem. Pedig hatékonyan csak felszívódó szerrel lehet védekezni ellene, az életmódja miatt.
Az idei kabóca-garázdálkodásnak majd jövöre lesz meg az eredménye. sokan fognak sírni, az biztos.
Érdekes, Franciaországban nincsenek olyan kisbirtokok, mint Magyarországon.
Amerikában meg állítólag egy másik törzs garázdálkodik, ami nem sanyargatja ennyire a szölöt.
Csak ott tudod megvédeni a szölödet, ahol szölö mellett szölö van. Ahol a szölö mellett dzsumbuj van, onnét újra és újra vissza fog fertözödni, hiába védekezel.
A biomüvelést meg el kell felejteni egyszer s mindenkorra, a biodinamikust meg nem szabadott volna soha engedélyezni, azt, aki így "müveli" a szölöjét, kökeményen meg kellene büntetni.
A legkönnyebb leszólni a szerencsétlen magyar gazdákat, akiknek egyik napról a másikra tönkremegy az egzisztenciájuk.
Valószínűleg nem nadrágszíj parcellákon dolgoznak és nincsenek elhagyott, nem kezelt ültetvények, illetve használnak rovarirtót párszor... és még sokan mások (ahogy a filmekből tudjuk)
És talán nem a az egész szőlő ágazat megy tönkre hanem a tagolt, kis "birtokok".
A nagy ültetvények, kezelhetőek lesznek és majd azokból lesz 3.500 Ft-os alsó polcos bor ...
Az első megkönnyebbülésemet (hogy nem találtam "még" FP tőkét), nagy letargia követte mikor szétnéztem a környékemen.
1,5 ha igazi, erdei iszalag van mellettem és kb. 0,5 ha nem gondozott szőlő...
Azért próbálok valami összefogást rittyenteni a helyi "háztáji-kisgazdák" között hátha önhatalmúlag megtudnánk szüntetni ezeket az elhanyagolt területeket mert hivatalosan egy lépést sem tudunk tenni.
a cikk címe nem pontosan idézi a videóban szereplö urat, mert ö azt mondja, hogy a 3-4 ezer forint alatti borok fognak eltünni a piacról. teljesen más az értelme...
Az utolsó július 5-re sikeredett, általában még 2 kör belefér szüretig, fókuszálva a tápanyag ellátás/utánpótlásra, a 20+ Néró jelezte is Mg deficitet (levélen).
Ami pozitívum volt a növénynek ebben a száraz vegetációban az az éjszakai lehűlés, viszont ez meg "segítette" a lisztharmatot a tetejezett hajtások vége felé lévő honalj hajtásokon.
Nálad volt lisztharmat-probléma? Nálam soha nem volt ilyen egészséges az őszi lomb, egész szeptemberben haragoszöld volt a lombozat, sehol a kései lisztharmat akár csak legkisebb nyoma, pedig két hónapja permeteztem utoljára.
Mondjuk ehhez elsősorban az extrém száraz időjárás kellett.
Pénteken volt egy záró permetezésem (Narancsolaj/kén/KHCO3 kombó elsősorban lisztharmat ellen) és az álarc alól sok bíbor levelet/hajtásvéget láttam ami igen feltűnő egy zöld-zöldessárga lombozatban a kék szőlőnél... nem volt teljes a boldogság.
Vasárnap visszatértem a tetthelyre jelölő spray-vel és átvizsgáltam az ültetvényt.
A levelek elszíneződését minden egyes esetben a bivalykabóca fűrészelése, szívogatása okozta. (lehet azt a nagy kő legördülését észlelték a szeizmográfok, mint földrengés)
Augusztus elején meg sok lepkekabócát láttam a szőlőben...
Szóval, fel kell készülni a kártevők ellen még ha nem is jelentkezik mérhető kár a "tevékenységükből".
Itt vannak a korán sötétedő esték, lehet bújni a világhálót és tavaszra ki lehet találni a lehetséges megoldást ;-) (nem lesz könnyű, csomagolás/besorolás/ár/használhatóság/ültetvényméret stb.)
Az észak-olaszoknál sok helyen föladták, ahogy a szlovéneknél is. Zalában a Bussayék (bio, mi más) ültetvényét gyak kivégezte, nem véletlen, hogy a Somlón a Kiss Tomi fújt riadót, alighanem túl késön...) Csak ott fog tudni megmaradni, ahol szölö mellett szölö van, nincs elhanyagolt szölö, nincs iszalag, nincs bálványfa, a védekezést pedig koordináltan csinálja mindenki, elfelejtve a biót, de ha azt nem is, és használják azt az I-es szert, a biodinamikust mindenféleképp.
Elsösorban olyan ültetvényekben tombol, ahol nem használtak az utóbbi idöben rovarirtó szereket (bió és biodinamikus müvelés). Az idei kártétel a tavalyi szúrás következménye lehet, azaz ha idén ekkora gond volt, akkor jövöre sokkal komolyabb gond lehet ott, ahol nem védekeztek megfelelöen, vagy a szomszédhatás következtében a védekezés ellenére a nyakukba kapták a nyavalyát.
Sokan követelik a légi permetezést, deezzel az a gond, hogy az a szer (karate Zeon), aminek van engedélye légi kijuttatásra, egyrészt légi kijuttatás esetén erösen 0-hoz konvergáló valószínüséggel éri el a levél fonákján dözsölö kabócákat, másrészt káros a hasznos rovarokra is, harmadrészt a hatóanyagával szemben a legkönnyebben alakul ki rezisztencia.
A mogyoró tápnövénye az aranyszínü sárgaság fitoplazmának (vagy köztes növénye?, a lényeg, hogy tud benne lébecolni, ha a postás odaviszi).
Mivel ehhez sem értek, azt mondanám nem lesz hamarosan megoldás de az első sokk után kezelhető, kézben tartható lesz ez a fertőzés.
Szlovéniában 2010-ben volt az első áttörése a fitoplazmának (bár 2005 óta nyomon követték), mikor jelentős kárt szenvedtek az ültetvények és még mindig van szőlőjük és jó boraik is. Ugyanez van/volt az olaszoknál, spanyoloknál, franciáknál is.
A mai jövőkép szerint a "kistőkések" igencsak érintettek lehetnek míg a nagytőkések szintén, de ott termés kiesés lesz, megnövekedett vegyszerfelhasználás, kis támogatás mellett, amit mi fogyasztók fizetünk meg.
Hogy a házi kertben mit lehet majd termeszteni, majd kiderül, mert sok nyavalya várható (Szlovéniában az FD már a mogyorót is megfertőzte...)
Ha lehet is kapni, kidobott pénz, mert a fitoplazma elöbb-utóbb kicsinálja.
Örült ember az, aki manapság pénzt öl ritka fajták gyüjtésébe, mert azokat is ugyanúgy meg fogja fertözni a fitoplazma. És ne gondolja senki azt, hogy nála nem fog felbukkanni. De fel fog. Már írtam. a szomszéd néninek 7 tökéje volt, abból 5-öt elvitt.
A pécsi kutatóintézet is nagy gondban van, hogy meg tudja védeni a fajtagyüjteményét.
