Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

vad05 2014.04.24 00:31:29 © 96871

Valamit szeretnél mondani? ;)

Előzmény: Platon (96852)
vad05 2014.04.24 00:23:47 © 96870

Cikkek szerint több szövetséges parancsnok is panaszkodott, hogy milyen kevés kérdésükre képes a "stáb" közvélemény-kutatási eredményt produkálni. A kapacitás kevésnek bizonyult és az eredmények nem mindig sikerültek időszerűre! ;)  

Előzmény: vad05 (96869)
vad05 2014.04.24 00:19:39 © 96869

Az lenne a baj, ha a kettő eredménye nagyon eltérne! Ezért is kell  - ha lehet - egyiket a másikkal ellenőrizni. A statisztikák szakértői véleményezését ne tekintsük már kozmetikázásnak! A szakértő sem akar rosszat a sajátjainak! És egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden esetben változtatnak a kutatási eredményen. De a szakértők rendelkezhetnek olyan információkkal, amely erősíti, vagy éppen csökkenti a statisztika értékét! És már csak azért is kell véleményezniük, hiszen a parancsnok mellett ők is "beleszóltak" a felmérések tervezésébe, amely szempontok betartását kötelességük ellenőrizni. A statisztikát készítők is követhetnek el hibákat, bármennyire is fájhat ez Neked! :) 

Előzmény: Platon (96866)
vad05 2014.04.24 00:11:16 © 96868

A döntéselőkészítő statisztika vizsgálata nem PR, hanem körültekintés! :) 

Előzmény: Platon (96865)
vad05 2014.04.24 00:09:42 © 96867

A kutatás nem lehet öncélú. A megrendelő döntéseit kell támogatnia. Éppen ezért kell az szakértőknek nem csak a tervezés időszakában jelen lenniük (ott is vannak!) de meg kell vizsgálniuk és véleményezniük a kutatások eredményeit is. A kérdéseket egyébként sokszor maguk a parancsnokok diktálták! 

Előzmény: vad05 (96864)
Platon 2014.04.24 00:06:16 Creative Commons License 96866

Vannak a hírszerzési adatok, és vannak a közvélemény kutatások. COIN művelethez mindkettő kell, de ettől még két nagyon különböző dologról van szó.

Előzmény: vad05 (96863)
Platon 2014.04.24 00:05:20 Creative Commons License 96865

Ez egy tudomány. Nincs külön háborús statisztika ami mást mutat.

 

Illetve van, PR nak hívják ;)

Előzmény: vad05 (96864)
vad05 2014.04.24 00:04:42 © 96864

Civil szemlélet. Nem osztom! 

Előzmény: Platon (96862)
vad05 2014.04.24 00:03:55 © 96863

"A kettőt ne mossuk össze!"

 

Szerintem se! Katonáknak katonailag értékelhető információkra van szüksége és nem egyszerű civil statisztikákra. Az önmagában kevés és sokszor pontatlan is! 

Előzmény: Platon (96855)
Platon 2014.04.24 00:02:04 Creative Commons License 96862

Egy háborús övezetben nem lehet békebeli módszerekkel csinálni azt sem!

 

Ez az adatgyűjtésre igaz, mert esetleg megülik a kérdező biztost. Viszont a mintavételezésnek, és a reprezentativitásnak nincsenek speciális háborús szabályai.

Ha az értékelésben pszichológusok és humán-antropológusok vesznek részt az a statisztika meghamisítása. Nekik a tervezésnél van a helyük, nem a kiértékelésnél.

 

 

Előzmény: vad05 (96857)
vad05 2014.04.24 00:00:52 © 96861

Van bizony! 

Előzmény: Plieur (96859)
vad05 2014.04.23 23:59:55 © 96860

Megismétlem: "Csak annak a statisztikának hiszek, amelyet én magam hamisítottam!"  (WC)

Előzmény: vad05 (96857)
Plieur 2014.04.23 23:57:40 © 96859

Az ilyen 'mentő kérdésektől' mentsen meg Allah :)

Mindenesetre, volt azoknak is tanulsága, van a mostaniaknak, épp a MH részére is:)

Előzmény: vad05 (96858)
vad05 2014.04.23 23:47:24 © 96858

Nem véletlenül tettem fel a "mentő - kérdéseket"! :) És akkor még korábbi időszakról nem is beszéltünk! És a nem teljesen katonai műveletekről sem!  

Előzmény: Plieur (96856)
vad05 2014.04.23 23:44:23 © 96857

Tévedés azt gondolni, hogy a katonai hírszerzést nem érdekli a "közvélemény". De a katonai hírszerzés azzal is tisztában van, hogy a ciivil közvélemény-kutatásnak milyen hibái lehetnek. Talán az sem véletlen, hogy éppen ezért az ISAF saját "közvéleménykutató" csoportot állított fel új elvekkel és kérdéssorokkal. Egy háborús övezetben nem lehet békebeli módszerekkel csinálni azt sem! Az értékelésben pszichológusok és humán-antropológusok is szerepet kaptak. Mint mondtam: A statisztikák gyakran csalnak és torzítanak. Hajlamosak csak számokban gondolkozni, miközben akár gyorsan is befolyásolható szubjektumok véleményéről van szó! A parancsnokoknak pedig megadatott (még szerencse!) a jog, hogy eldöntsék, mennyire veszik figyelembe ezeket az eredményeket, ami csak egy tényező az információs hálózatban.  

Előzmény: Platon (96855)
Plieur 2014.04.23 23:34:08 © 96856

Pardon, de valami kimaradt...

Amikor még a 80-as évek modzsahedjei még az apjuk 5-éves terveiben sem szerepeltek:), volt azért 3 szovjet katonai akció afgán területen ( 1925, 1929, 1930). A hadműveletek célja nemes egyszerűséggel a baszmacs mozgalom és annak afgán határon túli bázisainak felszámolása volt...

Előzmény: Platon (96851)
Platon 2014.04.23 23:24:52 Creative Commons License 96855

"civil" mintavétel az nem hírszerzés. A kettőt ne mossuk össze.

 

Egy közvélemény kutatásnál a teljes népesség álláspontjára vagy kíváncsi. Ezért egy olyan statisztikai mintavételi kosarat kell összeállítani, ami egyrészt kellően nagy, másrészt pedig lehetőleg lefedi a különböző jelentősebb társadalmi rétegeket mégpedig arányosan. Persze ezt csak közelíteni lehet de kellően pontos lesz az eredmény. Míg a személyes tapasztalatok ritkán (soha) nem fednek le egy reprezentatív mintát. 

 

Bővebben:

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Statisztikai_mintav%C3%A9tel

 

Előzmény: vad05 (96854)
vad05 2014.04.23 23:19:18 © 96854

Megint egy sor rossz tézis! A COIN műveletek nagyjai leginkább azt követően fogalmazták meg alapelveiket, miután pár "kört" lehúztak a témában végrehajtóként. Aminek pedig igen fontos eleme volt a személyes benyomás. Talán az sem véletlen, hogy Afganisztán esetén COIN "nagyágyúi" rendszeresen jártak személyesen is "terepre", nem egyszer azért, hogy "kis emberekkel" találkozzanak, akik érintettek a témában. Beleértve az afgánokat is! Természetesen idő hiányában súlypontot képeztek ezen látogatások során. Így csekkolták le, hogy az elméletük kiállja-e a gyakorlat próbáját. Persze mindezt nem tudták "Mátyás-királyként" megtenni, ami azért torzította a visszacsatolás valóságértékét. De szerintem ezt ők is tudták. Elemzéseket persze ők is csináltattak. De ahogy mondtam: leginkább azoknak az elemzéseknek hittek, amit maguk is tudtak ellenőrizni. (Kontroll)  

 

Ha nem tűnt volna fel, akkor nem kívánom szembe állítani az elméletet a gyakorlattal, de fel kívánom hívni a figyelmet, hogy az elméletnek folyamatos visszacsatolás kell a gyakorlati működéséről, amit ismét felhasználnak az elmélet tökéletesítésére. No, ez az, amit eddig Tóled nem hallottam. És bizony azt sem, hogy a visszacsatolások során a legapróbb és legmellékesebbnek tűnő jelzés is értékes lehet. Gyakran meg kellett élnem, hogy ezek a jelentéktelennek tűnő visszacsatolások überelték a statisztikai adatokat az előrejelzés pontossága szempontjából. No ehhez kell ismerni az embert, akitől jön az infó. 

 

Ha már ilyen jártas vagy az infógyűjtésben, akkor biztosan tudod, hogy a katonai forrásokat (személyeket) kategorizálni szokták, ami persze megint "eredményességi" statisztika hozadéka. A kategorizálás kb. olyan mint egy, amikor egy tényező "együtthatót" kap. És bizony gyakran előfordul, hogy egyetlen "kiemelt" forrás ténylegesen tud cáfolni 10 egybehangzó másikat! A civil mintavételi szabályokkal nem vagyok tisztában, de biztosan ott is így megy! (??) A megfelelő forrásokat kiválasztani külön "művészet"! 

Előzmény: Platon (96831)
Plieur 2014.04.23 23:08:32 © 96853

 Hmmm...idő tényező, tapasztalatok, sok minden közrejátszik. Van az amcsi SF-nek egy mottója: "By, with, through".

Ez az egyik magyarázat a vad által emlegetett SF sikerekre:)

Az említett feladatok pedig pont ilyet követelnek meg, de nem katonai oldalról. Nem hogy PRT, inkább éppen építés az alapoktól:)

Előzmény: Platon (96834)
Platon 2014.04.23 22:59:49 Creative Commons License 96852

Khm :)

 

 

Előzmény: vad05 (96848)
Platon 2014.04.23 22:58:58 Creative Commons License 96851

Nem. De ezt már leírtam párszor korábban. A SZU, és az USA is sok pénzt beleölt támogatások formájában Afganisztánba. Amikor azonban a sah elűzése után egyre inkább szocialista rendszerű állam kezdett épülni, akkor az USA úgy döntött, hogy szétzúzza azt és belerángatja a SZU-t egy vérzivatarba. 

 

A pénzbeli támogatásokkal, legyen az USAID vagy testvéri szocialista segítség, stb. mint már írtam nincs problémám. Itt mind a kettő volt. 

Ellenben a dzsihád erőinek felfegyverzése és az állam lerombolására felbujtása az viszont már nyílt agresszió, háborús tett. Konkrétan nevesítve az ENSZ szabályaiban is.

 

Azaz az USA ezzel jogilag megtámadta Afganisztánt.

Előzmény: vad05 (96847)
vad05 2014.04.23 22:58:38 © 96850

Jaaaa! Elfelejtettem mondani: Szeretem az "újakat" (is) provokálni! Itt élem ki ilyen hajlamaimat! :) A válaszokból sok minden kiderül! :) 

Előzmény: vad05 (96846)
vad05 2014.04.23 22:56:09 © 96849

Mentő kérdés: mióta is van jelen a Szovjetunió (előtte a cári birodalom) a mai Afganisztán területén különböző befolyási érdekekkel? 

Előzmény: vad05 (96847)
vad05 2014.04.23 22:53:53 © 96848

A magyar PRT vonatkozásában. Az eredménye mindegyiknek ugyanaz lett. 

Előzmény: Platon (96842)
vad05 2014.04.23 22:51:53 © 96847

Rossz a válasz! 

Előzmény: Platon (96843)
vad05 2014.04.23 22:49:50 © 96846

Hogy miként viseled, az a Te dolgod! A tesztelés meg az enyém! :) 

Előzmény: Platon (96840)
Plieur 2014.04.23 22:49:00 © 96845

Hátha...

Előzmény: vad05 (96833)
Plieur 2014.04.23 22:46:37 © 96844

Kissé egyszerűsíted, nem volt kifelejtve. Egy dolog a civíl szervezetek melója, más a katonai beavatkozás. És az említett CCCP invázió előtti időszakban óvakodtak is mint ördög a tömjéntől attól hogy beleszóljanak társadalmi, törzsi kérdésekbe. Ez volt a siker titka egy olyan országban ahol sokan nem rokonszenveztek velük és a kormány modernizálási törekvéseivel.

Utólag nézve,  józan politika volt, nem volt illúziójuk hogy mi is várható egy olyan országban ahol a központi hatalom hatóköre gyakorlatilag a városok környékére korlátozódik. Nem is várható el más abban a helyzetben amikor nincs egy USMC század vagy egy VDV rota az ember mögött. :)

Ott ahol ilyen a helyzet, más a kép: az erős központi közigazgatás, rendőrség, hadsereg szerepét átveszik a surák és a törzsi milíciák.

 

 

Előzmény: Platon (96832)
Platon 2014.04.23 22:45:21 Creative Commons License 96843

Az utóbbi.

Előzmény: vad05 (96841)
Platon 2014.04.23 22:44:31 Creative Commons License 96842

Több is. Konkrétan melyik esetre gondolsz?

Előzmény: vad05 (96839)