Ugyan nem Bükk kivételesen - vasárnap a Mátrában voltam Ágasvár és Galyatető felé.Délelőtt kék ég, tavaszi idő és a Mátraverebély-Ágasvár közti útról olyan élesen látszódott a Tátra, hogy kb. egy csomó csúcs külön kivehető volt. Otthon miután betettem a távcsövet, meggondoltam magam és inkább otthon hagytam sajnos, és csak telóval tudtam béna képet csinálni, mert fényképező nem volt nálam. Egy biztos, hogy ilyen élesen eddig 1-szer vagy max. 2-szer láttam. Délutánra megjött a hidegfront a felhőzettel, úgyhogy már a Galyatetőről nem láttam sok mindent. Ha esetleg volt valaki ugyanekkor a Bükk északi részén az beszámolhatna, onnan mit lehetett látni.
Eszembe juthatott volna egyszerre is, no de mindegy...
Múltkori túrám képein a Három-kőről készült fotón azt hiszem sikerült belőnöm az alanti felhős képek készítésének helyszínét, azaz onnan lőttem őket, ha minden igaz:
Még valami, amit a fotók sosem adnak vissza: fantasztikus érzés volt ott állni, a felhőkkel szinte egy magasságban és nézni ahogyan vonulnak, a Bükk-fennsík peremén őrt álló kövek pedig hol felbukkannak, hol elrejtőznek a ködpaplanban.
Tegnap túráztam egyet a Bükk Miskolc felé eső részén, -túrabeszámoló itt (viewArticle)- viszont a legszebb fotókat hazafelé, az Eger-Lillafüred országútról letérve kb 100 méterre készítettem.
A felhők folyamatosan, és nagyon gyorsan mozogtak, másodpercenként váltakoztak a fények, és a felhő-foszlányok helyzete, alakjai is.
Kb 4-5 percen belül csináltam több beállítással ezeket a fotókat, a fő orom a Tar-kő, mellette egyik képen (4.) a Három-kő:
ma megpróbáltam az Istállós-kői-barlang felől támadni a bányát, de nincs ott út dél felé: kb. 150 métert kellett volna mennem a hegyoldalban addig (a térkép szerint).
a középső képen látszik az út ÉNY felé (térképen nem szerepel), utána a leereszkedést örökítettem meg.
Múltkor írtad hogy a zempléni Rákóczi-túra idén 50 éves.
Most olvasgatom oldalról oldalra a Turisták Lapja 1938-as számait, és abban le van írva hogy az MTE Hernádvölgyi osztálya már 1938-ban felfestette a Regéc-Fony-Hejce-Borsó-hegy-Telkibánya-Hollóháza-Füzér szakaszt piros sáv jelzéssel, a déli oldalon pedig Király-kút-Pusztavár irányába folytatják hamarosan, engedélyek már megvannak.
Rákóczi túraútnak hívták, II. Rákóczi Ferenc erdőbirtokainak és egykori várainak bemutatására hozták létre, gyakorlatilag szinte a maival egyező útvonalon.
Tehát 2 év múlva elvileg már 80 éves út lesz ez, az Országos Kékkel egyidős!
Nagyobb felbontásban van eredetileg, de le kellett csökkentenem, mert nem engedte feltölteni, amit nem teljesen értek, mert azt írja, hogy 2,5 Megás képet fel lehet tolni. Az eredeti fotóm meg 2,2 megás volt. De mindegy így is látszik azért a lényeg
ma a Horotna-völgy zöld jelzése felől támadtam, a zöldről letérve a lehető legrövidebb úton a barlanghoz. (szerencsére minden út tökéletes minőségű volt, még az említett elágazás után is. ragadozómadarak viszont tényleg vannak, ami számomra inkább érdekesség.) videóztam egyet, majd a Tó oromja felé vissza a völgybe (gyönyörű bérci út).
sajnos nem mentem tovább az Istállós-kői-barlang felé, és még az arra vezető utat se néztem meg. majd legközelebb!
Az Örvénykőről az egyik télen nagyon élesen láttam a Tátrát - teljesen közelinek tűnt. Ha most megyek haza, majd átnézem a régi fotóim, hátha megtalálom. De Bél-kőről is és Látó-kövekről is láttam már többször (és úgy emlékszem Bálványról is, bár legtöbbször mikor ott voltam általában pont párás idő volt).
Az Egri Kárpátegyesület szokott amúgy Tátralátó néven túrát szervezni Kelemen székére télen.
barátom mesélte tegnap, hogy Sáta és Borsodbóta közötti dombról is szépen látszott a Tátra.
haladóknak:
járt vki esetleg az Ugrókői-barlangnál? érdekes ez a rész? (maga a kő is érdekelne. van erre egy bánya is, de el lehet menni a tó oromja felé is.) az Istállós-kői-barlang előtt megy tovább a zöld háromszög tovább a csúcsra, amiről le lehet térni jobbra, és jelzetlenen visszamenni a Horotna-völgybe.
Ezt lőttem a mobiltelefonnal, bár felhős volt a távolban, azért sejteni véltünk a felhők között/alatt bal oldalon pár csúcsot is, de sajnos kevés időnk volt, mert a 17:57-es buszt el el kellett érnünk a logisztikánk miatt Nagyvisnyón, így nem tudtunk irányszögekkel, és egyebekkel bíbelődni, egyszerűen csak élveztük a kilátást:
Örvény-kő, Látó-kövek, Nyír-kő, Dédesi vár, Buzgókő, Kerek-hegy, Borovnyák gerinc, Gulicska, ... Szinte mindn 900-as csúcsról, vagy É-i oldalából, ha talál az ember nyiladékot. De több túraútról is, főleg ha az erdészet "segít" a fakitermeléssel. Pl Csikorgó, vagy olyan váratlan helyeken, mint pl. Ortás-gerinc. Ezek akár évente is változhatnak.
A Nagymezőre valóban a Kerek-hegy, esetleg a Kis- és nagy-Kőhát jöhet szóba. Vagy még a Zsérci gerinc. Ezekre is érvényes az erdészet jótékony segítsége és bizony némi bozótharc. De a fennsík egyes részletei sok helyszínről megleshetők.
Sok sikert és hasonlóan szép élményfotókat kívánok.
A Gerecse kizárja a közvetlen rálátást. Bár mily furcsa, délibáb kapcsán látható nagy ritkán (meleg, száraz és tiszta időben) a pozsonyi vár, természetesen fordítva, azaz a tornyai látszanak alulról.
Tiszta időben meglepő helyekről is ellátni a Tátráig, de a téli ködös párás időkben sokszor van, hogy szinte csak a Bálvány, mert úgy 900m-en már párás a légréteg.
El tudom képzelni hogy a Duna vonala feletti alacsonyabb hőmérsékletű levegőnek köze van hozzá.
Mert nyáron a párolgások miatt inkább csökken a látótávolság.
garass!
A Bükk mely pontjait ajánlanád még a Tátralátásra? Mostanában szeretném felfedezni picit jobban a Bükköt, Örvénykővel is szemezgetek...
2. kérdés:
A Nagymezőre honnan van a legszebb kilátás? Az 1938-as Szent István Vándorlás leírása a Jávorkút melletti Kerek-hegyet említi, de turistautat nem látok a Kerek-hegyre felvezetni.
Ez leginkább érvényes a téli hónapokra. Január és február hidegfrontjaira szoktunk Tátra-látó túrákat szervezni a Bükk különböző pontjaira, útjaira. Ez valóban lutri, meg nem kis meteorológiai ismeret, megérzés. De amint a különböző képek is jelzik, megéri.
Leírtam már, de most leírom újra, hogy vagy 20 éve, egy rendkívül tiszta reggel a János-hegyi kilátóból láttuk a Tátrát. Éjszaka hatalmas hóvihar volt, reggelre elállt a szél és kisütött a Nap, ekkor néhány percre feltűntek a Tátra csúcsai. Ritka alkalom volt, szerintem jó ha évtizedenként előfordul ez a látvány.
Ha már kilátásokról van szó, akkor a János-hegyi kilátóból a kánikulában néha látható a pozsonyi vár. Kíváncsi vagyok, hogy tudjátok-e, hogyan lehetséges ez?
