bambusz mint faanyag felhasználással kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Remélem jol okosodtam. Szóval tehát kb. 6 éves szárakat érdemes kivágni fa alapanyagnak
( amik amugyis efölött meghalnának) de az a kérdésem hogy frissen hajtott szárat is lehet? Pl. idei hajtást őszel?
Azért kérdem hogy ugyanaz a falvastagsága az 1 éves hajtásnak meg a 6 évesnek? Én ugy gondolom biztos hogy nem ,de erősitsetekmeg vagy cáfoljatok. Gondolom évről évre valamelyest erősödik a fala a szárnak,mégha küldő átmérőben nem is változik vagy nem jelentősen .
a keresőbe írd be a hasonló szavakat, (határol,határolás, pala, HDPE, leástam, körbeástam, kavicsos,agyagos, mélyen, centire, rizóma, terjed,stb... ) és kidobja a határolással kapcsolatos hozzászólásokat. ;-) tök jó nem? :-D en mikor új bambuszt akartam venni,beírtam a keresőbe a nevét,és megtudtam kinek van,majd e-mailben elkezdtem zaklatni! :-D
Ültetéskor raktam köré marhatrágyát és azt követően favágásból visszamaradt fenyőkérget 10cm vastagon. Műtrágyázni most kezdtem még csak el amikor olvastam, hogy azt is szereti!
Határolástól ellenben félek kicsit. Még nem határoltam és nem tudom mivel kellene eredményesen. Valamint a mivel témát hol szerzem be!
Nekem anno a Castilllonis csinálta azt, hogy az ültetés évében tavasszal lett rajta két új szár, majd késő ősszel hozott még egyet, jóval erősebbet, ami természetesen le is fagyott télen...
(Úgy láttam tegnap, mintha jött volna alatta egy új hajtás, talán elindul végre ez a faj is, de sötét volt amikor kiértem és nem volt nálam csak a telefon, az meg nem adott elég fényt ahhoz, hogy biztos legyek benne, hogy az ő hajtása-e v. a szomszédjáé.)
Na jo nem kínozlak benneteket csak ugrattalak benneteket én vagyok a ex Mr. Bamboo új nevet kellett választanom mert nemvette be a régit a gép.Hála msm jo barátomnak sikerult a segítségével eszt az új nevet beraknom véletlenul :) íme a tobbi vivax kép
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs : Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály : Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend : Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád : Bambuszformák
(Bambusoideae)
Nemzetség-
csoport:
Bambuseae
Kunth ex Dumort.
Diverzitás
Taxonomy of the Bambuseae
Al-nemzetségcsoportok
Arthrostylidiinae
Arundinariinae
Bambusinae
Chusqueinae
Guaduinae
Melocanninae
Nastinae
Racemobambodinae
Shibataeinae
A bambuszok a perjefélék családjába
tartozó évelő, örökzöld növények . Több
mint 1000 fajuk ismert. Fő előfordulási
helyük Északkelet-Ázsiától Délkelet-Ázsián
át egészen Északkelet-Ausztráliáig terjed.
Ugyan a perjefélék családjába tartoznak,
sokan mégis bambuszfaként hivatkoznak
rájuk, mivel némely fajuk megfelelő
körülmények között akár 20 méternél is
magasabbra nő, száruk vastagsága pedig
meghaladhatja a 15 centimétert is. Persze
nem ez az általános. A legtöbb faj
magassága 3 és 10 méter közötti,
szárvastagsága pedig 2 és 5 centiméter
között van.
A hazánkban is egyre népszerűbb
növényeket eredeti élőhelyén nagyon
sokrétűen, az élet szinte minden területén
hasznosítják, felhasználják.
Termesztésük
Általában egy, az anyanövényről
leválasztott gyökérdarabot elültetve
történik a szaporítása. A gyökerek (rizómák)
a föld alatt minden irányba szétterjednek
és ezekről különböző sűrűségben hajtások
bújnak elő. A hajtások általában tavasszal
jelennek meg, és négy-hat hét alatt
megnőnek teljes magasságukra. Ekkor még
levélzet nem, vagy csak alig található
rajtuk. A gyökérzet fejlettsége határozza
meg, hogy a hajtások az adott évben
milyen magasra és milyen vastagságban
nőnek. A hajtásokkal ellentétben a
gyökérzet szinte egész évben – kivéve a
téli, fagyos időszakokat – fejlődik.
Kordában tartása a nem kívánt hajtások
lenyírásával vagy a gyökérzet terjedésének
betonnal, erős fóliával (pl. nagy sűrűségű
polietilén HDPE) való körbe kerítésével
lehetséges. Szinte minden típusú talajban
megél, de szereti a tápanyagban gazdag
talajt és a bőséges vízellátást.
Nálunk egyelőre inkább dísznövényként
termesztik, mivel igen dekoratív növény.
Kb. 150 faj fagyálló különböző mértékben.
Egyes fajták szára sárga, mások zöld
színűek, de van fekete változat is.
Némelyiknek zöld alapon sárga csíkos a
szára, másiké sárga alapon zöld csíkos.
Létezik pöttyös mintázatú változat is.
Az alacsonyabb fajtákat talajtakaróként, a
közepes növésűeket sövényként, a
magasakat pedig ligetek, erdők formájában
termesztik.
A szárak az első évben kifejlődnek,
vastagságuk, hosszuk a továbbiakban nem
változik, de általában öt-hat évig érnek,
azaz szilárdságuk, keménységük,
rugalmasságuk növekszik, utána
hasznosíthatóak. Nem is érdemes tovább
nevelni őket, mert a továbbiakban az
eddigi nettó energia termelőből energia
fogyasztóvá lépnek elő, azaz eleinte a
lombjuk segítségével cukrot halmoznak fel
a rizómákban, míg később, (míg el nem
pusztulnak) az elöregedett szárak már nem
juttatnak a gyökérzetnek elegendő
asszimilált tápanyagot.
A bambuszok levelei általában örökzöldek,
de a növény minden évben teljes új
levélzetet fejleszt, a régi levelek
fokozatosan elszáradnak, lehullanak,
összefüggő talajtakarót képezve a növény
alatt. A fagykárok is elsődlegesen a
bambuszok leveleit sújtják, szélnek kitett
területen a fiatal bambusztövek levélzete
egy hidegebb tél alatt szinte teljesen
elszáradhat. Amennyiben a szárak túlélik a
telet, a leveleket a növény tavasszal
pótolja.
Szárnövekedés, virágzás
A bambusz rizómái jelentős mennyiségű
tápanyagot raktároznak, ami következő
tavasszal a szárak gyors növekedését
eredményezi. A bambusz az egyik évben a
szárakat, a másik évben a rizómákat
fejleszti. A szárak eleinte kis rügyként
jelennek meg a rizóma nóduszain. Néhány
évig így növekednek, majd gyors
fejlődésnek indulva kibújnak a talajból.
Általában rövid, vastag kúp alakjában
jelentkeznek, melyeket rügyhüvelyek
vesznek körül. A rügyhüvelyek a
legkeményebb talajt is áttörik, annak
ellenére, hogy kezdetben igen
sérülékenyek. Kihajtás után általában 20 -
30 napon belül, gyors növekedéssel érik el
végleges méretüket.
Az eddigi feljegyzések szerint a Bambusa
arundinacea 91 cm-t nőtt egy nap alatt, a
Phyllostachys edulis Pubescens pedig
121 cm-t. Az átlagos napi növekedés kb.
25–28 cm. A bambusz éjjel sokkal
gyorsabban nő, mint nappal, amire eddig
meggyőző magyarázatot még nem sikerült
találni. A kialakult szár átmérőjéből a
növény kora nem határozható meg,
ugyanis az többé nem változik. A
bambuszok többségének a szára belül üres.
Egyes bambuszok szárának jól kifejlett
barázdája van. A Phyllostachys nemzetség
valamennyi tagjánál megtalálható ez a
barázda, amit szulkusznak nevezünk. A
barázdák eredetét az ágrügyek
fejlődésében kereshetjük. Az ágrügyek már
a fejlődő sarjakban kialakulnak, amikor
még a növény szövetei puhák. A
bambuszok szárának színe igen változatos
lehet. Leggyakoribb a zöld szín, de a
sárgától a bíboron át egészen a feketéig
sokféle szín és árnyalat előfordul. A fiatal
szár alapszíne általában zöld, mely később
válik a fajtára jellemző színek
valamelyikévé. A természetben a
bambuszok csoportalkotásra való hajlamuk
miatt minden irányban terjeszkednek, az
általuk borított terület évről évre növekszik.
Növekedési sajátosságához tartozik, hogy
mindaddig, amíg el nem éri teljes
kifejlettségét, évről évre vastagabb és
magasabb szárakat produkál. Miután elérte
a teljes kifejlettséget, attól kezdve egyforma
vastagságú és magasságú szárakat fejleszt.
Ezután már csak a szárak száma és ezzel
együtt a levéltömeg nagysága növekszik.
A fajtára jellemző magasságot és
szárátmérőt (ezt jelezzük a
fajtaismertetéseknél) az éghajlati
adottságok (átlaghőmérséklet, csapadék), a
tápanyagok mennyisége és a tenyészterület
nagysága befolyásolhatja. Nálunk jobbára
az éghajlati viszonyok korlátozzák a
bambusz növekedését, tehát valószínűleg
az eredeti élőhelyen mért adatokat nem
tudják produkálni. Nálunk akkor éri el
bambuszunk a lehető legnagyobb méretet,
ha a minimális tenyészterületet, valamint
tápanyagtöbbletet és csapadékpótlást
biztosítunk számukra.
A bambusz virágzása
A bambusz körüli titokzatosságok egyike,
hogy egyes egyedek szakaszonként
ugyanabban az időben egész éven át
virágoznak. Ez történt a Phyllostachys
bambuszfélével, amikor végig virágozta az
1970-es éveket, ahogy ezt megtette a
bambusztörténelem szerint minden 120
évben. A Phyllostachis nemzetség
virágzásának nyilvántartása évszázadokra
nyúlik vissza. Ismereteink szerint senki sem
tudja, mi ösztönzi a virágzást. Míg egyes
bambuszfajták virágzása időszakos,
másoknál környezeti körülmények,
szárazság vagy egyéb feszültség idézi elő.
Az egyedi növény virágzása 2-7 évig
folytatódhat és ez sokszor végzetes, de
külön gondozással és táplálással az
anyanövény túlélheti, és éppen csak kisebb
lesz. E mellett még a sok mag elültethető,
ez vagy az anyanövénnyel azonosat
reprodukál, vagy új és érdekes változatot
állít elő. Mire az anyanövény befejezi a
virágzást, már új csemeték pezsdülhetnek
körülötte.
Bizonyos fajokat annyira megvisel a
virágzás, hogy a magok beérlelése után el
is pusztulnak. Ez főleg az óriás fajokra
jellemző, de szerencsére nagyon ritkán,
40-120 évenként fordul elő. A fajok zöme
túléli a virágzást, és bár a virágzott szárak
elpusztulnak, a telepek a rizómákról
felújulnak. A kisebb termetű fajok
viszonylag gyakran (némelyek évenként is)
virágoznak, de ezek esetében a virágzás
nem okoz számottevő visszaesé
Ez az egyik legveszélyesebb gyomnövény, ázsiából hurcolhatta be valamelyik szomszédod. Ha nem akarod hogy mindent tönkretegyen a kertedben, mielőbb fújd le glyfossal, az elhervadt szárakat törd ki tőbe, a helyét pedig szórd be atrazinnal jó vastagon. A legjobb ha még ma hozzákezdesz, hisz ki tudja miben tehet még kárt ha késlekedsz!
2012 nyár végén vásároltam egy aureosulcata spectabilist.
Azt olvastam, minden hajtását az év júniusa környékén hozza.
Ettől eltérően még 2012-ben hozott egy új hajtást, amit már nem tudott teljesen kinevelni. Leveleit idén kezdte kitolni.
Az idei évben az előzőeknél minimálisan vastagabb hajtásokat hozott. Ebben az évben 2 új hajtásban kimerült a felszíni tevékenysége ami szépen fejlődik.
Várható még ebben az évben ezen kívül új hajtás, esetleg most ezzel be kell érnem.
Másik nagy problémám a határolás. Két oldalról biztos határolást kap. Idén, esetleg jövőre elkészül a 80cm mély kerítésalap, ami megfogja. A belső oldalon nem készítettem határolást.
Már láttam a fórumon ezzel kapcsolatos írást, mégis más oldalakon a hajtásrügyek vágását említették kordában tartásra. Lehetséges ez? Esetleg mi az, amivel biztosan megoldható a határolása?
A szépséges Sh3.
Egy kis brutko Ph. bissetii 3,5 cm szárral :)
Sziasztok! Ilyen hosszú valamik nöttek ki a foldböl a kertemben mi a fene lhet ez?