Na, lehet elkapkodtam a válaszomat, bár az alapjai(szerintem, és tapasztalatom szerint) helytállóak.
A Delysa kemencéje videót megnéztem, hát abban azért volt jónéhány, a napjaikra jellemző, egyáltalán nem tradicionális építőanyag(is). Attól még lehet jó.
De: a samottéglát összeépíteni az agyaggal....hát??? No meg van ott Ytong, ............
Mondok mást, szintén saját tapasztalat, búbos kemence, részt vettem benne segédmunkásként, a "fővállalkozó" a falu "tapasztó cigánya" volt. Anno kb. 1960.
Alap vályogtégla(szalmával "vetve"), hamuzsák, kémény szintén ez a vályogtégla.
Tűztér alatt kb. 10 cm tört üveg, homokkal borítva.
Kemence fenék samottégla (akkor ez még újdonság volt), de semmi habarcs, csak úgy döngölés után berakva, homokkal fugázva.
Kemence fala: sovány agyaghabarcsba rakott hódfarkú tetőcserép szeletek, kb. 10-12 cm szélesek, búbosra felhozva, belül szalmás agyaghabarccsal két-három rétegben tapasztva(akkor még befértem a kemence száján, ma már jó nagyra kéne csinálni), rétegek között pár hét száradási időt hagyva, utána szép lassan kifűtve.
Ez bizony hagyományos, tavasztól-őszig lett kész, de évtizedekig szolgálta a gazdáját, sütött-főzött-fűtött!!
Hab a tortán: első kéményes, a padláson füstölőre bővítve a kéménye........
Azt a sok finomságot manapság nem könnyű utánozni, amik abban készültek!
Ma is látom magam előtt, még reménykedek, hogy egyszer részem lesz benne!
Egyszerűen meggyőződhetsz arról hogy ezek az agyagtéglák jók lesznek e kemence építésére. Készíts belőle gyufásdoboz nagyságú kis téglácskát és égesd ki akár gáztűzhelyen is ha lehűl vizsgáld meg ha nagyon megrepedezik túl sok bent az agyag tehát homokot kell hozzá keverni. Ha könnyedén elporlad akkor túl sok bent a homok és így agyagot kell még hozzáadni. A szerencsés eset mikor a két szélsőség között lesz a kiégetett tégla.
Én gyerekkoromban(haha, volt vagy majdnem 60 éve), láttam ilyenből építeni, meg később bontottam is vagy 15 év működés után -a szüleim kemencéjét. Ez volt az alföldi ember téglája.
Helyben "vetett" vályogból készült, szalmával volt keverve a vályog sara, nem tiszta agyagból, hanem a kert végéből kitermelt kissé homokos vályogtalaj volt az alapanyag, ugyanebből szalmával erősítve a kötőanyag és a tapasztás kívül-belül.
Alja égetett agyagtégla volt, 10 cm üvegtörmelékbe, majd homokba ágyazva, homokkal besöpörve.
Ha az általad elképzelt vályogtégla mellett döntesz, arra vigyázzál, hogy a tapasztását közel hasonló szerkezetű sárral csináld, mert akár agyagosabb, akár homokosabb tapasztást csinálsz, leesik, ugyanis más a hőtágulása. Falazásnál mehet a habarcsba is apróbb, szecskázott szalma. Legjobb, ha a törött téglákat iszapolod be. Szalmát mindenképpen bőven keverjél bele, kemény szálú búzaszalmát.
Írod, hogy a "téglák" szalma nélkül készültek, attól még jó lehet, én a 90-es évek végén kézi préssel készített hasonló téglákból építkeztem, építész szerint 2 emeletes ház építhető belőle.
Próba: ejtsél le pár épnek látszó darabot 2 méter magasról, ha legalább a fele egyben marad, szerintem már elég szilárd.
Búboskemence építés hajrájában vagyok/leszek, ha kienged az idő... Eléggé eltökélt vagyok abban, hogy agyagból építeném meg az egészet. Egyrészt van ingyen, másrészt, létezik is ilyen (Delysa kemencéje a kemencebence.hu-n), úgy tudom jól működik.
Tehát olyan agyagtéglát kapnék, ami bontásból való, gyakorlatilag vályog de állítólag szalma nélkül (?). Nyilván, mivel egész, meg féltéglák, darabolni alakítani fogom, de mondjuk nem gondoltam homokkal vagy mással keverni és lábbal dagasztani, hogy valami más arányú keverék jöjjön létre.
Jó lehet ez vajon? Delysa kiégetetlen téglából építette, az lehet, hogy kövérebb anyag. Gondolom a soványabb kevésbé repedős - más baj meg mi lehet?
Szinte bármilyen száraz fa jó a felfűtésre. Ha lehet, akkor minél kevesebb gyantatartalmú fát használj. Nekem szintén 1 tepsis dongás van és lassan kezdve, kb 1,5-2 óra alatt felfűtöm 350-450 fokra. Még nem mértem, de olyan 5-10 kg fa szükséges. Akkor van felfűtve, amikor a korom kiég a tégláról és kifehéredik. Akkor ajtó betesz és kb15-20 perc pihentetés és mehet be a kaja. Nálam nagyhusi-kenyér-sütemény a sorrend.
Sziasztok! Köszönöm mindenkinek, aki segített abban, hogy fel tudjuk építeni az első kemencémet. Apósom, aki kőműves megkilodott vele, én csak a segédmunkás voltam. Képeket hamarosan rakok fel.....
Kérdésem az lenne, hogy ki hogyan fűti fel a kemencéjét? Milyen fát és mennyit használ el egy felfűtés alatt??(Mi a kemencés kisokosból 1 tepsis dongás kemencét építettük meg. Igy is egy 70x40cm-es tepsi vigan elvér benne...
A olvasva az írásaitokat és megköszönve a kérdéseimre kapott válaszokat. Ezt sikerült összeragasztanom, némi agyagból, téglából meg néhány más összetevőből. Többszöri használat után úgy gondolom jól sikerült, mert finomra sül benne kenyér, husi, meg sütemény.
egyenlőre a kemencéből történő "füstölés"nincs betiltva az ,hogy a szél merre fúj arról meg ember nem tehet . Ha befüstölne az ablakon , majd becsukja .
Szerintem inkább legyen az 150-es, és nekem az 50 cm elég kevések tűnik. Legalábbis készülj arra, hátha toldanod kell.
Ha fém füstcsövet tervezel nagyon vigyázz, hogy ne csak beépítsd, mert a hőtágulása szétnyomja a kemencét, hanem vagy legyen a cső terrakotta, vagy valami hőálló samott stb., vagy ha mégis fém, akkor az valami kőzetgyapot ágyba kerüljön.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni a kemencém kéményével kapcsolatban. 50cm-es füstcső beépítését tervezem, de nem tudom mekkora legyen az átmérője. 130 és 150-es között gondolkodtam. 81cm átmérőjű félgümb alakú pizza kemencét építek. Mekkora lehet ennek a teljesítménye kb. KW-Ban? Előre is köszi!
Ugyan ezzel a megoldásal szeretném.