Itt voltam, ezeket találtam. Néhány téglásnak nem volt elég 10 teherautónyi téglarakás, sok helyen belekezdtek ezekbe a gyönyörű falakba. Biztos téglások voltak, mert szakszerűen voltak megbontva a sarkak. A téglákat boltívekből és a sarkakból ott hagyták, mert nem volt rajtuk semmi. Sokat én raktam vissza a falba és szégyelltem magam mások helyett. Valószínű, sok ellenséget szerzek magamnak ezzel a szöveggel, de le kellett írnom. Készakarva nem írom meg a helység nevét, sem a téglák névadóját, de gyönyörködjünk együtt a leleten és a képeken.
Az Orosházi Múzeumtól és az Orosházi Evangélikus Egyháznál is érdeklődtek, hogy nem kívánok-e kiállítást szervezni a gyűteményből. Mivel egyenlőre még nem érzem kiállításra érettnek a gyűjteményem el tudtam hárítani a felkéréseket, de sokáig nem igazán lehet (illik) halogatni a dolgot, mert azért szaporodik is a tárlatra való. Ehhez kapcsolódóan egy apró kérésem lenne az érintettek felé! Orosháza település újraalapítása több dunántúli településhez kötődik. Leginkább a tolna megyei Zombához, hiszen az újraalapítók erről a településről indultak útnak 1744-ben. Azonban a korabeli források szerint az újralapítók nem sokkal 1744 előtt települtek Zombára más dunántúli településekről, többek között Győr környékéről is. Én csak a jelenlegi és a korabeli Békés (vár-)megyéhez tartozó téglákat gyűjtöm, de amennyiben egy kiállítás megszervezésére vállalkozom Orosházán, úgy gondolom a kiállítás részét kell képeznie egy-két olyan téglának, amelyek az ősök dunántúli településeiről, de főként Zombáról származnak. Nos, orosházi vagy békés megyei téglákért cserébe az érintettekkel a dolgot "leboltolhatjuk". A cseredarabokért nagyon szívesen elmegyek és viszem a cserét. Sajnos a bálványosi találkozóra nem tudok elmenni, mert a lányaimnak szeptemberben kezdődik a versenyszezon az úszásban és a hétvégéken egymást érik a versenyek, ezért az ilyen minitalálkozót külön kell leegyeztetni.
Egy olyan téglához jutottam hozzá, amely Orosháza település 1744-es újjáalapítása után az első (ismert) téglaépítményből származik. Ez az épület az evangélikus templom. Az épület több részletben, 1777-től az 1830-as évekig épült. Legöregebb része a torony, amely valaha különálló épületet alkotott, mert csak így engedélyezték az építését. A téglát a templom egyik épületrészének padlásán találtam a porban. Jelzése ligatúrás formában kialakított OE vagyis Orosháza Egyház. Köszönetet szeretnék mondani az Orosházi Evangélikus Egyházközség Hivatalának, hogy lehetővé tették a templom épületegyüttesének bebarangolását és azt, hogy e téglát elhozhassam azzal gazdagítva a gyűjteményem.
Viszontagságos körülmények között lettek meg. Kell hozzá egy tankolás benzin, sok gyaloglás, csákány, kapa, bátorság és tűrni kell egy órán keresztül a darázs nagyságú szúnyogokat, közben teljesen vizes leszel. Akkor tulajdonképpen kinek a feje van a nagyszombati Reidner téglákon?
Hercegszántói pucolmányok.
