Most akkor okosabbak lettünk?
:)
Azon akadtam meg, hogy nem találtam összefüggést a salgótarjáni és a nagybátonyi szénbányák között. (És ezek szerint te sem.)
A szabadtéri kiállítást tuti, hogy nem signolaterológus állította össze! Sok benne a fals infó! (Mondanám, hogy: ne használd adatgyűjtésre!)
Lővei hivatkozik valamire? Vagy csak másolt az infó ellenőrzése nélkül?
A salgótarjáni cég gyára, a hirdetésben szereplő "Buda-Ujlak", a Szépvölgyi út 41-ben volt (ex Holtzspach és ex ETC), míg a nagybátonyi érdekeltség a Bécsi út 134 ill. 150-ben. (ex UTG)
Vagyis egyértelműen két külön cég.
Az "S" oké, legyen Salgótarján. De Nyergesújfalu csak egy volt a sok gyár közül. Nem hiszem, hogy azt jelölné az "N".
NAGYBÁTONYI SZÉNBÁNYA RT.
Székhelye: Bp. V. Nádor u. 24. Alakult 1921. szeptember 26-án, az Angol - Magyar Bank közreműködésével. Eredetileg 20 millió korona alaptőkéjét a pengő nyitómérlegben 1,2 millió P-ben állapították meg. Üzletköre: az 1909-ben alakult Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. nagybátonyi bányáinak átvétele és folytatása, szénbányászat és azzal kapcsolatos tevékenység. Telepei: ércbánya Mecenzéfen, szénbánya Nagybátonyban, vasöntöde és hengermű Pestszentlőrincen, ahol téglagyári gépeket gyártott. Nagybátonyi bányájában, 1928-ban kb. 850 munkást foglalkoztatott. Évi termelése meghaladta a 900 ezer mázsát. Igazgatóságának tagjai: Krausz Simon bankár, Székely Ferenc bankár, Bachruch Károly, dr. Kállay Tibor, eörsi Balogh Brunó, Lantos Ernő, dr. Görgey István. Érdekeltségei: Portex Szénkereskedelmi Rt., Focus Tüzelés Technikai és Hőgazdasági Rt. 1928-ban egyesült az Újlaki Tégla és Mészégető Rt.-vel, ekkor alakult meg a Nagybátony - Újlaki Egyesült Iparművek Rt.
ÚJLAKI TÉGLA ÉS MÉSZÉGETŐ RT.
Székhelye: Budapest, Akadémia u. 9. Alakult 1869-ben Kunwald Jakab újlaki tégla- és mészüzemének átvételével, 313.000 Ft alaptőkével, amelyet többszöri emelés után 1898-ban 3 millió koronában állapítottak meg. Üzletköre: tégla, tetőcserép, azbesztcementpala, virágcserép, tetőcserép és tűzálló agyagedények gyártása. Ezekből a cikkekből az 1900-as évek elején évi 32-35 millió db-ot, 1926-ban, az István Téglagyár beolvasztása után 90 millió db-ot gyártott. Telephelyei: mészégető a II. Bécsi út 86. sz. alatt, azbesztcementpala, téglagyár és kőbányák Csillaghegyen, téglagyár a III. Bécsi út 134. sz. alatt, tetőcserépgyár a III. Bécsi út 150. sz. alatt, összesen 450.000 n öl saját telken. Az István Téglagyár beolvasztása után a társaság tulajdonába került a tégla- és fajanszárugyár Basaharcon (Pilismarót), és a téglagyár Pestszentlőrincen, továbbá 126 k. hold földbirtok. Az 1880-as években a fővárosban megindult nagyszabású építkezések az alakuláskor kezdetleges üzemek korszerűsítésére ösztönözték a vállalatot. 1891-ben a Bécsi úti gyárakban gépesítették a tégla- és cserépgyártást. 1905-ben megvásárolták a Péterhegyi Téglaipar Rt.-t annak tetőcserépgyárával, 1907-ben pedig a Schossberger-féle téglagyárat, 1912-ben építettek azbesztpalagyárat. A vállalat az iparágon belül vezető szerephez jutott az 1920-as évekre. Exportált Ausztriába és Jugoszláviába. 1895-ben kb. 1000 munkást foglalkoztatott. 1926-ban olvasztotta magába az István Téglagyár Rt.-t, amelyet 1892-ben az Angol - Magyar Bank közreműködésével alapított. Igazgatóságának tagjai: vágvecsei Wellisch Alfréd, újlaki Müller József, újlaki Müller Pál, cserkuti Engel Miksa, dr. Bódy Tivadar, br. Kaas Albert. 1912-ben alapította az Egyesült Építőipari és Hajózási Rt.-t korábbi nevén Budapesti Homok- és Kavicsszállító Rt.-t, amelynek gyártelepe az V. Bodor u. 8. sz alatt üzemelt, fióktelepe pedig Turán. 1928-ban egyesült a Nagybátonyi Szénbánya Rt.-vel, ekkor alakult meg a Nagybátony - Újlaki Egyesült Iparművek Rt.
Na, itt nincs vita! Ez csak Salgótarján.
:)
Azért, ha valaki nagyon ráér, kereshetne valami ésszerű megfejtést az "SxN"-re.
Mondom: - Már hogyne volna!
