A főváros határában lévő Békás-Megyeren, a Péter-hegy löszfalánál SchlesingerAdolf épített gőztéglagyárat 1893-ban két körkemencével. Feltehetőleg előtte is égetett már itt téglát, téglajele S A (tükrözve is).
A fővárosi törvényszéken 1894.IV.2.-án jegyezték be a Péterhegyi Téglaipar Részvénytársaságot, melynek célja az 1894.III.22.-i alakuló közgyűlés értelmében Schlesinger Adolf gyárának továbbvitele. Alapítói: báró SchossbergerNándor, Schlesinger Adolf, Gattmann James és Veith Béla. Téglajele a társaságnak P T I
A jól felszerelt és épületeiben logikusan elrendezett gyár jól fejlődött, 1896-ban iparvágányi összeköttetést teremtett a szentendrei HÉV-vel. A millenniumi építkezések lecsengése azonban a századforduló után veszteségessé tették a gyárat.
1901.V.28.-én jegyezte be a fővárosi törvényszék a jogutód Péterhegyi Téglaipar Részvénytársaság alapszabály módosítását (alakuló közgyűlés 1901.V.5.).
1906-ban az üzemet megvette az Újlaki Téglagyár és Péter-hegy–Nagybátony–Újlaki Téglagyár néven működött tovább.
1919-ben épp a Tanácsköztársaság alatt kért a cég a téglagyárban iparvasút építéséhez engedélyt.
1928-ban nyarán fasiszta és kommunista pártok tagjai verekedtek össze a gyár területén. A tömegverekedést a csendőrség állította le.
1944 májusában a téglagyárat zsidó gettó számára vette igénybe a csendőrség és az SS.
Az 1948-as államosításkor Csillaghegyi Téglagyár néven önállósult, ez a név rajta is maradt.
1961-ben új présház épült.
1963-ban a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat 6. számú gyáregysége lett.
1977-ben itt forgatták a Cséplő Gyuri című film egy részét.
1988-ban szűnt meg, a helyén később lakótelep épült.
NÉPSZAVA, 1903.V.16.
A Csillaghegyen a lelketlen kapitalizmusnak megint van egy nyomoréka. E hó 7-én este 8 órakor leomlott a péterhegyi téglagyár agyagbányájában egy az ásatás folytán lazává lett földrészlet maga alá temetvén egy szegény munkást, akinek a ballábát háromszorosan eltörte és oldalbordáját behorpasztotta, így szállították be a szegényt a kórházba. Oka annak az, hogy a munkások szakavatott munkavezető felügyelete nélkül önmagukra hagyatva dolgoznak és pedig reggel 4 órától éjjeli 8—9 óráig. Ez hallatlan kínzás; állatnak sem való, annál kevésbé embernek. De hát törődik is vele akár a péterhegyi téglaipar részvénytársaság, akár annak megalapítója, akár a budapesti egyesült takarékpénztár, amelynek zálogtárgyát képezi jelenleg a tönkrejutott gyár. Haszon kell, mégpedig minél nagyobb, azért végső kimerülésig kell dolgoztatni az embereket, akik a fárasztó 15 órányi munka és az elégtelen élelem következtében az esteli órákban a szemfényvesztő villanyos világításnál valósággal vakok, mint az elcsigázott és kiéheztetett igavonó marhák. És mi a napikeresetük ezeknek a hajszolt boldogtalanok? Nyomorult 80—90 krajczár, legfeljebb 1 frt 10 kr. De mi lesz a nyomorék vagy családja kárpótlása?
NÉPSZAVA, 1940.IX.1.
A vágányokon játszadozott a csecsemő. Suskevics János 16 hónapos csillaghegyi gyermek a békásmegyeri téglagyár területén lévő iparvágányon játszott. Közben Milasi Ferenc gyári munkás két nyerstéglával megrakott csillét tolt be a szárítóba. A síneken játszó kisgyermeket nem vette észre és a csilléket a kisgyermekre tolta, úgy hogy a csille kereke a gyermek lábát térden felül összezúzta. A kisfiú sérüléseibe belehalt. A csendőrség a vizsgálatot megindította, hogy kit terhel a felelősség.
NÉPSZAVA, 1942.VII.28.
A csille
A békásmegyeri téglagyár telepén csillerakás közben a magasból egy csille nagymennyiségű agyaggal kifordult és maga alá temette Turi Imre csillaghegyi munkást. A mentők eszméletlen állapotban súlyos sérülésekkel vitték a Magdolna-kórházba.
NÉPSZABADSÁG, 1979.VII.18.
…
A legrosszabb, ha várni kell.
Megülepedett a forró, nyári levegő a téglagyári színek között. Már a sóhajtástól is dől az emberről a víz. Apró mozdony csühög a földbe süppedt síneken. Mögötte csörömpölve ráncigálják egymást jobbra-balra a csillék. A kanyarban majdnem mindig leesik egy-egy nedves nyerstégla, ezért aztán a kanyarok környékén a bozót mindenütt tele van szikkadó, repedezett téglatetemekkel. A mozdony megáll a téglaszínben. Vezetője kettesével kapcsolja le a tele csilléket, maga előtt összegyűjti az üreseket, és elpöfög velük. A lerakók hatan vannak, mindnyájan asszonyok. A téglával teli csillékből mindegyiküknek jut egy-egy, hogy a saját kazlát rakja belőle. A kazalrakásnak megvan a fortélya. Úgy kell a téglákat egymásra tenni, hogy minél többet járhasson közöttük a levegő. A kazalrakást meg kell tanulni. Rossz esetben ugyanis a két méter magas szikkadó építmény elveszti egyensúlyát, és eldőlhet. Ez leggyakrabban kezdőkkel fordulhat elő, ha volnának kezdők. De nincsenek. Ezek az asszonyok egytől egyig több mint huszonöt éve tornyozzák itt a téglát. Persze egy-egy rossz, megbabonázott napon így is előfordul, hogy eldől egy-két kazal. Ilyenkor oda a teljesítmény. — És ilyenkor sírunk a dühtől — mondják az asszonyok. A téglagyári színek alatt a teljesítmény határoz meg mindent. Ha a mozdony csak egy percre is elmarad valahol a téglával, az asszonyok nekidőlnek az üres csilléknek, kézfejükkel letörlik az izzadságot a homlokukról (észre sem veszik, hogy ezzel a mozdulattal összesározzák az arcukat), s csendben fülelnek, hallani-e már a mozdony pöfögését. — Az a legrosszabb — mondják —, amikor várni kell a téglára. Ilyenkor tétlenül telnek a percek, nincs teljesítmény. Lássuk, milyen is ez a munka? A következő adagnál én is beállok közéjük dolgozni. A nyers B—30-as tégla tizenkét és fél kiló. Nem sikerül rajta megtalálnom a fogást. Olyan szerencsétlenül cipelem, hogy tíz perc után megfájdul a derekam. Az asszonyok nevetnek. Mutatják, hogyan illesszem az ujjaimat a tégla üregeibe, ne derékból hajoljak, hanem a lábam roggyantsam meg, a téglát meg szorítsam a hasamhoz, mert úgy nem érezni annyira a súlyát. Igyekszem ellesni takarékos mozdulataikat, fura, görbedt testtartásukat, de a szemükből látom (tapintatból nem mondják), hogy csapnivaló lerakó lenne belőlem. Egy lerakónak nyolc óra alatt 2600 téglát kell kazalba raknia ahhoz, hogy meglegyen a normája. Sokszor ennél többet is teljesítenek. Az a súly, amit egy műszakban megemelnek, körülbelül 32 tonna, de ha jól megy a munka, elérheti a 36 tonnát is.
A Jancsok és társai cég 1906 februárjában már működik!
(A hirdetés márciusi)
Úgy 99%, hogy az övék a JT téglajel! Bár csak másfél évig működtek ezen a néven! Őket követte a Kiszely féle társaság, aminek ugye két Jancsok is tagja volt 1911-ig.
(Jancsok és Wágner együtt földtulajdonosok voltak Jaminán.)
Egyébként érdekes, hogy a Jancsok és társai Bt-nél Wagner és Varga voltak a beltagok, mégis Jancsok nevén futott a cég.
Mivel mind az öt (nem három!) téglagyár Jaminán működött, ezért kizárnám, hogy a JT jelentése Jaminai téglagyár lenne!
A Herkulesről az első adat - amit találtam - hogy a Suk - Wagner és társai megveszik 1917-ben. Ezért úgy gondolom fölösleges külön gyárként kezelni. 17-től működött a Suk és Wagner másik gyáraként. Feltételezem, ugyanazt a téglajelet használták mindkét gyárban.
Suk és Wagner 1891-ben kezd, Bohn 1908-ban, így kizárásos alapon a Herkules előtt, és annak a helyén működött a Jancsok (1906-1907), a Kiszely (1907-1911) és Deutsch és társai (1912-1917).
Az utóbbi évszám tőled. A melléket térképnek nincs évszáma!
Csak így sehogy sem stimmel, hogy a Herkulest 1921-ben felparcellázták, hiszen a Suk-féle Herkules gyár az államosításig működött. (??)
Azt még el tudom képzelni, hogy Jancsok téglajelével gyártottak 11-ig, de a Deutsch féle téglajel még hiányzik!? Feltéve, hogy volt jelük!
.
A vetőláda számozásos téglákba nem mélyedtem bele.
Próbálom kinyomozni. De tényleg. Lehet Jancsok Téglagyár, Jaminai Téglagyár...
- Jancsok András – (1870.X.20. - ?) - ismert téglajel ?
1906.IX.13.-án lett bejegyezve Jancsok és társai Tégla, Cserép és Agyagárúgyár névvel.
1908-ban az épülő Római katolikus templomhoz tőle vásárol az egyház téglát. Panasz: a téglák agyaga homokkal szennyezett, gyenge minőségű…
1921-ben a volt téglagyár földterülete parcellázva eladásra került.
– HERKULES téglagyár – ismert téglajel J T 1 > J T15 ?
1907.IV.25.-én lett bejegyezve a Kiszely, Varga, Bányai és társai tégla-, cserép-és agyagárúgyár betéti társaság, Békéscsaba. Ezen betéti társaságnak beltagjai: Kiszely Pál építész, Varga E. András téglamester és Bányai András ácsmester, békéscsabai lakosok; kültagjai: Jancsok András községi tisztviselő, Jancsok György téglamester. Balázs András kőmívesmester, Lipták János ácsmester, Sztraczinszki Pál ácsmester, Lipták P. János kőmívesmester békés-csabai és Bányai György magyar államvasúti tisztviselő, gádorosi lakosok.
A czéget Kiszely Pál, Varga E. András és Bányai András jegyzik akként, hogy a bélyegzővel előnyomott czégszöveg alá neveiket együttesen jegyzik.
A kültagok vagyon betéteinek összegei a következők: Jancsok András 9000, Jancsok Györgyé 7000, Balázs Andrásé 4000. Lipták Jánosé 3000, Sztraczinszki Pálé 3000, Lipták P. Jánosé 6000 és Bányai Györgyé 4500 korona.
1911.IX.7.-én Bányai András beltag a társaságból kilépett, neve töröltetik, Jancsok András, Bányai György és Jancsok György kültagok a társaságból szintén kilépvén, nevük törültetik.
Deutsch S. Varga E András és társaik téglagyára: ez a közkereseti társaság Békéscsabán 1912.V.l.-jén keletkezett. Tagjai: Deutsch Sámuel, Varga Elek, Pataj Márton és Botyánszki András tégla- és cserépgyáros, békéscsabai lakosok. A Gyulai Törvényszéken a cég bejegyezve 1912.VI.3.-án 5869 – 478/1 iratszámmal.
1913-ban Varga Elek kilépett a cégből.
Végül, mint azt fent említettük, 1917-ben a Suk-Wagner cég a téglagyárat megvásárolta.
1912-1917 közötti név
1930-ban
Tehát adott három gyár
Adott három téglasorozat
Nyomozok tovább
Az 1-25-ig számozott tégla kinézete. Mind tükrös, rendes állású még nem került elő. Nekem van 1-2, 5, 10, 14-15, 17-18, 22, 24-25.
Illetve ma találtam egy 1906-os építési falazott híd romban egy tükrözött 22-es számú téglát. Talán egy fokkal közelebb kerültünk a csabai gyárak megfejtéséhez, de a mellékelt táblázat még mindig csak találgatás:
GB - Griebsch Béla (élt: 1847-1919), Szolgaegyháza (1948-tól Szabadegyháza)
(Mellette 7-es vetőláda számozás)
MT - Mátrai és Tóth, Tiszasas
Mátrai (László) nem biztos, hogy rokona annak a Mátray Lajosnak, aki 1892-ben alapított téglagyárat Kunszentmártonban.
.
.
AD - Antonius Dióssy - tótdiósi Dióssy Antal (élt: 1801-1860) Szentmihályúr (Felvidék)
HF - Herczfeld Frigyes (élt: 1858-1939??) Tolmács (település!)
"Herzfeld Frigyes az ország egyik legnagyobb gabonakereskedője volt. 1858-ban született Baján. A bajai középiskola után a kereskedelmi akadémiát Bécsben végezve Hamburgban, Győrben és Budapesten szerzett gyakorlatot. 1893-ban vásárolta meg a 1600 holdas birtokot (Tolmácson SIC!). A Szentiványi kastély alapjait felhasználva újat építtetett magának. 1918-ban építette meg azt a szeszgyárat, melyet később vejével Martos Frigyes gépgyárossal üzemeltetett. A ma is működő Erdőkémia üzem elődjét." Forrás: borzsony.hu
A II. Katonai Felmérés (1819-1869) térképén Richter József téglaégetője látható Elektől Délre.
A III. Katonai Felmérés (1872-1884) idején még üzemel, de üzemeltetője sajnos nem ismert.
A közút átellenes oldalán épített téglagyár az Aradi Polgári Takarékpénztár Rt. eleki téglagyára, 1911-ben már működött, 1935-ben még ő a tulaj.
1946-ban már új tulajdonos van: Eleki Birtokosság Legeltetési Társulat Téglagyára, Elek, Ormos u.155. Téglagyár - Elek, Határ u. 7. jelenleg a gyártás szünetelt.
1954-ben a gyár a Békés Megyei Tanács Téglagyári Egyesüléséhez tartozik.
1984-ben a gyár állapota nagyon leromlott, 1985/1986-ban 8 millió Forintot kellene a korszerűsítésre fordítani.
A gyárat 1986-ban állította le a DTCsV, a kisvasutat felszedték, a gépeket elszállították.
Az 50 000 000 Forint értékű gyárat 1986.XII.31.-én az Eleki Tanács vette meg 350 000 Forintért, majd 1987 nyarán az Eleki vadásztársaság 1 200 000 Forintért.
Eleken talált tégla fotója
Második katonai felmérés
Harmadik katonai felmérés
1941 évi állapot. Látható, hogy a téglagyár délebbre épült, az egykori téglaégető helyén mocsaras részt jelez.
" Niczky Pál 1848 tavaszán Nógrád megyei főjegyzőjének hivatalát viselte. 1848. nov. 11-én a Vas megyében alakuló 45. honvédzászlóalj századosa lett, mellyel több csatában vett részt. 1849. június 13-án súlyosan megsebesült a csornai ütközetben. 1867-ben a Nógrád megyei 48-as honvédegylet tagja lett. 1877 márciusában Erdőtarcsán hunyt el."
A családról Nagy Iván is ír a: "Magyarország családai / NYOLCADIK KÖTET / Niczky család. (Niczki, gróf és nemes.)" fejezetben.
Első felesége Fejér Karolina, a második Fejér Antónia- Szentmiklóssy Alajos özvegye. A két hölgy, Fejér László (1788-1863) Nógrád vármegye alszolgabírájának lányai voltak. Fejér Lászlónak tulajdonítható téglajelről B. Csabi is posztolt nemrég a FB-on.
Szentmiklóssy részről is van adat téglaégetésről, egy 1820-as összerírás szerint, a család tulajdonában téglaház is volt.
"(Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában - a Nagybőcsai Sárközy család iratai között - P 1931 szám alatt a Fejér és az Unghy családra vonatkozó irat)"
Borovszky Samu ugyan a megye leírásában nem említi Niczk-t birtokosként, de Shovy Igen. Niczky-nek a házasságai révén volt "háttere" a téglaégetéssel kapcsolatban, valószínűleg ennélkül is tudott volna.
A PN tükrös és NP jelű téglák a környéken nagy területen lettek széthordva.
A mellékelt képen látható, hogy a település kapcsán említik a Meskó családot is.
B. Csabi az "MS" - Meskó Sándor, monogrammal kapcsolatban is posztolt az FB-n. Ugye egyrészt Meskó Sámuel is élt a településen (3 is) a család álltal épített úrilak építését egyaránt tulajdonítják egyes források Sándornak, mások az apjának Sámuelnek "(BADÁL EDE: Kastélyok kúriák Pest, Heves és. Nógrád megyében)".
Vélhetőnen (szerintem) a körnéken előforduló "MM" téglajel is a családhoz köthető Meskó Miklós révén.
A Mesko család. (Felső-kubini, nemes, a széplaki enyiczkei, báró.) ősi család, és régről összefonódik egy másik helyi családdal a Kubinyi-vel.
A fenti részlet forrása "Kubinyi, Ferencz és Kubinyi, Miklós (1901) A felső-kubini Kubinyi család története és leszármazása."
És itt jön képbe az alábbi téglajel:
Ami nagy valószínűséggel Kubinyi Iméhez (1792-1861) tartozik.
Imre se nem itt született (Nyusnya), se nem itt halt meg (Várgede), de feleségül vette 1823-an Meskó Karolinát (1799-1850) aki erdőtarcsai volt.
A községben található Kubinyi-Márkus-kúria (https://www.erdotarcsai-kerekerdo-ovoda.hu/) "1820-körül épült" ami meglepően közeli a házasságkötéshez. Az építéssel kapcsolatosan több oldalon csak az évszám jelenik meg, nem biztos, hogy Imre építette, de a településhez tartozó birtokviszont szerzett emberek közül nekem ő tűnik valószínűnek a téglajel kapcsán.
Magában az épületben 1890-től Kubinyi Márton élt feleségével dabasi Halász Alice-al. Megnősült fia Kubini Miklós pedig a Szentmiklóssy kastély lakója lett.
A Kubinyi témát folytatva, nem lehet kihagyni a "KM" téglajelet sem, igaz ez eddig Majthéni Károly-hoz volt kötve, de lehet érdemes átgondolni más irányból is, uganis Kubinyi Márton is foglalkozott téglaégetéssel.
Nekem az a feltűnő, hogy a KI, NP, KM téglák-töredékek gyakran kerülnek elő egymás társaságában a környéken.
Példa innen a fórumról:
Más...
Vagy itt van Teczlak-puszta kérdése:
Miért lehet itt is KI, NP, HM, KM, SzA tégla darabbokat találni?
Maradjunk az SzA kérdésénél, legalább 4 féle vetőláda változattal.
A fenti képeken a Szontagh Antóniához köthető téglajelek láthatóak Teczlak-pusztán, mit keres ott ilyen tégla szétszórtan (nem behordott sitt kupac), ahol az alapokig le van gyalulva minden épület és csak a gödrök vannak. Kik voltak itt birtokosok? Kubinyi, Zalsky, Szentmiklóssy.
Szentmiklóssy részről itt van Antal aki 1770 körül lett Erdőtarcsán birtokos, és leszármazottja Aljos akinek halála után feleségét Niczky vette el. Továbbá ugye Szentmiklóssy Antal építette a Szentmiklóssy-kubinyi kastélyt (https://www.mtaudulok.hu/erdotarcsai-akademiai-udulo-es-alkotohaz/), és arra is van bizonyíték, mit fentebb említettem, hogy volt a családnak téglavetője. Tehát ha ez a család épít, birtokol miért nem ismerünk hozzájuk köthető téglajelet?
Továbbá amúgy megkérdezném, Kartalra hogy kerül SzA tégla...
Nem mondom hogy Szontagh nem égetett téglát, de Szentmiklóssy téglák hol vannak?
A másik ami nekem a körnéken jártamban feltűnt az az, hogy mit keres "Teleki Gróf" téglája a Tóth Család Birtokán Tyukos-pusztán.
Tóth Géza(1845-1905) az Adria tengerhajózási titkárság igazgatója a helyi birtokosok között 1891 körül emítésre, szőlőtermesztés kapcsán, halála után feleségét a későbbiekben is említik a település kapcsán. Vajon Tóth Géza vásárolt téglát Szirákról?
A környék régi pusztái, külterületen lévő lakott helyei teljesen elpusztultak, végig lehet nézni a régi térképeken, a fentről. hu légifelvételein, hogy tűnnek el épületek (nem csak itt) pár év alatt, itt a 62-65-69-73-76-os évi felvételekre gondolok.
Szirák járásközpont volt. Hogy mit hova vittek és mikor, valőszínűleg követetetlen.
Persze van még BK, KB, UM, és sok más téglajel amiről lehetne még tipppelni a környék kapcsán, egenlőre ennyi.
1912-1917 közötti név
1930-ban
Eleken talált tégla fotója
Második katonai felmérés
Harmadik katonai felmérés
1941 évi állapot. Látható, hogy a téglagyár délebbre épült, az egykori téglaégető helyén mocsaras részt jelez.
