Egy eccerűt látok, aki látónak hiszi magát, és aki úgy kapaszkodik a hitébe, mint a világtalan a fehér botba, aki ráadásul ezt a fehér botot a magasba tartja és fennen hírdeti: kövessetek.
Mikor még elsõ-forrásomban léteztem, nem volt Istenem, s magam voltam forrása magamnak. Nem akartam semmit, nem vágytam semmire, mert nem kötõdõ lét voltam, s önmagamnak megismerõje az igazság gyönyörûségében. Akkor csak magamat akartam, és semmi mást; amit akartam, az én voltam, s ami voltam, azt én akartam, s Istentõl és mindentől szabadon léteztem.
Bizony nem mindegy, hogy csak szemléled az eseményeket, vagy látod is azokat. Az eccerűek képességei kimerülnek a szemlélődében. A látok viszont részesei a megtapasztalásnak is.
Isten = Tüzz? Nyissd ki a szemedet, ha nem látsz csodát, sose fogsz? Aztán csodát kérnek Jézusunktól: ha nem látsz csodát most rögtön azonnal, sose fogsz? Magát az hogy Tüz, vagy Égés, sose de sose fogja tudni megmagyarázni semilyen tudomány, hogy milyen varázslat játszódik le?
Ahol a kezdet, ott a vég? Tüz előttem, tüz utánnam? Vagy füst? Magát minden létezést formát, felfoghatunk mint kényszer,(ami elmulik?) vagy csodálat, hisz Jézus: Óh természet, dicső természet, mely szem, nem láthat téged... majdnem olyan mint a Mennyekbe, vagyis HONVÁGYAM VAN?
"bűn" nélkül inpotens lenne a világunk, a " bűn" szükséges rossz, ha nincs "bűn", akkor Jézus sincs, tovább megyek Isten erkölcsi szerepe is ugrott, és gyakorlatilag Isten is, és Jézus is az "erkölcs"i tanításoknak köszönheti a "létét...."
