Keresés

Részletes keresés

scsabi Creative Commons License 2017.11.28 0 0 14548

'15-ben mintha még meglett volna. Persze mérget nem vennék rá, hogy akkor láttam-e, vagy korábban. De mindenképp 2006 után.

Előzmény: usgyiremot (14547)
usgyiremot Creative Commons License 2017.11.23 0 0 14547

Sziasztok,

elnézést a félig off kérdésért, de itt talán olvassák olyanok, akik mostanában jártak a Ganz-ban. Szeretném megkérdezni, hogy az A28 002-es mozdony megtalálható-e ott még. 

 

 

 

A legfrisebb infóm róla 2006-os:

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=59965315&t=9116019

 

Előre is köszönöm a válaszokat itt, vagy az usgyiremot kukac gmail pont com címen.

dodidodo Creative Commons License 2017.11.17 0 0 14546

Sziasztok!

 

Szükségem volna a Vasútgépészet 2005/2 számából a ,,MÁV villamos motorvonat projekt tanulságokkal" című írásra. Nagy segítség volna, ha valaki fel tudná tölteni!

Előre is köszönöm.

csota Creative Commons License 2017.10.29 0 0 14545

De ha már leengedem az olajat, lehet leszedem az oldalát és belenézek meddig érnek le a "kanalak"

Előzmény: mdbz (14543)
csota Creative Commons License 2017.10.29 0 0 14544

A gyárin én T idomnak látom, az enyémen pedig könyök van aminek a magassága szerintem nagyobb a T idoménál.

Előzmény: mdbz (14543)
mdbz Creative Commons License 2017.10.29 0 0 14543

A képen gyárinak néz ki. A lényeg, hogy a hajtókarok alján levő "kanalak" beleérjenek az olajba.

Előzmény: csota (14542)
csota Creative Commons License 2017.10.29 0 0 14542

Nem vagyok benne biztos hogy az én "pipám" gyári, túltölteni nem szeretném, mert gondolom szétnyomja a szimeringet, de már ez is haladás! Köszi

Előzmény: mdbz (14541)
mdbz Creative Commons License 2017.10.27 0 0 14541

A MÁV a KG 100 régebbi nevén G-60 kompresszor olajat használta. Addig kell az olajat lassan tölteni amig a "pipa" elnyeli.

Előzmény: csota (14540)
csota Creative Commons License 2017.10.24 0 0 14540

Köszi! Igaz elég kicsi betűk, de  nagyjából el tudom olvasni. Esetleg abban tudsz segíteni, hogy milyen olaj kell bele és meddig töltsem?

Előzmény: Vendégsín (14538)
rezgaras Creative Commons License 2017.10.24 0 0 14539

A kartert a hengerfejjel összekötő cső (a rajz jobb szélén) mire szolgált? A karteren át szívta be a levegőt?

 

Előzmény: Vendégsín (14537)
Vendégsín Creative Commons License 2017.10.22 0 0 14538

Régi dízel motorkocsik, villamosok, HÉV motorkocsik légsűrítője, a természetes légáram hűti.

Előzmény: csota (14535)
Vendégsín Creative Commons License 2017.10.22 0 0 14537

Ganz F típusú légsűrítőnek néz ki.

 

 

Előzmény: csota (14536)
csota Creative Commons License 2017.10.22 0 0 14536

csota Creative Commons License 2017.10.22 0 0 14535

Sziasztok!

Hozzáértők segítségét megköszönném...

Annyit tudok róla ami a képen is látszik, hogy 3 hengeres.

Miben lehetett, mik az adatai, gyárilag hogyan hűtik, gépkönyv...megköszönném ha tudnátok segíteni.

MTU-890 Creative Commons License 2017.10.02 0 0 14534

Csak, hogy 1 év után legyen egy hsz:

 

Két régi kapta és egy westinggyűrű:

 

 

zsiráftotya Creative Commons License 2016.09.18 0 0 14533

Bocs .Ez mellé ment 

Előzmény: zsiráftotya (14532)
zsiráftotya Creative Commons License 2016.09.18 0 0 14532

Nem kell választani - Bármelyikkel lehet nyugtázni. Sőt vannak gépek,amelyeknél valamelyik kezelőszerv használatával is lehet nyugtázni az éberségi felhívást.

Előzmény: mmarci99 (14501)
torokb2 Creative Commons License 2016.08.22 0 0 14531

Egy kíséleti járművemről beszélünk, ahol a mérési eredményeimet szeretném indokolni. Ez a jármű soha nem fog ténylegesen vasútüzemben működni. Teljesen mindegy hogy a járműnek hogyan fog alakulni a gyorulása a teljes teljesítményhez tartozó szakaszban.

 

Engem kizárólag az érdekel, hogy a vizsgált 0...5(...10) km/h tartományban az adott elrendezésnél:

- a rendelkezésre álló tapadás miért nem egyenesen arányos a hajtott kerékre eső járműsúllyal?

- ezt a nem egyenesen arányos kapcsolatot hogyan lehet leírni?

- mekkora beépített ballasztsúly mellett adódik a legnagyobb gyorsulás? (mekkora súlyhatárig növekszik a rendelkezésre álló tapadás meredekebben, mint a ballaszttömeg gyorsításához szükséges erő)

 

Persze értelmesebb lenne először pontosan lemérni 10-20 különböző tömegértékkel hogy mekkora a kifejthető gyorsulás, és ez után beszélgetni, meg tapasztalati képletet gyártani. Hátha még a nyáron lesz rá idő.

 

 

Előzmény: scsabi (14528)
torokb2 Creative Commons License 2016.08.22 0 0 14530

Ha figyelmesen elolvasod a korábbiakat, akkor látod hogy nem az volt a kérdés mért függ az elérhető vonóerő a kerékre eső súlytól, hanem az összefüggés jellege (mért nem egyenesen arányos) érdekel.

Előzmény: Tamasch (14527)
MTU-890 Creative Commons License 2016.08.21 0 1 14529
scsabi Creative Commons License 2016.08.21 0 0 14528

Ez egy jó levezetés, de gyakorlati szempontból nem sok jelentősége van. Ezzel a számítással egy kinematikai határértéket határozol meg, mégpedig a súrlódásos erőkapcsolattal elérhető legnagyobb gyorsulás értékét (gyakorlatban, össztengelyhajtású járműnél 2,6-3,5 m/s2). A gyakorlati példához ennek kb. annyi a jelentősége, mint annak, hogy fénysebességnél gyorsabban vasúti jármű nem mehet. (Életszerűbb példát találva, mint a súrlódásos erőkapcsolattal legyőzhető legnagyobb pályaemelkedés értéke)

 

Érdemesebb kinetikai megközelítést alkalmazni. A gyorsításnál a primér energiaforrás energiáját kell átalakítani a jármű mozgási energiájává. Az időegység alatt mozgási energiává alakítható fajlagos energiamennyiség a jármű kerületi teljesítménye. És itt jön számításba a tapadósúly, ugyanis a gyorsítás adhéziós szakaszában a jármű beépített gépezeti teljesítményét csak részben, a súrlódásos erőkapcsolat által korlátozott mértékben tudod kihasználni, tehát az adhéziós szakaszban a mozgási energia növelésére fordítható teljesítmény kisebb, mint a jármű gépezete által kifejthető legnagyobb teljesítmény.

 

Minél kisebb a jármű tömege, annál magasabb a kritikus sebesség értéke, annál később lehet csak a teljes gépezeti teljesítményt a mozgási energia növelésére felhasználni.

Előzmény: torokb2 (14523)
Tamasch Creative Commons License 2016.08.21 0 0 14527

Az elméleti maximális vonóerő a nyomaték és a kerékátmérő (sugár) hányadosa.


Az hogy ebből mennyi jelenik meg a kerék-sín kapcsoltban vonóerőként az a tapadási tényező és a hajtott kerekekre eső súly függvénye.
Ezért függ a vonóerő nagysága a tömegtől (is).

Előzmény: torokb2 (14523)
MTU-890 Creative Commons License 2016.08.19 0 0 14526

Ha az utasok a hajtott tengelyhez Közelebb ülnek, akkor a hajtott tengelyre jutó járműtömeg aránya nő (C értéke 0,5 fölé nő), így az elérhető max. gyorsulás is nő.

Előzmény: torokb2 (14523)
rezgaras Creative Commons License 2016.08.19 0 0 14525

Szerintem helyes a számítás, valóban nem függ a tömegtől (merthogy mint tudjuk a nehézségi (gravitációs) tömeg és a gyorsítási tömeg egyenlő). Viszont a szükséges teljesítmény a sebesség (m/s) és a vonóerő (N) szorzata. Tehát ahogy gyorsulsz, lineárisan egyre nagyobb teljesítményre lesz szükség.

Előzmény: torokb2 (14523)
rezgaras Creative Commons License 2016.08.19 0 0 14524

Ráadásul valahol annak is szerepelnie kellene, hogy a tapadási együttható nem fix. Más száraz és nedves sínen, sáros sínen és levelekkel tarkított sínen. :-((

 

Előzmény: scsabi (14522)
torokb2 Creative Commons License 2016.08.19 0 0 14523

Kísérleti úton sikerült megállapítani. A jármű saját tömege bő 300 kg, vezetővel 400kg.
További három emberrel 600kg. Az elérhető maximális indítóvonóerő mindkét esetben
elpörgést okoz. Azonban az elpörgés nélkül elérhető maximális gyorsulás (a maximális teljesítmény eléréséig) a
második esetben nagyobb.

 

a - a jármű gyorsulása
m - a gyorsított tömeg
F - a gyorsító erő

a = F/m

 

Tegyük fel hogy a pálya sík, egyenes, jó minőségű, és az egész kis sebességek
tartományában a menetellenállás elhanyagolható.
Tehát a teljes vonóerő a járművet gyorsítja, a kifejthető vonóerőt pedig a kerék-sín
tapadás (mü együttható) korlátozza.

 

Fmax = G x mü

 

G - a járműkereket a sínhez szorító erő

g - nehézségi gyorsulás

C - konstans, mivel a járműtömeg nem egyetlen kerékre nehezedik

 

G = m x g x C

 

A maximális erőt az első képletbe helyettesítve ezek szerint a maximális gyorsulás nem kéne hogy függjön a járműtömegtől (m a számlálóban és a nevezőben is szerepel).

Mivel a maximális gyorsulás mégis függ a járműtömegtől, vagy túlegyszerűsítettem a számítást, vagy "mü" függ a járműtömegtől.

Előzmény: scsabi (14522)
scsabi Creative Commons License 2016.08.18 0 0 14522

Az a helyzet, hogy nem igazán értem mit szeretnél elérni. A jármű gyorsulása mindenképpen függ a terheléstől, az adhéziós szakaszban elsősorban a kifejthető vonóerő korlátozottsága miatt, a gépezeti szakaszban meg a korlátos gépezeti teljesítményből a tömeg növelésével egyre nagyobb lesz a jármű ellenállása, másrészről meg a nagyobb tömeg gyorsítása nagyobb munkát igényel (bár ez utóbbi mindkét szakaszra igaz).

 

Az viszont határozottan érdkelne, hogy a kapcsolati tényező tömegfüggését hogyan sikerült megállapítani.

Előzmény: torokb2 (14518)
razor33 Creative Commons License 2016.08.18 0 0 14521

Sziasztok! Sok fórumon érdeklődtem már, de nem jártam sikerrel. Kérdésem a következő lenne, hol lehet V43/M41 dupla mozdonykürtöt szerezni/venni, illetve egy M62-es eredeti kürtjét? Természetesen még jó membránokkal. Esetleg valakinek lenne eladó?

Segítségeteket előre is köszönöm!

torokb2 Creative Commons License 2016.08.18 0 0 14520

Igen, tudja a kerékátmérőt, és a hajtóműáttételt, illetve a  vontatómotor pólusszámát. Állandó villamos nyomatékra szabályoz, és az előbbiek alapján tudja hogy ez mekkora vonóerőnek felel meg.

Előzmény: Tamasch (14519)
Tamasch Creative Commons License 2016.08.17 0 0 14519

.... Z a hajtásszabályzóban beállított vonóerő,...

 

A hajtásszabályozó tudja, hogy mekkora a kerékátmérő?

Előzmény: torokb2 (14516)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!