Na, még egy politikai legenda. Pár éve, a Gyurcsány-kormány idején gyakran emlegették a PoliDilin Széchenyi szavait, főleg az első mondatot:
“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba …”
Az idézet Surányi Miklós: Egyedül vagyunk című regényéből származik, az író valóban Széchenyi szájába adja ezeket a szavakat, de nem valószínű, hogy Széchenyi mondott volna ilyesmit. 1848 előtt nem használták a "kormány" kifejezést, 1848-ban a "minisztérium" szóval jelölték a kormányt, ha utána mondott/írt volna ilyesmit, akkor azzal meg elismeri a Bach-rendszert.
Az idézet első mondata Joseph de Maistre (1753-1821) francia filozófustól származik, de a legendák már más írók és politikusok szájába is adták.
A Mindszenty, a fehér vértanú című dokumentumfilmben azt állítják, hogy Kádár valóban papot hívott a halála előtt, de Grósz Károly erre azt mondta, hogy ha van még valami mondanivalója, azt először a Pártnak mondja el, aztán jöhet a pap. Kádár viszont ekkor nem akart a Pártnak semmit sem mondani, így a papot be se engedték hozzá. Ezt maga Grósz Károly mesélte el valakinek, de csak pár éve kezdték el emlegetni. (Grósz 1996-ban halt meg.)
A PoliDili fórumain is többször felvetődött, újságcikkek emlegetik, a filmmel ellentétben a legtöbb helyen azt írják, hogy végülis a papot beengedték hozzá és meggyónt még a halála előtt.
"mindegy, hogy korona vagy svájcisapka van a címeren, csak zárják már le az ügyet, és foglalkozzanak fontosabb dolgokkal" - mondta Kis János, az SZDSZ elnöke. Forrás: Nagy György, Magyarország apróbetűs története, Kossuth kiadó, 2010.
Viktória-akció: Orbán közzétette a róla szóló titkosszolgálati iratokat
Orbán Viktor közzétette a sikertelen beszervezésére vonatkozó, illetve a róla és feleségéről szóló megfigyeléseket összegző egykori titkosszolgálati dokumentumokat abban a válaszban, amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) állambiztonsági szolgálatokhoz fűződő viszonyát firtató kérdésére adott.
Szilágyi István, Vaszary Kolos, Révész Imre Adalékok a m. Tud. Akadémia megalapítása történetéhez. Adalékok a m. Tud. Akadémia megalapítása történetéhez. 1877
A követelés nyilvánosan három hónappal korábban, ]1989. március 15-én, a Szabadság téren hangzott el. Cserhalmi György akkor ott olvasta fel az 1989-es 12 pontot, amelyek egyike az volt, hogy vonják ki Magyarországról a szovjet csapatokat.
Es ennek ellenere a mai napig ezzel "kerkedik" az eletrajzaban! :-0
Lehet, hogy inkább történelmi, mint politikai legenda, de a PoliDilin is gyakran emlegetik Széchenyit, hogy ő, mint az ország egyik leggazdagabb embere és főnemes, ahelyett, hogy mint a maiak még többet harácsolt volna össze, inkább az ország fejlesztésén dolgozott. Még a magánvagyonából is adott erre a célra. Sőt, egy évi jövedelmét felajánlotta az Akadémia megalapítására!
Ez a felajánlás lenne a kérdés: tulajdonképpen mit is ajánlott Széchenyi és mit is fizetett ki?
"Horn Gyula, 1990-ben külügyminiszterként már megemlítette a NATO-val való szorosabb kapcsolatok szükségességét, sőt felvetette a csatlakozásunk lehetőségét is!"
"A Magyar Köztársaság egykori külügyminisztere beszélt arról is, hogy Horn Gyula 1988-ban az Észak-Atlanti Közgyűlés ülésén tett egy meglepő bejelentést. Azt kérdezte, hogy miért ne lehetne Magyarország egyszer majd a NATO politikai szervezetének tagja. Mindez természetesen akkor nagyon eltérő visszhangot váltott ki a vasfüggöny mindkét oldalán."
Forrásom nekem sincs rá, de emlékszem egy tv-műsor, talán Híradó, vagy HÉT részletére, amikor kiléptünk Varsói Szerződésből, Horn Gyula - az akkori külügyminiszter - mondott valami ilyesmit, hogy: "Akkor most beléphetünk a NATO-ba!"
Lett is egy kisebb botrány belőle, mert ugye épp hogy kilépünk egy katonai szövetségből, mindenki örül a semlegésségnek, a függetlenségnek, erre ő már lépne is be egy másikba!
Viszont itt egy másik legenda:
Horn Gyula engedte ki a keletnémeteket 1989-ben. Persze nem ő volt, a határőrséget nem utasíthatta, mert az a belügyminisztériumhoz tartozott, gondolom kormányrendelet lehetett. De ő jelentette be a tévében, a "Hét"-ben 1989. szeptember 10-én. Egy másik topikban még ezt se hitték el nekem, de így volt. A szocializmus bukásáról szóló nyugati történelmi tévéműsorokban is ezt szokták mutogatni.
Megint elojott, hogy Orban kezdemenyezte a csapatkivonast. Ez mar a mitoszgyartasig elment :-)))
Ellenben a tortenelmi TENY, hogy Cserhalmi Gyorgy/Domonkos Istvan volt az!
"A Fidelitas nem ért egyet a kormány javaslatával, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé június 19-ét. A Fidesz ifjúsági szervezete szerint az utolsó szovjet katona távozásának évfordulója helyett Nagy Imre kivégzésének napja, június 16. legyen a magyar függetlenség napja... Az 1958-as kivégzésre emlékezve a nemzet szembesülhetne lelkiismeretével, áll a Fidelitas közleményében.
A szervezet szerintOrbán Viktor Nagy Imre 1989-es június 16-i temetésén elmondott beszéde is fontosabb volt mint az utolsó szovjet katona távozása, mert Orbán akkor kezdeményezte a szovjet csapatok kivonását az országból.
Cserhalmi megelőzte Orbánt 2009. március 21. 06:56 Címkék: csapatkivonás oroszok 1989 http://www.168ora.hu/itthon/csapatkivonas-32827.html
A magyar közvéleményben meggyökeresedett nézet szerint Orbán Viktornak 1989. június 16-án, Nagy Imre és a többi 56-os mártír újratemetése alkalmából a Hősök terén mondott beszédében hangzott el először nagy nyilvánosság előtt a szovjet csapatok kivonásának a követelése. Tévedés.
A követelés nyilvánosan három hónappal korábban, ]1989. március 15-én, a Szabadság téren hangzott el. Cserhalmi György akkor ott olvasta fel az 1989-es 12 pontot, amelyek egyike az volt, hogy vonják ki Magyarországról a szovjet csapatokat. Az eseményt közvetítette a rádió, a tévé, és a sajtó is hírt adott róla.
Az érdem tehát azé a bizottságé – egyik tagja a 168 Órát soraival időnként megkereső Domonkos István volt –, amely az 1989-es 12 pontot megfogalmazta, és Cserhalmi Györgyé, aki vállalta, hogy a követeléseket a legnagyobb nyilvánosság előtt felolvassa.
333. ülésnap (1993.10.19) Dénes János: ...A közeli napokban törték le a millenniumi sorból elsõ királyunk, Szent István koronájáról a keresztet. Tehát kérem szépen, szárnyas angyalkák a címer körül, Szent István koronájáról letörni a keresztet, most már tényleg úgy néz ki, mint a Kis János által javasolt svájcisapka (Derültség, zaj.) , úgyhogy ajánlom restaurátorainknak, hogy ezt minél hamarabb hozzák rendbe...
Mit nem talal meg? Amit bemasoltam 647-ban ott van mind.
A mkogy keresoje bizony meg Kosa nemletezo diplomajat is megtalalja :-) amit a hivek szerint o aztan soha...csak epp mai napig ugy van az kepviseloi eletrajzaban
Tizenötmillió magyar – halljuk jobb- és baloldali politikusok szájából egyaránt. De mennyi is valójában az a 15 millió? Kiszámoljuk.
Dávid Zoltán 1993-as, a Hitelben megjelent írása szerint a 15 milliós formula Illyés Gyulától ered, és a 60-as évek végén még valószínűleg korrekt is lehetett ez a szám. Amikor azonban Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, már nem volt 14 millió magyar sem, azóta pedig rohamosan csökkent a számuk – mutatott rá É. Kiss Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója egy tavaly decemberi rádióadásban. Legutoljára Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese beszélt a soproni EU-napok keretében arról, hogy a magyar kormánynak “nem csak az itt élő 10 millió ember, hanem a 15 milliós Kárpát-medencei magyarság” képviseletét kell ellátnia.
A magyarok pontos számának meghatározását több tényező nehezíti. Magyarok olyan országokban is élnek, ahol nem ismerik a nemzetiség fogalmát, és nem készül statisztika a bevándorlókról. Ahol vannak adatok, ott is nagy a zűrzavar: egyszer anyanyelvet, máskor nemzetiséget tudakolnak, van, ahol az állampolgárságot, és van, ahol a születési helyet tartják nyilván. Ráadásul a bevallott adatok sem mindig tükrözik a valóságot, kiváltképp igaz ez a nemzetiségeit sokszor mostoha állampolgárként kezelő kelet-európai államokra. És még nem is beszéltünk a magyarországi kisebbségek többszázezres létszámú közösségeiről, akik tovább csökkentik a magyarlisták alapjának számító honi magyarság számát.
É. Kiss Katalin Anyanyelvünk állapotáról című könyvéből megtudtuk: a magyarságnak körülbelül egyötödét teszik ki a szomszédos országokban élő magyarok (mintegy 2.450.000 fő). Lélekszámuk az utóbbi évtizedben rohamosan csökkent, tíz év alatt 300.000-rel lettek kevesebben. Dávid Zoltán fent idézett, Hány millió a tizenötmillió? című írásában arra figyelmeztetett: legfeljebb 14 millió magyarról beszélhetünk, ebből a Kárpát-medencei magyarság 13 millió. Kiss Jenő 1997-es, A magyar nyelvről nyelvpolitikai megközelítésben című tanulmányában 3.320.000-re becsüli a szomszéd országok magyarságát.
É. Kiss Katalin könyvében részletezi a Kárpát-medencei magyarság számát. Romániában az 1992-es népszámlálási adatok szerint 1.599.000 magyar élt, számuk azonban 1992 és 2002 között 190.000-rel csökkent. A szlovákiai magyarok száma 1970 és 1990 között stagnált (567.000 fő), a legutóbbi 10 évben azonban számuk mintegy 10 százalékkal, 47.000 fővel csökkent (520.000). A Vajdaságban 1971 óta dráma mértékű a magyarság csökkenése, jelenlegi lélekszáma 290.000 körüli lehet. Az ukrajnai magyarok száma 1959 óta stagnál, számuk 2001-ben 156.000 volt. Horvátországban ma körülbelül 15.000, Szlovéniában 7.000 magyar él, Ausztriában pedig körülbelül 16.000-en értenek magyarul, és 4000-en tartják magukat magyar anyanyelvűnek.
Az emigráns, nyugat-európai, amerikai, ausztráliai magyarság összlétszáma Dávid Zoltán 1993-as becslése szerint körülbelül egymillió. Túlbecsülik az amerikai magyarság létszámát azok, akik az 1980-as népszámlálásra hivatkozva azt állítják, 1,7 millió magyar él az Egyesült Államokban. Ez ugyanis csak a magyar származásúak száma, közülük csak 179 ezren beszéltek otthon magyarul, s ebből mindössze 52 ezer az USA-ban született második generációs magyar. Dávid szerint túlzó az Izraelben élő magyarok számára vonatkozó többszázezres becslés is, mert a Magyarországon születetteket, akiknek anyanyelve magyar volt s mindmáig a magyar kultúra és irodalom pártolói, még csak beleszámíthatjuk a magyar anyanyelvűek közé, de az Izraelben született gyermekeik már aligha tartják magukat magyarnak.
Megkeresésünkre É. Kiss Katalin elmondta: nem hiszi, hogy a milliós nagyságrendű hiba forrása abban van, hogy több amerikai, ausztrál stb. magyart feltételeznek, mint ahány van. Szerinte inkább a határon túli magyarság gyors fogyásával, egyre gyorsuló asszimilációjával nem néz szembe a közvélemény.
Kíváncsiak voltunk egy történész véleményére is, ezért megkérdeztük a 20. század magyar történelmének elismert szakértőjét, Romsics Ignácot, aki egy korábbi írására hívta fel figyelmünket. A Múltról a mának című könyvében a szerző a 15 milliós számot nem, csupán Antall kijelentésének szimbolikus jelentését vizsgálja, megjegyezve, hogy ő maga egyáltalán nem érezte zavarónak e sokak által kifogásolt mondatot, sőt, inkább egyetértett vele.
Frissítés, 2009-ben:
A legutóbbi években az összes szomszédos országban csökkent a magyar kisebbségek lélekszáma, méghozzá általában gyorsuló ütemben – idézi a Népszabadság a MeH által kiadott, Jelentés a külhoni magyarság helyzetéről című tanulmányt. A szlovákiai magyarok részaránya a hatvanas évekbeli 12,5 százalékról 10 százalék alá süllyedt az ország teljes népességéhez viszonyítva, egy évtized alatt csaknem 50 ezerrel apadt a magyar nemzetiségűek száma. Erdélyben a csökkenés a kilencvenes évektől folyamatos: az asszimiláció, az elöregedés, az elvándorlás és az alacsony születésszám tíz év alatt 200 ezer körüli fogyást eredményezett. Szerbiában a legutóbbi népszámlálás szerint már csak 290 ezer magyar élt, s azóta ez a szám további 20 ezerrel csökkent. Ami Ukrajnát illeti, az ottani magyarság mai lélekszámát 140-150 ezerre becsülik a kutatók. Ennél is meghökkentőbb a horvátországi magyarság fogyása. Sehol másutt a Kárpát-medencében nem annyira rohamos a magyar lélekszám csökkenése, mint déli szomszédunknál: számuk mára 17 ezer fő alá zsugorodott. Szinte azonos a kép Szlovéniában is, ahol számuk hivatalosan már csak hatezer körül mozog. Éppúgy, mint a burgenlandi magyaroké.
Források: É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról Dávid Zoltán: Hány millió a tizenötmillió? (Hitel 1993/8) Romsics Ignác: Múltról a mának
