Keresés

Részletes keresés

BVNG25 Creative Commons License 2017.03.22 0 0 55303

Köszönöm, ez alapos, higgadt elemzés. Az 5. pont önmagában is remek, konkrét példá mutatja a mainstream FU elmélet elhibázott módszertanát - ez az amit én is megfigyeltem rögtön, amikor komolyan utánanéztem annak, hogyan épül fel. Pedig tényleg elfogulatlanul közelítettem, nem volt bennem olyasmi, hogy másféle, alternatív elmélet mellett kardoskodjak. Csak kíváncsi voltam, hogyanis van felépítve-bizonyítva az, amiről gyerekkorunk óta azt halljuk-olvassuk, hogy az egyetlen tudományosan igazolt dolog a magyar nyelvről és tágabban a származásról. És alaposan meglepődtem.

Előzmény: Ec pec kimehecc a (55291)
Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2017.03.20 0 0 55302

Előzmény: Anne Duffield (55301)
Anne Duffield Creative Commons License 2017.03.20 0 0 55301
Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2016.10.17 0 0 55300

Valami érdemi hozzászólás?

Előzmény: Anne Duffield (55297)
olvasgat6 Creative Commons License 2016.10.13 0 0 55299

Csak úgy feszül a puzdra rajta-)))

 

Előzmény: puzdra (55298)
puzdra Creative Commons License 2016.10.12 0 1 55298

Miért nem jó a finnugor rokonság?

 

Mert egyszerűen nem igaz!

Anne Duffield Creative Commons License 2016.08.06 -1 0 55297

"A szerző Marácz László, az Amszterdami Egyetem professzora"...

:-)

 

Ehelyett:

"Today he is Assistant Professor in the European Studies Department"

Vagyis docens...

Előzmény: Ec pec kimehecc a (55296)
Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2016.08.05 0 1 55296

"A magyar kultúrtörténet a magyar nyelvészet szemléletének nagy fordulópontjaként tartja számon az ugor–török háborút, amelyről megszámlálhatatlan cikk, tanulmány és néhány könyv is született, de amelyet a magyar nemzet azóta is kárhoztat, és amelyet a mai hivatalos nyelvészet egyértelműen a saját születése első mérföldkövének tekint. Komoly bátorságra vall, ha egy nyelvész ezt megkérdőjelezi, és mindenképpen odafigyelésre méltó, ha ezt egy tudományos monográfia keretében teszi, amely a kazah tudományos akadémia égisze alatt jelent meg a mai tudomány alapnyelvén, angolul."

 

"A továbbiakban bemutatott mű címe csak a bennfenteseknek jelzi annak forradalmi tartalmát"

 

 

"hogy mennyire nyitott és demokratikus a jelen tudományos élet erre, az majd akkor dől el, ha e mű első lépésben magyarul is hozzáférhető lesz, és utána valóban érdemi vita zajlik le körülötte, nem pedig régi vélemények kritikátlan újraböfögése. "

Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2016.08.02 0 0 55295
Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2016.07.05 0 0 55294

Vászolyi Erik finnugor nyelvész/történész professzorról:

 

"Először is engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam.

Nevem Mary Darley, és több mint négy évtizede Nyugat-Ausztráliában élek.

A három évvel ezelőtt elhunyt Vászolyi Erik finnugor nyelvész/történész professzor volt az élettársam 15 évig. Tőle nagyon sok régmúlt emléket, főleg az un. „rokonnépek” történetét, nyelvét, szokásait hallottam, hiszen főfoglalkozásként ő még itt is ezzel a témával foglalkozott amellett, hogy az ausztrál bennszülöttek nyelveit tanulmányozta, és az azokról szóló publikációit nemzetközi szinten is elismerték. 
Érdekes módon, amikor megdőlni látszott a finnugor elmélet, ő egy ideig mélyen hallgatott, majd ismét kiállt mellette, hiszen az egész életét arra alapozta. Visszamenőleg az ’50-es évek második felére, majd néhány későbbi időszakra, sőt még a nyugdíjas éveire is a finnugor nyelvkutatás volt a legjellemzőbb. Tudomásom szerint az utóbbi évtizedekben sehonnan nem kért és nem kapott támogatást, ennek ellenére minden évben elutazott valamelyik, általa fontosnak tartott történelmi helyre. Nagy lelkesedéssel mesélt a katmandui útjáról, valamit arról a jóleső érzésről, amit a Kőrösi Csoma Sándor sírjának látogatása alkalmával tapasztalt. 
Amikor Kiszely István kijelentette, hogy a „finnugor mesét 1821-ben találták ki politikai nyomásra”, és nagyon sajnálta, hogy életének nagy részét ő is ennek a légből kapott áltudománynak szentelte, Erik igen elmarasztalóan nyilatkozott róla. Jómagam, mint laikus, kívülálló, csak a gyönyörű, egyedi, különleges magyar nyelvünkkel foglalkozó és azt ápoló személy, egyrészt nagyon megörültem Kiszely professzor felismerésének és kijelentésének, másrészt igen meglepődtem drága párom nyilatkozatán, amit az internet segítségével meg is osztott az MTA Finnugor Nyelvtörténeti Osztályával, valamint Fodor Istvánnal, aki a Világ nyelvei és nyelvcsaládjai c. könyvéhez kért tőle egy néhány oldalas értekezést. 
Erik élete utolsó hónapjaiban viszont legnagyobb meglepetésemre egy alkalommal kijelentette, hogy a mi nyelvünk éppoly egyedi, mint a baszk. Semmihez sem hasonlítható, önmagában gyönyörű úgy, ahogy van. Ennek a kijelentésének én – a laikus, akinek komputerét számtalan kiadatlan novella gazdagítja magyar nyelven – nagyon megörültem, és meg mertem reszkírozni egy általam rég megfogalmazott kijelentést, amely szerint „természetes, hogy vannak finnugor nyelvek, de azok között a magyar a kakukktojás”, mire drága párom csak annyit mondott, hogy „anyám, azt hiszem rátapintottál a lényegre”.

http://julianusbaratai.blog.hu/2016/05/20/a_keleti_magyarok_felfedezesenek_hazai_fogadtatasa#c30343074

 

"az „anyósnyelv” jelensége,

amit a nyelvi tabu egyik megnyilvánulásaként jellemez Vászolyi: „Az anyósnyelv, úgy látszik, Ausztrália valamennyi nyelvközösségében létezett, de különféle változatokban. Általános szabálynak tűnik, hogy anyós és veje érintkezését szigorú előírások korlátozzák, ezzel elejét véve súrlódásnak, vitának. Tilos kettejüknek nemcsak beszédbe bocsátkozniok, de egymást megközelíteniök, sőt egymásra nézniök is. Látó-/hallótávolságon belül kötelesek vagy lesütni a szemük, vagy másfele nézni; ha nagyobb távolságból észreveszi egyike a másikát, nagy ívben ki kell térniök egymás elől. […] Ha a tabu alá eső személyek közölni akarnak valamit a másikkal, akkor egy harmadik, semleges félnek kell elmondaniok, amit óhajtanak, de ilyenkor is vigyázva, és a normális közbeszéd helyett az ún. anyósnyelvet használva."

 

http://www.forrasfolyoirat.hu/1205/simoncsics.pdf

http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-elsofoku-itelet

Szabyv8 Creative Commons License 2016.06.18 0 0 55293

Az index fórumon nézelőttem és rá bukkantam erre a bejegyzésre. (Miért nem jó a finnugor rokonság?) Konkrétan már 3-órája olvasom a megjegyzéseket. Látni lehet, néhol erőteljesen megjelenik az eredettörténet „elméletek „ vitája. Nem csodálom a történészek és a régészek is „majdnem agyon verik egymást „ ezen a témán e mellet be csatlakoztak a nyelvészek és az antropológusok is. Egyetemi hallatói tanulmányaim során sok dolgot átnéztem ezzel a témával és arra jöttem rá, hogy majdnem mindegyik szakembernek van igaza és téves állítása eredetünk történetével kapcsolatosan. Valahol olvastam, hogy valaki írta, (nem szó szerint) hogy már minden néppel azonosítanak már minket és a magyarok már nem is magyarok. Hagyjuk az eredet történetet a nagy szakemberek vitája között. Na, az eredet történetbe is belekavar az államalapításunk és az elkövetkezendő évszázadok máig. Ezt fogom kifejteni itt. (A magyarság keveredéseinek okai.)  1. Ok! A honfoglalás meg történte után egyes népek lakták a területet (avarok, romanizált népesség …stb.) Velünk is jönnek (bolgárok, kabarok vagy székelyek… stb.) de erre is van két elmélet, hogy a székelyek valójában hunok Atilla halálával Erdélybe menekült egy részük. Vagy a kabar törzsekből vált ki egy rész és ők voltak a magyarok előőrsei.  2. Ok! Államalapítás, kereszténység és hatalmi harc. Főleg a hatalmi harc István és Koppány között ebben még közrejátszott a kereszténység mivel magyarok egy része nem akart áttérni. Itt látható, hogy, elhalványítottuk ezt a tényezőt az idők során, mert magyar ölt magyart és a hatalomért a kereszténységért kiirtottuk lakosságunk kb.: 1/3-át. Magyarok helyére jöttek a németek és a szlávok. 3. Ok! Középkorban betelepült szakemberek (hospesek) főleg németek csehek. E mellett Bejönnek a kunok Kötöny kán vezetésével. Na, itt lelhető fel az elmélet az antropológusok kutatásai során az belső ázsiai népek genetikai kapcsolatára, ami igaznak minősült az alföldi emberre, vagyis a kun kiemelem kun magyarság genetikájára! Nem az össz magyarságéra! J Én is ebbe tartozom, mivel édesapám felől kun vagyok és családfa kutatás is eredményezi, hogy kunok voltak az őseim. A vonásaim is ázsiai. Viszont a genetika még családon belül is csal, mert édesapám nagyon európai vonású. Itt figyelhető meg a „házasság kötés” okozta keveredés mely évszázadokon keresztül történt a magyarsággal é más népekkel. 4. Ok! Török hódítás! Törökök kapcsolata a magyarsággal Sok mindent kaptunk tőlük jót (török eredetű ételek pl.: töltött káposzta, paprika, paradicsom, rózsák, fürdők történelmi emlékek rossz elnéptelenedés Magyarország középső területén (betelepült csekély török népesség) kivéve a khász városok területén pl.: Debrecen. Törökök elűzése után jönnek a németek és a szlávok és más népek. Így magyarosság a dualizmus korában kisebbségi gondokkal küzd és látni lehet, hogy ez Trianont eredményezi. (A keveredés és a betelepülés szétszedte az országot így rohanta le Európa az erős keleti népek sokaságát!)

Az utolsó mondataim lehet, hogy movidnak hangozhat, de ezen túltéve Mi magyarok (európai ázsiaiak vagyunk) bennünk megvan minden, ami más nemzetben nincs meg, mint a magyarságban. Kapcsolataink vannak Európával és Ázsiával. Tanárom szerint magyarnak lenni jó, mert bennünk megvan precízség, kitartás, tudás, bölcsesség, kulturális önérzet, hősiesség (brutalitás saját magunk megvédésére) és a magyar nyelv mely a világon a legegyedibb. (Magyarul a legcsúnyábban káromkodhatunk, de a legszebben imádkozhatunk!!! J) Ezekben lepipálhatjuk Európát és az Amerikai Egyesült Államokat! Ezekre büszkék lehetünk. És ne féljünk magyarok, ha alaptalan, vagy ha egyáltalán nem igaz hogy az a nép, aki testvérünknek vallja magát bizonyos történelmi kapcsolat során (Turáni népek vagy Finnugor-népek) fogadjuk el és éljünk békében és testvériségben velük.

Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2016.05.05 0 0 55292
Előzmény: Ec pec kimehecc a (55291)
Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2016.04.01 0 0 55291

VI. Gondolatok a magyar nyelv eredetéről

   Mint azt a bevezetőben jeleztük, dolgozatunkat az egyiptomi hieroglifák magyar nyelvű, közvetlen olvasásának bevezetésére, jogosságának bemutatására szántuk.

  1. Mielőtt érdemben rátérnénk tárgyalására, néhány kritikus szót kell ejtenünk nyelvünk eredetének tudományos besorolásáról, a magyar nyelv közismert finnugor, pontosabban uráli „bölcsőjéről”. Ez a kérdés azért is esedékes, mert nyelvünk említésekor nemzetközi tudományos körökben szóba sem jöhet esetleges más irányú származása. Gondolunk itt a mezopotámiai sumér eredetének, illetve esetünkben az egyiptomi kapcsolatainak felvetésére. ’Mit is keresne az Európa-Ázsia határáról származó nép nyelve a Nílus partján?’ Hacsak valami eget-rengető nagy felfedezés az egyiptológia amúgy is konzervatív képviselőit erre nem kényszeríti, részükről nem tarthat számottevő érdeklődésre a kör és a π ősi ismérveivel foglalkozó, eddig megoldatlan szöveges feladatok matematikailag is helyes levezetése, számos sírfelirat, piramisszöveg (Spruch-ok), ill. papirusztekercsek magyar nyelvű olvasata. [57]Még akkor sem, ha menet közben nyelvünk több ezer hieroglifa és hieratikus jel átrostálásán keresztül napjainkra már százával a Nílus-parti jelek hangtani-szótani-mondattani rendezését eredményezte. A magyar nyelv számukra végérvényesen az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, így semmi köze nem lehet a nagy folyók mentén kialakult kultúrák nyelvéhez! Pont.
  2. Meggyőződésünk, hogy nyelvünk finnugor/uráli származásának megvitatása szakképzett nyelvészek és történészek feladata. Másrészt a magyar nyelv ősének feltárásában kutatásunkkal mi is fontos szerepet vállaltunk, így az alábbiakban röviden összefoglaljuk a finnugor elméletről alkotott álláspontunkat.
  1. a) Kezdjük a megnevezéssel: a magyar nyelv finnugor eredetéről alkotott elmélet ma sem több mint azt a megnevezésben is szereplő szó egyértelműen kifejez: elmélet. Az elmélet viszont azért elmélet és nem tétel, mert még bizonyításra vár. [58] Ezt a meghatározást támasztják alá az egyetemi tanulmányokhoz tankönyvet író Bereczki Gábor és Hajdú Pétert tollából származó alábbi idézetek is:
  2. b) „Az alapnyelv nyelvi tarkasága a maga teljességében örökre elérhetetlen marad számunkra. A másik alapnyelv-fogalom – s a következőkben mindig erről lesz szó – a mai uráli, ill. finnugor nyelvekből a történeti-összehasonlító módszer segítségével a múltba, pontosabban az alapnyelv felbomlásának idejére visszavetített, rekonstruált nyelv.”[59]
  3. c) „Az alapnyelv tehát olyan nyelv, amelyet tökéletesen soha nem ismerhetünk meg: nyelvjárásairól, a benne végbemenő változásokról a nyelv elemeinek működéséről sem közvetlenül, sem közvetve részletes információt nem nyerhetünk. A rekonstruált alapnyelv ezért egy olyan logikai rendszernek tekintendő, amelynek a létezése ebben a formában reálisan nem képzelhető el. Szükséges viszont, hogy egy ilyen hipotetikus rendszerbe sűrítsük az alapnyelvről vallott nézeteinket, mert ezzel a rokon nyelvek összehasonlításához nélkülözhetetlen alapot teremtünk.” [60] (A dőlt betűs kiemelések tőlünk származnak.)
  4. d) A nyelvész szakemberek tehát maguk állítják, hogy az általuk kikövetkeztetett, azaz visszavetített, csillagos szókészletből összehordott ún. alapnyelv ebben a formában reálisan nem képzelhető el. Tiszta beszéd!

3. Egyúttal nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy erre a hipotetikus, nem reálisan létezett nyelvi tényekre támaszkodó alapnyelv-re a későbbiek során sem lehet valóságos, azaz reális nyelvi szerkezeteket építeni, ténylegesnek, tehát történetileg is hitelesnek hirdetett következtetéseket levonni! Kereken, ezzel még NEM nyert bizonyítást a finnugor elmélet!

4. Vonatkozik ez egyúttal az ún. szabályos, tendenciaszerű, nyalábokban érvényesülő hangváltozásokra is. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy bár nyelvészeink ez irányban sem rendelkeznek tényleges bizonyítékokkal, a fent nevezett, és csakis a magyar nyelvre érvényes szabályokat, többszöri tartalmi és megnevezési változtatás után minden nyelvész és nem nyelvész számára kötelező nézetként/tananyagként írták elő. [61]

Megjegyezzük: a nyelvtudomány mai állása szerint 830 előtti időkből a magyarokról (és nyelvükről) egyetlen írásos nyelvemlék sem ismeretes. Az uráli szilánknyelvek első tudományos lejegyzése pedig a XIX. századra tehető.

     5. Érdemes Bereczki Gábor nyelvünk eredetére vonatkozó gondolatait is elemezni [62] :

A magyar nyelv finnugor alapjainak vizsgálatához az lenne az ideális eljárás, hogy a mai

nyelvállapotból kiindulva jussunk el az alapnyelvig. Ez azonban gyakran nem lehetséges vagy rendkívül bonyolult. Ezért a másik lehetőséghez folyamodunk: a rekonstruált alapnyelvből kiindulva vizsgáljuk, mit őrzött meg a magyar nyelv finnugor örökségéből, s mit vesztett el.” [63]

   Az idézett egyetemi tankönyv felsorakoztatott érvei tehát nem azt bizonyítják, hogy nyelvünk gyökerei az uráli/finnugor nyelvek közé nyúlnak vissza, hanem a fordítottját, nevezetesen azt, hogy mennyire húzható rá az ún. uráli/finnugor „maguk gyártotta zubbony” mai nyelvünkre. [64]

   6. A vizsgálati módszer alapja az ún. szabályos, tendenciaszerű nyalábokban érvényesülő hangváltás. [65] Ahhoz, hogy Bereczki által bemutatott hangváltásokat, azok fgr. sorrendjét s vele időrendjét egyáltalán valamilyen szinten elfogadjuk, világos válaszokat, bizonyítékokat kellene nyújtania a következő kérdésekre:

a)      szabályos hangváltások miért nem mindegyik uráli nyelvcsaládból származó népre, s egy népen belül nyelvjárásainak túlnyomó többségére érvényesek? [66]

b)      Hogyan lehetséges az, hogy az ún. szabályos eltérések csak a magyar nyelvre érvényesek, viszont a fgr. (szilánk)népek nyelveire egymás között nem jellemzőek? [67]

c)      S kőkemény bizonyításra vár a magyar nyelv feltételezett különleges helyzete.

Pontos és tiszta válasz hiányában szarvashibának számít a fent jelzett utódnépek mai hangalakjainak a magyar nyelvre is érvényes alapnyelvi hangrendszerként történő beállítása.

   Álláspontunkat a következőképpen foglaljuk össze:

Az ún. szabályos, tendenciaszerű nyalábokban érvényesülő hangváltozások elméletét/módszerét /szabályát/ törvényét– lehet válogatni – a bemutatott érvek alapján elutasítjuk. Ezzel szemben elfogadjuk a nemzetközi nyelvészet alapállását: „Tudvalevő, hogy a szókészlet nagyon rugalmas és változékony, a fonémarendszerbe viszont csak ritkán lép be egy-egy új, vagy vész el belőle egy-egy régi elem. Ennek oka az, hogy a szókincs a szavaknak nyitott, rendszerbe kevésbé foglalható halmaza, a fonémák viszont szigorúan strukturált, többé-kevésbé zárt rendszertalkotnak, amely nemcsak a szinkróniában (egyidejűség, sic!), hanem olykor igen hosszú időn át a diakróniában (egymásutániság, sic!) is szinte változatlannak mutatkozik.” [68]

Előzmény: BVNG25 (55273)
Peter_Cs Creative Commons License 2016.01.26 0 0 55290
5496 Creative Commons License 2016.01.26 0 0 55289

Széltoló3 Creative Commons License 2015.10.06 0 0 55288

Csak beleolvastam itt-ott a hozzászólásokba, és azt a mélyreható problémát fedeztem föl, hogy a finnugor elméleteseknek halvány lila gőzük nincs sem a vallástörténelemhez, sem a művészettörténelemhez, sem az egyiptológiához, sem a nyelvtörténelemhez, mert ha mélyen tanulmányozták volna ezeket a tanokat, és nemcsak a hivatalos, de hazug finnugor nyelvrokonságon rugóznának folyamatosan, akkor nem kritizálnák meg az igaz magyar őstörténelem valódiságát!      

puzdra Creative Commons License 2015.04.30 0 0 55287

-...Transzkaukázia és Mezopotámia évezredekkel megelõzte mûveltségben, civilizációban a Föld egyéb régióit. „Az ember“ itt tért át az élelemtermelõ gazdálkodásra, földmûvelésre (öntözéssel), állattenyésztésre, itt fedezte fel az érceket, itt indult meg az ipari-, kereskedelmi tevékenység és itt született meg az elsõ szellemi kultúra, a felsõbbrendû vallás, a csillagászat, az idõ mérése, mert az ember itt találta fel az írást, amely történelmében kétség kívül a legnagyobb szellemi teljesítmény.

 

Továbbá, itt alakultak az elsõ városok, államok akkor, amikor másuttmég csak állati nívón való tengõdés létezett és ahol a mûvelõdés kezdete minden esetben az elõ-ázsiaimezopotámiai góc világosan bizonyítható befolyásának tulajdonítható.

 

A közel-keleti õsi kultúrák fokozatosan terjeszkedtek elõbb a szomszédos területekre, majd a távolabbi vidékekre gyarmatos telepesek kivándorlása révén.
Tehát … „Eurázsia nagyobbik részében… szinte a részletekbe menõen érvényesült az elõázsiai primér kultúra megtermékenyítõ hatása a különbözõ gócok kialakulásánál.“...-

 

Nagy Gyula: Az ellopott magyar őstörténet

 

 

BVNG25 Creative Commons License 2015.03.15 0 0 55286

A régészeti adatok lényegesebb figyelembe vétele nagyon fontos, ezt már megírtam.

 

Az a furcsa és problémás hogy ezeket rögtön "urali őshaza" - teóriával kötik össze, ami a finnugor családfaelmélet központi eleme.

 

Ha megtalálnak mondjuk a 7. század közepéről ősmagyarokkal alaposan összeköthető régészeti anyagot a mai Ukrajna területén, az önmagában remek felfedezés. De miért következne belőle az, hogy az ősmagyarok finnugor töredéknép volt, amelyik egy "urali őshazából" vándoroltak errefelé? Amikor ráadásul sok írásos és más forrás utal az ősmagyar Kaszpi-tenger melletti ill. Kaukázus melletti jelenlétére a megelőző évszázadokból? helyezni.

 

Vagyis. az új régészeti adatokat nem kéne rögtön a finnugor-elmélet keretén belülre helyezni.

Előzmény: Anne Duffield (55285)
Anne Duffield Creative Commons License 2015.03.14 0 0 55285

Megvannak az ősmagyarok

Magyaros sírok keleten, megvan Etelköz, Levédia csak félreértés lehetett - a régészet áttörést hozott az őstörténetben. A magyarok elődeinek vándorlása a Volga és a Kárpátok között legfeljebb néhány évtized alatt mehetett végbe. Tovább »

forrás: Index.hu

Előzmény: BVNG25 (55284)
BVNG25 Creative Commons License 2015.02.13 0 0 55284

Maga az a dolog, hogy beismerik a nyelvészet korlátait az őstörténet tekintetében - mert a 19. század közepe óta eluralkodott rajta -, helyes, és az is, hogy a régészetnek és más empirikus tudományágaknak lényegesebb szerepet kell kapniuk, az is.

 

Viszont az "urali őshazából pár évtized alatt idejöttek a magyarok" hipotézis nyilván nonszensz.

Előzmény: Anne Duffield (55283)
Anne Duffield Creative Commons License 2015.02.13 0 0 55283
Kázmér kacsa Creative Commons License 2015.02.12 0 0 55282

Ha léteznek is finnugor nyelvek, az még nem jelenti azt, hogy a magyar, vagyis az ugor, ne lett volna hosszú ideig a füves puszták nyelve.

Procsel Creative Commons License 2014.11.28 0 0 55281

Ha embertípusokról van szó, akkor érdemes ezt az oldalt elolvasni. http://embartanitipusok.blog.hu/

Előzmény: barkasarja (1468)
jamaica2 Creative Commons License 2014.10.21 0 0 55280

A Mansi számok:

 

jamaica2 Creative Commons License 2014.10.21 0 0 55279

Az 5.11 től hallgatni a hanti kislány számolását!

 

jamaica2 Creative Commons License 2014.10.21 0 0 55278

A szó például hantiul lov. A magyar szó vés tövű szó, vagyis van vés alakváltozata pl: lovas, lovat, lovon (nem pedig lót, lós és lón).

BVNG25 Creative Commons License 2014.09.22 0 0 55277

Meghallgattam, egyelőre 36.perctől beszél Marcantonióról pár mondatot.

 

Fejes azt mondja:

- Marcantonio nem teljesen dilettáns, de nem jó nyelvész

- meglátja a finnugrisztika gyenge pontjait, de azokat eltúlozza és erre a túlzásra alapozva azt állítja, hogy "megcáfolta".

 

Az egész szövegkörnyezete pedig olyan, hogy végigveszi a "szakmából" származó finnugor-kritikusokat, név szerint Alineit, Marcantoniot és Wiiket. És olyan stílusban beszél róluk, hogy "nem mondom, hogy minden idős ember megbolondul, de....." - szóval ad hominem érveléssel hülyének és rossz szakembereknek titulálja őket.

 

Marcantonio kritikájának lényegét pedig hamisan idézi: annak az a lényege, hogy rákérdez a finnugor elmélet tudományos bizonyítottságára, megalapozására és ezt ítéli nem kielégítőnek. Ezt pedig igen nagy gondossággal, számszerűsítve, tudományos módszerrel teszi.

 

Fejes szövegéből pedig úgy látszik, mintha "megcáfolni akarná" a finnugor rokonságot, tehát hasonló lenne azokhoz, akiknek van valamilyen alternatív elképzelésük és amellett kardoskodva "cáfolnák" a finnugrizmust.

 

Tehát

1.ad hominem személyeskedéssel igyekszik aláásni a kritizáló hitelességét

2. érdemben nem válaszol semmit Marcantonio tudományos alapon kifejtett kritikájára

Előzmény: Peter_Cs (55275)
BVNG25 Creative Commons License 2014.09.22 0 0 55276

Köszönöm, meg fogom hallgatni, bár remélem, ezek nem Fejesnek régebbi dolgai, amik fent voltak a Youtube-on, mert azokban a felvetéseimre értékes rész nem volt.

Előzmény: Peter_Cs (55275)
Peter_Cs Creative Commons License 2014.09.21 0 0 55275
BVNG25 Creative Commons License 2014.09.15 0 0 55274

És aki az előző, nem bizonyított jellegére rámutat tudományos érveléssel - azzal nem vitatkoznak érdemben, azt ignorálják.

Ez igyekszenek Marcantonio kritikai érveivel tenni már vagy egy évtizede.

Előzmény: BVNG25 (55273)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!