Sokat írtok az ablakok beépítésről, de nem találok infót a bejárati ajtók beépítéséről.
Ott mi a jó/elfogadható módszer?
Gondolom ott nincs toktoldó, nem lehet a szigetelés síkjáig kiengedni az ajtót, mert általában van egy kisebb beugró. És akkor még ott van a küszöb is.
Például lehet körbe kávaszigetelést csinálni és utána berakni az ajtót?
Schüco CT70 -5 légkamrás 70 mm-es profil, Winkhaus vasalattal szintén 3 réteg üveggel.
Árban nagyjából hasonlóak, a minőséget sajnos nem tudom megítélni. Ha valaki tőlem járatosabb a témában és esetleg tud tájékoztatni az nagy segítség lenne.
Valóban bonyolultabb, viszont így még inkább fontosnak látszik a toktoldó helyett jobb szigetelésű anyag, a 40 mm-es tömör tégla miatt ráadásul a hanggátlással sem lesz probléma.
Érdekelne miképp alakult ki ez a konstrukciós terv?
Nem volna vajon előnyösebb kirakni az ablakokat valami ügyes módszerrel a szigetelésbe, ahol a külső tartófalsík a ablakok belső síkja lenne, mint belülről szigetelni a kávát a hőhíd csökkentésére?
Az nekem még mindig nem világos, hogy az alsó és felső káván mi látja el a hőhídmentesítést? A deszka vagy a lindab lemez egyike sem a legalkalmasabb erre.
Ezeket a kérdéseket ne vedd kötözködésnek, tényleg érdekel a kérdés, de szakember nem vagyok.
Írod, hogy "ha van rá lehetőség", kérdem én, egy mezei, B30as háznál mi hátránya-akadálya van a falsíkos beépítésnek? Miért mindenáron középben gondolkodnak a szakik? Tudom, van akusztika, meg időjárás, de ha szigetelés kerül majd a házra, ami hozzátesz 10-15 centit, akkor?
Ettől picit bonyolultabb a helyzet. Befújt cellulóz szigetelés lesz a tartófalunk és egy kisméretű tégla burkolat között. Az ablakok függőleges oldalain ennek tégla burkolatnak kell befordulnia. Az ablak felső részén gyalult deszka tartaná a szigetelést, alul lindab párákány lemez. A toktoldásra ezért csak oldalt lenne szükség, mert ott minimum 4-5 cm széles a tégla, ezért kellene toktoldó, hogy még a szigetelés is rátakarjon az ablakra. Redőnyök nem lesznek azzal nem kell foglalkozni.
Ha van rá lehetőség, akkor hőszigetelési szempontból a külső falsíkra épített nyílászárók lennének a legelőnyösebbek, de ha mélyebbre rakjátok, akkor nem árt átgondolni egy kávabélelős megoldást. Hőszigetelési szempontból mindenféleképp jobb a toktoldónál, és valószínűleg olcsóbb is lehet. A hangszigetelést ebben az esetben esetleg belülről érdemes valahogy feljavítani.
Kis segítséget kérnék, házépítés közepén, ablaknyílások kialakításánál járunk. Toktoldóra (5cm) lesz szükségünk, hogy a szigetelés rá tudjon fordulni a tokra. A kérdésem az lenne, hogy lehet-e csak az ablakok oldalára tenni toktoldót, vagy mindenképpen kell mind a 4 oldalra tenni statikai-gyártási egyéb okokból?
Pedig gyártanak. Nagynevű 25 éves cég. Maco vasalattal és elég jó az ajánlatuk is. Lehet,hogy én is ezt választom, korábban kérdeztem is már ezzel kapcsolatban.
De biztosan MD ??? Mert én még nem hallottam, hogy valaki gyártana ebből itthon. ( Nyilván elképzelhető, de le kéne tisztázni, hogy nem AD-e az az MD véletlenül?)
De - ismét mondom, immár ezredszer -, hogy a profil csak egyik alkotóeleme a nyílászáró szerkezetnek. Nagyon fontos még az alkalmazott vasalatrendszer és az is, hogy ki rakja össze, vagyis ki a gyártó. Ezt a három dolgot egyben kell vizsgálni, akkor lehet döntést hozni.
Tehát hiába kérdezitek meg hetvenen, hogy Rehau, Gealan, Kömmerling, vagy Veka, esetleg Roplasto profilt válasszatok-e, ha semmi többet nem tudunk. A profilok kvázi bárki számára elérhetőek, a legkutyaütőbb Gipszjakab Ablakgyártó Bt is tud venni és mókolni valamit, ami nyílik, bukik és fehér.
Redőnytokos ablakoknál, mit érdemes csináltatni? Külső, belső redőny? Mik az előnyök, hátrányok? Van olyan cég, ki régi tokba építene bele. Arról vélemény? Esetünkben valószínű teljes ablakkivétel lesz és belső redőnnyel, mert a falon, redőnytok előtt már van 15 cm szigetelés. Csak nincs beszínezve. Viszont a bontástól így is nagyon félek... Ja és ezek a redőnyök, számomra horror áron vannak kb mint az ablak... csak alut vállal a cég, kitől kértem ajánlatot.. oké szép és praktikus, de de .... ráadásul elől hátul fák vesznek körül, nap csak két redőnyt érintene kb 2-ig.. Nem tudjátok műanyag redőnyből van több színválaszték? Konkrétan aranytölgy... ja és házunk 2,5 be kerülne... kívül aranytölgy színben, középminőség alatti ablakokkal.. Kell még gyűjtenünk vagy színből redőnyből engedni.. tényleg ha két lépésben csinálnánk, azaz most csak ablakcsere lenne meg redőnykialakítással,arra mekkora munka később 2. lépésként redőnyöket felszerelni? Gondolom az már nem jár bontással, csak plusz kiszállás stb... :(
Látom még mindig tartja magát az a naiv elképzelés miszerint a lakásból a fölös pára jelentősebb része diffúziósan távozik. Az átlagos, páramentesítő készülékkel nem felszerelt lakásban keletkező pára legalább 90 %-a filtrációval távozik, vagyis szellőzéssel. A maradék pár százalékon osztoznak a határoló szerkezetek.
Vannak persze extrém esetek, mint mindenben.
Mellesleg ha jól láttam eredetileg a RAL szalagról volt szó, ami ráadásul nem egészen párazáró fólia, de az ablak melletti purhab szerepe a páraháztartásban egyébként is elhanyagolható.
A RAL szalag nem okoz penészedést, hogy megéri-e az árát egy más kérdés. A kevéssé hőhidas külső oldali polisztirolos hőszigetelés sem okoz penészedést, sőt a belső oldali párazárás sem. Ez utóbbi csökkenti a szerkezet párapuffer hatását.
Az egyetlen dolog, amire valamelyest ráfogható (bár itt is kevés alapja van), hogy penészedést okoz, az a kevéssé légzáró nyílászárók légzáróbbra cserélése. Pl a gerébtokos szellős ablakokról középtömítésesre váltás. Ez is csak annyiban igaz, hogy a korábban a réseken zajló szabályozatlan légcsere helyett a szükséges mértéket legalább elérő szabályozottabb légcserét kell biztosítani más úton a penészveszély elkerülése végett.
A penész megjelenését minden esetben a viszonyoknak megfelelő szellőztetéssel kell megelőzni vagy orvosolni. Persze az említett viszonyokat lehet javítani a hőszigeteléssel, a belső hőmérséklet növelésével vagy a párakibocsátás csökkentésével, de a falazat a födém, a purhab vagy az ablak tokszerkezete páradiffúziós képességének megőrzése általában elhanyagolható e célból. Ez utóbbival kapcsolatos egy másik közismert tévhit, ami a műanyag ablakokat tartja a penész okának, mert a műanyag nem "lélegzik", mint a fa...
Egy más kérdés a szerkezetek megfelelő rétegrendje páratechnikai szempontból, de az már egy
külön fejezet.
Nem akarok amúgy beleszólni a "nagyok" dolgába, csak a városi legendák terjedését próbálom gátolni.
Véleményeteket, tanácsotokat szeretném kérni. Egy öreg kis nyaraló felújítását tervezgetem, ami során a régi rossz állapotú kétszárnyas ablakokat szeretném kicsit modernizálni, azaz műanyagra cserélni. A nyaraló tavasztól őszig van használatban, nem kell az extra szigetelés, a legegyszerűbb LEGOLCSÓBB megoldás érdekelne. 5db ~140cm széles ~150cm magas ablak van, amiből 4db egyszárnyas bukó-nyíló lenne, 1db kétszárnyas (egyik fele fix). A munka: kiszállítás, a régi kiszerelése, az új beépítése, új külső és belső párkányokkal.
Gondolom, hogy helyszíni felmérés nélkül nehéz saccolni, de ha mégis.. árban mire számíthatok kb?
Érdemes méretre gyártatni, vagy ha találok közeli méretet akkor az ablaknyílást alakítsák hozzá? Bocs a teljesen amatőr kérdésekért:)
És a Fischer ablak Thermicco D83 MD között http://fischerablak.hu/fischer-thermicco-d83-md/. Az első árajánlat 1 700 000 a második jóval olcsóbb 1 300 000 forint mindkettőben van egy nagy emelő-toló ajtó.
Ti melyik választanátok? Vagy netán más profil amit ajánlanátok?
Szegeden a Rehau Synego 80 MD 3 rétegű üveggel, melegperemmel 5%-al volt drágább mint a Kömmerling 88+ ugyanilyen üvegezéssel. Míg az S8000 15%-al olcsóbb ugyanilyen üveggel a Kömmerlingnél. Kicsit én is meglepődtem az ottani árképzésen. Ilyen a szabad piaci verseny.
