- Azt szeretném kérdezni, valakinek esetleg lenne néhány saját képe, fotója a budapesti Ferdinánd-híd-Lehel út kereszteződésénél az 1990-es évek végén-2000-es évek elején működő vasúti raktárakról, könyvesboltokról?
- A Váci út-Alig utca sarkán a 90-es években működött cukrászdáról
- A 6. kerületi Nyugati téri Skála Metró üzleteinek belsejéről a 2000-es évek elejéről
Jakab András vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy lenne közületek a csoportból akárkiknek olyan saját, digitálisan, vagy hagyományosan készített fotóitok, fényképeitek a budapesti Lehel út-Ferdinánd-híd kereszteződéséről, amik a 2000-es évek elején készültek és amiken az akkori időszakból régi üzletek, házak, lakások, raktárak, emberek láthatók?
Ismét felhívnám a figyelmet, az OTÉK és a zártkertek problémájára. Geotechnikai besorolás nélkül nyomvonalas építmény-közmű sem építhető, bár lakóházak is vannak volt zártkerti övezetben lakás végleg nem létesíthető - de bejelentkezni legális.
A közterületek állapota úgy gondolom, hogy egy égető probléma. Szinte minden nap megfordulok két alkalommal a Kelenföldi pályaudvar környékén. Azt tapasztalom, hogy a nyár folyamán a kéregetők és hajléktalanok erőteljesen megszaporodnak. Az arcok évről-évre ugyanazok, az előadott sztorik ugyanazok, tehát itt nem eseti segítségre szoruló emberekről van szó. A jó idő közeledtével kiszabadulnak téli szállásukról és birtokba veszik kedvenc köztereiket nyári lakként. Érdemes megfigyelni a tolószékkel ide-oda gurulgató asszonyt a vasútállomás épülete előtti téren. Amennyiben nem kap semmit, esetleg valaki megpróbálja elzavarni, azonnal felugrik a székéből. Ugyanezt teszi, amikor a dohánybolt előtti sorhoz ér, ott már nincs szüksége a székére. Hasonló a helyzet a viszonylag jól öltözött szőke hajú fiatal lánnyal, akinek rendszerint egy rokona utána kell utaznia és a jegyre kell neki a pénz. Megemlíthetjük még az aluljáróban beteg gyerekeknek gyűjtő "önkéntest" is, aki könyvjelzőt és egyéb papír tárgyakat tart a látványosan siető emberek elé. Amellett, hogy irgalmatlan piszkot csinálnak a kéregetők és hajléktalanok, még az utazóközönség elől is elfoglalnak minden ülésre alkalmas helyet úgy, hogy azon fekszenek, bűzlő csomagjaik tárolására használják vagy egész egyszerűen csak "megjelölik". Nem tartom elfogadhatónak, hogy egy közlekedési csomópontban csupán a szolgáltatás valós igénybe vevőinek kell nagy csomagokkal álldogálniuk a járatokra várva. A buszállomás, a vasútállomás és a villamos végállomások által határolt térrészen a füves és bokros területeket egyenesen kerülni kell, mert jobb esetben csak irgalmatlan bűz terjeng körülöttük, rosszabb esetben a cipőnk talpát tisztogatva csúszkálhatunk métereken át. A BKK hozzáállása úgy gondolom a probléma elkendőzésére irányul. A járataikon gond nélkül utaznak rendszeresen az üzletszabályzatuk "Utazáshoz való jog" című fejezete szerint kizárható utasok. Hiába látja az ellenőr, ezeknek az egyéneknek nem mer érdemben szólni. Jegy nélküli utazásuk esetén is csupán felszólítja őket, hogy szálljanak le. Persze azzal már nem foglalkozik az ellenőr, hogy ezzel a felszólítással abszolút nem törődnek. Hasonló a helyzet a megállóhelyek környékén szétszórt szeméttel, hányás tócsákkal és üvegszilánkokkal. Tudomást sem vesz róluk a BKK, akár 1 héten át sem takarítják fel. Egy helyi közlekedési szolgáltatónak úgy gondolom sokkal többet kellene a biztonság megteremtésére fordítania. A jegyellenőrök munkája a fentiek miatt hasztalan. Jelenleg a pótdíjazás sem történik meg sok esetben, de még az utazóközönség biztonságérzete sem adott. Jól képzett biztonsági szakembereket kellene alkalmazniuk, kisebb számban, de megfelelő bérezésért. Ami pedig a legfontosabb, hogy konfrontálódás nélkül ezek a problémák sohasem lesznek megoldva. Drogfüggő, alkoholista emberek nem fognak feltétlenül hallgatni a "szép szóra", ahogy ez látszik is. Nem is erőszak kell, csupán határozott, következetes fellépés. Persze addig, amíg a főváros közterületein még keresve sem lehet találkozni legalább egy koldulást, kéregetést tiltó táblával sem, addig úgy gondolom ez a probléma a jövőben is a véka alá lesz söpörve.
Nem csak a vár busz üres. Az elmult egy évben nem találkoztam még csak félig megtelt tömegközlekedési eszközzel sem. Pedig járok villamossal és busszal is rendszeresen. Általában 2-3 ember jut egy kocsira.
A vári Pénzügyminisztérium épületének visszaépítése már javában folyik. A háztól nagy távolságra, óriási munkával és csőmennyiséggel készült egy állványzat. Erre nemrégen egy olyan molinó került, ami a végleges homlokzatot mutatja felére kicsinyítve. Valószínű, hogy mindez a szeptemberi Eucharisztikus Kongresszus miatt készült az építkezés eltakarására, és akkor talán más molinóra cserélik: a pápa vagy Krisztus képére.
Javaslom ezt személyesen megtekinteni, mert ennyi állványcső egy felhőkarcoló állványzatához is bőven elegendő lenne, tehát nagyon túl van méretezve, különösen, hogy a molinó nem tömör, tehát olyan nagy szélhatással nem is kellett számolni.
(Ha valaki siet, akkor még megnézheti a Tóth Árpád sétány csodás vadcseresznyefa-virágzását is.)
Ennyi erővel a Mátyás templom is szörnyeteg, a Schulek-féle átalakítás előtti templom jobban illene a Szentháromság tér léptékéhez. A mostani teljesen kilóg onnan, agyonnyomja a környezetét.
Igen, de az eredeti is ugyanolyan magas volt... az, hogy háborús kár érte, és, mint sok minden más torzó maradt a Várban, még nem ok arra, hogy úgy is maradjon. Nekem rettenetesen sivár volt a 194x-2020 közötti változat. Sima kolesznak még elment, de kiabált a Koronázó templom mellett.
Ha az eddigi fotót a régi képhez kicsinyítenéd, akkor látnád, hogy több mint kétszer olyan magas lesz, ami nem tesz jót a Mátyás templomnak.
És ez nem egy romos homlokzat volt, hanem hibátlan, kár volt szétverni.
Az elmúlt hetekben az épület előtt elég nagy távolságban készült eszméletlen sok fémrúd felhasználásával egy óriási állvány, amire egy molinót feszítettek a tervezett homlokzat (kicsinyített!) rajzával. Valószínűsítem, hogy ez a pápai látogatás miatti eltakarás céljából született és akkor bizonyára lecserélik a homlokzatrajzot az akkori aktualitásnak megfelelőre.
Él a Várban egy 85 éves, Kossuth-díjas építész, aki egyáltalán nem ellenzéki (sok templomot és más egyházi épületet is tervezett 50 éves műegyetemi oktatói állása mellett), és aki elment a Rados Jenő-féle homlokzat megtartása érdekében a majdnem legfelső emberig, aki azt mondta neki: ezt sajnos a főnök akarja szétveretni, nincs mit tenni...
Villamossal számtalanszor jártam már arra, de a Margit körút mentén semmilyen vízfüggönyt nem láttam.
De arra azért kiváncsi lennék, hogy mekkora fák fognak nőni a garázstetőn, no meg, hogy a hatalmas Mamut garázsok mellé minek kellet még egy hatalmas garázs? Ettől a kérdéstől semmilyen vzfüggöny nem fogja elterelni a figyelmemet:-)