Keresés

Részletes keresés

elterito Creative Commons License 2003.05.05 0 0 27
Ja. Pláne ha arra a száz éves időtartamra esik, amikor nem is élsz :-)
Előzmény: notwe (26)
notwe Creative Commons License 2003.04.28 0 0 26
Ugye középiskolában is tanítják, hogy E=h*f.

Ezt, sokféleképpen lehet interpretálni, pedig nem fontos, mert csak azt kell érteni ez alatt, amit jelent: E=h*f. Én most mégis megteszem, hátha jobban át tudod érezni, hogy mi is kvantál:

Egy verés nagysága=pofonok nagysága*pofonok száma. Nos, ha azt mondjuk, hogy a verés kvantált, az azt jelenti, hogy egy pofon nagysága mindig ugyan akkora. De ettől te még kaphatsz tetszőlegesen kicsi verést is. Pl. száz évente egy pofon, az már elég kicsi.

Előzmény: Muster Mark (24)
elterito Creative Commons License 2003.04.26 0 0 25
Azt hiszem igen. Valamely nap azt olvastam, csak nememléxem hol. Amire alsó korlát van az az elemi hatás ami két kanonikusan konjugáltnak (impulzus és hely vagy energia és idő) szorzata. Ez hatás, dimenziója kg*m a négyzeten per secundum. Erre azért van minimum mert a kettőt együttesen nem lehet tetszőleges pontossággal meghatározni (Heisenberg féle határozatlansági reláció)

elterito

Előzmény: Muster Mark (24)
Muster Mark Creative Commons License 2003.04.26 0 0 24
Utánanéztem, nem az a planck-energia, amit gondoltam, meaculpa.

Viszont marad a kérdés: ezek szerint általában (kötött kvantummechanikai állapotokat kivéve) semmiféle alsó korlát nincs a tömegre, energiára, tehát elvileg akármilyen kicsik is lehetnek?

Előzmény: Muster Mark (23)
Muster Mark Creative Commons License 2003.04.26 0 0 23
Ha jól tudom a Planck-energia az 1 Hz frekvenciájú foton energiája, azaz kb 1e-34 J. Ez mitől különleges? Hiszen a másodperc egy teljesen önkényesen választott egység, és egyrészt semmi sem gátolja 1 Hz alatti frekvenciájú fotonok létét (legfeljebb nemnagyon van értelme foglalkozni velük), melyek energiája akkor a Planck-energia töredéke.

Akkor viszont az energia nem pont úgy kvantált, ahogy feltehetőleg sokadmagammal gondolom. Nincsenek energiakvantumok, egy adott valami energiája (a pillanatnyi elméletek szerint) teljesen folytonos lehet?

Továbbá: akkor E=mc^2 miatt a helyett ugyanez áll tömegre is?

elterito Creative Commons License 2003.04.22 0 0 22
Köszi kedves finomszerkezeti állandó :-)

Igazad van.

Előzmény: szazharminchet (21)
szazharminchet Creative Commons License 2003.04.22 0 0 21
A Planck-hossz (illetve energiában a Planck-tömeg)
határ volta nem azt jelenti, hogy jelenleg azt gondoljuk, hogy ezalatt nincs semmi, hanem arról van szó, hogy a jelenlegi elmélet nem (vagy nem ilyen egyszerűen, ahogy elképzeljük) érvényes ezen határenergia (határimpulzus) felett (határhossz alatt).
A jelenlegi elméleteink (kvantumelektrodinamika, gyenge kölcsönhatás, erős kölcsönhatás) nagy energiákon egyre inkább egy egyesített elmélet részeként viselkednek. A Planck-energián (úgy gondoljuk hogy) már nem alkalmazhatók: ott a (jelenleg még nem ismert)
egyesített elmélettel kell számolni.

Üdv
137

sniffí Creative Commons License 2003.04.15 0 0 20
Bár valóban szükség van alapokra.Legfeljebb megdőlnek.
sniffí Creative Commons License 2003.04.15 0 0 19
Én valóban úgy látom,hogy sokmindenre hajlandók vagyunk kimondani,hogy határ.Valóban azt látom,hogy szellemi,-technikai- komunikációs korlátaink vannak,környezetünk " anyag"megismerésében.Hajlandók vagyunk sajnos nem praktikus határokat is elfogadni.
Szerintem amig a létezés "állandóságával"lépést tartani képesek nem vagyunk kijelenteni, a hogyant?????!
Előzmény: elterito (17)
notwe Creative Commons License 2003.04.15 0 0 18
A mai elméletek valóban csődöt mondanak ilyen skálán. De ez nem jelent elvi határt. A kísérletek gyakorlati határa meg sok-sok nagyságrenddel messze van még ettől.
Előzmény: elterito (17)
elterito Creative Commons License 2003.04.15 0 0 17
Ja, értem. Amennyire én tudom, a Planck méret a kvantumfizikában egy tényleges elvi határt jelent a megismerésben, és nem a jelen kor technikájára vonatkozót. Vagy nem jól értem?

elterito

Előzmény: notwe (16)
notwe Creative Commons License 2003.04.14 0 0 16
Mint írtam, ez OK: Nem erről próbáltam vitázni. Sniffí (3)írta, hogy a Planck-hossz szerinte technikai határt jelent. Te erre válaszoltál (5) , hogy ez „tényleges” határ. Erre én (7), hogy ez csak egy skálát jelent. Tehát NEM a természeti állandók értékének a megválasztását vitatom!
Előzmény: elterito (15)
elterito Creative Commons License 2003.04.14 0 0 15
Pedig utána lehet nézni az említett forrásban (http://www.writword.com/unituniv/uu.htm#Our Unitary Universe). Ha az SI mértékeink ennyiszeresével számítunk:

9.1094 × 10-31 (tömeg)
5.9299 × 10+9 (hőm)
8.1871 × 10-14 (energia)
1.6022 × 10-19 (töltés)
2.4263 × 10-12 (távolság)
8.0933 × 10-21 (idő)

Akkor az alábbi fizikai állandók (bocs hogy angolul írom) értéke egy lesz:

Speed of Light
Planck
Boltzmann's
Permittivity
Permeability
Bohr Magneton
Nuclear Magneton
Stefan-Boltzmann
Rydberg

(pontosabban nem mindegyik egy, mivel ezek közül némelyikben a pi illetve a finomszerk. állandó (alfa) is szerepel szorzóként valamely hatványon)

elterito


Előzmény: notwe (14)
notwe Creative Commons License 2003.04.14 0 0 14
Pontosabban az 5. hozzászólásoddal vitatkoznék!
Előzmény: elterito (12)
elterito Creative Commons License 2003.04.14 0 0 13
A virtuális részecskék ugyanolyan "valósak" mint a nem virtuálisak. A kvantumelmélet szerint semmi sem olyanmódon determinisztikus és egy ponthoz 100%-os valószínűséggel köthető, mint a klasszikus elméletek szerint. Eszerint semmi sem "valós", hanem minden "virtuális".

elterito

Előzmény: Törőlt_nick (10)
elterito Creative Commons License 2003.04.14 0 0 12
Akkor bocs. Mindjárt megnézem.
Előzmény: notwe (9)
notwe Creative Commons License 2003.04.14 0 0 11
A virtuális részecskék a térelméletek részei. Nem a fekete lyukakhoz találták ki, de azok leírásánál is használják. Az, hogy egy részecske „nem csak elmélet?”, nem tudom értelmezni. Pl. az elektromos töltés nem „csak” elmélet? Ha nem, akkor mi az? Ezek a fogalmak egy elmélet részei, amely elmélettel a tapasztalt világot próbálják leírni.
Előzmény: Törőlt_nick (10)
Törőlt_nick Creative Commons License 2003.04.13 0 0 10
ez a virtuális foton nem csak elmélet? Úgy tudom a fekete-lyúkak "elfogasztására" lett kitalálva.
Előzmény: Muster Mark (0)
notwe Creative Commons License 2003.04.13 0 0 9
Ez ok. De én máshogy értelmeztem a legelső hozzászólásodat.
Előzmény: elterito (8)
elterito Creative Commons License 2003.04.12 0 0 8
Én csak azt mondtam, hogy ha "természetes" mértékegységeket használunk, (Pl. az időre a planck időt, azaz azt az időt amennyi idő alatt a fény megteszi a planck távolságot) akkor minden természeti állandó (c, garvitációs állandó stb. stb.) értéke (amely a hétköznapi életben használt mértékegységekkel furcsa nagy, vagy kicsiny számok) 1 azaz egy lesz. Majd megadom a web címet, sőt nem is majd, már most:

http://www.writword.com/unituniv/uu.htm

elterito

Előzmény: notwe (7)
notwe Creative Commons License 2003.04.11 0 0 7
Szerintem Te keversz valamit. Persze a Planck-hosszat ki lehet fejezni természeti állandókkal, de ez nem változtat azon, hogy ez csupán csak egy skálát ad meg. Pl. ilyen nagyságrendű távolságoknál a kölcsönhatások erőssége összemérhető stb.
Előzmény: elterito (6)
elterito Creative Commons License 2003.04.11 0 0 6
Nem így van sniffi, ez tényleges határ, lásd kvantumfizika.
Előzmény: sniffí (3)
elterito Creative Commons License 2003.04.11 0 0 5
Mert ez természeti állandó. Ha a mértékegységünk nem méter lenne, hanem láb akkor más lenne a számérték, de akkor is akkora lenne a távolság.
És hála nemtudom most a nevét kinek, felhívta a figyelmemet arra a Fizika állandók nélkül c. írásában, hogy ha megfelelően választjuk a mértékegységeinket akkor minden dimenzióval rendelkező állandó (c, mágn. permeabilitás, el. permittivitás, planck állandó, stb.) értéke egy lesz, de természetesen a finomszerk. állandó értéke marad az a szám ami (1/137,..), és természetesen az alapvető részecskék arányai is, vagyis ezek ténylegesen számmal rendelkező alapállandók.

elterito

Előzmény: Threepwood (2)
mmormota Creative Commons License 2003.04.11 0 0 4
"Na, valami ilyesmi van a gravit0nokkal is, szerintem"

A legfeltűnőbb különbség, hogy van pozitív meg negatív töltés is, így az EM hullámok dipol hullámok. Nincs viszont negatív tömeg, így a gravitonok quadrupole (van ennek magyar neve?) hullámok 2-es spinnel. Emiatt sokkal kisebb a relatív amplitúdó és nagyon nehéz kimutatni a valódi gravitációs hullámokat - nem is sikerült eddig.

Előzmény: Muster Mark (0)
sniffí Creative Commons License 2003.04.11 0 0 3
Laikusként gondolom, ez a jelenlegi technikák szerinti határérték.
Threepwood Creative Commons License 2003.04.10 0 0 2
Lehet, hogy egy kicsit offtopik, de mindegy: miért a planck-méret a lehetséges legkisebb méret?
Előzmény: LAJKA (1)
LAJKA Creative Commons License 2003.04.10 0 0 1
A helyzet a következő: az általános relativitáselmélet egy létező, és jelenlegi tudáásunk alapján helytálló elmélet. A téridő elmélete, és a régebben gravitációs erőnek neveztt valamit visszavezeti a téridő görbületének megnyilvánulásaira. Klasszikus(nem kvantumos) elmélet, benne a gravitációs kölcsönhatás terjedése gravitációs hullámok útján megy végbe. Nem szerepelnek benne gravitonok.
Másrészt, a kvantumfizika azt mutatja, hogy minden jelenség kvantumos jellegű lesz, ha elég kicsiben vizsgáljuk. Tehát szükség van a gravitáció kvantumelméletére, vagy másként kifejezve az Általános relativitáselmélet kvantumos továbbfejlesztésére. Ez még nincs kész: javaslok vannak, hogy milyen irányba folyjon a kutatás. Ennek a jövőbeli e4lméletnek lesz az egyik alpfogalma a graviton, ami kg. olyan szerepet fog játszani, mint a foton az elektromágneses esetben.
Előzmény: elterito (-)
Muster Mark Creative Commons License 2003.04.10 0 0 0
Töltések EM teret hoznak létre amelyben más töltésekre erő hat. Ugyanakkor az elektromágneses kölcsönhatás virtuális fotonok cseréje. A két magyarázat egyenrangú (pontosabban: egyik szórótárgy a fizikus szakon, hogy hogyan jönnek ki az EM terek a fotonokból, ha jól tudom).

Na, valami ilyesmi van a gravit0nokkal is, szerintem.

Előzmény: elterito (-)
elterito Creative Commons License 2003.04.10 0 0 topiknyitó

Einstein általános relativitáselmélete szerint a tömegek elgörbítik a négydimenziós téridőt maguk körül, és ez az oka annak, hogy bár a testek egyenes pályát követnének, mégis pl. a Naprendszerben a bolygók a nap körül keringenek. Ugyanakkor a gravitációs kölcsönhatást fel lehet fogni úgy is, mint nulla tömegű kettes spínű garvitonok cseréjét. Egyenrangú a két magyarázat?
Fizikát ismerők segítsetek.

elterito

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!