Ha bírósági ítélet nincs is erről, a MTE kódexe (melyet az Index is aláírt) tartalmaz egy olyan kitételt, hogyaszongya, "A különböző hozzászólások szerzői joga adott felhasználót illeti, ugyanakkor a Tartalomszolgáltatónak joga van azokból korlátozás nélkül idézni, illetve azokat sokszorosítani. A hozzászólások harmadik fél által csak személyes használatra nyomtathatók, tölthetőek le, illetve terjeszthetők, és kizárólag a Tartalomszolgáltató írásbeli hozzájárulásával lehet őket felhasználni."
Ezt még bőven akkor fogalmazták meg, mikor a CC-licenszek a kanyarban sem voltak, hát még beiktatva a hazai jogrendbe. Tehát akkor, amikor szinte bármiféle felhasználási szerződés (hát még az ilyen kizárólagos engedélyezést kikötő diktátum!) írásbeli alakhoz volt kötve. Ez tehát a maga idejében nem volt több puszta melldüllesztésénél, és mivel a MTE kódexe nem része a hozzászólásokhoz kapcsolt ÁSZF-nek, az itt leírt formában e szöveg ma is csak blöff. De azt biztosan mutatja, hogy konkrétan még az Index sem követelte magának az egyes hozzászólásokra vonatkozó szerzői jogot - legalábbis ott, ahol jogászféle emberei kerültek a fogalmazók közé.
Ez az utóbbi nyilatkozat persze súlyosan ellentmond a következő dörgedelemnek: "Az index.hu webszájton ("lap") található tartalom az INDEX.HU Rt. ("kiadó") szellemi tulajdona." (Itt valószínűleg csak elfelejtették kivenni a példálózó felsorolás ("index.hu, velvet.hu, totalcar.hu stb.") sugallta körből a forum.index.hu domaint.) Ez a blöff régebben az Impresszumban díszelgett, most pedig a "Szerzői jogok" c. aloldalon éktelenkedik ugyanez, ahonnan másfelől a lap tetején lévő füleken a Totalcar, Velvet, Napi, Portfolio, Travelo stb. stb. részlegek mellett a Blog és a Fórum is egyenrangú grafikával látható. Ha ezekre is jogot formálna a magát így nevező "kiadó", azzal a saját maga aláírta Kódexet is talonba tenné.
Úgy tűnik, nincs itt átgondolva semmi: a még a wágneri időkben lezajlott lázas, blöffölő fúrás-faragás roncsai keverednek a CC-licenszek utáni idők jogilag kevésbé követelőző nyilatkozataival. Ezt valamikor egy újabb helyzetkép készítésével próbálom itt elemezni.
A jogsértő hozzászólásoknak utólagos kezelése nem feltétlenül jelenti a hozzászólóra, mint az első nyilvánosságrahozóra való utalást, bár tényleg úgy tűnik, mintha ezt erősítené. Ugyanakkor a felület tulajdonosa nem tehet mást, mivel a gyakorlati rendszere a fórumhozzászólásoknak így működik, nem tudja előszűrni a tulajdonos. Ilyen értelemben a tűrés szót erősnek tartom, nem egyenes szándékú tűrés ez, inkább egy bonyolult jogi konstrukciónak valamiféle megnyilvánklása, amikor is szükségszerűen utólag történik meg a hozzászólások ellenőrzése (ha megtörténik), és így ebből fakadóan a felelősség- minél nagyobb részének- a visszatolása a felhasználó felé.
Egyebekben élvezettel olvasom a gondolatmeneteidet.
Jó lenne egy jogerős ítéletet látni (természetesen nem az index, hanem valamely más fórum vonatkozásában), hogy a bíróság kinek adta a szerzői jogokat a fórumhozzászólások vonatkozásában a szerző és a fórumszolgáltató közül.:)
Csakugyan azért érvelek a szándék hiányával, mert a hozzászólások mint művek külön kezelendők - már csak azért is, mert a szerződéskötés is egyedi, azaz nem a regisztrációval valósul meg, hanem az elküldéssel. (A Szjt. szerint érvénytelen is volna az a felhasználási szerződés, melyben meghatározatlan számú jövőbeli mű felhasználását engedélyezné a szerző.)
Ha tehát a hozzászólások külön vizsgálandók, akkor nyilvánosságra hozataluk is csak egyenként képzelhető el. Nomármost a fórum tulajdonosa fizikailag képtelen arra, hogy minden egyes művet külön nyilvánosságra hozatali szándékkal eresszen át magán, mert ehhez mindet el kellene olvasnia.
Az olyasféle habituális (állapotból kikövetkeztethető) szándék, amit más jogrendek (pl. az egyházjog) fel szoktak tételezni bizonyos, másképp áttekinthetetlenné és követhetetlenné váló ügyekben (pl. volt-e szándéka a papnak keresztelni, vagy csak imitálta ezt), éppenséggel eltörölné azt a kategória-különbséget, ami a jogi értelemben vett nyilvánosságra hozót a technikai értelembn vett információközvetítőtől elválasztja. Vagyis ezzel az erővel a fórumot olvasó ember monitorát vagy az azt övező levegőt is ki lehetne nevezni "nyilvánosságra hozónak," mert ez a végső közeg, melyből az információ a befogadó testébe eljut. De ha akár csak a jogalanyisággal rendelkező közvetítők közt keresgélünk, akkor is mondhatnánk, hogy "ezzel az erővel a fórumot olvasó ember internethozzáférés-szolgáltatója volna a nyilvánossághoz közvetítő, mert nélküle az adott információ (tömegesen) ki sem jutna a kábelekből." Ez persze ad absurdum viszi a gondolatot, viszont a habituális nyilvánosságra hozási szándék elvének alkalmazását megfúrja a fórumra nézve.
A habituális szándék elve hangozhatna pl. így: "A fórum üzemeltetője arra állította be rendszerét, szoftverét és üzletpolitikáját, hogy őrajta hozzászólások menjenek át, tehát kétségkívül akarja is azokat nyilvánosságra hozni." De ha belegondolunk, mire való ezután a moderáció, és miért vállal az Index csak korlátozott felelősséget a felhasználói tartalmakért, menten alábbszállna e meglehetősen doktrinér elv meggyőző ereje. Valójában a fórum üzemeltetője csak általánosságban akarja azt, hogy az ő felületein hozzászólások szülessenek, de ez az általános szándék nem konkretizálódik az egyes hozzászólások nyilvánosságra hozatalára irányuló szándékká. A fórumszoftver és a felhasználási feltételek alkalmazása éppen arra mutat, hogy az üzemeltető nem is akar efféle szándékot imitálni, hanem visszadobja e szándék nyilvánításának feladatát (és a vele járó felelősség döntő részét) a konkrét fórumozónak. A jogsértő hozzászólásokat sem úgy kezeli, hogy vadászik rájuk, hanem panasz esetén jár el, és törli őket. Ezt a magatartást sokkal inkább a fórumozó által kinyilvánított nyilvánosságra hozatali szándék eltűréseként (és ennek utólagos visszavonásaként) lehetne jelllemezni, mintsem a nyilvánosságra hozás szándékaként.
Á, közben leesett (ez is mutatja, hogy a gyakorlatban nem foglalkozom szerzői joggal, ezért tartott napokig:).
Szóval azért mondod ezt az akarati vagy szándékelemet, mivel a felület gazdájának nincsen konkrét első nyilvánosságra hozási szándéka a hozzászólás tekintetében, lévén, nem is tudja, hogy ki mikor és milyen hozzászólás fog születni.
Ez egy jó fogós kérdés. Hogy most az élet tényei (miszerint a felület tulajdonosa szükségszerűen csakis utólag szerezhet tudomást a hozzászólás tartalmáról), és a tapasztalt jogi megoldás (a hozzászólás elküldése előtt elfogadod a tulajdonos szerződési feltételeit, illetve azt, hogy onnantól ő rendelkezik a hozzászólás feletti szerzői jogokkal) elégségesek-e ahhoz, hogy az első nyilvánosságra hozónak a felületgazda nnminősüljön vagy sem, nos, én ezt a kérdést nem tudom megválaszolni.:)
Az első bekezdésbeli érvek egy részét nem érzem helytállónak az alábbiak szerint:
-"nem tudja, mivan a hozzászzólásban és nem is érdekli". Erről már disputáltunk, megfordul a folyamat, először a hozzászólás jön létre, és utána történik meg a felület biztosítójának az ellenőrzése, amely lehet, hogy esetleges, nem teljeskörű, nem tökéletes, de nem lehet másképp, szükségszerűen így kell lennie. Hacsak egy oylan verziót nem képzelünk el, hogy a hozzászólásaink mondjuk fél nap késéssel jelennének meg, mert egy előzetes szűrővel a felületgazda minden hsz.-t egyesével ellenőrizne. Nos ez teljességgel életszerűtlen, kivitelehetetlen.
-második érv, a szándék hiánya, ezt teljességgel cáfolom, ez a gondolatmenet azt sugallja, hogy jelen fórum nem kifejezett fórumozási és hozzászólási céllal lett létrehozva, hanem valamiféle nyűgként, teherként a tulajdonos részéről (ugyan ki és miért tenne ilyet, hozbna létre egy nyilvános fórumot, ha nem az vonlna a szándéka, hogy ott hozzászólások szülessenek), ez nyilvánvalóan nincs így. de itt visszatértünk az "akarati elem" problematikához, amelyet úgy látszik, teljesen másképp látunk.
Azon részéhez, miszerint a felületgazda is keverné az első hozzászólás jogosultját, nem tudok mit hozzá tenni,-természetesen elfogadva, hogy tapasztaltál ilyet-, azon kívül, hogy ezek szerint komoly jogi zűrzavar van a fórumhozzászólás szerzői jogi megítélése körül, még azon a körön belül is, akik ezzel foglalkoznak.
A tartalomszolgáltatási részhez abszolút nem tudok hozzászólni, még a fogalom jogi jelentését sem ismerem.
A nikcregisztrálás helyetti fórumhozzászólást, mint szerződési aktust elfogadom, valóban így van.:)
A visszamenőleges hatályú értelmezés (amit jelenségként szintén említesz) meg valóban kritika alá vonható, nem tűnik megfelelő és jogilag megnyugtató megoldásnak.
Azért nem lehet az üzemeltető az első nyilvánosságra hozó, mert
- nem tudja, mi van a hozzászólásban, és sokszor nem is érdekli;
- hiányzik a részéről a nyilvánosságra hozásra irányuló kifejezett szándék, azaz csak eltűri a nyilvánosságra hozást, de utólag néha még csak nem is tűri;
- házi szabályaiban ő maga is a hozzászólót nevezi közzétevőnek, mégpedig következetesen;
- e fórumon egészen addig nem létezett érvényes felhasználási szerződés, amíg nem került bele a Szjt-be az, hogy az írásbeli szerződési alak internetes közlés esetén elektronikusan kötött és rögzített szerződéssel is megvalósulhat;
- az Index az általa is aláírt Tartalomszolgáltatók Kódexében (3.1. pont) kifejezte az a meggyőződését, miszerint a névvel író, azonosítható fórumozók tartalomszolgáltatók.
Arról, hogy a Tartalomszolgáltatók Kódexe mennyiben áll összhangban a jelenleg hatályos 2001. évi CVIII törvénnyel , majd talán később írok. Az előbbiben csak az olvasó által is egyszerűen és egyértelműen azonosítható (információs társadalommal összefüggő) információközlő minősül ilyen tartalomszolgáltatónak, az utóbbi pedig az azonosíthatóságra való megszorítás nélkül "szolgáltatónak" nevezi "az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy[t] vagy jogi személyiség nélküli szervezet[et]". Az Indexhez hasonló cégekre, melyek "az igénybe vevő által biztosított információt tárolj[ák] (tárhelyszolgáltatás)", speciálisan a "közvetítő szolgáltató" nevet alkalmazza ugyanez a törvény, de persze őket is a solgáltatók közé sorolja. Érdekes módon a MTE kódexe mondja azt, hogy "nem tekintjük Tartalomszolgáltatónak azt a szolgáltatót, aki pusztán technológiai lehetőséget biztosít egy vagy több, egyszerűen azonosítható jogi vagy természetes személynek, információk közzétételére." Mindenesetre itt még nem olvastam végig a vonatkozó jogszabályt, tehát álláspontom e téren még módosulhat.
"könyves analógiával élve, ott a könyvkiadó az első nyilvánosságra hozó, és gyakorolja a jogokat a szerződés alapján. Itt meg a fórum üzemeltetője." - Szerintem ez az analógia erőltetett. Itt nem valósul meg kiadói szerződés, az üzemeltető nem visel korlátlan felelősséget, bevétele nem közvetlenül az információhoz kapcsolódik, nem fizet a szerzőnek, satöbbi.
"Szerinted ki az első nyilvánosságra hozó? Mert a nyilvánosságra hozás nem vitásan megtörténik. Maga a szerző?" - Igen, a szerző. Az Index csak felületet biztosít erre.
"Az írásbeli szerződés hiánya miatt gondolod, hogy nem adta át a jogokat a fórum üzemeltetőjének[?]" - Régebben emiatt tekintettem érvénytelennek az Index által lengetett felhasználási szerződést (amely több sebből is vérzett, lásd e topik mélyén lévő írásaimat), most viszont inkább azért, mert a jövőben esetleg megvalósítandó utánközlés felé kacsingat (mindenki esetében, nem csupán a CC-licensszel közölt tartalmak esetében), de most már emiatt nem tartom érvénytelennek, mert megváltozott a törvény. Viszont jelenleg sem ruházódik át semmiféle személyhez fűződő jog, mert ez a törvény értelmében érvényesen lehetetlen.
"magát a nickregisztrálási aktust nem tekinted legális, megnyugtató eljárásnak ebből a szempontból" - Az Index szerzői jogi nyilatkozatai sűrűn módosultak aszerint, hogy mit akart lóhalálában (vagy éppen kutyafuttában) beleépíteni egy-két, a joghoz még nálam is rosszabbul értő ember. Ezt a komikus tákolgatást régebben nagy kedvvel kommentáltam is e topikban. Az viszont nem változott, hogy az Index szerint nem a nickregisztrálással, hanem a hozzászólás elküldésével valósult meg a szerződéskötés. A hozzászólóablak alá belinkelt Jogi szabályzat általános szerződési feltételeként szolgált e szerződéshez.
Ennek most csak egyetlen rendelkezését, illetve annak is csak egyetlen mozzanatát látom erkölcstelennek:
"Amennyiben nem állítasz be Creative Commons licencet a hozzászólásodra illetve a Fórumban általad létrehozott tartalmakra, úgy a Szolgáltató részére automatikusan lemondasz a vonatkozó tartalom valamennyi szerzői joggal kapcsolatos vagyoni jogáról a hozzászólásban elhelyezett bármilyen információhordozó tekintetében."
Az erkölcstelen ebben az, hogy
(a) a nem-CC-licenszű hozzászólások egy olyan (c) jellel lesznek gépileg ellátva, melyre az egeret rávezetve a "C[opyright] Index.hu Zrt" felirat jelenik meg. Holott a szerzői jog nem száll át semmiféle felhasználási szerződéssel, arról érvényesen lemondani nem lehet, még az álnevű hozzászólók esetében sem;
(b) Az Indexen tonnaszám üdülnek olyan régi hozzászólások melyeket mindennemű szerzői jogi ÁSZF nélkül küldtek el a felhasználók (2004 előtt). A szerzői jogi diktátum megszületésekor a rendszer ezeket automatikusan ellátta a (c) jellel, és rajtuk szintén a "C[opyright] Index.hu Zrt" felirat jelenik meg az egérkurzor hatására. Ez visszamenőleges, önkényes szerződéskísérlet, és az említett szöveg túlmegy azon, amit az ÁSZF a (c) jelhez kapcsolódóan konkrétan definiál, vagyis hogy ez csak a vagyoni jogokról való lemondást jelenti.
---
Mára ennyi telt tőlem. Holnap még benézek, de sajnos másra is kell az idő. Légy jó egészségben!
Szerintem rendben van, hogy a fórum üzemeltetője az első nyilvánosságra hozó. Megint könyves analógiával élve, ott a könyvkiadó az első nyilvánosságra hozó, és gyakorolja a jogokat a szerződés alapján. Itt meg a fórum üzemeltetője.
Szerinted ki az első nyilvánosságra hozó? Mert a nyilvánosságra hozás nem vitásan megtörténik. Maga a szerző? Az írásbeli szerződés hiánya miatt gondolod, hogy nem adta át a jogokat a fórum üzemeltetőjének, magát a nickregisztrálási aktust nem tekinted legális, megnyugtató eljárásnak ebből a szempontból?
Nem csupán ennyiben sántít a hasonlat, hanem abban is, hogy a könyvkiadó minden könyvet (címet) figyelemmel kísér, míg a fórum üzemeltetője a (jellemzően egypéldányos) hozzászólások túlnyomó többségét nem is látja.
Természetesen szerintem is nyilvánosságra hozás a fórumos hozzászólás. Csak azt tagadom, hogy ismeretlen szerző (pl. be nem mutatkozó fórumozó) esetén a fórum üzemeltetője (vagyis az Index) számítana nyilvánosságra hozónak, és ilyen módon követelhetne akármiféle szerzői jogokat a hozzászólásokra nézve. Becsületére legyen mondva: ilyen alapon nem is támasztott soha hasonló jogigényt. Más kérdés, hogy másra hivatkozva meg támasztott...
Annyiban valóban sántít, miszerint egy kinyomtatandó könyv minden példányának azonos a tartalma, így azokat nem kell egyesével végigellenőrizni.:)
Továbbra is azt állítom, hogy a fórumhozzászólás esetén megfordul az eseménysor, amennyiben előszűrésre a nyilvánosságra hozónak nincs lehetősége a dolog jellege miatt, de ettől még nyilvánosságra hozásnak számít. Az utólagos ellenőrzés pedig szükségszerűen gyengébb pozíció, mint az előzetes, több a hibalehetőség, de egyszerűen más megoldás nem kínálkozik.
Illetve visszakérdezek. Ha egy szellemi terméket valaki fórumhozzászólásként megír, majd azt bárki olvashatja, akkor az első nyilvánosságra hozásnak melyik feltétele hiányzik? Az állítólagos akarati elemen kívül, amit viszont én határozottan tagadok, mivel szerintem a jogi környezetet kell az élet tényeihez (így a technikai fejlődés által létrejött fórumhozzászólási mechanizmushoz) igazítani, és nem fordítva.
"A te gondolatodat folytatva egy könyv kinyomtatása is csak akkor lenne első nyilvánosságra hozás ebben az esetben, ha a könyvkiadó minden egyes példány nyomtatása közben személyesen végig felügyelné az eseménysort, ami nincs így." - Szerintem ez az analógia sántít. A hozzászólás elküldése egyszeri esemény, az adatbázisban egyetlen tartalmi bejegyzés keletkezik (leszámítva az esetleges biztonsági másolatokat), és a fórumszoftver tulajdonosa az ilyen események túlnyomó többségéről nem is tud. Ezzel szemben a könyv kiadója tud minden könyvről (nyilván "címről", nem pedig példányról), amit kiad, egyedileg meg tudja vizsgálni őket, és ezt saját érdekében meg is teszi.
Korábban már idéztem különféle indexes jognyilatkozatokat arra nézve, hogy szerintük ki is a hozzászólás nyilvánosságra hozója (közzétevője):
MM. II.2.
"Regisztrált felhasználónak minősül bármely személy, aki a fórum tartalmának módosítására - hozzászólás közzétételére - lehetőséget kap a fórum üzemeltetőjétől"
MM. IV.2.
"Üzemeltető nyomatékosan felhívja minden regisztrált felhasználójának szíves figyelmét arra, hogy alaposan és körültekintően mérlegeljék, milyen tartalommal, milyen formában teszik közzé hozzászólásaikat!"
"a moderáció figyeli a jogszabálysértő tartalmakat, és törli azokat" - No, éppen ezt szokták kitartóan tagadni. Nem figyelik az összes hozzászólást, ez nem is várható el tőlük, s éppen ezért igyekszenek a normális fórumozókat bevonni a figyelésbe.
Etikai szabályzat I. 6.
"A moderátorok viszonylag kevesen vannak, így egyikük sem láthat minden egyes hozzászólást."
Oké, akkor nem értelmezhető az oktatási és tudományos kitétel kiterjesztetten, ezt a részét tudomásul vettem.
Szerintem egyértelműen nyilvánosságra hozó, ugyanis a szerzői jogilag védett szellemi termék nyilvánosságra hozása megtörténik a fórumszoftver útján. Akarati cselekmény, csak automatizmus van beleépítve. A te gondolatodat folytatva egy könyv kinyomtatása is csak akkor lenne első nyilvánosságra hozás ebben az esetben, ha a könyvkiadó minden egyes példány nyomtatása közben személyesen végig felügyelné az eseménysort, ami nincs így.
Itt egy utólagos szűrési mechanizmus van beépítve, pontosan amiatt, hogy csak utólagosan ellenőrizhető a hozzászólások tartalma, a moderáció figyeli a jogszabálysértő tartalmakat, és törli azokat, adott esetben pedig a tulajdonos kiadja a nyomozó hatóságoknak azon számítógép azonosító adatait, ahonnan a hozzászólás megtörtént, ha bcs. alapos gyanúja merül fel. Ha nem volna nyilvánosságra hozó, akkor nem volna jogi elszámoltathatósága a szerzőnek a leírt mondataiért.
Ezzel nagyjából egyet is értek. Én is úgy vélem, hogy a nick mint álnév (szerző jelentkezése esetén, a jelszó birtokában) megalapoz egy szerzőségi vélelmet (persze akkor, ha a mű máshol nem jelent még meg).
Az általam megvilágosítóként megtalált szakvélemény (pdf!) idézett a Szjt. magyarázatából. A 3.3. pont vége felé leírja, hgy az idézet csak szolgáló szerepet tölthet be az idéző műben, tehát emiatt nem alkalmazható az én topikkivonataim eddigi formájára (melyeknek a lányege éppen az egyensúly volt, vagyis a saját és az idegen anyagegyenlő mértékű (100-100%-os) szerepeltetése). Az átemelést jogszerűvé tevő "oktatási vagy tudományos felhasználást" pedig azért nem tudtam tágabban venni, mert a Szjt. megtiltja, hogy a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztőleg értelmezzék.
Továbbra is vitatom viszont, hogy a fórum üzemeltetője valamiféle első nyilvánossága hozó lehetne. Ez esetben az összes jogi következményt is viselnie kellene, amit tenni nyilván nem szándékozik. A nyilvánosságra hozás szerintem mindenképpen akarati cselekmény, mivel felelősséggel is jár. Ezt a fórumszoftverre vagy netán a tulajdonosára rátenni beláthatatlan következményekkel járna.
Arról meg, hogy mi minden zöldséget "elfogadtak" már itt a fórumtársak szerződési feltételek örvivel, mázsaszám említettem példákat e topikban. Pl. hosszú éveken át az virított a Szabályzatban, hogy "A Fórumunkban közzétett bármilyen szöveges, képi vagy egyéb információhordozókra az értesítés nélküli újraközlés jogát fenntartjuk." Holott ez a Szjt. szerint alaphangon írásbeli felhasználási szerződéshez van kötve, ami abban az időben a törvény és a joggyakorlat szerint elektronikusan csak nagy biztonságú elektronikus aláírással volt lehetséges.
A két azonosító, amit írsz, jó gondolat. Viszont a nicknév szerintem a szerzőre utalás kritériumainak eleget tesz. Regényeket is szabad választott álnéven írni. A beazonosíthatóság többé-kevésbé, néhány extrém esetet kivéve ( pl. ha valamelyik családtag visszaél a nicknévvel), biztosított. Ezen túl konkrét utalás a szerzőre szerintem nem szükséges, nem kell az anyakönyvezett nevére utalnia semminek. Álnév alatt, nicknév alatt írja a természetes személy a hozzászólást, de annyira beazonosíthatóan, amennyire ebben az elektronikus világban lehetséges.
Szerintem ez sem biztos, ha az oktatási vagy tudományos felhasználást széles körűen értelmezzük, akkor annak az átemelés is megfelelhet. Pl. valaki egy filozófiai, vagy bármilyen egyéb, az adott tárgyban komoly és előremutató hozzászólást átemel máshová, akkor ki dönti el, hogfy a tudományos vagy oktatási feltételnek nem tett eleget? Persze ehhez látni kellene a törvény kommentárját, hátha kitér az oktatási vagy tudományos kritériumra, hogy mit ért alatta, vagy bírósági ítéletekre, amelyek értelmezik ezt a passzust.
Szerintem a fórum is első nyilvánosságra hozónak számít, mivel nem antropomorf szemlélettel kell ezt-szerintem-megközelíteni, ilyen értelemben a tulajdonos teljesen mindegy, mit csinál éppen, az elektronok áramlása biztosítja az első megjelenést. Nem kötött a megjelenés helyének a tulajdonosának valamiféle "figyelméhez" a dolog, attól függetlenül létrejön. Valaki regisztrál egy nicket, az adott tulajdonos által üzemeltetett honlapon pedig megjelenik a hozzászólás, természetesen ezzel a szerző elfogadta a közlésnek a tulajdonos által az eléső hozzászólása előtt vele közölt feltételeit is.
Én is köszönöm, érvek ütköztetéséből lesz valami általában.:)
Korábban már én is rágódtam ezen, és leírom, mire jutottam. Szerintem a fórumhozzászólás akkor eshet szerzői jogi védelem alá, ha (1) egyedi és ismételten azonosítható, és (2) utal a szerzőjére. Ezt több kommentár is megemlítette, és azt értették ezalatt, hogy (1) különbözzön más művektől, és ezt lehessen rajta látni (azaz pl. ne csak ennyi legyen: "Jó napot" vagy "Nekem ugyan nem"), és (2) hogy pl. legyen előtte egy álnév vagy valami támpont, amiről következtetni lehet a szerzőre (pl. a nevének anagrammája kijön a bekezdéskezdő betűkből). A törvény elején a felsorolás csakugyan példálózó, tehát nem igényli, hogy a fórumos hozzászólás külön nevesítve legyen.
A szabad felhasználás egy fórumhozzászólás esetén lényegében csak idézés által valósulhat meg. Persze ha valaki diplomamunkát ír a fórumos szóhasználat jellegzetességeiből, netán tételesen és részletesen cáfol valamely fórumos írást, az akár annak túlnyomó részét is idézheti, ha tudniillik ez tényleg indokolt a cáfolat alaposságához.
A megjelenés helye csak akkor számít, ha a szerző ismeretlen, a mű eddig nem jelent meg sehol - és csakis a szerző jelentkezéséig gyakorolja az ilyen művek szerzői jogait az első nyilvánosságra hozó. De a fórum (vagy annak tulajdonosa) nem számít nyilvánosságra hozónak, mert a fórumszoftver csak eszköz a felhasználó kezében, é akkor is működik, mikor a tulajdonos éppen alszik. Szerintem ez az a pont, ahol a Szjt. a legújabb évekig felújításra szorult, és ezt hidalták át a CC-licenszek. Ezek ugyanis akkor is fenntartanak (vagy éppen megadnak) bizonyos jogokat, ha a szerző nem jelentkezik művéért, hanem a háttérben kíván maradni.
A többiről később írok hosszabban, most kevés az időm. Köszönöm a gondolataidat.
Az megint egy fogós kérdés, hogy ha a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozik a fórumhozzászólás, akkor az átvételt illetően ennek az "oktatási vagy tudományos" feltétele mit takarhat a gyakorlatban. Csak hivatalos oktatási és hivatalos tudományos struktúrákon belül használható fel vagy pl. baráti körök is oktathatják egymást ezáltal vagy ha valakinek pl. a vitatkozáselmélet a hobbija, akkor ha átemel fórumhozzászólásokat a vitatkozás tudományának ilyen-oylan igazolására, alátámasztására, akkor ezzel beleesik a tudományos feltételbe vagy sem? (csak hangosan gondolkodom:)
Elnézést a késlekedésért, sűrű napjaim voltak. Felütöttem én is a szerzői jogról szóló törvényt, és valóban, ott a fórumhozzászólás semmilyen módon nincs nevesítve. Az irodalmi műbe az 1.§-ban úgy tűnik, hogy nem fér bele, ugyanakkor a "nyilvánosan tartott beszéd" (2.bek b. pont) igen sok hasonlóságot mutat a hozzászólással, saját szellemi termék, amely a szerző akaratából nyilvánosságra kerül. Vagyis az első eldöntendő kérdés, hogy a szerzői jogi törvénynek a védett szellemi termékeket felsoroló része taxatív vagy példálózó jellegű. Én hajok arra, hogy példálózó jellegű, mivel a felsorolás előtt ott található a "különösen" szó, amely magában foglalja, hogy a törvényi felsorolásban nem nevesített, de azokhoz hasonló-rokon jellegű-karakterű más szellemi termékek is védendőek.
Ha a hatálya alá tartozik, akkor valóban a törvényben felsorolt esetekben lehet szabadon felhasználni is.
Ha nem tartozik alá, akkor Ptk. 86-87.§, az általános szellemi alkotásokhoz fűződő védelem illeti meg a szerzői jogi törvényben nem nevesített szellemi termékeket. Viszont a Ptk-ban nevesített védelem feltétele, hogy "még közkinccsé nem vált" legyen, vagyis ezen általános védelem alól a fórumhozzászólás kiesik. Továbbgondolva, ha a szerzői jogi törvény hatálya nem fedi le a fórumhozzászólást, akkor azt védelem nem illeti meg, azzal szabadon rendelkezik az a személy/szervezet/internetes fórumtulajdonos, ahol megjelent.
Egyelőre itt tartok, nem kizárt, hogy nem hibátlan a gondolatmenetem, hirtelen eddig jutottam.
Ide még a napokban fogok hosszabban és érdemben is írni, de mindenekelőtt itt felelnék Jelenvalólét fórumtársnak, aki a Lelki fájd. (9226)-ban arra kérdezett rá, hogy "a már nyilvánosságra hozott "kisebb terjedelmű irodalmi mű" kategóriájába a fórumhozzászólás beletartozik-e". Szerintem alapjáraton nem, viszont ez nem is fontos, mert a Szjt. szabad felhasználásról szóló szakasza nem példálózó, hanem tételesen felsoroló jellegű. Legalábbis erre uta az a kitétel, hogy a benne foglaltakat nem szabad kiterjesztően értelmezni. Tehát amit ott az átvételről mint a szabad felhasználás egyik esetéről mond, az véleményem szerint egy vers, egy novella vagy hasonló mű elemző szöveg közepébe illeszthetőségéről mondja. A szöveg két célt sorol fel, világosan taxatív jelleggel: "iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára". Ahhoz, hogy egy fórumhozzászólást jogszerűen lehessen átemelni, szükséges, hogy az átvevő műben (pl. irodalmi) elemzés alá legyen vetve. Tehát (véleményem szerint) nem sorolható ide a cáfoló jellegű elemzés.
"az is lehet, hogy olyan is van a szerzői jogi törvényben, hogy a nyilvánosságra hozó az átvételt kizárhatja" - Én erről nem tudok, és elég furcsa is lenne, mert akkor a szabad felhasználás egyik esetét zárná ki élből, no de ezt a törvény garantálja bizonyos célokra és körülményekre nézve.
Ugyanott, (9227):
"Ez az egész szellemi, jogi macetúra nem csak akkor érvényes, ha az ember pénzt akaszt le érte?" - Nem, a rendelkezési jog akkor is felmerül, ha nincs jelen jövedelem, hanem akár csak pl. a sugárzás vagy a hálózati elérhetővé tétel forog kérdésben. A szerző joga különösen, hogy művét nyilvánossághoz közvetítse, satöbbi - mondja a törvény.
Uo. (9228):
"ennek az eldöntéséhez látni kellene a szerzői jogi törvénynek az "irodalmi mű"-re vonatkozó definícióját" - Erre csak egy példálózó felsorolást ad a törvény az elején:
"1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,"
stb. stb.
Gondolom, a jogalkotó a jogalkalmazóra bízta annak eldöntését, hogy egy konkrét mű védelemre jogosult-e. Erről is ír a törvény, és a kommentárok szerint üdítően kevés (ennélfogva könnyen alkalmazható) kritériumot ad rá: (1) egyedi legyen, tehát ismételten azonosítható, felismerhető, másoktól megkülönböztethető, és (2) valamiképpen utaljon a szerzőjére (akár álnévvel is.)
Arra próbáltam finoman célozni, hogy az index fórum és a szerzői jogok tiszteletben tartása... izé... asszem, ezt hívják antagonisztikus ellentétnek. ;)
Egyáltalán nem volt világos, mit akartál a kérdéssel. Ha a fórumozók gyakorta jogellenes idézési gyakorlatát akartad ellene vetni az Index jogellenes felhasználási ideológiájával, akkor nem értél el semmit. Tudniillik ha a másik fél is bűnös, attól nem lesz az első fél tisztább.
AzIndex ez ügyben kifacsar egy nyilatkozatot a hozzászólóból, hogy "Kijelentem: ezzel a képbeillesztéssel nem sértek szerzői jogot, vagy ha igen, hát tartom a hátam." Persze az Index tulajdonává nem válnak ezek a képek még azáltal sem, hogy rájuk ereszt valami átméretező- és tömörítő-algoritmust, és a saját szerverén helyezi el az így kapott képeket. Ennek inkább csak biztonsági szerepe van: hogy megszűnjön a topikoknak a külső img src-szerű hivatkozásokkal járó manipulálhatósága és sérülékenysége.
"Valóban, szerződést nem csupán írásban lehet kötni. De a szerzői jogi törvény értelmében vett felhasználási szerződést (mely nélkül definíció szerint nem jön létre a szerzői mű felhasználása) szinte csakis írásban lehet kötni. A kivétel: a napilapban vagy folyóiratban való közlésre vonatkozó felhasználás: ezt nem kötelező írásba foglalni."
Morika pedig ezt kérdezte:
"Ez akkor is így van, ha az index csak elektronikus úton kötött "megállapodást" a szerzőkkel ? Megállapodni lehet elektronikus úton, de felmondani ugyanezt a megállapodást már írásban kell? Valakinek küldték ki aláírásra szerződést?"
Erre most itt válaszolok, mert ama moderációs topikba nem való a téma. Nem tudom, miként értetted ennyire félre, amit írtam. A felhasználási szerződés alapértelmezésben írásbeli formát igényel. (Ezt a Szjt. követeli meg.) Mivel az Index ezt nem gyakorolja, a hozzászólásaink tetszőleges további felhasználására vonatkozó igénye jogtalan. Tehát ha valaki el akarja tüntettetni "minden hozzászólását," annak fölösleges a szerzői jogi törvényre hivatkoznia, mert a fórumos beírás nyomán nem valósult meg a hozzászólásnak mint szerzői műnek az Index általi, törvény értelmében vett felhasználása, tehát nincs mit visszavonni, meszüntetni. A törvény nem tartalmazza a fórumhozzászólást mint kategóriát: ilyenkor az alapértelmezés szerint a szerző maga közvetíti nyilvánossághoz a művét. Rendelkezési jogáról abban az értelemben mond le, hogy nem követelheti a hozzászólás megőrzését vagy megsemmisítését, csak az utóbbit különösen méltányolható esetekben. Szerintem ez utóbbi ellentétes a törvény szellemével, és csak úgy lehetne megjavítani, hogy mindenki visszavonhatná hozzászólását. Ez azonban a fórumos beszélgetések követhetetlen és ellenőrizhetetlen zűrzavarához vezetne, a posztmodern eszmeiség méltó gyümölcseként. Nem csodálom, hogy még az Index is elutasítja ezt a felvetést.
A hozzászólást azonban a moderáció valóban törölheti, és ebben semmi szerzőijog-sértő vonás nincs.
