A 26404 sz. hozzászólásomban, a képen lévő R3 ellenállás igazából egy potméter lenne, változtatható ellenállásnak kötve, csak a program úgy "nem adta ki". Ha az 0-án van, akkor nincs fék (csak minimális lassulás, ami a kifuttatásnak megfelel), felcsavarásra a fékhatás egyre intenzívebb.
555 alapú PWM vezérlőt építettem már modellvasúthoz, az sem tud teljesen 0 kitöltési tényezőt, de a gyakorlatban a mozdonyok már biztosan megálltak vele így is. A motornak mondjuk nem tudom, mennyire tesz jót, akkor még inkább csak rövid próbamenetek céljára épült a dolog, mert semmilyen analóg vezérlőm nem volt akkor. De egy háromállású irányváltó kapcsolóval megoldható, hogy hosszabb megálláskor ne legyen ennyi se.
Ami engem a videóban látható szerkezetben megfogott amúgy, az nem csak a tehetetlenséget szimuláló kondenzátor, hanem a különálló menet/fékszabályzó csúszka, majd még megpróbálom kitalálni, hogy lehet azt megvalósítani.
Ugyanez PWM vezérlővel kombinálva már nem oké, a potméter "0" állásában is van már impulzus, illetve lecsavarása után is maradnak impulzusok, csak kevesebb.
Igazából a gyorsítás-lassítást, azaz az inerciát sikerült megoldani (legalábbis szimulációban), lényegében csak egy kondenzátor kell hozzá.
De én ezt PWM vezérléssel szeretném megvalósítani, azaz a mozdonyok sebessége nem a feszültségtől függ, hanem állandó feszültségű, de változó impulzusokat kapnak. Ez finom lassúmenetet ad akár 3 pólusú motoroknál is.
PWM vezérlést is építettem programban, szépen működik. De ha kombinálom a kettőt, akkor a kettő együtt már nem.
(egyébként a Linzbauer-könyv taglalja ezeket a lehetőségeket, de abból nem tudok kiindulni, mert PWM helyett ún. félhullámos vezérléssel oldja meg a lassúmenetet, ami hosszú távon árthat a motornak, úgyhogy felejtős).
Ez egy analóg vezérlő, ami a digitális rendszerhez hasonlóan képes a késleltetett gyorsításra és fékezésre. Nagyon tetszik, ahogy a csúszkák mozgatásával nem sebességértéket változtat a felhasználó, hanem a gyorsítás/lassítás mértékét változtatja, csakúgy, mint a nagyvasúton.
Valameddig eljutottam a tervezőprogramban, de egyedül már nem tudok továbbjutni. Ha érdekel rajtam kívül még valakit, beszélgethetnénk róla :)
Esetleg nincsen odahaza sima egyoldalt szigetelt Roco kereked tartalékban?
Ha van, és van otthon Liliput teherkocsid is, akkor szerencséd lehet. A Liliput kocsik nagyrészében kétoldalt szigetelt kerék van gyárilag, de abba beleteheted a Roco kereket is, hiszen műanyag csapágyban futnak (csúcstávolság majdnem ugyanaz: 24,7 ill. 24,8 mm). A Liliput kerék meg mehet a szerkocsi alá. ;-)
Egyébként a fenti - pénztárca spórolós - megoldás mellett a szerkocsi alá a Roco 40188 küllős kereke lenne még szép; a műanyag küllők miatt az is kétoldalt szigetelt, a kis áramvezető lemezkét meg le tudod róla vágni.
OK; de a mozdony ekevas méretű nyomkarimái mellé teljesen felesleges RP25-re költened, elegendő simán kétoldalt szigetelt bármilyen normális kerék. ;-)
Éppen ezért kell pl. a régi Piko teherkocsik egy része alá is kettős szigetelt kerekeket tenni; hogy ne szikrázzanak a kapcsolószerkezetek, amikor összekapcsolod a kocsikat. ;-)
Ezt észre is vettük és publikáltuk is kb.: két éve, amikor forgóváz cserét végeztünk a Piko 4tg. román hűtő és a Schicht MK4 között. Ugyanis a gyári fotók szerint a Dessau-i hűtők alatt az MK! alatt levővel megegyező forgóváz van.
Hajnalban pedig mindkét gépnek vissza lett rakva az eredeti kereke.
BR24 004 szerkocsija újból a gyári műanyag kerekes;
De elzarándokolok az első modellboltig, és veszek RP25-ös ROCO 40199 v. Piko 56051 kétoldalt szigetelt kerekeket.
Märklin Hamo BR24 058 alatt maradt a gyári, mert ott tényleg a szerkocsi az egyik pólus; Viszont a kapcsolószerkezetnél ügyelni kell, hogy milyen kocsival kapcsoljuk közvetlenül össze.
Azt hiszem a Gützold BR24 témát kellően kiveséztük.
Ebből adódóan a szerkocsi alapból nem szedi az áramot
Ez igaz volt mindaddig, amíg a gyári műanyag kerekeket ki nem cserélte fémre.
Most már szedi az áramot, és át is viszi a delejt fém alvázlemezre, és az arra közvetlenül felfogatott kapcsolószerkezetekre.
Éppen ezért kell pl. a régi Piko teherkocsik egy része alá is kettős szigetelt kerekeket tenni; hogy ne szikrázzanak a kapcsolószerkezetek, amikor összekapcsolod a kocsikat. ;-)
Ezzel azért óvatosan, mert a kapcsolón keresztül zárlat keletkezhet, ha egy olyan kocsival kapcsolod össze, aminek szintén fémes kapcsolatban van a kapcsolója a kerékkel. De ha nincs ilyen gond, akkor működőképes a dolog. (Azt most fejből nem tudom, hogy a BR 24-esnek nem a mozdonytest-e az egyik pólus. (A BR 23-asnál pl. igen, és ott a szerkocsinál így szedi az áramot.)
Nekem soha nem volt ilyen gondom. Első körben: ellenőrizzed le, hogy a nyomkarimák távolsága jó-e, mert az könnyen okozhat siklást. (Én a napokban jártam úgy egy emeletes szerelvénnyel, hogy a régi PIKO angolváltón siklott az egyik háromtengelyes forgóváz. Egyszerűen nem értettem, hogy mitől. Aztán kiderült, hogy gyárilag rossz volt a nyomkarimák távolsága, kb. 1 mm-rel több volt. A kerekek cseréje után már nincsen gond.) A másik: én is cseréltem a kerekeket BR 55-ből származókra, mert az eredeti BR 24-esen is olyan van. Csere után úgyis pontosan be kell állítani a kerekek helyét a tengelyen. Egy biztos: műanyag kerekeket ne használj, mert nagyon nagy a gördülési ellenállása, jobban koszolódik, stb. Legalább a régi spiáter kerekekre cseréld le!
Siklást okozhat, ha a mozdony-szerkocsi kapcsolat valamiért nem laza (nem fordul el a forgáspontoknál könnyen).
Én súlyt nem tettem a szerkocsiba, ennek ellenére soha nem siklott, pedig 11-12 kocsit is cibálok vele (azaz "velük", mert 2 db is van belőle, 002-es és 004-es).
Elsőre ennyit tudok segíteni további adatok hiányában.
