Keresés

Részletes keresés

eperpálinka Creative Commons License 2017.10.06 -2 0 900

eperpálinka Creative Commons License 2017.10.06 -2 0 899

eperpálinka Creative Commons License 2017.10.06 -2 0 898

eperpálinka Creative Commons License 2017.10.06 -2 0 897

Yvy Creative Commons License 2013.12.31 0 0 896

 

Boldog új évet kívánok! :-)

Yvy Creative Commons License 2013.12.24 0 0 895

 

Boldog, békés, szép karácsonyt kívánok mindenkinek!

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.22 0 0 894

Csokonai Vitéz Mihály

A reggelről

 

Már alélva pislog szép fénye azoknak
     Az éjjel szikrádzva égő csillagoknak.
Bíbor pompájokkal már mindjárt elhalnak
     Felébredésére a piros hajnalnak,
Mely már mosolyogván a nagy hegytetőkre,
     Napkeleti gyöngyöt hint a zőld mezőkre.
Az ég alját piros bársonnyal prémezi,
     S aranyos csipkékkel körűl övedezi.
Szép bársony burkokból kihívja azokat
     Az estve még félig bimbó virágokat,
Amelyek kitárván szagos kebeleket,
     Béfűszerszámozzák az egész vidéket.
Melyet hűs szárnyokra szedvén fel a szelek,
     A kies vőlgyeket bényargalják velek,
Sőt a forrást fedő bokrokra leszállnak
     És egy fűszerszámos templomot csinálnak,
Amelynek pirosló rózsából rakatott
     Oltárára hint le a hajnal harmatot,
Melyen asztag temjént gyújtván fel a szelek,
     Az egész szent helyet béfüstölik velek;
Melynek az ambránál éltetőbb illatja
     Ártatlan érzéssel a lelket elhatja.
Erre a madarak koncerti zengenek,
     S a lélekben egy szép érzést teremtenek.
A szelek is áldó éneket suttognak,
     S rá tisztelő fővel a fűvek hajlognak.

Mosphero Creative Commons License 2013.10.22 0 0 893

Berzsenyi Dániel

 

A reggel

Nézd, a napnak derülő sugára
Mint ébreszti a természetet,
Mint önt új bájt a virág fodrára,
S mint zendíti a zöld ligetet.

Nézd, új öröm s újult életerő
Száll hegyekre, száll most völgyekre,
Csak az örök homályban heverő
Bagoly siet bús rejtekekre.

Nem mosolyog néki a szép reggel,
Sem az élet harmóniája:
Kedvesb néki a szomorú éjjel,
Mint az egek dicső pompája.

Igy van minden! változhatlan renddel
Ki van szabva éltünk pályája;
Egyik rokon a félistenekkel:
A másiknak por a hazája.

A rablelkek örök setétségben
Bolyongnak a denevérekkel:
Nem nézhetnek a dicső napfénybe
Örök éjhez szokott szemekkel.

A nagy lélek önként az aetherben
Héjáztatja szabad szárnyait,
Nem tartja itt fojtva porkötélben
Az égi tűz nemes lángjait.

Nem tébolyog gót épületeken
Az éjjeli vak madarakkal:
Feljebb evez a nagy Álpeseken
A nap felé uszó sasokkal.

 

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.21 0 0 892

Hajnal...kis kitérővel

 

( József Attila díjas költő)

   1907-1977

 

Hajnal Anna 

         Ma

Ez ma a béke napja volt
s a málnaízű csendé,
a nap ma egész nap sütött
a az est most hűvős szentély.

Szívem ma csak a magamé,
s egyedül lenni a legszebb,
pillám alvó sásain
elálmosul a könnycsepp.

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.21 0 0 891

Weöres Sándor

Hajnali harangszó

 

Lassu, lassu, álmatlan éj ez.
Már a hajnali harang dalol, dalol.
Még sötét van, de halaványul az ég
és szívó-kút csikorog valahol.

 

Kemény torony lóbál kemény hangokat,
fehér udvarokat sző át a dala,
mint pók az ágakat s én ringok a hálón,
mint a bölcsőben ringtam valaha.

 

Oly hajnal ez, mint mikor megszülettem,
vagy mint a másik, ami eltemet.
Mennyi-mennyi nappal és éjjel csikozza
kétféle szinüre az életemet.

 

Harangszó béleli a koponyámat,
nap és éj köve közt így őrlődöm én.
Farkával megcsap, körülnyal a reggel,
mint borját a tarka tehén.

 

Mosphero Creative Commons License 2013.10.20 0 0 890

Vermuth Attila

 

Virradó

 

hullik az éjjel
szél szedi széjjel
reszketeg álmok
dúlt nyomait

csillagok vágya
holdtükör ágya
bársonyos égbolt
féli a színt

éjszaka vére
bíbor az égre
duzzad a tócsa
jelzi a kínt

bomlik az éjjel
nap heve kéjjel
estelig űzi
árny-nyomait

 

2012.

 

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.20 0 0 889

Szeicz János dr.:

Tavaszi hajnalon

 

"Kiles a nap a horizont mögül,
s felzengenek a fénynek hangjai.
Fákon áradó madárdal csendül,
a könnyű szellőben szárnyra kelve
csacsogva csapongnak üdvözletül.

Pillanatra szinte elvakultan
szokja szemem a rám zuhanó fényt,
könnyem csillan egy fénylő sugárban,
s látom friss lombokon lecsorogni
az aranyló hajnalt, áradóan.

Néhány perce még az éjszaka
hömpölygött ködsóhajjal a réten,
de tudtam, szívem sötét korszaka
elmúlik, nem emészthet meg a csend,
mert lelkemben érik új muzsika.

Nekem a tavasz mindig te voltál,
dalaimat te adtad Szerelem.
Régi hajnalok érzése bujkál
emlékeimben minden reggelen,
s karom helyett most dalommal dajkál. "

forrás: poet

Mosphero Creative Commons License 2013.10.03 0 0 888

SZILÁGYI DOMOKOS : Hajnal

A csönd lüktet a félhomályban,
hulló lombokat ringatón,
szépségektől terhesen,
mint ahogyan ver a szívem.
Hajnalodik - a nappal ásít
álom-ittasan, fél-éberen,
akárcsak én; - táguló tüdejébe
szívja a kocsonyásan-remegő ködöket,
s mint az ember szeme,
- ha könnyíthet lelkén,
gondjai kevesbednek -,
lassan tisztul a táj.

Várom, hogy mozduljon a hajnal,
friss lendülettel lépjen
a világosság felé,
a hajnal is vár engem.
Farkasszemet nézünk. Tétovázunk,
biztatgatjuk egymást.
Nehéz az első lépés,
csábító a kába álom.

De aztán mégis: egymásra nevetünk,
s megindulunk vidáman, kéz a kézben,
mint szerelmesek,
hogy huszonnégy órán keresztül
gyűjtsük az erőt és a kedvet,
amellyel holnap - újrakezdjük.

 

 

 

Yvy Creative Commons License 2013.10.02 0 0 887

Gámentzy Eduárd :
ELÉG EGY SZÓ IS


Ne mondd hosszan!
Elég egy szó is!
Hiszen már rajtakaptalak!
Szemedben ködös hajnali pára,
S benne költöző madarak
Készülnek sietve útra kelni,
És mosolyodban valahol,
Ott van a kérdés,
Ott van a válasz.
Csak én nem vagyok ott sehol!

Yvy Creative Commons License 2013.10.02 0 0 886

Gámentzy Eduárd

 


KÉRÉS


Amikor egyszer
Elhagy a lélek,
Egyedül leszek,
-Gyere és védj meg!

Mikor a hajnal
Nem jön el többé,
-Fogd meg a kezem!-
Ne váljak köddé!

 

Yvy Creative Commons License 2013.01.01 0 0 884

Lator László

Átlátszó víz

Átlátszó víz az életünk.
Tüzek égnek, távoli jelek.
Villog hajnali égbolt
bozontos táj felett.

Mi köti még, micsoda súly
illó szivárvány szavainkat?
Holdbeli fények, zöld bozót
szikrázó mélye ringat.

Ki tud még bennünket szeretni,
s ki az, kit innen még elérünk?
Magányunk hűvös ragyogása
késként karcolja bőrünk.

Naponként tágabb lesz a vágy,
míg elevenen elragad.
Így őriz tiszta szegénységünk
a baljós csillagok alatt.

Éos_ Creative Commons License 2012.08.04 0 0 883

 

Kosztolányi Dezső

 

A vér és tűz dala

 

A fiatal, viharos hajnalon
egyszerre meghal minden fájdalom.

 

Acél-szárnyú, betyár tavasz-szelek
riognak az alvó világ felett.

 

Reánk kacag a vérvörös tavasz,
az orgonás, a zengő sugaras.

 

Itt jár közöttünk, csendbe gyujtogat,
vérnél vörösebb véres álmokat.

 

A napszekér is dörgő ködbe jő,
és harsonáz a vörös levegő.

 

Minden sötétbibor tűzben ragyog,
a vér, a láng, az élet, és a csók.

 

Tüzes káprázat fekete odunk,
és tűz a párna, melyen álmodunk.

 

Tűzláng a hajnal, vér az éjszaka...
Vegyétek: ez a vér és tűz dala!

 

*

 

Igen, ma lázadozva dörgöm én:
királyok vagytok pincék börtönén.

 

És látom a kaján homályon át
bús főtökön az arany koronát.

 

Koldús, kirugdalt, rongyos, halavány,
s királypalást leng mindnek oldalán.

 

Fegyvertelen bár, fegyveres a kar,
a gyenge szó is mennydörgést kavar.

 

Szemünkben az egész tavasz lobog,
szívünkben új pünkösdi mámorok.

 

Az élet csókolózik most velünk,
orgona-királynő a kedvesünk.

 

S virágos templom a nyomortanya...
Vegyétek: ez a vér és tűz dala!

 

*

 

Ma pap vagyok, s a szent ígéretet
közétek harsogom: Ne féljetek!

 

Tüzem, mi úgy égett oltárokon,
testvéri kézzel mind nektek dobom.

 

Testvéri kéz és forradalmi csók:
egy ércgyürűbe forrnak milliók.

 

Mezítlen testünk fénybe tündököl,
és égre lázad a kemény ököl.

 

Ki szolga volt, ma fényes glóriás,
ki törpe és rab, bátor, óriás.

 

Amerre mentek - zengő kürt szavam -
falak lerogynak, s győztök untalan.

 

Űzhet rabostor, sápadtarcu kín,
urak lesztek ti poklok kapuin.

 

A lelkem küldöm csatasorba ma...
Vegyétek: ez a vér és tűz dala!

 

1908

Éos_ Creative Commons License 2012.08.04 0 0 882

 

Steel

 

Claude Monet: A felkelő Nap című festménye alapján

 

Rózsapír a hajnal, nyíló mézvirág,
halovány azúr a hullám-arcú folyam,
tükrére a Nap itt-ott narancs-derengést
lehel. Lehunyta szemét a csillag-világ,
ahogy a fény meztelen az Égre lobbant,
rásóhajtva milliom sugár-remegést.
Báva arany felhő-magasan a lég,
ibolyakék tónusait lassan viszi
magával az árny tekintetű éjszaka.
A víz csöndje hűs, pára-csillogástól szép,
e kép színeit lágy akvarellé hinti,
míg a reggel pillanat-vászna szétszakad.

- szikra - Creative Commons License 2012.07.27 0 0 881

 

Hajnali erdő!

zöld lombok szórják titkod

fénysugár füröszt

Éos_ Creative Commons License 2012.05.30 0 0 880

 

Hajnal Anna

 

HAJNAL ELŐTT


Míg bárki van e földön,

kit nem szeretsz,

a hajnalé s a fényé

még nem lehetsz.  

 

Míg aggódás gyötörhet

nem vagy szabad,

szabadult s szabadító

légy egymagad.  

 

Ne légy egyéb, én lelkem

csak tiszta hang,

ha rád nem is figyelnek

fent és alant.  

 

Szállj egymagad a napnak,

tűnik a köd,

minden testvér követ majd

s a fény beföd:  

 

te szétrezegsz,

eloszlasz ha kél a nap - -

s minden szabadult lélek

a fény s a tiszta ének

az öröm lész magad.

Yvy Creative Commons License 2012.05.15 0 0 879
Fuchs Éva

Életkép 2.

Mikor nagyon magányos vagyok

mikor már hűvösek a hajnalok

csak akkor sírom papírra bánatom

csak akkor mondom el mit álmodom

Amikor magamban dúdolok

és dallamot szól fáradt agyam

dalaim a süketeknek szólnak

képeim mind a vakoknak


Amikor hajnalban zene szól

egy csepp lehull az arcomról

az angyalok megérintenek

álomba segítenek

Yvy Creative Commons License 2011.05.01 0 0 878

Gámentzy Eduárd
Életerő...




Hajnalfény...
Tündértánc...
Lassan lehull rólam minden lánc,
Átölel és az égig emel,
Azután jön aminek jönni kell!

Elhalkul
Minden szó,
Nincs már első, nincsen utolsó...
Csak a tűz,... ami újra elér!
- Ami elhagyott... - Most visszatér

Szélfútta haj Creative Commons License 2011.03.21 0 0 877

Az élet nem olyan egyszerű. Semmi sem egyszerű: a hajnal sem, mikor a nap aranyhegyű dárdái szétverik az éjszaka fátylát s az alkonyodás sem, mikor meghalnak a fények. Az ember megszületik anélkül, hogy kedve volna hozzá, s hajnalok és alkonyodások szeszélyes játékában cserélget örömet és bánatot, épít és rombol, ostobaságokat és bölcsességeket mondogat váltakozva.

Wass Albert

Mnemoszüné Creative Commons License 2010.04.26 0 0 876
Somlyó Zoltán

Megbeszélések az Istennel

I. [HAJNALI IMÁDSÁG]


A szűk Könyök uccán hazamegyek,
most hajnali három óra.
Istenem, vezess a jóra!

Békevirágok e szürke kövek
és béke e hajnali ég.
Istenem, szeretsz-e még?

Züllenem, hullanom rendeltetett
és lehull, aki arravaló.
Légy velem, Mindenható!

Hajnali percek szemeznek alá
s a harang a szívükbe sikolt.
Istenem, sok bánatom volt!

Keresztények űztek, csúfoltak zsidók.
És a nők se szereztek nekem semmi jót.
Eldobtak, mint az odvas diót.

Húsz évvel szerettem, húsz évvel vakon,
ma sápadt és zord halovány alakom:
istenem, a szívedbe lakom.

Nincs éjjelem, nincs és nappalom sincs,
csak e hajnali ég, csak e kék...
Istenem, szeretsz-e,
istenem, vezetsz-e,
istenem, megversz-e még?


Yvy Creative Commons License 2010.04.25 0 0 875


Gámentzy Eduárd
Én sajnáltam

Az éjjel végre megszülte a hajnalt,
Narancsvörösben játszó gyermekét.
És könnyezett, mert úgy szerette volna
Ringatni csendben,… átölelni még!

Én sajnáltam, mert elértek a könnyek!
Hullottak rám, áztatták mindenem.
És itt maradtak emlékeztetőül,
-Sötétlő foltjai, a szívemen!

Yvy Creative Commons License 2010.04.19 0 0 874


Kovács András Ferenc
Hajnalének

Járj át, akár a virradat,
szobát a kék derengés,
hass át, rezegtess, mintha tört
pohárban kélne csengés...

Úgy légy a hangom, úgy telíts
testemben szétremegve,
mint ébredés, ha fény hasít
nehéz sötét szemekbe.

Látásommá légy: nézzelek,
akár a néma dolgok,
mint kés, ha villog meztelen,
s bõrödhöz ér a boldog...

Igaz közömbös pengeként
hatolnak át vad évek -
helyettem áradj véremül,
szeretlek, mint a vének.

Alvó arcodra bámulok:
nem létezel te se én se -
szoríts, ha együvé sodor
a semmi szívverése...

dolna Creative Commons License 2010.03.28 0 0 873

 

Füst Milán: Hajnal előtt

A nyírfák kérgében a csend...
S a hű csillag figyel...
Nem halljátok-e hát
A kis csillagok sóhaját?

Nekik már menni kell,
De én még itt maradhatok
S mért is ne tenném?
Sóhajra mindenkor van ok
S minek halnék meg ily korán,
Ha még egy pirkadatot láthatok?
Majd rózsaszin leszek s áradni fog
Szivemből énekem, akár a nagy vizek
S a hold alól a szél
Máris ringatná habjaim, - nem érzitek?

Oh kár fáradnod vélem égi dajka, - lásd
Öreg vagyok
S nem érdemlek már annyi gondozást,
De ott, de ott, az ablakokba' fenn
Kigyúlt a fény, világosság lett hirtelen
S megállitott,
Vaj' mi történik ott?
Már gondolom, - légy gyengéd égi lány,
Ott gyermek született talán...
Oh én öreg csavargó, látod, hogy sirok.

 

dolna Creative Commons License 2010.03.13 0 0 872

 

Vázsonyi Judit: Rossz passzban

Elszöknek a nappalok, és én alig-alig vagyok
Ébreszt a hajnal, de eltévedek, még körül sem nézhetek,
már újra hív az álom, magam köré fonom hálóm,
s nem tudom, hol van a világom.

 

Yvy Creative Commons License 2010.01.06 0 0 871


Kovács Ákos - Ajtód előtt


fehér
ajtód előtt a hajnal
részeg és reménytelen
szerenádhoz gyenge még a torkom
csak nyílnának
kapuid hirtelen
ez már az álom előszobája?
vagy csak az udvar hűvöse még?
a testemmel látom önmagam
utamnak iránya bennem ég
olyan egyformák ezek a könnyek
olyan új vagyok egyszerre csak
nyisd ki az ajtót hisz' attól félek
hogy szemed látványa arcomba csap

vagy ne

ne
ne eressz be mégsem
jó lesz így is verssé leszel
egymásra várjunk te alva én ébren
lehet hogy örülsz hogy nem érlek el

Yvy Creative Commons License 2010.01.06 0 0 870
Nagyon szépen köszönöm.
Előzmény: dolna (869)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!