Igen, de mivel nekem nincs hozzá eszközöm, így körbekérdeztem ismerősöknél, gondolva, hátha akad vkinél valami használható, de nem, nincs. Ezek után megnéztem a YT-on, ahol 1000 és 1 csapókalit, csapda, bánatosfranc készítési "kép-leírás" van, de.... reálasin felmérve a barkácsképességeimet inkább nem erőltettem a dolgot :-)
Aztán körülnéztem a neten, lehet-e venni. Hát persze. van webáruház, benne ilyen háló, meg olyan háló, ennyi zsebbel, meg annyival.... (sok pénzért), no meg ott van kandli vagy minek híjják, meg csapó háló, ami jó is lenne a célra, és ára sem vészes, de (hála ég) oda van írva, hogy nem szolgálják ki, csak azokat, akiknek érvényes gyűrűzői papírjuk van.
Innen jutott eszembe, hogy tessék, itt az ideális feladat a sok madárgyűrűzőnek, ha meg tudnak éves szinten 250e madarat gyűrűzni, akkor csak tudnak fogni pár himlős cinkét is... nekik eszközük is van, meg papírjuk is hozzá. Ergo testreszabott feladat :-D
Nálam egy hete van kint az etető, bár még csak egy, télre még kettőt kirakok.
Folyamatosan nagy a forgalom, széncinkék, kékcinkék, zöldikék, csuszkák jönnek állandóan, a balkánik lesik, nekik lepotyog-e valami, és a harkályok is próbálkoznak időnként.
Tegnap egy erdei pinty is feltűnt egy percre, csak körülnézett.
A feketerigókat ma megint láttam, aztán megint eltűntek, nyár óta alig kerülnek elő.
Nálunk csak egy nyilvánvalóan beteget láttunk, azt is csak egyszer...., azóta nyoma nyoma sincs.
De ha itt lenne, látnám, akkor sem tudnám mivel befogni, nincsenek hozzá eszközeim.
No, látod, pont itt jöhetne szóba az MME.
Kiadhatnák ukázba a gyűrűzőknek, akiknek van ehhez hálójuk, stb., hogy fogjanak be ilyen cinkéket laborvizsgálat céljából. (egyszer legalább értelmes cél érdekében fogdosnák a madarakat)
Élőt vigyetek, az hamarabb lesz. Az angolok szerint a mortalitás alacsony, és általában az elhullottak se közvetlenül a betegségbe, hanem 'ragadozókba' halnak bele. A himlős hólyagból pedig ugyanúgy lehet mintát venni, mint döglött madárból.
Madárhimlő, Pox Ezt a megbetegedést az Avipoxvirus nembe tartozó kórokozóknak köszönhetjük, akik a herpesz vírusokhoz hasonlóan igyekeztek a fertőzhető madárcsoportok minél szélesebb skáláját lefedni. A betegség átvitelére az elképzelhető összes módon számíthatunk, ideértve a szúnyogok, és más vérszívó rovarok segítségét is. Vírusunk nemcsak a fagyasztásnak, de 60 °C-ig a forralásnak is vígan ellenáll. A fertőzött madár szaruhártyáján, lábán, szemhéján csomós, rögös lerakódások jelennek meg, de ez az enyhébb forma. Szerencsétlenebb esetben a csomók az orr, és garat nyálkahártyáján, vagy a légutakban jelennek meg. Ezek felfakadva savós, gennyes váladékokat ürítenek, amitől a madár folytonos fejrázással próbál megszabadulni. A fertőzés előrehaladtával a rögösödés elzárja a légjáratokat, és ez okozza végső esetben a madár halálát okozó fulladást.
Van egy harkálypár a kertben, de a diófa messzebb van, az ágak-levelek között sokszor nem látni, pontosan mit csinálnak, csak a hangjukat hallom, amikor izgatottan rikkantgatnak.
Ma az egyik megpróbált az etetőből szotyit nyerni, mókás volt, ahogyan a farkával támaszotta magát kapaszkodás közben.
Nem ismered a harkályok azon szokását, hogy egy diót, vagy bármit beszorítonak egy ág repedésébe és ott kopácsolják, eszegetik? Ilyenkor szoktak a cinegék besegíteni. De én már láttam erdei pintyet is "betársulni" a harkály ebédlőasztalához! Komoly! Valószínüleg ez máskor is előfog fordulni. :)
