Mi jókat hobbizunk, termelünk és jókat eszünk a nyulakból. Most pedig 3-nak a bőrét szárítom az erkélyen kifeszítve. Egyet vasra, 2-t szőlő venyigére feszítve. - Nagyon jó a venyige ötlete a szárításhoz.
Csak a fűzfa levélre mondtam h nem sok haszna van, a szőlő kimondottan tápanyag dús, de a többi gyümölcsfa is
A gyöngyvirág elég meggyőző, de azt senki nem adja zárt tartásban. Az ember sztem igen is meg tudja válogatni mit ad. Nem úgy értem, hogy a kaszált füvet szálanként válogassa, hanem úgy, hogy ami nem nyúlnak való azt nem ad. A krumpli a keményítő tartalma miatt nagyon nehezzen emészthető, terheli a nyúl gyormrát. A kukoricapehely adását nem értem, hát olyan olcsó lenne? A bébiételnek se látom sok hasznát. Lehet nem öli meg, de nem is egészséges neki.
A k betűs zöldségek meg puffasztanak, persze vannak reális megoldások hogyan kerüljük el, de ha van kimondottan nyúlnak való takarmány, akkor arra kell(ene) koncentrálni: árpa, zab, napraforgó, széna (fű és lucerna egyaránt). Egyes zöldségek és gyümölcsök és ágaik jó kiegészítő, de nem alap takarmánynak.
A fenyő is érdekes dolog a gyanta tartalma nem biztos hogy túl jót tesz a gyomornak, de ez csak saját vélemény, nincs semmi infóm róla!
Ebben viszont nem értek egyet! Ahol agyon kezelik, vitaminozzák, a széltől is óvják, ott biztos gyengébbek, mint a "vadas" nevelésűek. Másrész, honnan veszed? Azért, mert nem találsz lépten, nyomon elhullott vadnyulat? A gyenge a mezőn is gyenge, a beteg nem mutatkozik, félrehúzódva elpusztul. Igaz jobban bírja az éhezést, csak úgy, mint a cigány a mosdatlanságot.
Szóval nem panaszkodok nyulaimra, vegyes állomány, mint a régi paraszt udvar, van belterjesség is, de bírják az stílusom. Lehet 100 pontosak, lehet, a csont-hús- bőr-szőr arány nem üti meg a nagykönyv mértéket, de nekem így felelnek meg, olcsón tartom őket és jókat eszünk belőlük. Én nem hobbizok, termelek, hogy ehessek.
Hát, erről beszéltem!"A nyúlnak meg nincs más választása, hát ha ezt kapott enni ezt eszik..." !A természetben sem talál mindent, 99 % ehetőt! Az ember sem tudja biztosítani a 99 %-ot, de, hogycsak táp állandóan, azt undorítónak tartom. Az otthoni körülményekről beszélek. Persze, mondhatják, a nyugdíjas rá ér, bóklászhat, szedegethet a mezőn, erdőben, kunyerálhat kiskertekből, ágakat, leveleket, gyümölcsöket stb. Régen piacról hordtam a kidobott, már nem "piacképes" zöldségeket, gyümölcsöket. Ma már nem, a töménytelen vegyszerrel kezelt zöldeket nem adom állatnak, embernek!
Én mondtam, már jó régen, a fűzfa levelét, szőlő, mogyoró, dió levelét is begyűjtöm és etetem, azzal keverem az almot. Te mondtad, az nem jó, csak töltelék és nem kaja. Nem is mondtam, hogy az, pusztán kiegészítő rágcsálni való. El tudod képzelni, hogy nyulaim eszik a fenyőtűt, lerágják a fenyőfa kérgét? Van több fajta fám is, mégis a fenyőnek esnek kérgezni, a hamisciprus ágait, ameddig felérnek, feleszik! Csak jó lehet nekik, nem? A gyöngyvirágot, sem levelét, sem tövét nem bánják! Honnan tudják, hogy mérgező? Szóval a nyúl tudja, hogy mit szabad és mit nem szabad ennie. Lényeg, mindig ehessen, ihasson, kedve tetszik, akkor nincs tömeges betegség.
A mezei nyúl szívósabb! A háznál fellelhető nyulak immunrendszere és tűrőképessége messze elmarad a mezei nyúltól. Vannak egészen strapa bíró egyedek, de zömmel mindenki arra törekszik, hogy gyorsan nagy hús gyarapodású vérvonal legyen. Az ilyen fajták szívóssága nincs olyan jó mint egy csontos-bőrös parlagi terepre született vérvonalé. (nem fajtát írok, mert sok esetben keverékekről van szó)
A karalábé, ha kienged a fagytól, adhatod nyugodtan, lényeg, mint minden zöldnél, ha nem kapnak folyamatosan vizet, szomjaznak, és azért esznek mohón, persze indul a felfúvódás. Ha, hozzá jutok, adom nekik bőven, persze a lucernaszéna, réti széna is előttük van állandóan, annyit esznek belőle, amennyit kívánnak. Általában nem célszerű fagyott cuccot adni nekik, mert hajlamosak bélhurutra, fosásra. Ámbár a vadnyúl is megeszi a fagyott karalábét, káposztát, répákat, még a krumlit is, igaz örül, hogy talál kaját a hó alatt, mi emberek túlragozzuk a nyúltartást, sokszor, de hát „mindenki másként csinálja…..!”
Hogy tudja hogy mit ehet meg, ez így nem igaz, főleg miután az ember ilyen mély szinten bele avatkozott ezen fajta életébe. Ha nem így lenne, sose számolna be senki arról h takarmányozásból adódóan gondja akadt, mert a nyúl tudná hogy ebből ha bezabál az életébe kerülhet. Persze a pisis kaját nem eszik meg. Egyes kajáknál ha nem ízlik nekik akkor azt sem eszik meg. (sárgarápa a föld felszínen volt és megzöldült, azt a részét nem ették meg)
Szóval vannak esetek amikor ízre hagyatkozva nem esznek meg dolgokat.
További ellen példa hogy mindent megrágnak. Pl műanyag edények, stb. Ha tudná hogy ne egye meg, nem rágná szét az esetleges műanyag etető/itatót.
Továbbá az ember csupa olyan dologgal eteti, amit a természetben 99%-ban em kap, de az ember elé teszi. A nyúlnak meg nincs más választása, hát ha ezt kapott enni ezt eszik... Ha dohányt etetnél vele lehet azt is megenné. Ha ki van éhezve a nyúl, mondjuk este evett és reggelre megéhezett, akkor aztán jobban megeszik mindent.
Szerintem pedig minden állat alapból tudja, hogy mi hasznosíthat és mi ártalmas. A krumlit is eszi! Nem láttál még krumpli földön vadnyulat? Nem azt mondom, hogy állandóan azzal kell etetni, vagy azért mert most olcsóbb, (idén marha drága, az apró "malac krumpli" 80,-Ft/kg, tavaly max. 20,-Ft/kg volt)
A fűszerek, gyógynövények ízét nem tudom, hogyan érzékelik, de egy biztos: a méreg erős paprikát is falja (nekem sincs erős, esetleg csípős)
Ezt vallom. Abból indultam ki, hogy a természetben is minden számára ehetőt fogyaszt, esős időben is eszi a friss vizes zöldeket. A dohos, penészes, rothadt cuccokat nem eszi meg. Bezzeg a tápokba bekerül a penész, a mérgező növények esetleg, - a fűkasza, aprítógép nem válogat. Hiába dúsítják mindenféle kemikáliákkal, még sem azt kap, ami neki tökéletesen megfelel. Gyűlölöm a kis állattartásban a tápot. Igaz, kényelmes, de szerintem a minőség messze elmarad. Egyik süldő nyuszkóm kilógott, rosszul zártam az ajtót, reggelre a krizantémok, tövestől a bendőjébe landolt. Nem tudom e virág élettani hatást, de, ha mérgező lenne, nem ette volna meg.
Szívom a hátsó teraszon a cigit, és látom, hogy a kutyám a szomszéd kerítése alól bújik át valami fehér állatkával a szájában. Büszkén, hűségesen odahozta Nekem, majd letette elém, a szomszéd hófehér díjnyertes mittudomén milyen német családból származó nyulát, amit versenyekre és kiállításokra hordott. (Közel 500 ezer forintos nyúlról van itt szó kérem szépen) Ki volt nyúlva a nyúl, a kutyanyálban tocsogott, és retkes volt.. Hát a kutya "fegyelmezése" után visszamentem a nyúlhoz, aztán kaptam egy képet az agyamban. Beraktam a mosdóba szépen, lemostam róla a földet, a kutyanyállal együtt, majd beszárítottam Édesanyám hajszárítójával. Ezt követően felmentem a szomszéd hátsó udvarán, és szépen megágyaztam neki szalmából, betettem, majd rázártam a nyúlketrec ajtaját. Délután jön haza a szomszéd a munkából..... 5 perc múlva hallom, a káromkodást miegymást, és hívószóra, mint a jó szomszéd ott termettem, hogy "mégis mi történt?! Állunk ketten a nyúlketrec előtt, és a következő párbeszéd folyt le -Nézd meg b@zdmeg! -Mi történt, megdöglött? -Megdöglött b@zdmeg. Vagy két napja ástam el a kertben és megint itt van !
Ezt találtam a múltkori angór nyulas témához:Míg a legtöbb nyúlfajtának más emlősállatokhoz hasonló szőre van, az Angóra inkább gyapjas. A szőrzet szerkezete teljesen különbözik a többi nyúlfajétól, mert az Angóra aljszőrzete (vagy gyapjúszőrzete) nem rövidebb a fedőszőröknél, hanem hosszúra nőve azokkal keveredik. Az Angóra az egyik legrégebben kialakult fajta, valószínűleg már az 1600-as években tartották Nagy-Britanniában. 1723-ban már Németországban is megjelentek, ahol aztán újabb változatait tenyésztették ki. A nevét onnan kapta, hogy Törökországból származó más háziállatok (macskák és kecskék) hosszú szőrű változatait is így nevezték. A hagyományos angol forma 2,7 kg-os, és bár kevesebb gyapja van, mint más változatoknak, ennek minősége sokkal finomabb. A Francia Angórák körülbelül 3,6 kg-ot nyomnak, a németek pedig mintegy 4 kg-ot. Ez utóbbiaknak a szőrét nem vágják, mint az Angolét, hanem tépik. Ez a különleges bunda megkülönböztetett figyelmet is igényel. Nem lehet őket hagyományos padlózatú ketrecben tartani, csak rácsos aljúban, máskülönben az alom a szőrzetbe ragad, és később már szinte lehetetlen a gubancoktól megszabadulni. Fürdetni sem szabad őket, legyen bármennyire is piszkos a bundájuk. A szőrzet, éppen a sűrűsége miatt, nagyon nehezen szárad ki, ha egyszer benedvesedett, az állat veszélyesen lehűlhet. Még ha ki is szárad a bundája, nagy valószínűséggel összetapad, filcesedik. A szőrzet sűrűsége más problémákat is okozhat, például a meleg nyári hónapokban, amikor megnő a hőguta veszélye. Ezért, ha nem a szőre miatt tartunk Angórát, inkább nyírjuk meg háromhavonta, ennyi idő alatt ugyanis körülbelül 7,5 cm hosszúra nő. A szőrzet rövidre vágásához ne használjunk hegyes ollót. Egy év alatt egyetlen Angóra majdnem 1 kg-nyi gyapjút növeszthet, bár az Angol Angórák nemigen lépik túl a 340 g-ot. Az Angórák hagyományos változata fehér, piros szemű, de ezen kívül még vagy egy tucat más színben is létezik. Ezek között vannak egyszínűek, mint a Fekete vagy Kék, de a Csincsilla és a Füstszínű változatok szőrszálainak vége például sötétebb, mint a tövük. Ettől változik meg a kinézetük mozgás közben, vagy fésülés után. Az egyes országok más és más változatokat fogadnak el. Maga a fajta a tenyésztői körökben rendkívül népszerű, hiszen annak ellenére, hogy a vele való foglalkozás időigényes, a kiállítási bírálatok kellően jutalmazzák a fáradozást.
Ez így van. Hozzáteszem, hogy a káposztafélék levelei fonnyasztás után már nem puffasztanak, mértékkel etethetők. A nedves fű etetése is emésztési problémákhoz vezet. Nálam a tegnap délután kaszált zsenge fű a szoba félreeső helyén elterítve, a padlófűtésnek köszönhetően, reggelre 36 százalékot veszített a tömegéből, így gond nélkül etethető.
Célszerű a problémás növényeket "személyre" szabottan adni, kiporciózva. Tehát a 10 süldőnek ne dobj be egy 5 kilós karalábét, hanem vágd össze gyufásdoboznyi méretűre és fejenként adj egy-egy darabkát. Már eszegető fiakat nevelő anyának is több kisebb darabot adj, hogy ne legyen bezabálás senki részéről stb. stb. stb.
Kevés kivételtől eltekintve nem a "mitől", hanem a "hogyantól" lesz baja a nyúlnak (állatoknak).
Ha lédús növényt adsz fagyottan (no, ez megint kinél, mit jelent), tehát a benne lévő víz (a nedvei) jéggé van fagyva, akkor megnő az emésztőszervi megbetegedés esélye. Ha puffasztó hatású takarmánnyal akarod jólllakatni a farkas éhes társaságot, megint csak megnő az esély, hogy gond lesz. De ugyan így a földes (sáros), kicsit rothadt stb. stb. termények is mind kockázat növelők!
De csak egy tényező! Van még millió más, ami befolyásolja a végeredményt. Ezért fölösleges kategórikusan leszólni bárkit is a bevált gyakorlatáért mert nem ismerjük a másik millió összetevőt. De ugyan ezért nem kell gondolkodás nélkül átvenni semmit sem!
Tehát:
Ha a karalábét fagymentes helyen tudod tárolni és már nem fagyos + egyéb szennyeződéstől is mentes, akkor adhatod a nyúlnak DESSZERTnek!
Ha már mondjuk az abrakkal és/vagy szénával háromnegyedig jól laktak, adhatsz annyi karalábét vagy más problémás növényt, amit rövid idő (mondjuk fél óra) megesznek. Valószínűleg nem fognak bezabálni, valószínűleg nem lesz bajuk.
Szomjasak se legyenek!!!!!!
De! pl. süldőknél, ha kevés az etető és lesz olyan nyúl ami még a desszert osztáskor üres gyomorral ácsorog és várja, hogy sorra kerüljön, az a desszertre fog rácuppanni, mert a majdnem jóllakás állapotában leledző társai esetleg kevésbé szorítják félre. No, ő lesz az aki (esetleg) másnapra felfúvódik és alapját szolgáltatja a "nem értem...." kezdetű másnapi fórum kérdésnek. :-))))
Tegnap kaptam egy talicska őszi fagyos karalábét. Szerintetek merjek adni belőle a nyulaknak? Esetleg kis dózisokban? A karalábé elég puffasztó hatású.
Az erősebb gyógyfüveket választási és fiatal korban mellőzném, mert nem biztos hogy azt a hatást éri el amit kéne. A menta félékre hogy reagálnak? nem csípi a szájukat? Bár mentolos, de csípi a szájat. Mi emberek jobban bírjuk esetleg szeressük is az ilyen erős ízeket, de nem biztos hogy nyulak is. Erről sincs nagy írásos tudomás.
DrWeis-nek van jóó sok könye, de kb mind ugyanarról szól más megközelítésből más megfogalmazással. Olyan könyvet még nem írtak amiben valami újat is megfogalmaznának, amiben a sok sok megválaszoaltlan kérdést megválaszolnák.
Ezt biztos támadásnak veszed magad ellen, de nem az és ez mindenkinek szól:
De a krumplit ne reklámozd. Persze nem biztos hogy rövid távon káros, de ez is rátesz egy lapáttal... A kenyér, krumpli, a választási nyúlnak tengeri, a bébipapi, meg a sok sok nem nyúlnak való kaja adását nem értem... Oké az ember is pusztítja magát sok finom dologgal (fagyi, csoki, cigi, túlzott alkohol stb), de ez nem jelenti azt, hogy az állatokat is ebben a "szarban" kell éltetni. Jó hogy nem már valaki előrukkol a téli nyúl ruhával... Vagy valami olyan nem nyúlnak való takarmánnyal ami már a hülyeség határait messze túlszárnyalja...
Lassan könyvet lehetne írni arról hogy milyen hülye tévhitek vannak a nyúl tartással kapcsolatosan... Dehát erre se ír senki könyet, csak úgy mint a szabad tartású nyultartásról, meg még sok sok dolog van a nyulaknál amit meg lehetne figyelni és írásba foglalni....
