Végre sikerült feltölteni a képeket.Sajnos nincs segítségem.Ami a bőröket illeti:
A bőrt csak megszárítani kell,semmi más.
Méret,minőség nem számít,minden levágni való nyúlnak a bőre jó.(A képeken anyanyulak bőre látható.)
Tudtommal csak a szőre kerül felhasználásra-kalapok készülnek belőlük.
A nyári prémek sajnos olcsóbbak (május-október,70-90Ft)
Nyáron megszárad egy nap alatt,csak sajnos utána kezelni kell valamilyen rovarirtóval.Én szúnyogirtó,vagy hangyairtó spray-t használok és utána papírzsákban tárolom.Ha hosszabb ideig vannak ott akkor időnként át szellőztetem őket és újra sprayezem.
A Debreceni Fehér kicsik az egyik fészekben két hetesek, nyolcan vannak, a másik előhasi 11-et ellett, ők 4 naposak. Táp és zab ad libitum, kiegészítés lucerna, sárgarépa, szárazkenyér, + fonnyasztott zöld, ami a kertben csak megterem.
A tápon rajta van a gyógyszer neve és várakozási ideje, ezt én a helyedbe még megnézném neten, hogy tudd milyen erős és mire számíthatsz vele kapcsolatosan.
A gyógyszeres takarmánykiegészítőn ugyanúgy rajta van minden.
Az erősebb gyógyszereket meg csak betegség esetén kell adni...
A napraforgó nem puffaszt, nem tudom honnan hallottad, de a forrásod frissítsd picit...
A fekete olajforgó 80-90 ft. A csíkos van olyan áron. Idén csak fekete forgónk volt így ezt adok. A búzát, tritikálét és tengerit ne számold árában se másképp ide, mivel egyik sem olyan nyúl takarmány amit ad libitum adhatsz!
Sajnos a közelben nem tudtam zabot venni így nem vettem...
A magyar takarmányozási kódex csak irány mutató, biztos vettek egy nagy átlagot. Manapság már hülyeség erre alapozni.
A tápoknál nagyából azért bevizsgálják mit alkotnak és úgy rakják össze az összetevőket. Otthon ez elég nehéz lenne. Továbbá hülyeség így kiszámolni, mert semmi valóság alapja nincs szinte. Nem minden fuvar raknak össze, hanem minden beérkező takarmányt (mondjuk a tengerit) összekeverik aztán azt mérik be.
Az jó dolog h sikerül változatosan tarani őket, de sajnos ezt nem sokan tehetik meg.
Végül senki nem vett lerohanásnak, csak reagáltunk az írásodra.
lehet én tudom, rosszul, itt mindenki azt mondta hogy a kukitól van a májbetegség...
minden esetre a gyógyszeres táp bevált, mert amelyik szériát már ezzel etettem, szép nagy egészséges májuk volt...
másrészt a tápos azt mondta hogy ezzel elég vágás előtt pár nappal leállni nem úgy mint a gyógyszerrel...
a szotyira több állattartó is mondta, több állatnál is hogy puffadást okoz ha túlzásba viszik...
de másrészt gondoljatok bele, hogy mennyire gazdaságtalan szotyival takarmányozni:
1kg napraforgó 180-200 huf???
1kg búza, árpa, triti, zab, kukorica meg kb 60-90 huf
szóval látható a különbség
tény, hogy változatos az abrakkeverékem, de ha belegondoltok, minél többfélét eszik annál változatosabb, és összetettebb az étrend, vagyis többfélét kapnak tápanyagból is talán
amúgy mi mezőgazdasággal foglalkozunk itthon, és amit összeállítottam mindenből van itthon, szóval nekem nem körülményes...
a táblázatot a magyar takarmányozási kódex adatai alapján csináltam
tény, hogy két egyforma takarmány nincs, de megközelítőleg megfelelő, és bár a nyúltápnál sem hiszem,
hogy minden fuvar takarmányt bevizsgálnak, hogy hány tized százalékot befolyásol a végterméken...
tudom hogy nagyvonalú a takarmányozási táblám, de a nyulaimnak tetszik :D és ez a lényeg
bocsánat, ha valaki lerohanásnak, rosszindulatúnak vette, amit eddig írtam
szó sincs ilyenről
csak bedobtam a közösbe amit tudok, vagy tapasztalok és várom, valamint nagyon örülök a hozzászólásaitokhoz!!!
Jól számolsz, de a kukorica etetés és a coccidiózis összefüggése sántít. Nyulaknál a hasmenés " májkövesedés" leggyakoribb - és egyben legsúlyosabb - előidézője egy élősködő. Orvosi néven coccidiosis, semmi köze a kukoricához !
- A napraforgó nem puffaszt, ha neked mégis akkor valamit elrontottál nagyon. Nekem ez az alap szemes takarmány és még a székletük is rendben van. Emellé kapnak lucerna szénát.
- A takarmányok beltartalmi értékét papírról nézted v a nálad elérhető takarmányokat vizsgáltad? Csak mert 2 termőhelyen és 2 fajtánál sem egyforma a beltartalmi érték. Továbbá a sok agyonműtrágyázással a beltartalmi értéke a korábbi évekhez képest nagyon gyenge. Szóval ez egy kényes kérdés...
- A kukoricát bár ellenzem, de a téli hidegben nem árt ha egy keveset (de tényleg keveset) kapnak az energiatermelés végett. Persze nem mázsaszámra kell adni!
- A táp higítása is kényes és még most se tisztázott dolog. Valóban benne van-e a gyógyszer. Ha nem, akkor a téma lezárva. Ha igen, akkor a higítással nem megfelelő mennyiség jut a szerveztbe ami rezisztenciát okozhat. Ebben az esetben v gyógyszer mentes tápot v higítás nélküli tápot kell(ene) adni. Én személy szerint a gyógyszer menteset honorálnám és külön adnám a prevenciós gyógyszert.
Végül: a táblázatok vérprofik, de azért ennyi féle takarmányt megvenni olyan költséges, ami már kérdésessé teszi, hogy megéri-e nyulat tartani... Ettől 1000x olcsóbban ki lehet hozni.
Mondjuk ha csak árpát v zabot v forgót veszel az alap szemes takarmánynak jó. Emellé egy kis szálas és kész ezzel korrekt háztáji nevelést lehet végezni. De a búza, triti, tengeri, rozs, borsó, szója, ezek csak kiegészítők lehetnek, magába nem adható hosszú távon.
a táblázatokat én állítottam össze saját magamnak a magyar takarmányozási kódex adatai alapján, ami tartalmazza, hogy milyen állatnak miből mennyire van szüksége, valamint hogy milyen takarmányban milyen anyagból mennyi található...
nagyvonalakban ez alapján etetem az állataimat, valamint összeállított abrakkeveréket 1:2 arányban keverem gyógyszeres táppal....1táp+2abrak...
ez amugy CSAK PAPÍRFORMA, fontos megjegyezni, hogy a gyakorlatban nem így működnek a dolgok....
a napraforgó magot csak "megmutatom nekik", közel sem kapnak annyit, mint amennyi számolva lett, mert bár szeretik nagyon, de komoly felfújódást okozhat.....
a kukorica megint egy tabu dolog... csak a vágásra szánt állatoknak adom, mert májkövesedést okoz, ami az állat egészségét rombolja... ezt is csak a gyógyszeres nyúltáp mellett etetem velük, mert kár lenne kidobni a levágott állat máját.... szóval kukoricával óvatosan mindig...
a táblázatok konkrét etetési összeállítást mutat----írtam hogy ez papírforma... az abrak mellé lucerna szénát, és réti szénát kapnak attól függően, hogy miből mennyi van, vagy melyiknek mennyire van szüksége a lucernában lévő fehérjére...
a fórumon új vagyok, de a nyúltartásben már nem...
bár rengeteget szeretnék még tanulni róla...
nézelődtem a topikban, de sehol sem találtam komplett nyúltáp leírást, hogy konkrétan miből és milyen arányban mik az összetevők egy valamire való nyúltápban, ráadásul kornak vagy funkciónak megfelelően...
ha valaki tud ilyennel szolgálni, kérem ne tartsa vissza az infót...
én állítottam össze takarmánykeverékeket funkciónak megfelelően magamnak és kisebb eltérésekkel használom is őket, amit megosztok majd veletek...
de igazából jó lenne, ha valaki tudna adni komplett tápnak megfelelő összeállítást, amivel nincs túl nagy bajlódás...
A múltkor kb 1-2 hete írta valaki, hogy a leválasztott nyulai gubbasztanak és csikorgatják a fogait. A hozzászólát nem lelem, de szerintem lolcidiózisosak lesznek mindég a kicsik.A fertőtlrnítés úgyse segít, ezért adni kell nekik trisulmixet vagy mit.
Itt van hogyan kell a bőröket kikészíteni.Ezt egy olyan ember írta, aki dolgozott rgy ilye bőr kikészítésével foglalkozó vállalatnál, ezért szerintem ez megbízható, mert szart csak nem adnak el.
A legelső, hogy megállapítsuk, hogy a bőr kikészíthető e, ha régi a bőr és nincs besózva, akkor könnyen elrohad, vagy annyira megkeményedik, hogy nem ázik fel. Nyúzás után mindig alaposan sózzuk be, 2-3 kiló mehet a bikákra, a szőr felőli oldalra nem kell, és ne terítsük ki a padlásra, de ne is tegyük teljesen lezárt nejlonzsákba, legjobb, ha félbehajtjátok, és összecsavarjátok, így évekig lehet tárolni.
Vízben áztassuk fel, ha felázik (megpuhul) akkor jó. A frissen nyúzott persze puha, de ha birka, akkor nem árt feláztatni a szőre miatt.
Ha birka akkor biztosan nagyon koszos, sz@ros, terítsétek ki egy deszkára és sok vízzel öblítsétek ki, és marhavakaróval mossátok, ez nagyon sok dzsuvát kiszed belőle.
Ha jól kicsöpögött akkor jön a húsolás. Ki kell teríteni valamilyen állványra úgy hogy ne lehessen lerántani a bőrt, . Mi ehhez egy olyan szerszámot használtunk amit marokba lehet venni, az alsó felén egy íves kés van, és lefelé tolva le lehet húzni a bőrön lévő maradék zsírt, és hártyát, ez egy sima késsel is megcsinálható csak persze sokkal nehezebb. Középen bele kell vágni, de úgy hogy a bőrt ne vágjátok át, csak a hártya szakadjon fel, ha így lefelé toltok pár centit utána már könnyebb, a bőr lóg, fogjátok meg a lógó hártyát és simán végig lehet vágni, húzni a többi részt is, figyeljetek, hogy az széleken is rendesen le legyen tolva. Nagyobb bőröknél más a helyzet (marha, vaddisznó, medve (egyszer volt doglom vele) ), terítsétek fel a bőrt valami íves lapra, pl. hordó, és egy éles késsel, tolva vágjátok le a felesleget. Ha ezt nem csináljátok meg rendesen a bőr nem fog rendesen kikészülni, mert a zsír és hártya nem engedi majd be a kikészítőszert. Ha a köröm benne van és meg akarjátok menteni, akkor középen vágjátok fel a 2 köröm között, és harapófogóval teljesen bontsátok ki, és vágjátok le tőbe a csontokat a körmökről. Ezt vaddisznónál érdemes, birka körmeit általában levágják. Ha minden jól megy birka esetén a húsolás kb. fél óra, marhánál tutira min. egy óra, a körmökkel is el lehet szórakozni.
Most jön a csáva: 100 liter vízhez kell 6-8 kiló só (érdemes langyos vízzel keverni), 6 deci kénsav(90%), vagy hangyasav mindegy, lehet vegyesen is. Ha nincs kénsav helyettesíthető akkusavval is de az sokkal gyengébb (ebből 4-5 liter szokott belemenni), számoljátok ki a százalékokat, amúgy kénsav a legjobb, már nehéz szerezni, főleg ilyen erőset. Annyit keverjetek, amennyi a bőrt ellepi. NE A VÍZBE ÖNTSÉTEK A SAVAT, mert rohadtul tud fröcskölni, tehát sav, víz és bele a só. Ha rád megy a sav először töröljétek le száraz ronggyal, utána jöhet a csap. Ha kész a cucc, tegyétek bele a bőrt, legalább egy, de inkább 2 hétig, 2-3 naponta forgassátok meg, hogy mindenhol rendesen érje a bőrt. Itt készül ki effektív a bőr, de a meló nagyja még hátravan.
Terítsétek ki a bőrt, szárítsátok meg. Ha száraz keverjetek krómot, ez úgy néz ki, hogy krómtimsó + víz, egy edénybe tegyétek bele és melegítsétek, amíg fel nem oldódik, fel is lehet forralni, kb fél kiló 3-4 liter víz, szerintem 100g krómtimsó, fél liter víz egy nagyobb birkához bőven elég. Ha kész és kihűlt egy ronggyal kenjétek be a bőrt, mehet rá bőven, mindenhol alaposan. Hagyjátok megszáradni. A krómtimsó sötétlila só, vízzel zöld lesz, a bőr is totál zöld lesz a kenés után.
Olajozás: na ide kéne valamilyen olaj, sajnos nem emlékszem, hogy milyent használtunk pontosan. Valamilyen nyúlós cucc volt, vízzel keverve, vizes olaj volt inkább, nem elegyedtek. Lényeg, hogy lehet helyettesíteni valamilyen krémmel, szerintem még lehet kapni ilyen nagy tubusos bőrkrémet, magyar gyártmányra emlékszem szoci kivitel, pár száz Ft nál többet ne költsetek rá, ha ez a lépés elmarad nincs nagy tragédia, keményebb lesz kicsit a bőr. Nyugodtan át lehet kenni 2x is.
Most jön egy mosás, itt a birka a legcikibb a szőre miatt, kecskét, disznót, marhát elég áztatni és kézzel nyomkodni mosószeres vízben, akkor jó, ha a króm kiázott belőle és a bőr újra kifehéredik. Birka bele egy kádba telenyomni langyos vízzel (ha túl forró a bőr megég, ha hideg a faggyú nem jön ki a szőrök tövéből, mittudomén ami jó fürdeni is) és mosószerrel. Ide az a dobozos ultra a legjobb, azt hiszem Ultra 68, mondjuk 1 doboz per birka, de ha 10 van a kádban akkor elég 5 is. Erre volt egy kádunk, mindig én csináltam a mosást :( ,na, ezt a legjobb lábbal mosni tulajdonképpen ki kell taposni, mint régen a szőlőt, ha lehet sarokkal, jó erősen járkálni rajta, hogy szétnyíljon a birka szőre, és kijöjjön a faggyú, ezt nyugodtan lehet csinálni 1 óráig. Nyáron ez az udvaron vicces, de télen kevésbé. Ha kész, kiöblíteni szintén marhavakaróval, ne maradjon mosószeres. Ha faggyús marad a bőr akkor büdös lesz a kész bőr. A króm is kijön ezután és újra fehér lesz a bőr. Terítsétek ki a bőrt, szárítsátok meg.
Ezek után mi még szoktuk csiszolni a bőrt, melyhez van egy nagy csiszológépünk, ez egy nagy kerék kb 30 cm átmérő és 20 cm széles, és egy emelővel ehhez nyomjuk a bőrt, hát itt talán a szalagos csiszoló szóba jöhet, de nem lesz egyszerű, jó durva szalag kell, 100 alatti. Ez leszedi a maradék hártyát, meg hasonló szarokat, ja, és nagyon porosak lesztek tőle, ill. ilyen hajbaragadós izé lesz belőle. Ha földre lesz szőnyegnek akkor ezt nem kell megcsinálni, ez inkább esztétikai, mert ettől is fehéredik még a bőr.
Mi szoktuk még fésülni a szőrt kartáccsal amil olyan, mint a kutyakefe, csak fából van és tűéles szögek állnak ki belőle, kb 3 cm -esek, húzásirányba 45 fokba döntöttek, brutál egy eszköz. Itt csomó szőr jön ki, de mégtöbb bógáncs, meg egyéb dzsuva, amit szerencsétlen birka összeszed, nyilván a többi állatnál ezt nem kell.
Körbe kell vágni a bőrt pengével, szikével vagy sniccerel, tök mindegy, de ne sokat, csak a széle ne legyen rojtos, itt alakul ki a szép formája, ahol nincs szőr, általában a hasánál ott is ki szoktuk vágni, persze csak az ésszerűség határain belül.
Na akkor itt kész vagyunk a kis bőrökkel, birka még mindig nem okés.
A birkát egyik szélén (célszerű a nyaknál) kössétek fel egy állványra, nekünk volt az udvaron valami régi vasállvány, és egy bottal poroljátok ki, ide a legjobb egy vékony, de nehéz bot leháncsolva és MEGSZÁRÍTVA, mert ha nem száraz összeb.ssza a szőrt. Na itt ki lehet adni magadból mindent, a szőr tövéből is kijönnek a kis gazak, ez úgy fél óra, de kössétek fel a faránál is, hogy mindenhol faszán meg legyen porolva.
Kész!!!!
Vagy nem???
Aki húsolásnál szétvagdosta a bőrt az most szépíthet, a lyukakat célszerű összevarrni, hogy nem szakadjon ki használatkor jobban, ha lőtt állatról van szó a söréteket szedjük ki, de ez húsolásnál kijön, általában.
Ha rókát csináltok használjatok gumikesztyűt addig amíg nem jön ki a csávából (az lezúz minden élőt a bőrben), mert veszettséget terjesztenek a kis mocskok.
Marhát és rókát szoktuk rámázni, egy k.rva nagy fatáblát le a földre, és kiszögelni, na ez is egy szép mutatvány, szőrrel lefelé van a bőr, és jól ki van feszítve simára. kb 200 szöggel (hosszú, merev szög, természetesen nem csontig beütve, csak épp, hogymegtartsa), ha sima akkor nedves ronggyal kenjük át, miután megszárad szög ki, csont egyenes lesz. De ezt már tényleg nem kell csinálni, ha a marha szőnyegnek van akkor úgyis kisimul 1-2 hónap után.
Sok sikert, ha kérdés van írjatok nyugodtan. Remélem semmit nem felejtettem ki, ha eszembe jut valami szólok, de lényegi lépés nem maradt ki, inkább csak tippek.
Én régebben úgy olvastam valahol, hogy nem tépik, hanem nyírják, mint a bárányokat...
Ezen kívül van olyan nyulam amelyiket ha megfogom is visít. Nem feltétlen azért visíthat hogy fáj neki, lehet csak támadóként véli a tépőt ezért próbálja elijeszteni. Persze lehet hogy fáj neki, ezt nem tudom.
Amit viszont tudok, hogy nem hinném h tépni szokták, sztem nyírják, de angórásokkal kell beszélni...
Sziasztok!Olvastam ,hogy valaki nyúlbőr kikészítéséről akar több információt megtudni.Ezt a húsnyúl tenyésztése c. füzetben olvastam:
Gerezna házi kikészítése
Szárítás Az irhát a zsírtól és a pólyától alaposan meg kell tisztítani és tompa késsel levakarni. Ezután a gereznát deszkalapra vagy rámára, bundás felével a deszkának fektetve, kifeszítjük és rögzítjük. Rögzítés céljára kiválóan megfelel kisfejű kárpitszög. Ügyeljünk arra hogy a bőr sehol ne vessen ráncot .A kifeszített gereznákat szellős,hűvös száraz helyen szárítsuk ki.
Tartósítás A munka egyszerűsítése céljából a munkaidő csökkentése és az anyag kímélése miatt a bőröket kikészítés előtt –amíg több összegyűlik-tartósítani, kell .A kifeszített bőrt legegyszerűbb módon konyhasóval tartósíthatjuk. A gondosan letisztított irharészt előbb alaposan sózzuk be, majd kezünkkel körkörösen dörzsöljük be a bőrbe. A besózott bőröket az előbb leírtak szerint szárítjuk. Száradás után a bőrt hosszú ideig tárolhatjuk egymásra rakva oly módon, hogy a szőrmés oldalra a szőrmés oldalt fektetjük, a besózott oldalra a besózott irha kerül. Időnként ajánlatos átnézni a bőröket,2-3 hónap után újra sózni.
Vegyszerek Bórax: méregtelenítő anyagként használatos, legjobban por alakjában alkalmazhatjuk.
Timsó:a káli timsó(kálium-aluminium-szulfát) por alakú cserzőanyag. Kiválóan alkalmas a bőr és a bunda előkészítésére, előkezelésére és eltartására.
Konyhasó: a friss bőrcserzésre a legjobb anyag.
Naftalin: színtelen, fényes kristályokból áll, a penészedést kiválóan megakadályozza, egyben rovarűző szer is.
A kikészítés szakaszai
1.Nedvesítés A megszáradt, besózott gereznákat, 6-8 órát át langyos vízben áztatjuk. A só higroszkópos, ezáltal a bőr sok vizet vesz fel és könnyen puhul.
2.Húsolás A felpuhult bőröket kétlábú bakra fektetjük és a felesleges kötőszövetet,a pólyákat eltávolítjuk,lekaparjuk a bőrről. Mindig a szőrök dőlésének irányával ellentétes irányban, a faroktól a fej felé haladjunk. Ezt a munkát addig csináljuk, amíg a gerezna hús- és hártyamentes lesz. Erre a műveletre kiválóan megfelel egy tompa fűrészlap is.
3.Zsírtalanítás Fa vagy zománcos edénybe zsírtalanítsunk. Erre a célra kiválóan alkalmasak a zsíralkoholt tartalmazó mosószerek (pl. ultra). 10 l. 30-35 fokos vízben mossuk ki a gereznát. Ezután egy kissé hígabb oldatban újra átgyúrjuk a bőrt,majd a azt követően bő vízzel alaposan kiöblítjük.
4.Viztelenítés A bőrből nyomkodjuk ki a felesleges vizet, tegyünk rá rongyot, hogy a szőr felszínén felszívja felesleges vizet. A bőrt nem szabad kifacsarni, csak erőteljes összenyomással szabad a felesleges vizet eltávolítani.
5.Cserzés
A cserzőanyagokat kétféle módon állíthatjuk elő: készíthetünk pépet vagy oldatot. Ha pépet készítünk, akkor azt a húsos oldalra kenjük. Cserzőoldat készítésénél az egész bőrt az oldatba helyezzük.
Cserzőpép:1 kg búzaliszthez 1 tojás sárgáját,0.15 kg káli timsót és 0,60 konyhasót adunk az összekevert anyaghoz annyi lágyvizet (pl. esővíz) öntünk, hogy pépes jól kenhető oldatot kapjunk. Ezzel a péppel kenjük be a bőr húsos oldalát. Ilyen eljárással finom chévre glaces módon készült bőröket kapunk, amelyek rendkívül lágyak és tetszetősek.A cserzőpépet 2-3 nap után kézzel letördeljük a bőrről,ezt követően kezünkkel aprókat fogva,összedörzsöljük a két felületet.Ha ezután is keménynek találjuk a bőrt ,akkor a húsos felét vékonyan kenjük át glicerinolajjal majd szellős helyre terítsük ki a már kész bőrt 1-2 napra.
Cserzőoldat:10 liter lágy vízhez 600 gramm konyhasót,150 gramm káli timsót és 1 kg búzakorpát vagy árpakorpát adunk. A korpát előzőleg kis mennyiségű, kb.40 fokos vízben 3-4 napig erjesztjük, míg a keverék egészen sűrűvé válik. Az erjesztett korpát tiszta vízzel hígítjuk, és ezután adjuk hozzá a sókeveréket. A cserzőlé kezdetben kb. 30 fokos legyen.A bőröket 3-5 napig tarjuk benne, utána száraz szellős és árnyékos helyen 2-3 napig szárítsuk,majd kezünkkel a bőrt puhára tördeljük miközben a dara és a korpa is kihullik a szőrök közül.
A szüleim hajdanán tartottak libákat, de 10-20-nál nem többet. Rendszeresen kopasztották, de nem úgy, ahogyan azt én egy pár videón láttam. Nem ordítottak olyan borzalmasan a libák minden tépésnél. Valószínű érett tollaik voltak, mert nem voltak a pehely alatt tokosak.
Most vettem nekik egy kis tápot, mert amúgy kis gömböcök, csak olyan kicsik szerintem, de lehet, hogy csak bebeszélem magamnak.Nézegettem őket, hogy valami emésztési bakteriális vagy vírusos fertőzés-e, de nem az, mert a bogyóik normálisak meg virgonckodnak, nem gubbasztanak. MAjd megnőnek, ráérnek.
Én tavasszal meg ősszel szoktam búgatni inkább vagy nyár végen.Tengerit akartam én is adni nekik, deazt meg összemászkálta a góréban az egér, és nem akarom, hogy valami bajuk legyen, ezért csak a baromfinak dom azt.
Majd megkeresem és bemásolom a receptet, mert részletesen le van írva, de inkább nagobb állatoknál használják (birka, tehén stb.), de a módzser ugyanaz.Én úgy gondolta, hogy kettőt összevarrok, mert csak ősszel, télen kell csizmába, mert ilyenkor abban járok, de nem gumicsizma, hanem örökölt bőrcsizam, úgyhogy szellőzni is tud és nem büdösödik be.
Nekem elég korrektül nőnek, tekintettel arra h nem a legjobb keverékek, így alapból lassabban nőnek. Az egyetlen jó anyámnál lévő kicsik nagyon szépen nőnek, velük nincs semmi gond.
Bár igaz, hogy a hidegben több energia megy el arra, h fűtse a nyúl a testét, de még így is gazdaságosabb, mint nyáron 40 fokba fijaltatni... Na meg állat barátabb is. A nyúl jobban tűri a hideget mint a meleget. Én csak ősszel és télen fijaltatok. Biztos hogy nem a hidegre fognám a lassúbb növekedést, mivel az energia szükségletet könnyű pótolni egy kis tengerivel... (Csak saját vélemény!!!!)
Azt a receptet megosztanád? Főleg a könnyen beszerezhető cuccok listája érdekelne. Ha úgy el tudod készíteni, hogy ne köpje be a légy és férges se legyen, akkor szerintem jó csizma bélésnek is. Bár a tartósságát megkérdőjelezném, tekintetel, hogy a nyúl szőre könnyen kiszedhető a bőrből, nem olyan tartós mint a többi prém. Bár lehet ez is csak kezelés kérdése.
a másik előhasi 11-et ellett, ők 4 naposak.
Táp és zab ad libitum, kiegészítés lucerna, sárgarépa, szárazkenyér, + fonnyasztott zöld, ami a kertben csak megterem.
