De lehet rosszul tudom, hiszten régen nem foglalkozom az egyesület vagy más dolgokkal. Én már rég értékesítettem Magyar Óriásnyulat, Elég volt fenn tartani a Kiss vonalat...
Ugyen is az Egyesületi dolgokat ne keverd egy komoly munkához!!!!!!!!!!
A Magyar Óriásnyúlnak van egy standardja amit elfogadtak még a Te idődben, az szerint tenyésztjük és vásároljuk fel a nyúlat! Egyébként azt sem tudjátok milyen a felvásárolt nyúl követelménye..... :D
A nyulak nem kimondottan úgy fejezik ki örömüket, hogy vigyorognak. Van olyan fajta kutya is ami szomorúan néz mégse szomorú egész életében... Az óriás nyulak pofája olyan szomorúságot tükröz, de ne ebből indulj ki.
Ez elég gyerek meg nevelés függő.Én 8 évesen kaptam az első japi csirkéimet és csak én etettem, itattam, takarítottam az ólt. Aztán egyre többet és több fajtát akartam minden éven. Így volt hogy egyszerre volt vietnámi malac,kecske, baromfi, díszmadarak,galambok, kutya, macska. Azokkal is én foglalkoztam csak egyedül és csak olyan 12-13 éves voltam. Takarmány is volt, csak a kecskének kellett szénát venni. Ennyi segítség volt.
Nem szabad teljességgel egy 10-11 éves gyerekre hagyni az állat napi gondozását. Meg kell találni a módját, hogy érezze ez az ő napi feladatához tartozik ugyanakkor szükség esetén van kire hagyatkoznia is.
Állatokkal én sohasem foglalkoztam. A véletlen hozta, hogy most nyulakat is tartunk.
Igaz, gyerekként voltak körülöttem állatok, de az én munkámra nem volt szükség, így sok minden el sem jutott a tudatomig, amit utólag nagyon sajnálok.
A 4.5.es vizsgálódáshoz annyit hozzá tennék, hogy még ott is rizikós h mennyire van tisztában vele, h élőlény amit gondozni kell, szóval csak úgy érdemes, ha a gyerek nem törődik, akkor a szülő vállalja h átvállalja.
Én pl világ életembe állatok közt nőttem fel, de mégis közel 16 éves koromra lettem elég felelősség teljes hogy állatot tartsak ( 2 papagájt). A nyúl, kacsa, csirke csak 5. éve van. Persze van aki előbb rájön h az állatok nagyobb jelentőségúek mint sokan hiszik.
Megnéztem a munkáidat az asztalos fórumban is. Profi munka.
Igen, a hobbyra okosan, ésszerűen áldozni kell mindig az adott lehetőségeknek megfelelően, akkor az eredmény idővel szépen kiérlelődik.
Kár volt azon a nyúllakon olyan gyorsan túladni. Remélem azért olyannak adtad el, aki meg is érdemelte ezt a jó vásárt.
Mi ajándékba adtunk egy növendék házinyulat egyik szomszéd 11 éves unokájának a múlt évben. Aztán amikor ivarérett lett bepároztattuk.
A nagymama etette nyulat úgy, ahogy mindenféle mű*-ral, mert lusták voltak füvet szedni. A szaporulat fele elhullott....
A 11 éves kislány csak játszott a nyulakkal időnként, amikor a kertbe kiment. A nyári szünet úgy telt el, hogy alkalmanként 1-2 maréknyi füvet szedett az előttük lévő mezőről a nyuszi családnak (5 növendék + anya)
Az idén megint szeretett volna nyulat, de a nagymama látni se akarja többet. De mi sem adnánk többé ilyen helyre nyulat.
A Te kislányod még nagyon fiatal. Majd, amikor 4-5. osztályba jár, akkor lehet igazán próbálkozni, hogy rendszeresen gondját viselje valamilyen állatnak.
Vannak egyedek ahol a fül kajla. Ez inkább sport tenyészetben bajos, mert ott pont levonás van. Ha csak húsra kell és gyárilag ilyen nem gond. De azért nézd meg nem-e sebes. a járása nem-e bizonytalan. Ha egyik sem, akkor nincs gond, de csak végtermék előállításra használd szerintem. Esetleg lehet benne lógófülü utód, de akkor a fül teljesen kajla (még ha csak fél fül is.)
Őaz