Én se idéztem, hanem magamtól mondtam. Van hogy én is idézek, akkor megjelölöm a forrást. De ez már etika kérdése, nem nyúltéma. Ami a labort illeti, nem én vagyok a kiindulási pont. Lehet máshol jobbak az anyagiak... Bár jelen esetben hiába van egy is pénzem ha boldogság az nincs...
Japipapi ezen hozzászlásában minden benne van (nem is okoskodott rá senki semmit).
Lehet Japipapi hsz.-ival egyetérteni, nem egyet érteni, de, amit itt leírt, az rendben van. Meghallgathatják a "tudományos" alapon nyulazók, a dinnyehéjon és füvön felnevelők...a mondanivalója mindenkihez szól, mindenki levonhatja belőle a tanulságokat. Érdemes is.
Én is ugyngy szoktam etetni majdnem, csak tengerit adok nekik most a tritikálé helyett.Minden gyümölcsöt, zöldséget,zöldet megesznek. Most kb 2,5 hete vettem nyuszikat, a két kis pannon már kétszer akkora lett, mint volt, olyan 8 hetesek.Amikor előszőr fialtattam a nyulat, akkor a kicsiknek csak tápot adtam meg szénát. Azok is megnőttek 2,5-2,8 kilósra februárra, mert novemberbenfialt le a nyúl, de akkr még sokkalolcsóbb volt a táp.Ja, azok argentín nyulak voltak, nem a legjobb húsfajta, de azért jó volt.Megnőtt 4-5 kilósra kifejlett korára.
Ezt adom a nyulaimnak:az előbb leírt Nádudvari táp(60%),árpa(20%),tritikálé(20%),gyepszéna,lucernaszéna,tenyésznyulaknak kiegészítésképpen sárgarépa,takarmány répa,zöldtakarmányok,alma,takarmányhoz keverve,alomra zeolit,növendékek kapnak a vizükbe Gastroferm Mvit port.Én ezen a takarmányozási módszeren nem változtatok már mert ez vált be a legjobban.Ezen a takarmányozáson a nyulaim(pannon fehér,német óriás keverék) elérik 12 hetes korra a 3-3,5kg-ot amivel most nagyon meg vagyok elégedve.
Sajnos ennál a gyártónál még nem találkoztom olyan takarmánykeverékkel, aminek minden összetevőjének aránya egyszerre jó lenne, viszont több fajtát is előállít, így jobban kielégíti a különböző korcsoportok igényét. 125Ft/kg-ért azért nem rossz, szemben a Purinással, ami beltartalomra nagyjából oké, de 44%-kal drágább...
Emlékszem, nem rég Te sem bővelkedtél az anyagiakból, még mondtad is egy másik topicban, hogy valamire való fúrógéped sincs (vidékipupák segített). Akkor mit akarunk a "mezőgazdasági" laborral? Mint, ha azt sugalnád. Nincs is rá szükség! Én ha valamit állítottam, a forrást mellékeltem, vagy ha ollóztam, idézőjelbe tettem, szerintem így én nem okoskodtam.
Nos, én azért nem úgy kezdtem, mert akkor még nem tudtam olvasni, alig voltam 6 éves, és kaptam egy fekete nyulat. Zuglóban, 17 lakásos, 3 emeletes bérházban laktunk, mellettünk egy terménydaráló üzemelt. Onnan kaptam egy nyulat, mert mindig ott boklászóltam kölökként. Így kezdődött. Később, akkor, - mint minden városi srác -, nem a nyulakkal foglalkoztam, nem is volt hol tartani állatot. Leszerelés után megcsapott a saját lakás szele, rengeteget dolgoztam, fusiztam, kertvárosban keveredtem, és hogy ki tudjam fizetni az építési kölcsönt - havonta -, belevágtam a nyulászkodásra, „Janibácsik” szakértemük alapján. Az csináltam, amit mondtak, láttam, - csak fehér nyulat tartottam, mert magasabb volt a felvásárlási ára. Bejött a dolog. Telt-múlt az idő, lett bőven saját tapasztalatom,- és akkor kezdtem szakkönyveket olvasni, ill. sok témát csak átlapoztam. Nem akartam soha tudományoskodni, hogy mitől fehér és mitől nagyfülü. Nyomattam a tápot. Ma már csak konyhára nevelek, táp nélkül és tapasztalataim alapján. A kőrnyéken én lettem a "Janibácsi", a 10 éves "Ferkóból", ma már a Ferkóknak én vagyok a könyv, mert látják, tapasztalják, amit mondok, és csinálok, jónak látszik. Látod, például a zab nálam a nyulaknak az csemege, ill. a bakoknak adom rendszeresen, nem az alapvető kajájuk, nem is az, mert az a lónak alapvető kajája. Nekem alapvető kajájuk a széna (lucerna, réti), a többi mag, és más kiegészítő. Nekem nem kell megnőniük gyorsan, legyenek erősek és ízletesek. Nem érdekel a hús-csont-bőr arány, meg a „metabolizálható tartalom”, meg hasonló szakokoskodás, (juhosttt egyik vesszőparipája, pedig Ő tudomásom szerint törpe (csak úgy becsülöm, mint a plus macit) a kedvence és hobbizik, némázik, a hús marha mellett). Én nem hobbizok, megélhetési nyúltartó és szárnyas tartó vagyok. Szóval, senkit sem szeretnék megbántani, de a topikindító is Ferkó féle lehetett, összesen két (!) hsz-e van, 10 év alatt!, biztos nem nyúltartó, a topic bődületesen él, lassan eléri a 30 ezer hozzászólást! A nyúl mindig a „szegény ember disznaja”, egy kaszával tudott teremteni hús az asztalra az éhes kölköknek. Szóval, ahogy tapasztalom, kialakult 4 kategória:
1./ nyúltartó, aki piaci haszonra termel,
2./ hobbi nyúltartó,
3./ konyhára termelő "szegény ember disznaja", és
4./ Nyúltenyésztő, de itt nem igen akad.
Én a 3.-ba sorolom magam, nem tudom betárolni a magtakarmányt, havonta veszem, meghatározza a pénztárcám jelentősen, hiába tudom, mit kellene.
5000-ért vettem a közelből fél hangár tele van , ha erre jársz keress meg biztosan kapsz belőle :) ( Zala ) . De távolabbi településekről ( de még a megyében ) 4500-ért is vannak hirdetések az újságban .
Na és ki hogy áll a pároztatásokkal/fijaltatásokkal? Most már remek az idő, lehet lassan az első almokat kínlódás nélkül nevelni! Én már 4 anyát pároztatok folyamatosan, de eddig 1 se fogott be első körben. A 2. kör majd 1 hét múlva derül ki, de most rápároztattam. Idő hiányában 1-2-3 órát a bakkal töltenek az anyák, nem várom meg a sikeres ugrást... Bár utána megnézem, hogy volt-e siker vagy sem...
A nyulak mindíg azt eszik ki, ami nekik a legjobban ízlik.Én most adok nekik tengerit, árpát, tápot. A tápot egyből bezabálják, de atöbbit csak akkor, amikor már nincs táp vagy még akkor se. De nem baj, oda adom a tyúkoknak, azok megeszik. De ha mondjuk mindennap más-mást adok nekik nem összekeverve, akkor megesznek mindent.
Zabot felénk ritkán vagy egyáltalán nem lehet kapni a terményes szaküzletben. Amikor a kisállat szaküzletből hoztam legtöbbször a zabszemeket szabályszerűen lehántolták s csak a magot ették meg.
A búzát nem szeretik a nyulaink. Volt, amikor nem kaptam nekik árpát s helyette vettem egy kis búzát. Szétpocsékolták, lepisilték.
Az árpát viszont mindig szívesen eszik a sok zöld, zöldség és gyümölcs mellé.
A zab (Avena sativa) a nyulak legkedveltebb abraktakarmánya. A zab ízletes és jó dieteikus hatással bír. Nyersfehérjetartalma 10-12 % körüli. Fontosabb aminósavtartalma a nyersfehérje százalékában a következőképpen alakul: metionin 1,6 %, metionin + cisztin 3,70 %, lizin 3,7 %, treonin 3,6 %, triptofán 1,3 %, arginin 6,55%. A nyersfehérje többi részét az élettanilag kevésbé fontos aminósavak, valamint az amidanyagok adják. A zabszem pelyvái a mag súlyának 20-40 %-át is kitehetik, így nyersrosttartalma eléri a 11-12 %-ot is. 4-5 % nyerzsírt tartalmaz, amelyben sok értékes telítetlen zsírsav található. Ezeknek köszönhető a kellemes íze és a kiváló étrendi hatás. Jelentős a nyálkatartalma, amely védi a nyulak emésztőrendszerét a mechanikai sérülésektől és késlelteti a toxikus anyagok felszívódását. Lecitintartalma növeli a súlygyarapodást és serkenti az ivari aktivitást. E-vitamin- tartalma a többi gabonafélétől lényegesen magasabb, míg karotint nem tartalmaz.
Alacsonyabb energiatartalmánál fogva kiváló takarmánya a tenyésznyulaknak. Ezenkívül, ha emésztőszervi megbetegedés lép fel, javasolt a zab egyedüli etetését bevezetni. Kalcium és foszfor-tartalma a nyulak szükségleténél kisebb, így ezekből kiegészítésre szorul. Egyes tenyésztők szerint kizárólag zabbal etetett nyulaknál nem lépnek fel sem emésztőszervi-, sem hiánybetegségek. Nyúltápokba korlátozás nélkül bekeverhető.
A zab vetésterülete napjainkban 40-50ezer hektárra esett vissza. Ennek a kiváló nyúltakar-mánynak a beszerzése így nehézségekbe ütközik.
Az árpa (Hordeum sativum) a zab után a legjobb abraktakarmány. Takarmányozásra elsősorban az őszi árpát használják fel. Nyersfehérje tartalma 11-12 %. Aminósavösszetétele a kukoricáénál kedvezőbb. A nyersfehérje százalékában 3,56% lizin, 1,78 % metionin, 4,11% metionin + cisztin, 3,44% treonin, 1,22 % triptofán és 4,36 % arginin található benne. Nyersrosttartalma közepes, 4-5 % körül alakul. Nyerszsírtartalma kicsi (1,5-2,5 %), viszont zsírsavösszetétele kedvező.
Összességében elmondható, hogy a nyulak az árpa táplálóanyagait jobban értékesítik, mint a kukoricáét.
Szemesen is etethető a nyulakkal. Emésztőszervi betegségek fellépésekor a zabhoz hasonlóan diétás takarmányként használható fel. Korábban bevált szokás volt pörkölt árpa etetése a hasmenéses nyulaknál. Keverékekben 1-3 mm-es szemcsenagyságúra darálva etetendő, mert így jobban értékesül.
Árpát hazánkban 300-400 ezer hektáron termesztenek, így a zab helyettesítésére felhasználható a nyúltápokban. Általában a napi takarmányadagban 20-40 %-ban szerepel, tápokba leggyakrabban 10-30 %-ban keverik be.
Búzából (Triticum aestivum) az utóbbi években egyre többet használnak fel takarmányozási célra. Korábban csak az étkezésre alkalmatlan búza került a nyulak elé, ma viszont már nagy terméshozamú, de alacsony sikértartalmú takarmánybúzákat is termesztenek.
Nyersfehérje-tartalma 14-15 %, vagyis a többi gabonamagtól magasabb. A fehérje biológiai értéke alacsony lizin-, metionin- és treonin-tartalmánál fogva kicsi. Aminósavtartalma a nyersfehérje százalékában 2,7 % lizin, 1,55 % metionin, 3,79 % metionin + cisztin, 2,86% treonin, 1,13 % triptofán és 5,10 % arginin.
A búza nyersrosttartalma kicsi (2-3 %). Rostjában kevés lignin található. Nyerszsírtartalma 2 % körüli. A búza csíraolajában sok az E-vitamin, héjában pedig a B-csoportbeli vitaminok. Kalciumban szegény így ebből kiegészítésre szorul.
A nyulakkal szemesen és takarmánykeverékekben (tápokban) is etetjük. Utóbbiba 10-30% arányban keverhető be, de etetése mellet gondoskodni kell a megfelelő rostellátásról. A nyúltápokba azért is keverik, mert csirízesedik az előkészítés során, így szilárd, nem morzsálódó granulátum készíthető.
Kukoricát (Zea mays) hazánkban mintegy 1,0-1,2 millió hektáron termesztenek. Az abraktakarmány bázisnak kb. 60-70 százalékát a kukorica adja. Energiában a leggazdagabb gabonaféle, amit elsősorban a benne felhalmozódott keményítő, oldható szénhidrát és3-4 %-os nyerszsírtalma ad. Csíraolajában nagy mennyiségű ízanyag halmozódik fel és biológialag értékes zsírsavat is tartalmaz. Emiatt a nyulak szívesen fogyasztják.
Nyersfehérje tartalma 10-15 %-kal kisebb a többi gabonafélétől. Fehérjéi biológiailag kevésbé értékesek, ami alacsony lizin- és triptofán-tartalmából ered. A kukorica aminosav-tartalma a nyersfehérje százalékában a következő: 2,95 % lizin, 2,11 % metionin, 4,37 % metionin+ cisztin, 3,55 % treonin, 0,78 % triptofán, 4,85 % arginin.
Az utóbbi időkben olyan kukoricahibridek előállítása történt, amelyek lizintartalma az átlagosnál magasabb. Ezeket opaque-hibrideknek nevezik. Lizintartalmuk eléri a szárazanyag-tartalom 0,3-0,4 %-át, a 0,2 %-os átlagértékkel szemben.
A kukorica strukturális hatékonyság nélküli nyersrostot tartalmaz 2-3 %-ban. A szemek sárgásvörös színét a benne található karotinoid anyagok (kriptoxantin, zeaxantin) adják. A csíraolajában 25-40 mg/kg E-vitamin található. B-vitaminból kevesebbet tartalmaz a többi abraktakarmányhoz képest. Ásványi anyagokban szegény, így kiegészítésre szorul belőle.
A kukorica takarmányértékét nagymértékben ronthatja a különböző gombákkal való fertőződés (aspergillus, Fusarium és Penicillium fajok). A gombák által termelt toxinok súlyos emésztőszervi megbetegedéseket vagy akár elhullást is okozhatnak. Enyhébb esetekben a növendéknyulaknál az étvágy csökkenését, a takarmányhasznosítás romlását és a súlygyarapodás mérséklődését figyelhetjük meg. Tenyészállatoknál szaporodási zavarok jelentkezhetnek.
A kukorica hízlaló takarmány, így tenyésznyulak takarmányozásában ha lehet csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban használjuk fel. Nagyobb arányban etetve az anyanyulak gyengén ivarzanak, rosszul vemhesülnek. Hízónyulaknak a napi adagjában, illetve tápjukban 10-35 %-ban használható fel.
A kukoricát szemes vagy darált formában egyaránt lehet nyulakkal etetni. A darát mindig frissen etessük fel, mert néhány nap alatt megkeseredik és megavasodik
Jelenleg ennyit nem engedhetek meg magamnak, de be fogom szerezni.
Na viszont ez lehet nagyképű lesz: Mostanra már feleslegesnek tartom, mert az általam tartott állatok takarmányozásával tisztában vagyok, hogy mivel lehet jól és kevésbé jól termelni, és egyáltalán nem jól termelni.
Ha valaki 4-5 év alatt sem tanulja meg akár könyvből, akár önhibájából helyesen takarmányozni az állatait, azon se a fórum, se a könyv nem segít... Ott hiába írják, hogy árpa, meg köles, meg szója, meg cirok, meg lenmag, meg repce stb, úgys tudom beszerezni, hiába írják... Olvastam én könyveket táp mentes komplex takarmányozásról, de ahhoz teljes ember kell, hogy megfelelőek legyenek az adagok...
Én személy szerint főleg a saját hibámon tanultam, kiegészítve a könyvekkel...
Na megint valami újat tanultam. Én inkább befognám, nem levadásznám... Gondolom kissé vadasabb a húsa, mint a házi nyúlnak. Bár ez már másik téma. Van még valahol ilyen az országba?
