Nekem is volt most egy ilyen fogú nyuszikám :( Hiába...neki ez volt a sorsa... az anyja nem etette, én neveltem fel és ez lett belőle, hát ennyit erről. Már nincs meg ő sem, meg az anya sem :( Igaz az anya nem emiatt. Most is hívtak egy helyre oltani (MOST...júliusban) hogy hát már fele beteg, de oltsam be a többit, mert szoptató anya is van köztük....aztán meg én leszek a hibás, hogy megdöglik az is, amit beoltottam.... ilyen ez faluhelyen...
Hát így ahogy leírtad tényleg nincs min összevesznünk.
:)
Nekem meg van egy rendellenes fognövésű nyulam. Ettől az anyától és ettől a baktól már nem az első család és most mégis lett egy. Eddig nem volt. Na ennek az anyának (nem csak ezért) nem lesz több fialása. (Ennél volt hogy a fialás után, míg kb a laktációs csúcson át nem esett bűzös és híg volt alkalmanként a bélsara)
Én a mixo oltásoknál azt vettem észre, hogy a combon (nyúzás után) látszik néha hogy hová kapta. Sőt egynek egy folyadékkal teli csomó is volt. Én arra gondoltam hogy talán a nem elég jól beszúrt tű miatt.
Köszi szépen! Bár ebből nem sok derül ki, hogy mi történt velük... Igazából csak azt mondták, hogy betegek, de nem láttam őket, meg azt se hogy mennyi lett beteg, meg mikor... (ezt is mástól hallottam, hogy betegek lettek, nem ők mondták :() Nem hiszem, hogy attól lenne bajuk, hogy magasan bőr alá oltottam volna (izomba oltottam, de ha nem jól sikerült volna valamelyik, akkor se lenne gond többel...) Meg volt az a kis nyomi nyulam, ami csak bőrből és csontból állt, őt pl bőr alá oltottam és semmi baja nem lett, most is él és virul, azóta már sokat nőtt :) De még egyszer köszönöm a segítséget, azért okosodtam! :)
A házinyulak myxomatózisával kapcsolatos ismeretek felelevenítését indokolja egyrészt, hogy a kora nyári szúnyoginvázió lényeges szerepet játszik a betegség évenkénti ismételt megjelenésében másrészt pedig hogy a legújabb hazai szakirodalomban (Varga-Tuboly-Mészáros :A háziállatok fertőző betegségei, 1999) a vakcinázásokra utaló fejezetek (pl. oltás: 3 hónapos kor után) nincsenek összhangban a mindennapi gyakorlattal , így az ott leírtak kiegészítését láttuk szükségesnek.
A myxomatózis a házinyúl ízeltlábúakkal terjedő, vírusos eredetű, klasszikus formájában a lágy kötőszövetek myxoedémás duzzanatával járó, általában elhullással végződő betegsége.
Története
A betegség Dél-Amerikában, az ott élő gyapotfarkú nyúlban őshonos, és onnan terjedt el szinte az egész világon. Az őshonos nyúlállományban a néma fertőzés a jellemző, megbetegedés és elhullás alig fordul elő. A Dél-Amerikába bevitt európai házinyulak között viszont szinte 100%-os mortalitással jelentkezett a betegség. Ez adta az ötletet az ausztrál mezőgazdászoknak, hogy általa próbáljanak megszabadulni egy kontinensüket ért természeti csapástól. Ausztráliába az üregi nyulat ugyanis már házinyúlként vitték magukkal az 1788-ban Angliából odatelepített fegyencek és őreik, akik számára az élőnyúl a hosszú tengeri úton táplálékul szolgált. Ugyanezen okból az új telepesek szaporítani is kezdték anyulakat, de néhány példány, valószínűleg a fogságból elszabadulva hamar elszaporodott. így Ausztráliában a visszavadult, és létszámában hatalmasra duzzadt házinyúl populáció a növénykultúrák kipusztításával valóságos mezőgazdasági katasztrófát jelentett.
Arra gondolván, hogy a myxomatózis majd megtizedeli ezt a különösen nagy gazdasági kárt okozó állományt, 1950-ben néhány beteg állatot vittek be tudatosan Dél-Amerikából, és az eredmény nem is maradt el. A myxomatózis vírusa az ausztráliai elvadult nyúlállományban hatalmas pusztítást végzett, bár nem akkorát, mint amekkorát reméltek, sőt ma már Ausztráliában rezisztens vérvonalak is kialakultak. Ilyen esetekben ez a betegség nagyon enyhe tüneteket mutat, vagy tünetmentesen vészelik át az állatok. Európába a betegséget szintén szándékosan hurcolták be egy Párizs környéki magánbirtokra, a túlszaporodott üregi nyulak ritkítására. A myxomatózis vírusa innen robbanásszerűen terjedt tovább és kipusztította Európa csaknem teljes házinyúl állományát is.
A kórokozó, kórfejlődés.
A betegség kórokozója a Leporipox vírusok családjába tartozik, tehát egy nyulakhoz adaptálódott himlővírus. A vírus a hővel szemben kevéssé ellenálló, a bélsárban és a vizeletben nem fordul elő, mert ezek savanyú kémhatása elöli. A myxómás duzzanatból származó sebváladékkal együtt azonban kijuthat a környezetbe és gyors beszáradás után hetekig is fertőzőképes maradhat.
Járványtanában mint vektorok, a vérszívó ízeltlábúak, elsősorban a szúnyogok játsszák a fő szerepet. Alapvető volt azonban az a felismerés, hogy a vírus a szúnyogok szájszerveiben hónapokig is fertőzőképes marad. Az áttelelő szúnyogban a vírusok már kora tavasszal járványt indíthatnak el, a tenyésztő számára érthetetlen módon, hiszen ilyenkor szúnyoginvázió még nem indult meg.
Azok a szúnyogok tehát, amelyek ősszel fertőzött vért szívtak, kora tavasszal már újabb fertőzés forrásai lehetnek. Ilyenkor azonban már azzal is számolni kell, hogy a vírushordozó tavaszi-nyár eleji szúnyognemzedék a szélviharokkaI nagy távolságokra juthat el. A szúnyogok elsődleges terjesztő szerepét húzza alá az is, hogy Ausztráliában, illetve az 50-es években Európában, amikor kontinensjárványok fordultak elő, azok elsősorban a folyómedrek mentén kezdtek el terjedni. Kísérleti bizonyítékok vannak azonban arra is, hogy az istállón belüli terjedésben egyéb vérszívók, bolhák, legyek is szerepet játszhatnak. Sajnos olyan eset is előfordult mára gyakorlatban, hogy a vakcinázást végző személy az általa használt tűvel okozott állományon belüli fertőzést. A kórfejlődés során a vérszívó rovarok által beoltott vírus először a fertőzés kapujában szaporodik el, majd a véráram útján szétszóródik a szervezetben. Ezt követően a bőr hámsejtjeiben és a bőralatti kötőszövetben okoz szövettani elváltozásokat, melynek végén vizenyő és myxómasejtek jelennek meg, mindez nagy mennyiségben előfordulva már makroszkópos elváltozásokat (diffúz duzzanat, vagy göb) okoz.
Tünetek
A betegség első tünete a fülben futó erek falának megnövekedett átjárhatósága miatt a fülkagylón található vérzések megjelenése, amelyek különösen áteső fényben láthatók jól. Így a betegség jelentkezése esetén az adott állományból viszonylag korán ki lehet szűrni a már megbetegedett állatokat. Kísérleti fertőzésekben a betegség lappangási ideje 6-7 nap. Természetes körülmények között a myxomatózis egy általános, generalizált vagy egy körülírt duzzanatok formájában jelentkező, ún. göbös alakban fordul elő.
Az általános myxoedémás alakhoz gyakran, míg a göbös formához ritkán társul kötőhártya-gyulladás, amit sokan a betegség első tüneteként írnak le. A myxoedémás duzzanat általában elsősorban a fejre terjed ki, amit később gennyes kötőhártya-gyulladás követ. Ezzel párhuzamosan hurutos gennyes orrnyálkahártya-gyulladás alakul ki, amely a tüdőre is átterjed. Ezt az állapotot már nehéz légzés, magas láz és elesettség jellemzi, majd az egyre súlyosbodó tüdőgyulladás következtében hamarosan bekövetkezik az elhullás. A jóindulatú, ún. göbös formánál elsősorban a fülkagylón és az orrháton körülírt, általában tojásdad alakú, tömött tapintatú, diónyi vagy nagyobb duzzanatok fejlődnek ki.
Később lencsényi, babszemnyi formában ezek megjelenhetnek a szemhéjakon, a végbélnyílás, a nemi szervek környékén, sőt a körömágyban is. A göbök szövettani vizsgálata alapján olyan sejteket találtak, amelyek a myxóma daganatok sejtjeihez hasonlítanak, innen kapta a betegség a nevét. A látszat ellenére természetesen nem arról van szó, hogy minden egyes göb helyén fertőzött szúnyog csípte volna meg az állatot, hanem a vérárammal jutott vírus által előidézett elváltozások fordulnak elő a bőralatti kötőszövetben, a test különböző tájékain.
Gyógykezelés, megelőzés
A göbös forma gyakran ijesztő kiterjedése ellenére is gyógyulásra hajlamos, de a nagyobb göbök, különösen felfakadásuk után sebészeti ellátást igényeinek. Ennek elsősorban a hobby állatok esetében van jelentősége, hiszen tenyész-, illetve áruelőállító telepeken a beteg állatok kiirtása és az egészségesek mielőbbi vakcinázása a járható út. Településre kiterjedő járványok esetében az általános állategészségügyi rendszabályok az irányadók.
A myxomatózis esetében az állatok elesettsége és étvágytalansága,a magas láz ellenére a betegség első napjaiban nem jellemző, ami azért veszélyes, mert ha a járványos időszakban nem figyeljük gyakran állatainkat, különösen a fülkagyló elváltozásait, még pontosabban a fül erezetének bevérzettségét, akkor a betegséget csak későn fedezzük fel, ami a veszteségek növekedésével jár.
A myxomatózis generalizált, myxoedemás formájában beteg nyúl nem gyógyítható meg, tehát a betegség nem orvosolható. Egyetlen lehetőségünk a megelőzésben áll, amely kétirányú lehet. Egyrészt a szúnyogok távoltartása az állatoktól, másrészt a vakcinázás.
A nyílászárók szúnyoghálóval való fedése megfelelő védelmet ad, bár természetesen nem jelent 100 %-os biztonságot. Egyéb módszereknek, (pl. petróleummal töltött edények kihelyezése) nem látjuk értelmét. A hazai, élővírust tartalmazó, a Miskolci Állategészségügyi Intézetben kidolgozott vakcina amely az első valóban hatékony vakcina volt a világon - szinte tökéletes védelmet biztosít. Fontos ezért különösen endémiás területeken- a rendszeres, kora tavaszi vakcinázás. Itt kell felhívnunk
a figyelmet arra, hogy egy koratavasszal elvégzett oltással a tenyészállományt ugyan egész évre mentesíteni tudjuk, de az akkor beoltott választási vagy szopósnyulak a nyár közepére már nincsenek a telepen, helyettük teljesen új, oltatlan állománnyal találkozik a nyárderekán az esetlegesen fertőzött szúnyog. Éppen ezért azokon a területeken, ahol a betegség gyakran előfordul, a sorba növő állatok oltására is figyelemmel kell lenni. Egyes szakkönyvekben és régebbi oltási tájékoztatóban is azt tüntetik fel, hogy a nyulak a Myxovac vakcinával 3 hónapos kortói olthatók. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy az anyától származó ún. maternális védettség csak kb. 2 hetes korig tart, így a 3 hetes nyulak vakcinázása már nemcsak hogy lehetséges, hanem kifejezetten indokolt is.
Gondoljuk meg, hogy ha csak 3 hónapos kortól lehetne a vakcinát alkalmazni, a mai intenzív gyorsan növekvő fajtáknál az azt jelentené, hogy a hízónyulaink a myxomatózis fertőzésnek a hizlalási időszak alatt végig ki lennének téve, hiszen a vágási súlyt már 70-80 napos korban elérik. Szerencsére ez nem így van, és a szopósnyulak oltását már3 hetes korban el lehet, és el is kell végeznünk.
Fontos ismernünk a vakcina használatának lehetőségeit a már fertőzött állományokban. Más állatfajok esetén, ha azok már fertőzöttek valamely betegséggel, vakcinázni már nem szoktunk, mivel a lappangóan beteg állatok a gyengített kórokozó hatására még súlyosabban betegednek meg. Myxomatózis esetében az általános tapasztalat az, hogy a már fertőzött állományban is minden kockázat nélkül elvégezhetjük a vakcinázást, mert a megbetegedett állatok már valószínűleg úgy sem menthetők meg, az egészségeseknek nagyobb részében azonban a védelem még kialakítható. Fontos tehát az első megbetegedések észrevételekor a beteg állatokat az állományból kiszűmi, ezeket az érvényes állategészségügyi rendszabályoknak megfelelően kiirtani, míg az egészségeseket külön-külön tűvel (mivel a lappangóan fertőzött állatokat nem ismerhetjük fel), vakcinás védőoltásban részesíteni. Az általános tapasztalat az, hogy így az oltást követően még körüIbelüI 10 napig fordulnak elő újabb megbetegedések és elhullások, két hét után azonban már nem, vagyis a két hete oltott állatokban már erős védettség alakulki.
Szólnunk kell az oltási reakciókról is. A Myxovac vakcina izomszövethez szoktatott élővírust tartalmaz, amely elvesztette patogenitását eredeti gazdasejtjei, a hámsejtek iránt. Ezért különösen akkor,ha "magasan" bőr alá és nem mélyen izomba oltunk, a vakcinázást követően 10-30 nap között néhány százalékos nagyságrendben előfordulhat oltási reakciók kialakulása. Ez azt jelenti, hogy az állomány egy töredékén enyhe lefolyású myxomatózis jelentkezhet, enyhébb esetben a fülön vagy az orrháton apróbb pörkök, súlyosabb esetben nagyobb göbök formájában. Ennek oka minden bizonnyal, az egyedi érzékenység, bár lehet, hogy az egyes vakcina-törzsek között is van némi virulencia különbség, hiszen néhányszor az oltási reakciók gyakrabban és generalizáltan jelentkeznek. Nem endémiás területeken a nagyobb hízóállományok (különösen ha azok szúnyogoktól való védelme jól megoldott) oltását elkerülhetjük, azonban ilyenkor rendkívül ébernek kell lennünk az állatok mindennapi megfigyelése során, és a tenyészállatok oltásáról ezeken a telepeken sem feledkezhetünk meg.
A vakcinával aggodalom nélkül olthatók a vemhes anyanyulak is, tapasztalataink szerint még előrehaladottan vemhes állatok esetében sem fordult elő koraellés vagy vetélés, és a szoptató anyáknál sem tapasztaltunk semmilyen rendellenességet (alom elhagyása, tejcsökkenés stb.). A vakcinázás ténye a vakcina pislogóhártyába való oltásával ellenőrizhető. Az oltott állományból származó állatokban csak enyhe pörkösödés alakul ki, míg az oltatlan egyedekben a betegség a vakcinavírus hatására is generalizálódik.
Szólnunk kell az oltási reakciókról is. A Myxovac vakcina izomszövethez szoktatott élővírust tartalmaz, amely elvesztette patogenitását eredeti gazdasejtjei, a hámsejtek iránt. Ezért különösen akkor,ha "magasan" bőr alá és nem mélyen izomba oltunk, a vakcinázást követően 10-30 nap között néhány százalékos nagyságrendben előfordulhat oltási reakciók kialakulása. Ez azt jelenti, hogy az állomány egy töredékén enyhe lefolyású myxomatózis jelentkezhet, enyhébb esetben a fülön vagy az orrháton apróbb pörkök, súlyosabb esetben nagyobb göbök formájában. Ennek oka minden bizonnyal, az egyedi érzékenység, bár lehet, hogy az egyes vakcina-törzsek között is van némi virulencia különbség, hiszen néhányszor az oltási reakciók gyakrabban és generalizáltan jelentkeznek. Nem endémiás területeken a nagyobb hízóállományok (különösen ha azok szúnyogoktól való védelme jól megoldott) oltását elkerülhetjük, azonban ilyenkor rendkívül ébernek kell lennünk az állatok mindennapi megfigyelése során, és a tenyészállatok oltásáról ezeken a telepeken sem feledkezhetünk meg.
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni! Voltam még júniusban egy háznál nyulakat oltani. Szép egészséges nyuszik voltak, még csípésnyomok se voltak rajtuk. Most mondják, hogy a nyulak lebetegedtek... szerintetek ennek mi lehet az oka? Myxovaccal oltottam őket, teljesen új fecskendővel. Az oltás hozhatta ki rajtuk, vagy nem alakult ki a védettség? Sok volt a szúnyog és az oltás együtt? Ha nem oltom be, nem lett volna bajuk? Annyira bánt a dolog....
1. csúszós aljú fialtató... na ezt már jobban elfogadom, amit te mondasz, mert nekem volt egy ilyen érzésem, hogy ez a baj, azért is kérdeztem meg a topikban, hogy lehet-e, hogy ezt most én rontottam el... tökre úgy láttam, hogy csak ezért járnak így, mert nem tudtak megtanulni a csúszós talajon, és mikor kinyílt a szemül azonnal kivettem a dobozt... azóta mintha javult volna a helyzet, megállnak a lábukon, csak bizonytalanul, remegve, dülöngélve mennek tovább.. bár reggel mikor fotóztam, az egyik úgy megindult, hogy majdnem nem értem utol :) 2. helytelen szaporítás.. hát igen rosszul esett... mert sztem rám értette, hiszen nekem volt címezve az üzenet.. és nem tudom mitől lehet helytelen szaporításnak nevezni azt amit mi csinálunk.. Itt szerintem egyértelműen a csúszós talaj volt a ludas a dologban.. de eddig sosem használtunk ilyen ládát, csak hirtelen kellett vmi, mikor leellett váratlanul az anya.. ugyebár 1.5 nappal később az 1 szem kölyökhöz ellett még 9et. Ez viszont belátom, hogy a mi hibánk akkor... :( Ilyen géneket meg nem hordozhatnak valszeg, mert akitől kaptuk az első két nyuszimat (szürkét és ezt a feketét), azoknál soha nem volt ilyen "baj".. 3. kényszerszopi.. hát csak egyszer csináltam valszeg többet nem is fogom.. de tudod tavasszal kezdtünk el nyulazni, akkor kaptuk a fent említett két nyuszit vemhesen, és miután mindkettő ellés után el kezdte hullatni a kicsiket, mindegyik alomból az utolsó 1-1 db-t kimentettem, mert megviselt nagyon a 17 kisnyuszi pusztulása, és mivel szeretem az állatokat (anno állatorvos is akartam lenni, de végülis vegyészmérnök lettem :) ) meg akartam menteni őket, és ez jónak tűnt akkor.. Sikerült is, gyönyörű nyuszik lettek belőlük.. szal ezt nem bántam meg. 4. gyógyszerek.. nem gyógyszerezem őket, rendes kaját kapnak.. legelnek, árpa, zab, és néha táp, na meg konyhai "hulladék" :) zöldség héjak, stb :) Egyetlen egy oltást kaptak, amit én adtam be, és az a myxo.. mert azért ez ellen nem árt ha védjük őket.. annak idején a mezei nyulak írtására találták ki ezt a betegséget az okos biológusok, csak nem jött be.. a házi nyulakra annál inkább.. Szal nem szeretném kivárni az immunis törzs kifejlődését, így inkább beoltom őket.. És ha már oltásnál tartunk.. mondtad az embereket is. Lássuk be azért sok oltás nagyon hasznos.. baj lenne, ha nem lennének.. persze vannak szükségtelenek is.. azokat nem is adatom be én sem.. pl amikor volt az ominózus H1N1, mindenkit lebeszélni próbáltam az oltásról.. a családban senki nem oltotta be magát. Nem akarok itt összeesküvés elméleteket kitalálni, mert azért a tudomány elég magas szinten van, sok mindent meg tudnak csinálni, amiről mi nem is álmodnánk..na meg ugye a gyogyszergyárak bizniszét sem akarom említeni.. mindenkinek megvan a véleménye ezekről a témákról. Amúgy én sem tartom jó dolognak, hogy olyan embereket, újszülötteket tartsunk életben, akiket nem kellene... csúnya dolog ezt kimondani, de én például azokat sem értem, akiknél megmondják terhesség alatt, hogy baj lesz a babával, de őőőők csak ragaszkodnak hozzá és megszülik.. SZtem ez senkinek sem jó... se annak a gyereknek, mert pl örök életében szüleire fog szorulni, 4 fal között fog élni, nem lesz önálló, szülőknek sem lesz normális élete (már elnézést). Most végleteket mondok persze, mert lehet olyan is, hogy csak kicsit beteg, de én most a súlyosabb esetekről beszélek.. szal egyetértek pároddal meg veled.. Én is most babát várok, de mindenféle vizsgálatra elmentem, hogy tutira megbizonyosodjunk hogy minden rendben van.. pl az integrált teszt eredményemet múlt héten tudtam meg, hálistennek elég jó :) AMúgy gyógyszerekre visszatérve.. én sem adok a gyerekeimnek sem, ha nem muszáj... ha lázasak akkor is lázcsillapítót csak 38.5 fölött kapnak csak, és azt sem azonnal, hanem ha nem megy feljebb pl akkor nem is kapnak, hanem hagyom, hogy küzdjön a szervezetük.. viszont ha lefekvés van, és már ennyi, akkor kapnak, mert már kitapasztaltam, hogy alvás alatt csak emelkedne tovább.. És antibiót is csak akkor kapnak, ha kb 3 nap után sincs magától javulás, vagy rosszabodik a helyzet.. gyógynövényes köptető, teát, mézet, citromot kapnak, vitaminokat, na meg először a homeopátiás cuccokat :)) Na ez az üzi még hosszabbra sikerült mint az előző, ami elszállt.. :)))
SZal nem haragszom a véleményed miatt, sőt nagyjából egyezik az enyémmel is :))
Te mennyire laksz a víztől? Mert itt nálunk helyi rendeletben szabályozzák a vizektől való távolságát az állattartásnak. Érthetőbben: vízközelben állattartás tilos. Gondolom a balatonon is figyelnek erre.
Akkor csak 30km-re voltatok tőlem....:)))Siófokon én sem laknék.De a környező kisebb települések.Mint pl Szemes,Szárszó,esetleg Balatonlelle.Ezek jo helyek.Nyugisak.Viszont általáb vannak dolgok amik közel vannak....Mint pl nagyobb boltok áruházak.És nem kell tul sokat utazni....:)))Aranyosak a gyerekek....:)
Siófok mellett Szabadi-alsón. Direkt a gyerekek miatt, mert mondták hogy ott van olyan rész, ahol ők is fürödhetnek. Találtunk is, de nem fürödtek, csak utolsó nap, mikor jöttünk haza. Akkor is 30 percet öltözéssel.
:)
Pedig Siófok nem az én vlágom. Bár vannak előnyei is. De ha rajtam múlt volna ezen a héten lennénk ott és Balatonfüreden. Esténként meg Veszprémben.
De majd máskor. Úgy 10 év múlva.
És bár a gyerek- és képbarát zalai barátunk keveset ír (az izgalmak miatt elhanyagolt nyulast takarítja biztos) remélem azért olvas. És akkor neki és akit érdekel egy kép.
Sajnálom hogy rosszra sikeredett a nyaralás.Merre voltatok.Egyébként szép vidék szeretek itt élni.Lehet hogy felétek több szunyog van ezt nem tudom.De itt se nagyon zavarja őket a meleg.Ugyan ugy marnak.Valahol engem is mindig csip egy.Nálunk szerintem a balcsiba jo volt most az ivás.És sok kaja van a halaknak,mert az árva szunygból is rengeteg van.És a balcsin egyfojtába ugrálnak a halak és eszik őket....:))Majd ősszel megyek horgászni...:)))
Nem olyan rossz az a 30 fokos víz! Mi múlt héten voltunk, de akkor meg hideg volt. Az egyik gyermek meg beteg, lázas. Így nem fürdés volt, hanem ügyelet, gyermekorvos stb.
Csak nekem 220 km a víz. Mármint a Balaton. Így egy darabig nem látom. A Tisza közel, a Zagyva még közelebb, de azok meg még mindig az ártéren vannak így sem hely nincs sem megfelelő vízminőség. Épp most mondtam a kollégámnak, hogy sl tudnék éldegélni valahol a Dunántúli dombság egy vízhez közeli részén....
A szúnyogokról meg annyit, hogy szerintem ott alig van. Akinek az sok az jöjjön el ide tanulmányútra. Bár lehet felétek rosszabb a helyzet, mint ahol mi voltunk. Ítt este kimegyek és folyamatos a zümmögés. Állandó jól hallható alapzaj van a sok szúnyogtól. Még nappal is marnak ha kimegy az ember. most meg megy vissza a víz és sok sok hektár (persze nem egyben) tocsogó marad. Remélem legalább az ívás jól sikerült a halaknak. Meg sok kicsi megmaradt. Akkor lenne haszna is ennek a sok szenvedést okozó árnak.
Igen én látom őket!Szép kis szürkék.Bár a lába tényleg fura.Majd én csinálok képeket.MInd a 4 picinek más a mérete.Az egyik 2x akkora a többitől.A másik meg kisebb.De már szépek.Bár nagyon melegük van.Kutyák már reggel csobbantak a medencéjükbe...:DNagyon haláli az uj kutya.Mit tud bohockodni.És persze ő is imádja a nyulbogyot...:)Nyuszikat már lelocsoztam,némelyik odaáll a rácshoz és élvezi a vizpermetet.Igen itt a balcsi,tegnap voltunk is lent.hát had ne mondjam milyen meleg.Több mint 30 fokos.Az a baj hogy a parton viszont rengeteg a szunyog.És képtelenség lent maradni.Csak fürdés és már jövünk is haza.....
Sőt tegnap írtam egy tök hosszú levelet Tom-nak, de elszállt az üzi... :(( itt melóban néha vacakol a net...gondolom nem véletlenül :))) és nem másoltam ki az üzit.. pedig úgy szoktam, hogy felkészüljek az ilyen eshetőségekre :)
Itt is baromi meleg van, de Reni legalább te Balcsi közelben vagy.. leugrasz és csobbansz egyet.. :)
Én meg a pocakommal nem igazán bírom a hőséget...
Pedig még csak félidős vagyok... kiskukacos is piheg odabent, mert nem annyira aktív.. igaz még nem is kell, majd belehúz ősszel :))
dagadékokról csináltam fotót, de szerintem itt nem fog menni a feltöltés, mert a fórumban levő képeket sem jeleniti meg a gépem..
Én is beszéltem Anikóval, nekem azt mondta majd tartunk megbeszélést és ott tisztázzuk a nem egyértelmű dolgokat. A holland törpe névvel meg az a probléma, hogy nekünk az összeset így törzskönyvezték ráadásul ez van benne a köztudatba és nagyon nehéz lesz az embereket erre átszoktatni.
